Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-26 / 122. szám

1994. május 26., csütörtök TÚL A MEGYEN Többszáz rab menekült el a salvadori San Luis börtönéből. Követelik, hogy a börtönben javítsák a körülményeket. Az ezerszemélyes börtönben kétezerháromszázan raboskodnak AP-felvétel Gracsov hajlik a partnerségre Egész Európa biztonsági szempontjait vizsgálta beszédének bevezetőjében is Brüsszel (MTI) — Oroszor­szág kész az Észak-atlanti Szövetséggel reális, és az egyenlőség talaján álló kap­csolatokat kialakítani, ame­lyen belül megvan a maga fon­tos szerepe a békepartner­ségnek is, s amit éppen ezért Oroszországnak feltett szán­déka aláírni — jelentette ki Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter a NATO Együttmű­ködési Tanácsa brüsszeli ülé­sén mondott beszédében. Hoz­zátette ugyanakkor: önmagá­ban azonban a békepartnerség programja nem ad átfogó vá­laszt mindazokra a biztonság- politikai kihívásokra, ame­lyekkel napjaink Európája szembesül. Csupán az első lépés egy ennek megfelelésére is képes új kollektív biztonsági rendszer kialakítása felé, amelynek — megítélése sze­rint — jelentős részt az EBEÉ intézményein kellene nyugod­nia. Az orosz miniszter a szűkén vett NATO-orosz kapcsolato­(MTI-Panoráma) — Három évvel azután, hogy a festői abház tengerpartról kibom­bázott üdülők hanyatthom- lok menekültek, a Krím-fél- szigettől is alighanem távol maradnak az idén a turisták. Az égbe szökött árak mellett az ingatag politikai helyzet miatt kétszer is meggondol­ják manapság a szovjet utódállamok polgárai, hogy hűek maradjanak-e a szov­jet időkben megkedvelt és széles tömegek számára elér­hető krími üdülülőhelyek- hez. Bár a Krímben aligha fenyeget az abháziaihoz hasonló konf­liktus, a rádió és a tévé feszült­ségtől terhes hírei mégis jóelőre elvették a kedvét azok­nak, akik az FÁK-országok- ban is tömegével ajánlott olcsó ciprusi és görög utak helyett az egykor oly békés Jaltát, vagy Feodosziját válaszották volna. A politika ilymódon még a pihenés és a kikapcsoló­dás tervezésekor sem hagyja békében a mindennapoktól el­kon gyakorlatilag mindvégig túlmutató, egész Európa biz­tonsági szempontjait vizsgáló beszédének már bevezetőjé­ben is arra emékeztetett: a két­pólusú világképen alapuló eu­rópai stabilitást ma olyan hely­zet váltotta fel, amelyben a nemzeti érdekek hangsúlyossá válása éppen a stabilitás fenn­maradását veszélyezteti. Ezért elengedhetetlen a mindezeket kezelni képes új mechanizmu­sok kialakítása — hangsúlyoz­ta, és mindjárt le is szögezte: Oroszország kész ennek meg­teremtésében tevőlegesen együttműködni. Úgy vélte, NATO-körökben mindezek kapcsán számolnak ugyan a helsinki folyamat — az EBEÉ — intézményeivel, de inkább kiegészítő elemnek tekintik a NATO, a Nyugat­európai Unió és az Európai Unió mellett. A Brüszel által elképzelt új kollektív bizton­sági rendszer magva maga a NATO lenne — tette hozzá. Ezzel szemben az orosz ál­gyötört embereket, akik amúgy is torkig vannak a poli­tikával és a politikusokkal. A Krímben a feszültség ki­éleződése nem volt váratlan. A moszkvabarát Jurij Meskov márciusban történt elnökké választásával már csak idő kérdése volt, hogy a szimfe- ropoli vezetés mikor kerül szembe Kijewel. Bár a fe­szültség látszólag a krími álla­miság jegyeinek megteremté­sére vonatkozó, illetve az Ukrajna és Krím kapcsolatait szerződéses alapon előirányzó korábbi alkotmány visszaál­lítása kapcsán keletkezett, az okok ennél mélyebben gyöke­reznek. A Kijev szerint az ukrán te­rületi egységet veszélyeztető krími alkotmány kimondja ugyanis, hogy a Krími Köztár­saság Ukrajna részét képezi, s ebbe elvileg nem lehet bele­kötni. A krími alaptörvény el­fogadása ugyanakkor kapóra jött a kijevi elnökválasztás előtt A vitát nem habozott Le- onyid Kravcsuk elnök felhasz­nálni, hogy megmutassa: ki az láspont az, hogy az EBEÉ-t kellene összeurópai, a bizton­ságot ténylegesen stabilizáló intézménnyé tenni, amelynek diplomáciai mechanizmusa mellett az Észak-atlanti Ta­nács (EAT) egyik meghatá­rozó katonai tényező lehetne. Nem titkolta, hogy a további elemek közé tartozónak tekinti a Független Államok Közös­ségén belül — a taskenti meg­állapodás alapján — formá­lódó közös védelmi- és bizton­ságpolitikai rendszert is. En­nek kapcsán hangsúlyozta azonban, hogy mindennek nem célja valamiféle új, szov­jet utódállamok közötti kato­nai blokk létesítése, és az együttműködés végkép nem irányul külső államok el­len. Valójában — szavai szerint — az EBEÉ és az EAT fo­lyamatos kooperációja alapul szolgálhatna a NATO, a NyeU, az EU és a FÁK bizton­ságpolitikai erőfeszítéseinek koordinálására. úr a házban, ami nyilván sza­vazatokra váltható a naciona­lista érzelmű választók köré­ben. Igazából azonban aligha­nem a gazdasági okok a meg­határozók. Nevezetesen a Krí­met lényegében már korábban gazdasági blokád alá vonta Ki­jev, miután egyrészt megszün­tette a mezőgazdasági hitelek folyósítását. A Moszkvából hívott krími kormányfő, Jev- genyij Szaburov szavai szerint a vágtázó infláció közepette Kijev elfeledkezett arról, hogy a nagy fordulatra állított ukrán bankóprés alól kikerülő karbo- vanyec-milliárdokból a Krím­nek is juttasson. Ez szinte törvényszerűvé teszi a gazda­sági önállóságra törekvést. A Moszkvára kacsintgató Szimferopol ugyanis többször is jelezte, hogy a lassan kilóra mért karbovanyec helyett job­ban tetszik Szimferopolban a stabilabb orosz valuta, a rubel. Moszkva, leszámítva a szél­sőséges nacionalistákat, érthe­tő módon fölöttébb óvatosan viszonyul a szimferopoli tö­A mindezen képletbe illesz­tett békepartnerség programjá­ról szólva mindenekelőtt hangsúlyozta: Oroszország nem különleges státusra törek­szik, hanem tényleges partner­ségre. Maga a békepartnerség szerinte az eredetileg meg­hirdetett formájában ma még nem több, mint egy — vi­szonylag behatárolt katonai együttműködési lehetőséget kínáló — keret, amelyet orosz szándékok szerint ki kellene bővíteni. Jelezte egyúttal: még a nap folyamán átadja a Szövetség illetékeseinek azt a dokumen­tumot, amely részletesen is­merteti a békepartnerség lehe­tséges konkrét tartalmi eleme­ire vonatkozó orosz elképzelé­seket. Moszkva ennek alapján javasolja egy széles körű NA­TO-orosz együttműködési program kidolgozását — en­nek megszületése egyúttal Oroszország számára lehetővé teszi a partnerség keretegyez­ményének aláírását is. nézve Fekvésekhez és még a látszatát is kerülni akatja, hogy beavat­kozna Ukrajna belügyeibe. Az egyedüli, amihez viszont ra­gaszkodik, hogy megengedhe­tetlen a vita erőszakos megol­dása és igyekszik nyugalomra inteni mindkét felet. Egy eset­leges újabb fegyveres konflik­tus végképp nem hiányozna senkinek, Moszkvának pedig főként nem. Elég a Krímben állomásozó fekete-tengeri flottára utalni, amelynek jelen­léte és helyezetének rendezet­lensége külön veszély jelen­leg. Még belegondolni is rossz, mi lenne, ha a flotta be­lesodródnék egy konfliktusba. Nyilván a krími feszültség miatt is sietteti a flotta meg­osztását Moszkva, amivel egy­értelműen csökkenteni akarja a konfliktus veszélyét. A flot­tavita kölcsönös szándék ese­tén ilymódon megoldódhat. A tárgyalások során ugyanis fo­kozatosan kialakultak a Kijev- nek és Moszkvának jutó hajók között a reális arányok, ami a megnyugató megosztás felté­teléül szolgál. A Krím Moszkvából A holocaust és a katolikus egyház Kairó (MTT) — A katolikus egyház, történelme során először, elismerni készül közvetett felelősségét az an­tiszemitizmusért és a holo­caustért. Mint az izraeli rádió szerdán jelentette, a Vatikán és Izrael illetékesei Jeruzsálemben dol­goznak az ezt tartalmazó do­kumentumon. „A zsidósággal szembeni vallási, politikai, társadalmi és gazdasági ellenségesség ször­nyű keveréke a történelem so­rán megteremtette azt az ala­pot, amely a holocausthoz ve­zetett. A katolikus egyház nem lé­pett fel határozottan a zsidók nácik általi üldözése és kiir­tása ellen” — idézett a doku­mentumból a rádió, történel­minek nevezve a két fél által kötendő megegyezést. A szövegtervezetben a kato­likus egyház elismeri azt is, hogy felelőssége van a zsidók­kal szembeni ellenséges légkör történelmi kialakulásá­ban, amely utat nyitott a mod­em antiszemitizmus előtt. A kétoldalú megállapo­dáson dolgozó vatikáni-izra­eli vegyes bizottság egyik iz­raeli tagja úgy tudja, hogy a dokumentumot a Vatikán részéről a pápa fogja jóvá­hagyni. Herzog a szélsőjobbról Frontális fellépést ellenük Bonn (MTI) — A német- országi szélsőjobboldallal szemben frontálisan kell fellépni, először a rendőr­ségnek és az igazságszol­gáltatásnak, de szélső- jobboldali pártok, csopor­tok betiltása is szóba jöhet — közölte a Die Woche című hamburgi hetilappal a megválasztott német ál­lamfő, Roman Herzog (CDU), akit a szociálde­mokraták azzal vádoltak, hogy a megválasztását megköszönő jobbára rög­tönzött beszédében nem tért ki a szélsőjobboldal témájára. A Szövetségi Köztársaság hetedik elnöke kifejtette, hogy az olyan fogalmak­hoz, mint nemzeti érzés, nemzeti büszkeség a lehető legnagyobb óvatossággal közelít, ebben a kérdésben hangfogót ajánl. A nemzet fogalma igen sokat veszített vonzere­jéből, miután ebben az év­században rettenetesen visszaéltek vele — fogal­mazott Herzog. Az új elnök nem tudja el­képzelni, hogy Németor­szágban neo-nemzetiszo- cialista teória nyerne teret, sokkal inkább nyugtalanít­ja, hogy „a kriptonácik, a régi javíthatatlanok a fiatal nemzedékben ismét vissz­hangra és utánzókra talál­nak.” Arra a kérdésre válaszol­va, hogy miként kell és le­het leküzdeni a náci múltat az újra egységes Németor­szágban, Herzog kifejtette: sohasem a korábbi bűn ki­kristályosítására helyezte elsődlegesen a hangsúlyt, hanem arra, hogy „a jövő­nek kell tanulnunk”. Ez annyit jelent, hogy „nálunk a totalitarizmus minden formája ellen egy­szerűen sokkal jobban ki kell fejleszteni az immun- rendszert, mint más álla­mokban, világos választó- vonalakat ell húznunk. A jövőben is készeknek kell lennünk arra, hogy le­vonjuk a tanulságokat a zsidók és más kisebbségek megsemmisítésének ször­nyűségéből.” Herzog, a német alkot­mánybíróság leköszönő el­nöke július elsején teszi le államfői esküjét. ^ s' Hírmustra A Balti-tengeri... ...Államok Tanácsának szerdán véget ért értekezle­tén létrehozta a demokra­tikus intézményekkel és emberi jogokkal, ezen belül a nemzeti kisebbségekhez tartozók személyek jogai­val foglalkozó főbiztos in­tézményét. (MTI) A bosnyák... ...hadsereg szerdán folytat­ta két nappal ezelőtt indított támadásait a Bosznia északi részén, Tesanj városától nyugatra kiépített szerb ál­lások ellen. (MTI) A Nemzetközj... ...Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakértői befejezték az észak-koreai jongbjoni atomerőmű nukleáris újra­feldolgozó központjának vizsgálatát — jelentette a bécsi székhelyű szervezet közlésére hivatkozva az AFP. Németország... ...arról tájékoztatta a NA- TO-t, hogy a jövő év ele­jétől kezdve a Bundeswehr kelet-németországi egysé­geit a szervezet integrált struktúrájának részévé kí­vánja tenni. (MTI) A lengyel... ...parlament alkotmányos felelősséget vizsgáló bizott­sága elfogadta azt a javas­latot, hogy az 1981-es szük­ségállapot bevezetéséért fe­lelős személyek ügyében ta­núként hallgassa meg Lech Walesa államfőt. (MTI) POLITIKAI HIRDETÉS Kiszámítható jövőt! Tisztelt Választópolgárok! Köszönjük, hogy a választások első fordulójában eljöttek, s oly sokan a Magyar Szocialista Párt jelölteire szavaztak. Az egyéni mandátumok túlnyomó többségéről azonban csak a második forduló dönt Ebben 174 jelöltünk indul jó eséllyel. Kérem, bogy május 29-én jöjjenek el és szavazzanak újra a Magyar Szocialista Párt jelöltjeire. íTiotpUtpl MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT A Magyar Szocialista Párt egyéni képviselőjelöltjei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1. vk. (Nyíregyháza) dr. Bányász Jánosné 2. vk. (Nyíregyháza) dr. Baja Ferenc 3. vk. (Tiszavasvári) Koltai Tamás 4. vk. (NagykáUó) Nagy Sándor 5. vk. (Baktalőrántháza) Lakatos András 6. vk. (Nyírbátor) Birta Sándor 7. vk. (Kisvárda) Bajor Tibor 8. vk. (Vásárosnamény) dr. Kiss Gábor 9. vk. (Mátészalka) Kertész István 10. vk. (Fehérgyarmat) dr. Bakai Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents