Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-25 / 121. szám

1994. május 25., szerda Koalíciót a programok alapján Nyíregyháza (KM — BJ) — Dr. Fodor Gábort a Kelet-Ma- gyarország szerkesztőségének munkája, a szerkesztőség munkatársait egy pártot váltott politikus, továbbá régi és új pártjának helyzete érdekelte, így jött létre ez a találkozó a szabaddemokraták egyik frontembere és lapunk vezető munkatársai között. A beszél­getés természetesen nem ma­rad titokban. íme. □ Lát-e esélyt a választás első fordulójának eredménye­képp az MSZP és az SZDSZ koalíciójára? — Látok esélyt természete­sen, de ehhez különböző felté­teleknek kell teljesülni. Máig sem világos, milyen irányvo­nalat fog követni az MSZP május 29-e után. Nincs az MSZP-nek hivatalosan meg­nevezett miniszterelnök-je­löltje, mert a különböző egy­mással birkózó szárnyak nem döntötték el, ki mögött sora­koznak fel. Bejelentette Horn Gyula is, Békési László is, hogy vállalja a miniszterel­nökséget, de az MSZP-ber- kekben más nevekről is be­szélnek. A lényeg az, hogy so­kan vannak és különböző szár­nak sorakoznak föl mögöttük. □ A szabaddemokratáknak melyik jelölt szimpatikusabb? — Ez elsősorban nem sze­mélyi kérdés, hanem program kérdése, elvi kérdés és ez na­gyon lényeges dolog. A Béke- si-féle irányzat nyitott, olyan gazdaságpolitikát képvisel, ami nagyon közel áll az SZDSZ-éhez, tehát könnyen lehet közös nevezőket találni, mert abszolút piacgazdaság­orientált, míg mondjuk a szak- szervezeti lobbi-irányzat olyan etatista államközpontú felfogást tükröz, olyan újra­elosztó gazdaságot képzel el, ami nagyon távol áll az SZD SZ-étől. Ha tehát ez a másik lesz a domináns, akkor kevés esélyt látok a koalícióra. Azért mondtam mégis, hogy látok esélyt, mert a programot is a Békési-szárny készítette, csak nem lehet tudni, hogy ezután mi lesz. A százalékokat nézve nem lehet pontosan előre meg­mondani, mikor mondunk igent, és mikor nem vagyunk hajlandók semmiképpen koa­lícióra lépni. Jelenleg a nyi­Köszönet A Munkáspárt megyei koordinációs bizottsága 1994. május 21-én ülést tartott. Sajnálattal állapította meg, hogy a Munkáspárt nem teljesítette fontos po­litikai célkitűzését, nem ju­tott be a parlamentbe. Tu­domásul vette, hogy a Központi Bizottság szep­tember végére, október elejére összehívta a párt kongresszusának második szakaszát. Szükségesnek tartotta, hogy a kongresz- szusi felkészülés kapcsán minden szervezete alapo­san gondolja végig a most adódó új tennivalókat. A megyei koordinációs bizottság köszönetét fe­jezte ki a párt aktivistái­nak, pártonkívüli támoga­tóinak, s külön is képvise­lőjelöltjeinek, akik az el­múlt hónapokban szervez­ték a választási munkát, je­lentősen hozzájárulva a párt programjának ismerte­téséhez. Ugyancsak köszö­netét fejezte ki mindazok­nak, akik szavazatukat a Munkáspártra, annak je­löltjeire adták. Fodor Gábor tottság mindkét részről meg­van, de egy működőképes koalíció létrehozásához né­hány dolgot tisztázni kell. A legfontosabb a program, de vannak személyi kérdések is, mint a miniszterelnök szemé­lye. Ebben nekünk nincs me­rev álláspontunk, de azt hi­szem, méltányolható, ha azt mondjuk: Horn Gyula minden érdemét elismerve, nem lenne jó ötlet, ha őt jelölnék mi­niszterelnöknek. □ Milyen kifogásaik vannak ellene? — A következő időszakban a kormánynak olyan nehéz döntéseket kell hozni, amikor nagyon nem lenne jó, ha tá­madási felület alakulna ki a kormány ellen. Nagyon sok embert érzelmileg lehetne szembefordítani a kormány­nyal, mert rá lehet fogni, hogy mégis azért mentek fel az árak, mégse lett olcsóbb a kenyér ára — hogy ilyen nagyon primitív példánál maradjunk —, mert jöttek megint ezek a pufajkások... Ezt nem érdemes felvállalni, mert megint olyan frontvonalakat fog kialakítani, amivel éveken keresztül fan­tomok ellen kell megint ha­dakozni, mint ahogy az elmúlt években volt. Elismerjük ter­Nagyecsed (KM - B. G.) — A Független Kisgazdapárt az ellenzék vezető ereje kí­ván lenni a parlamentben — jelentette ki többek között Torgyán József, a kisgaz­dák múlt hét derekán Nagy- ecseden megtartott nagygyű­lésén. E szerepkörben elsősorban a kereszténydemokratákra számítanak, de hajlandók együttműködni a demokrata fórum azon képviselőivel is, akik nem a saját, hanem a nemzet érdekében politizál­nak. A kisgazda pártvezér a vá­lasztások első fordulóját úgy értékelte, hogy megerősödtek az általa liberálbolsevikoknak nevezett erők hadállásai. Sze­rinte nem vitás, hogy az MSZP s az SZDSZ koalícióra lép, ez pedig azt jelenti, hogy borzasztó nehéz négy eszten­dő vár az országra, különösen a vidéken élőkre. Az elmúlt évtizedek ugyanis megmutat­ták, hogy a most megint ha­talomra készülőknek mennyit lehet hinni, a kisgazdapárt azonban lépten-nyomon em­lékeztetni fogja a kormányt korábbi ígéreteire. Előadásában Torgyán rövid Szekeres Tibor felvétele mészetesen, hogy Horn Gyula nagy teljesítményeket nyúj­tott, valóban óriási szerepe van abban, hogy az MSZP ide jutott, hogy ilyen jól szerepelt, ezt illik is neki meghálálni, csak nem érdemes egy ilyen konfliktust teremteni. De ez nem csak rá vonatkozik, széle­sebb körre is érvényesíthető. □ Egy MSZP-SZDSZ koalí­ció esetén milyen tárcákat szeretne megszerezni az SZDSZ? — Sok mindentől függ. Más a helyzet akkor, ha az SZDSZ adja a miniszterelnököt—erre van jó esély — és más a helyzet, ha nem. Nekünk azt is ki kell még puhatolni, haj­landó-e az SZDSZ-tagság ak­kor is belemenni a koalícióba, ha nem SZDSZ-es a minisz­terelnök. Egy biztos: az SZDSZ nem játszhat aláren­delt szerepet egy koalícióban, nem vállalkozhat olyan típusú szerepre, mint amilyenre vál­lalkoztak az eddigi kormány­ban a partnerek. A tárcákat is úgy kell tehát elosztani a kö­vetkező kormányban, ami vi­lágossá teszi, hogy ez egy programra szövetkezett kor­mány és nem valamiféle sze­mélyzeti politika eredménye­képp lettek a sakktáblán ide­áttekintést adott pártja múltjá­ról is, Mindszenty bíborost idézte, aki azt mondta, a füg­getlen kisgazdapárt az egyet­len nemzeti, keresztény erő, mely meg tudja menteni Ma­gyarországot. Most is végveszélyben van az ország. Soha nem látott méretűre duzzadt az adóssá­gunk, kufárok kezére jutott a nemzeti vagyon, közte a ter­mőföld jó része, bizonyos körök szántszándékkal arra törekednek, hogy tönkre te­gyék a magyar parasztságot. Példaként többek között a kiváló minőségű szabolcsi al­ma ellehetetlenülését, az élel­miszeripari üzemek külföldi kézre játszását említette. Az, hogy az élelmiszeripari üze­mek privatizációjával a kor­mány egy sereg állami mono­póliumáról is lemondott, azt bizonyítja, nem a földből élők érdekeit képviseli. Ebben a helyzetben gyöke­res változtatásokra van szük­ség, hangoztatta a kisgazdák elnöke. Erre azonban a volt kommunisták, akikből mára kapitalisták lettek, képtelenek, ráadásul a nemzeti vagyont is éppen ők lopták szét az új nomenklatúrával közösen. A oda tologatva a figurák. Tehát olyan embereknek kell a bár­sonyszékekbe ülni, akik az adott területhez értenek is, nem szeretnénk pusztán párt­beosztás alapján kormányt alakítani. □ Milyen esélye van Fodor Gábornak egy miniszteri szék­re? — Nekem nincsenek ilyen típusú ambícióim, nincsenek olyan kívánságaim, hogy pél­dául kultuszminiszter szeret­nék lenni. Viszont azt is tu­dom, előállhat az a helyzet, amikor esetleg nem lehet azt mondani valamire, hogy nem. Nem azért szeretnék nemet mondani, mert valamilyen el­lenérzésem van általában mondjuk a hatalommal, vagy ezzel a szereppel kapcsolat­ban, hanem úgy gondolom: nem biztos, hogy nekem eb­ben a pillanatban ilyesmivel kell foglalkoznom. Gondolom nagyon sok mindent tudok még tenni, amivel esetleg töb­bet használnék, s ha majd felkészültebb, vagy alkalma­sabb leszek valamikor, majd akkor foglalkozom vele. □ Következik a második for­duló, majd a köztársasági el­nök felkéri a győztes párt el­nökét kormányalakításra. Ez úgy tűnik, nem az SZDSZ lesz... — Ez úgy működik, hogy a köztársasági elnök megbíza­tást ad arra, hogy kormányt alakítsanak a választások után. Az viszont nincs az alkot­mányban, hogy a legnagyobb pártnak, az sincs benne, hogy a vezetőjének, tehát tulaj­donképpen bárkinek adhat a köztársasági elnök megbíza­tást. Az első szabad választás után Magyarországon értelem­szerűen a legnagyobb párt vezetőjét kérte meg a köztár­sasági elnök. Elvileg nyugod­tan megteheti — és ezzel, tu­lajdonképpen a szokásjogot sem lépi át —, hogy mondjuk a második forduló után, ami­kor látja, milyen erőviszo­nyok alakultak ki, akkor mondjuk az esetleges formáló­dó tárgyalások eredményeként az első két párt vezetőjét be­hívja, konzultál velük és ez után felkér valakit kormány- alakításra. Ez teljesen megfe­lel az alkotmányos rendnek. privatizáció nem más, mint nemzetrablás, az évszázadok alatt összegyűjtött nemzeti va­gyon jó részét az elmúlt három évben tökéletesen sikerült szétlopkodni. Kitért Torgyán a liberálisok ténykedésére is, a választók arcul csapásaként értékelte azt az SZDSZ-bejelentést, hogy az ő jelöltjük a mezőgazdasági tárca élére az a Nagy Tamás, akinek pártjára a legutóbbi vá­lasztásokon az ország népének alig egy százaléka voksolt. A szabaddemokraták szán­déka jelzi, az új hatalom mifé­le szerepet szán a vidéken élőknek, köztük a magyar pa­rasztságnak. Mint korábban, most is a gyarmati sors vár a vidékre, főleg a keleti végekre, kiszolgáltatva a régi-új urak kényének, kedvének. Ez tragé­dia az ország szempontjából, figyelmeztetett Torgyán Jó­zsef, hiszen a magyarság nem­zetmegtartó erejét a vidéki Magyarországon kell keresni. Ezt akarja megtömi a liberál- bolsevik koalíció, hogy aztán zavartalanul folytathassa az uralkodását. Ennek legerősebb gátja a parlamentben a kisgazdapárt lesz, ígérte Torgyán József. A nemzet igazi ereje a vidék Kalap és bokréta Páll Géza ~r ~w a nem is harsogjuk i—J egymás fülébe, s ez J. JL így jó, legalább csendes magányunkban valljuk meg magunknak, sok millió polgártársunk számá­ra sikerélmény volt a válasz­tás. Valami mellett, valami ellen tettük le a voksokat. Érthető kíváncsisággal, ér­deklődéssel várjuk a foly­tatást, a második fordulót, amelynek szintén nem külső szemlélői, hanem valós sze­replői, tényezői lehetünk. Van idő a töprengésre, a számvetésre, netán a kor­rigálásra. A fontos az, hogy ne elégedjünk meg az egy- félidős szerepléssel, végez­zük el a ránk szabott közös munkát. Mégpedig komo­lyan, méltósággal. Nem szegheti kedvünket, hogy még ugyan hátravan a második forduló, de mind a két kormányzás közelébe került párt megkezdte a saját és a másik erejének felmérését, a szándékok ki- puhatolását. így van ez rendjén. A legtöbb bizalmat kapott két párt a kulisszák mögött hozzálátott a har­madik „félidőre” való fel­készüléshez. S amint ez len­ni szokott, a kulisszatitko­kat nem is mindig szánják titoknak, nem tesznek rá la­katot, sőt megszellőztetik, milyen válasz érkezik a má­sik féltől. Mindkét oldalon pontosan tudják, hogy az erőviszonyok a második fordulón derülnek ki, ezek birtokában lehet asztalhoz ülni. Mert az állampolgár bízik benne, hogy a két kormányzásra érettnek ta­láltatott párt nem hagyja magát összeugrasztani. Az állampolgár reményeinek megcsalatását látná abban, ha személyi presztízsokok miatt, üres kézzel, megálla­podás nélkül állnának fel az asztaltól, ahová a választók ültetik őket. Sokan talán aggasztónak találják a felröppent véle­ményeket, pontosabban vé­leménykülönbségeket a mi­niszterelnök-jelöltségről. Az egyik legkorábban köz­zétett szabaddemokrata megnyilatkozás arról szólt: az SZDSZ nem kíván bokré­ta lenni a mások kalapján. Ez burkoltan, vagy nem is annyira burkoltan azt je­lenthette,jelentős kormány­zati pozícióra tartanak igényt, magyarán, ők sze­retnék betölteni Kuncze Gábor személyében a mi­niszterelnöki tisztet. Ez ter­mészetes is, amikor annak reményében mondták ezt, hogy ők lesznek a legerő­sebb párt. Horn Gyula vi­szont azt mondta: meg sem fordult a fejükben, hogy sa­ját győzelmük esetén Kun­cze Gábornak ajánlják fel a miniszterelnöki széket. Ez is teljesen logikus válasz, mert el lehet-e várni a győz­tes párttól, hogy elegáns gesztussal hátralépjen és maga elé tessékelje a má­sodikként végzett párt je­löltjét. Ha így tenne, a saját választói sem értenék talán, azt gondolhatnák, nincs ele­gendő önbizalmuk, vagy megfelelő jelöltjük a kor­mány vezetésére, s talán csalódnának reményeikben. Tovább bonyolítja a nem hivatalos párbeszédet, hogy az SZDSZ egyik vezetője szerint, a pártja nem haj­landó az együttműködésre, ha a szocialisták Horn Gyulát jelölik miniszterel­nöknek. Ezek bizony ke­mény szavak, s azt a benyo­mást keltik, mintha az egyik párt feltételeket akarna szabni a másiknak, ami so­ha nem szül jót. Mindkét ol­dalon a bölcs erők felülke- rekedése, a kölcsönös em­pátiás képesség, s persze a pártok presztízsszempontjai helyett a nemzet egészét tekintő magatartás hozhat majd közeledést. jf-v eméljük, a miniszter­ig elnök személye körüli A. V vitán nem bukik meg a kívánt és szükséges koalí­ció, s a harmadik „félidő” után vehetünk egy nagy, mély lélegzetet ésfolytathat- jukamunkát,azéletet. Talán egy kicsit bizakodóbban, derűsebben. Kampánysorok Bányász... ...Jánosné dr. az MSZP 1-es számú választókerületben induló képviselőjelöltje 1994. május 25-én szerdán 15 órától 18 óráig fogadó­órát tart a Jókai tér 4. szám alatti pártirodán. Ugyan­ezen a napon a nyírteleki 2- es számú általános iskolá­ban 19 órától fórumon ta­lálkozik választóival. Má­jus 26-án 15 órától 18 óráig tart fogadóórát a Jókai tér 4. szám alatt, majd ugyanezen a napon a nyírteleki 1-es számú általános iskolában politikai fórumon vesz részt. A Független... ...Kizgazda Földmunkás és Polgári Párt kéri tagjait és barátait, hogy május 29-én is menjenek el szavazni, és kettőzött erővel támogas­sák a 9-es számú mátészal­kai kerületben Kosa László, a 10-es számú, fehérgyar­mati kerületben dr. Kávás- sy Sándor kisgazda képvi­selőjelölteket, mert siker esetén három kisgazda ke­rülhet a megyéből a parla­mentbe. E várható siker része a kampány folytatása: dr. Kávássy Sándor ma este 19 órától Turricsén, 20 órától Tisztaberekén, hol­nap 19 órától Zajtán, pén­teken 19 órától Kömörőn tart választási gyűlést. Laborczi Géza... ...SZDSZ-es országgyűlési képviselő közreműködésé­vel megtörtént az április 14-én, a Bujtosi Szabadidő­csarnokban megtartott jóté­konysági koncertből szár­mazó bevétel elosztása. A Sósótófürdői Szociális In­tézmény ötvenezer, az Ér­telmi Fogyatékosok Klubja ugyancsak ötvenezer, a Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon húsz­ezer forintot kapott. Tízezer forint jutott az Evangélikus Gyülekezet Foglalkoztató Otthonának, öt-ötezer pe­dig a nyíregyházi módszer­tani bölcsődének és a me­gyei kórház fogyatékos gyermekekkel foglalkozó csoportjának. (KM)--K _ KÖZÉLET______

Next

/
Thumbnails
Contents