Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-30 / 125. szám
I 1994. május 30., hétfő HAZAI HOL-MI Pallérozni a tehetséget A túlméretezett tanterv az ismeretek mennyiségét állította középpontba Szondi Erika Mátészalka (KM) — A közelmúltban kétnapos konferenciát rendeztek Mátészalkán a Magyar Tehetséggondozó Társaság Kelet-Magyarországi Tagozata, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszéke és a mátészalkai 6-os Számú Általános Iskola szervezésében „A tehetségfejlesztés lehetőségei 10-14 éves korban” címmel. A hazánkban egyre elterjedtebbé vált komplex tehetség- fejlesztő program tapasztalatairól kérdeztük dr. Balogh Lászlót, A KLTE Pedagógiai- Pszichológiai tanszékének vezetőjét. Hagyomány □ Mit jelent az Ön számára az a szó, tehetséggondozás? — Elsősorban sokrétű pedagógusi munkát, mely leginkább az iskolában valósítható meg. Azt jelenti, hogy az iskola tegyen meg mindent, hogy a gyermekekben lévő adottságok felszínre kerüljenek. □ Milyen képességekre épít ez a tehetséggondozó rendszeri — Egyszerű lenne a válasz, hogy szeretnénk minden olyan, a gyerekekben lévő képességet, adottságot kibontakoztatni, ami bármilyen fajta tevékenységgel kapcsolatos, ennek azonban határt szab az a tény, mire ad lehetőséget az iskola. A „normál” iskola elsősorban a gyerekek intellektuális képességét fejleszti. A tehetséggondozásnak az az új eleme, hogy azokra a dolgokra is odafigyelünk, amire általá| ban az iskolák nem, vagy csak kevésbé. A módszerünkben alkalmazott tánc-, mozgáskultúra-fejlesztés, kézimunka, rajz nem kapcsolódnak szervesen más iskolákban az oktatási funkciókhoz. □ Valamikor működött teTáborok Mátészalka (KM) — A Magyar Tehetséggondozó Társaság munkájáról dr. Pólónkat Mária, a társaság titkára tartott tájékoztatót a Mátészalkán rendezett tehetséggondozó konferencián. Elmondta: a Magyar Tehetséggondozó Társaság 1989-ben Szegeden alakult, jelenleg 293 taggal működik. Tagjai pedagógusok, pszichológusok, szülők, vállalkozók, iskolák, társadalmi szervezetek, akiknek és amelyeknek célja, hogy a tehetség- gondozás a közoktatás szerves részévé váljon. A társaság vezetője dr. Czei- zel Endre genetikus. Koordinátori és szervezői feladatokat lámák el, és szakértői munkát vállalnak a tehetségfejlesztés témakörében. Szakkönyvek, szak- fordítások segítségével szeretnének hozzájárulni, hogy a tehetséggondozással foglalkozó pedagógusok minél több szakmai támogatást kapjanak. Ösz- szefogják az országban folyó tehetséggondozó programokat, és információs rendszert építettek ki a tájékozódási lehetőségek bővítésére. A szerző felvétele hetséggondozás egy-egy jó lelkületű tanító néni módszereiben, még ha ezt nem is külön kezelték. Miért kellett különválasztani az oktatástól és felhívni rá a figyelmet? — Valóban így van. Amióta iskola van, azóta van tehetség- gondozás is. A hagyomány évszázadokra visszavezethető, ám sajnos, az utóbbi évtizedekben rossz irányba indult el az oktatás a tehetséggondozás szempontjából. Kimondottan az ismeretek átadása került a középpontba. A gyerekek számára a sorsforduló az 1978-as tanterv volt. A hatvanas, hetvenes évek konszolidált időszakok voltak az iskolákban, amikor a pedagógusok sok mindenre oda tudtak figyelni, a gyermek képességeire és személyiségére egyaránt. Az 1978-as túlméretezett tanterv az ismeretek mennyiségét állította középpontba, szétvert minden hagyományt, leginkább azt, hogy a pedagógusok a gyerek egész személyiségével foglalkozzanak. Ez a tény a nevelés háttérbe szorítását jelentette az oktatás javára, pedig éppen akkor az ellenkezőjét kellett volna vállalni. Amíg a családok eleget tettek hagyományos funkcióiknak, addig kevesebb hárult az iskolára a gyermek neveléséből, ám amikor mindkét szülőnek el kellett mennie dolgozni, a gyermekre kevesebb idő jutott a családban. A család funkcióiból sok áttolódott az iskolára. Ekkor kellett volna az iskolának még többet vállalni a gyermekek fejlesztéséből, érzelmi életének kibontakoztatásából. Sajnos, épp ekkor esett át az iskola a ló másik oldalára és az oktatást helyezte középpontba, a maximalizmus szintjén. A 78- as tanterv megvalósításával küszködött mind az iskola, mind a gyermek. Új szemlélet □ Mi volt az a konkrét tény, ami életre hívta a tehetséggondozásnak ezt a komplex formáját, amit Önök alkalmaznak? — Törökszentmiklóson 1987-ben összehívtak egy tehetséggondozó konferenciát. Lénárt Ferenc professzort, a tehetséggondozás jeles hazai képviselőjét kérték fel egy előadás megtartására, és mivel ő nem ért rá, engem hívtak. Ott ismertem meg a törökszentmiklósi Bethlen István Általános Iskola tehetséggondozási programját. Nagy Kálmán, az iskola igazgatója tájékoztatott tervükről, s felkérésére kapcsolódott be tanszékünk is a munkába. Őket 1989-ben a szerencsi Bolyai János Általános Iskola követte, s 1991-ben csatlakozott a Mátészalkai 6-os Sz. Általános Iskola is. Azóta elég sok általános iskola vett át elemeket a programból. □ Mennyiben más ez a tehetséggondozás az általános iskolák tagozatos osztályaiban, illetve különböző módszereiben alkalmazottaktól? — Szisztematikusabb, s két olyan eleme van, amely a komplexitást jelenti. Egyik, hogy le kell számolni azzal a szemléletmóddal, hogy a tehetségfejlesztés csak a képességek fejlesztését foglalja magába. Nehezen képzelhető el a személyiség fejlesztése nélkül a képességek magas szintre juttatása. Vannak a személyiségnek olyan sarkalatos pontjai, melyekre kiemelten kell figyelni. Motiválttá kell tennünk a gyermeket, közelebb kell hoznunk az iskolai tevékenységhez és segítenünk kell a reális önértékelés kialakítását. A gyermek legyen tisztában saját értékeivel. Hibáit az iskola mindig felrója, ám az értékeket kevésbé említik. Fordítsuk ezt meg, és helyezzük az értékeket középpontba! A komplexitás másik alapelve, hogy ne csak a speciális képességeket fejlesszük. Tudjanak tanulni — A tehetséggondozás lényege, hogy egyik oldalról az általános képességeket edzzük és folyamatosan alapozzunk, másrészt próbáljuk megkeresni a gyerekben azokat a speciális képességeket, amelyek lehetővé teszik, hogy azon a vonalon haladjanak messzire. Az általános képességeken belül legfontosabb az anyanyelvi képesség fejlesztése. Enélkül nem fejlődnek az értelmi képességek sem. Másik fontos feladat, hogy tanítsuk meg a gyerekeket tanulni. A képesség- és személyiségfejlesztés csak differenciáltan, egyénre szabottan lehet hatásos. Meg kell teremteni annak a feltételeit is, hogy kislétszá- mú, 8-10 fős csoportokban dolgozhassanak a gyerekek, hiszen valóban differenciálni csak ilyen körülmények között lehet. Ép testben ép lélek A sport, a mozgás kiemelt helyen szerepel a programban Mátészalka (KM) — A Mátészalkai 6-os Számú Általános Iskola három éve kapcsolódott be a komplex tehetséggondozó programba. Szombathy Gézáné iskolaigazgató szívügyének tekinti a tehetséggondozást. — Iskolánkban az indulás óta nagy hangsúlyt kapott a legkiemelkedőbb teljesítményű tanulók intenzív fejlesztése — mondja. — A szakkörök, fakultációk, a szabadidős tevékenységek keretei lehetővé tették a tehetségesek fejlesztését, ám csak egyes speciális területeket érintettek. Ezért vettük fel a kapcsolatot a Kossuth Lajos Tudományegyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszékével, s közreműködésükkel, irányításukkal vezettük be 1991-ben a komplex tehetség- gondozó programot. A negyedik osztály végén az osztálytanító pedagógusok véleménye alapján megvizsgáljuk a gyermekek részképességeit. Erre azért van szükség, hogy tudjuk, honnan indulnak és a későbbiekben újabb mérésekkel ellenőrizhessük teljesítményüket. Nemcsak az intelligencia-vizsgálat eredményeit vesszük figyelembe a kiválogatásnál, hanem kíváncsiak vagyunk a gyermek össz-sze- mélyiségére is. — Pszichológiai tesztek segítségével vizsgáljuk, milyen a feladattudatuk, a tanulási stratégiájuk, hogyan képesek feldolgozni az információkat, milyen a szorongásszintjük, mennyire nyitottak, vagy zárkózottak, s milyen szintű a szocializációjuk. Jelenleg az ötödik-hatodik-hete- dik évfolyamból egy-egy osztály e program keretében, blokkrendszerben tanul. Működő blokkjaink: anyanyelv, matematika, idegen nyelv, számítástechnika, informatika, néptánc, társastánc, képzőművészet. — Tekintettel arra, hogy a délelőtti tanórákon és a délutáni blokkokon közel hétnyolc órát ülnek tanulóink naponta az iskolapadban, a fokozott szellemi igénybevétel miatt nagyobb a mozgásigényük is. A tehetséggondozó osztály számára plusz egy testnevelésórát iktattunk be hetenként. Az egyéb edzésekkel és DSE foglalkozásokkal együtt ez jól szolgálja az egészséges fejlődést, a mozgás megszerettetését, a testalkati torzulások kialakításának megelőzését, a szorongás csökkentését. A közelmúltban vizsgáltuk a sport és mozgás hatását tanulóinknál és egyértelműen bebizonyosodott, a rendszeresen végzett mozgás jól fejleszti a szellemi tevékenységet is. Megsokszorozódik a figyelem intervalluma a jobb vérellátás következtében, javul a helyzetfelismerés, összpontosítás, tartós munkavégzés képessége. Összegezve megállapítható, hogy a komplex tehetség- gondozó osztályokba járó tanulók szív-, érrendszeri, valamint motorikus adatai 22,3 százalékkal jobbak, mint azo- ké, akik nem végeznek rendszeres testmozgást. Csak szellemi munkával nem lehet tehetséget nevelni. Felméréseink bizonyították az „ép testben ép lélek” igazságát. A rendszeres tánctanulás, múzeum-, könyvtár-, és színházlátogatások lehetőséget adnak tanulóinknak a kikapcsolódásra is. — A komplex tehetséggondozási program természetesen nem jelenti azt, hogy csorbulna az iskolában folyó oktatás egésze és hátrányba kerülnének azok a tanulók, akik nem kerülnek be a programba. Sőt, ők is inkább profitálnak belőle, mert az újító jó módszereket minden tanulócsoportunknál alkalmazzuk. Szondi Erika A tehetséget föl lehet ismerni, és a tanítóknak meg a tanároknak óriási szerepük, felelősségükvan ebben, rpert a világot a nagy tehetségek viszik előre” —mondta Szentgyörgyi Albert. Egy ilyen jeles embernek feltétel nélkül el hihetjük, ez valóban így van. S nem véletlen az sem, hogy a pedagógusokfeladatát és felelősségét emeli ki a Nobel-díjas tudós. Minden gyermekben szunnyadnak olyan képességek, amelyeket nem felszínre hozni a gyermek ellen elkövetett bűnnek számít. Ki tudja, hány Einstein, Newton és Szentgyörgyi élhetne közöttünk, ha jó időben, jó helyre születik, ha környezete, családja, iskolája odafigyel rá és megtalálja benne azt a tehetséget, mely fejlesztésre érdemes. Természetes, nem juthat el mindenki a Nobel-díjig, ám minden emberben van valami egyszeri és megismételhetetlen csoda, csak elő kell csalogatni. A korábbi iskolarendszerek a „nagy, szürke masz- szára épített tanterveikkel” csírájában elfojtották a tehetséget, hiszen ez másságot is jelentett, s a társadalom ezt nem fogadta el. Az uniformizált oktatásból végképp kilógott a normál eloszlást mutató görbe alsó és felső tartománya. Annyira kilógott, hogy úgy gondolták, foglalkozni sem kell vele. Inkább elnyomni, letörni kell, hiszen akkor nem látszik annyira. S mit mond Szentgyörgyi? A világot a nagy tehetségek viszik előre. Nélkülük szegényebbek lennénk. Hol tartanánk, ha nem lettek volna az idők kezdete óta nagy tanítók, tudós emberek, akik átadták tapasztalataikat fiatal tanítványaiknak, hogy vállukon továbblépve csodákat fejthessenek meg. Az alkotó, gondolkodó ember vitte előre világunkat. Ezért öröm olyan kezdeményezésekről hallani, mint a Mátészalkai 6-os Számú Általános Iskolában folyó tehetséggondozás. Végre egy olyan program, ahol nem azt kérdezik a gyerektől, mit nem tud, hanem a szakemberek azt kutatják, mit tud kiemelkedően és ezen a területen akarják még magasabbra juttatni. A sport... ...szorongásoldó hatását vizsgálták a szakemberek a tehetséggondozó osztályokban. Megállapították: a rendszeres mozgás hatására a szorongás oldódik, növekszik a tűrőképesség, stabilabbá válik a feladatmegoldás. Alacsonyabbak a fáradékonysági mutatók, s könnyebben tanulnak a gyermekek. (KM) A komplex... ...tehetséggondozó programot elsőként kezdő törökszentmiklósi Bethlen István Általános Iskola nyomon- követő vizsgálatai igazolták, hogy a korábban a programban résztvevő, ma már főiskolára, egyetemre járó diákok kiválóan teljesítenek a felsőoktatási intézményekben is. A megkérdezett diákok kiemelték, a módszer legnagyobb erénye, hogy megtanultak tanulni. (KM) A tehetséges... ...gyermekek szüleivel minden tanév végén elbeszélgetnek a pszichológusok és pedagógusok az előrehaladásáról. (KM) A Kossuth Lajos... ...Tudományegyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszéke a napokban jelenteti meg második kiadványát a tehetséggondozásról. (KM) A közelmúltban... ...Monx holland professzor, az Európai Tehetséggondozó Társaság soros elnöke látogatott el a Mátészalkai 6-os Számú Általános Iskolába. (KM) A jeles tanuló Mátészalka (KM) — A Mátészalkai 6-os Számú Általános Iskola hatodik évfolyamának tehetséggondozó osztályába jár Szabó Tibor. Tizenkét évét meghazudtoló bölcsességével, érettségével beszél a tehetséggondozásról. Reggel nyolckor beül az iskolapadba, délelőtt az általános tantervű anyagot tanulja, délután pedig kettőtől négyig az úgynevezett kötelező blokkokon vesz részt. Matematika, számítástechnika, idegen nyelv, társastánc, művészettörténet és magyar szerepel a programban. Kedvenc tantárgya a történelem és a fizika. — Az a jó a délutáni blokkban, hogy érdekességeket, különlegességeket is tanulunk. A tanulás mellett klarinét szakra járok a zeneiskolába és kosárlabdázom az iskola csapatában. A hét végén is a sport jelenti a kikapcsolódást. Hobbim a számítógép és a számítástechnika. Ä számítógépben az az érdekes, hogy a játékprogramok mellett mindig fel lehet fedezni új dolgokat is. Édesanyám matematikát tanít a helyi gimnáziumban és tőle is sokat tanulok. Szabó Tibor jeles tanuló. Tanárai maximálisan elégedettek munkájával és osztálytársai is kedvelik. Kiegyensúlyozott, érett gyerek, aki tudatosan végzi munkáját és komoly tervei vannak saját jövőjéről. Szeptembertől választhat, milyen új tantárgyi blokkokban bővítheti ismereteit. Nyelvet mindenképpen tanulni kell, ám hogy a két kedvenc tantárgy, a fizika és a történelem között melyiket választja, még nem döntötte el.
