Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-25 / 121. szám
1994. május 25., szerda HATTER Nincs elhallgatott információ • Tavaly a megyeszékhelyeken sorra alakultak az ÁVÜ ügyfélszolgálati irodái Nyíregyháza (KM - MCS) — Az 1990 márciusában megalakult Állami Vagyonügynökség a privatizációt több mint két évig egyfajta zárt folyamatként kezelte, információhoz alig lehetett hozzájutni, ami számos pletykára is okot adott. Az igazi nyitást a tavalyi év jelentette, amikor sorra alakultak meg a megyeszékhelyeken az ÁVÜ ügyfélszolgálati irodái, ahol ingyenesen adnak tájékoztatót a privatizáció menetéről. Interjúnkban Szabó Attilái, a tavaly szeptemberben alakult PRIMOM-ÁVÜ Ügyfélszolgálati Iroda vezetőjét a privatizációs információk gyorsaságáról, az iroda szerepéről kérdeztük. — Eleinte bármilyen privatizációs információhoz szinte lehetetlen volt hozzáférni — mondta az irodavezető. — Az sem volt elhatárolva, mi a nyilvános, vagy mi a titkos döntés, egy-egy pályázat elbírálása után sem lehetett tudni, ki a nyertes. Ebben akkor történt változás, amikor az ÁVÜ sajtó- és marketingigazgatója, Hollauer Tibor, egy szakmabeli lett, aki első feladatának tekintette mindenki számára viszonylag könnyen átlátható információs rendszer kiépítését. Nagyon hamar megvalósult a különböző kommunikációs eszközökben reklámozott marketing-adatbázis, amely az ÁVÜ-privatizáció információiról ad tájékoztatót. Ebbe a folyamatba illeszkedett bele az is, hogy az ÁVÜ-nél a földszinten ügyfélszolgálati irodát nyitottak és megkezdték a vidéki irodák kialakítását. Heti Privinfó □ A versenyeztetési szabályzat azt írja elő, hogy a privatizációs pályázatokat két napilapban kell megjelentetni. Ez sem volt sokszor egyértelmű. — Jelenleg is él az a szabály, hogy két napilapban meg kell jelentetni a pályázatot, de a Heti Privinfóban az összes aktuális privatizációs információ megjelenik. Ez az újság a különböző gazdasági napilapok mellékleteként is megjelenik, illetve külön lehet az újságosoknál és az irodánknál megvásárolni. Könnyebbséget jelent az is, hogy a heti újság megjelenésekor az elmúlt hetit A Szabolcstej Rt. privatizációjában várhatóan a napokban dönt az ÁVÜ Elek Emil felvétele már ingyen adjuk. Ezekben az éppen aktuális privatizációs pályázatok, illetve az ÁVÜ Igazgató Tanácsának döntései jelennek meg. Speciális iroda □ A másik nagy vagyonkezelő, az AV Rt. információit meg- kapják-e az AVÜ ügyfélszolgálati irodái, hiszen a korábbi információk alapján nem a legjobb kapcsolat volt a két szervezet között? — Eleinte csak az ÁVÜ-től kaptuk az információt, nem olyan régen viszont már a marketing-adatbázisban és a Heti Privinfóban is megjelennek ÁV Rt.-s pályázatok. Ezenkívül újabb kezdeményezésként az eladásra váró ingatlanok közé nagy felszámoló cégek, mint például a Budapest Holding pályázatai is be fognak kerülni. Áz ÁVÜ jelenleg is tárgyal több nagy felszámoló céggel, így a RE- ORG-gal, a Pénzügykutatóval, de a többiekhez is elküldte a levelet a vagyonügynökség, amelyben felajánlja, hogy a felszámolási hirdetményeket jelentessék meg a Heti Privinfóban, és a marketing-adatbázisban, így egy helyen még több információhoz jutnak a leendő vásárolók. □ A megyénkben egy speciális iroda jött létre Primom- AVÜ néven. Miért? — Az ÁVÜ pályázatot hirdetett, olyan szervezeteket keresett, amelyek megyei hálózattal rendelkeznek. Végül a kalapban ketten maradtak: az MTESZ és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, utóbbihoz a különböző megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok, így például a PRI- MOM is kapcsolódik. A megyénkben a Primom kapta az iroda működtetésének jogát, hiszen a vállalkozás és a privatizáció szorosan kapcsolódik egymáshoz. A Primom az infrastruktúrát adja, az ÁVÜ pedig havonta működtetési költségtérítést fizet mindezért. □ Milyen adatokat és menynyire frisseket kap Budapestről a megyei iroda? — Még nincs közvetlen számítógépes kapcsolat a budapesti központtal, de alig egy hónap múlva, amikor a nyíregyházi inkubátorházban a végleges helyünkre kerülünk, mindez megvalósul, sőt vissza is lehet majd jelezni, ha valamilyen adat nem pontos. Az adatokat emiatt jelenleg hetente számítógépes lemezen kapjuk Budapestről. Az egész országra kiterjedő privatizációs információkat kapjuk meg, helyben a dunántúli megyék kínálatát is meg lehet nézni. Egy-egy információcsomagban a következő adatok szerepelnek: az üzlethelyiség nagysága, könyv szerinti értéke, jelzáloggal terhelt vagy nem, a pályázat beadásának határideje, illetve annak a személynek a neve, telefonszáma, akitől bővebb információ lehet kérni. — Az ingatlanokon kívül a következő alrendszerek szerepelnek az adatbázisban: telephelyek, aktuális privatizációs pályázatok, illetve a lejárt tenderek, vállalatok adatai, például egy-egy cégnél hány százalékos az ÁVÜ-tulajdonrész, ennek privatizálása mikor várható. A döntésekről pedig az ÁVÜ IT kommünikéjéből lehet értesülni. Mindezeket az információkat ingyen adjuk meg bárkinek, egyedül a nyomtatásnak van minimális költsége. A számítógépes információ a kárpótlási jegyrészvénycserét nem tudja követni, ebben nagyon gyorsan változnak az információk, de ezekről is tudunk adatokat nyújtani, hiszen ebben még nagyobb volt az információ- hiány, mint a privatizáció terén. Valamennyi ÁVÜ-s kiadvány is kapható nálunk, közöttük a Privatizációs füzetek is, amely már 22 kötetes, és valamennyi privatizációs technikáról ad ismertetőt. Ezenkívül a megyét érintő tenderfüzetek is kaphatók nálunk, ezért sem kell Budapestre utazni. Új pályázatok □ A választások alatt írnak-e ki új pályázatokat, illetve a korábban kiírtaknak mi lesz a sorsa? — Az ÁVÜ az éppen aktuális pályázatokat értékeli, elbírálja, azoknak a nagyobb cégeknek a pályázati kiírását, amelyet erre az időszakra tervezett az ÁVÜ, azt az új kormány felállásáig elhalasztja. □ Ön szerint megyénkben a privatizálandó vagyontömeg hány százalékát magánosítot- ták? — Ilyen adat konkrétan még nincs, becslésem szerint a megyében a privatizációnak közel a felénél tartunk. Annyit azért nem árt megjegyezni, hogy a szakemberek szerint a tavalyi év legsikeresebb privatizációja, a Nyidoferé, a megyénkben zajlott. j-T omor, mogorva férfiú iS / Volt Orbán. / Bár oly JL \. vidám hajnal pirult / Az orrán... —írja Petőfi Sándor egyik kis versében. A sok jelző, és a hangutánzó sejteti, hogy a név viselője nem akármilyen férfiú, mert maga a zordság megtestesítője. A néphit szerint Orbán az utolsó fagyosszent, akinek ugyan nincs már akkora hatalma, hogy csak úgy megsemmisítse a termést, mint jó néhány nappal elődei, a legendás Pongrác, Szervác, Bonifác, de voltak időszakok, amikorfázósan toporogtunk Orbán napján, nem szégyelltük visszavenni a sutba dobott kabátot. Változunk mi is, és velünk együtt minden, de főleg a környezetünk. Alakítjuk, szépítjük és romboljuk. Előnyére és hátrányára, ahogy éppen érdekeink diktálják, ahogy sugallják hozzáértők és szakbarbárok. A pannon táj szőlősgazdái körében ma is hagyomány a szőlőjövés megünneplése, amikor is hosszas ceremónia közepette hálát adnak a teremtőnek, a szenteknek és mindenkinek (egymást is ünnepelve), hogy megmozdult a tőke, fiirt is látható, ha... mérdek borfélét ivott / Meg Orbán, / Vidám hajnal azért pirult / Az orrán.” A történelmi borvidékeken és más szőlőkultúrákban megtalálhatók az OrbánOrbán napjára És a sok ha egyike a környezet. Az a környezet, amelyet súlyosan rombolunk, belerondítva „saját fészkünkbe”, a százöt féle elem összes skáláját felvonultatva, főképpen a nehézfémeket, amelyek gondoskodnak róla, hogy egyre kevesebb szőlőjövést jegyezzünk be, egyre kevesebb Orbán-napra kupacoljuk körbe gyümölcsöseinket fűrészporral, hogyha jő a hajnali lehűlés füstkabátba csomagoljuk, bőven gondolva a szőlőjövés áldására, esetleg hasonlítva Petőfi Orbánjára, akiről írja: „Tenapi vigasságok, a borlovagrend ünnepségei. E lovagrend, melynek gyökerei korábbi időszakokra nyúlnak vissza, a szakma kiváló művelőit és mindazon személyiségeket, akik sokat fáradoztak a szőlő és bor hírnevének felvirágoztatásáért e nemes napon lovaggá ütik, belép a borlovagrend tagjai közé. Még akkor is nagy esemény ez, ha a szőlősgazdák ma sokat szívják a fogukat a magas termesztési költségek miatt, amelyeket az eladási áraikban nem tudnak érvényesíteni. A tulajdonviszonyokban bekövetkező bizonytalanságok és zavaró tényezők miatt, és az eladatlan borkészletek következtében gyakran patthelyzetbe kerülnek. De akik szeretik a soksok fürttel előtörő friss szőlőhajtásokat, ha csak rövid időre is, de elfelejtik ezeket a gondokat és ünnepelnek. Inkább gondolnak Órbánra, és azonosulnak vele. A legendák ugyan kiveszni látszanak. Mert a régi és közelmúlt szép magyar nevei eltűnnek, nemzetköziesed- nek. Ki nevezné ma már Orbánnak egyetlen szentjét, mikor Norbert is lehet? A népi elemek e szomorkás szentet ilyetén emelik a köz által is megbecsült helyre. Hangot adva ama érzelemnek, hogy egy szent a maga körében mindig is az marad. Emlékezzünk Örbán napjára e kis versikével: „Orbán apó én vagyok, esőt hoztam, nem fagyot, szőlő vesszőjére fényt, dicsérjetek, szent legényt!” mm af - m mm Nézőpont Magad, uram Nyéki Zsolt A szakemberek elmúlt év őszén megfogalmazott jóslatai szerint régen várt sikeres év előtt áll a mezőgazdaság. A jóslás kifejezése nem kölcsönkért varázsgömbre és kártyára utal, hanem a mezőgazdasági termelést befolyásoló kockázati tényezők kiszámíthatatlanságára. Az előjelek azonban kétség kívül biztatóak voltak már tavaly is, hosszú évek tikkasztó aszályai után bőséges őszi csapadék hullott a földekre, a tél nem tett kárt sem a szántóföldi, sem a kertészeti kultúrákban, s tavasszal újra bőven kaptak az égi áldásból a mezőgazdasági területek. A természeti feltételek hirtelen javulásához képest ha valamivel lassabban is, de körvonalazódnak a termeléssel kapcsolatos elképzelések, s egyre markánsabb arcot nyer a mezőgazdasági műveléssel foglalkozók népes tábora. A kedvező tendencia a remények szerint folytatódik a tulajdonjogi kérdések további rendezésével, e terület még jelentős hiányosságokkal jellemezhető. Az optimista gazdák azonban gyakran idézik a gyermek- műsor „klasszikusát”, Furfangos Frigyest, akinek bölcs találós kérdései közül az egyik azt firtatta, hogy meddig fut a nyúl az erdőben. A válasz szerint az erdő közepéig, mert onnan kezdve már kifelé halad belőle. A mezőgazdaság rendszerváltásában négy éve haladnak a sokszor csak sejtett jó irányba a gazdák, s szenvedik meg a történelmi idők minden kínját-ke- servét. Az elmúlt évtizedekben leszoktatták a termelőket a kereskedelemről, de a gyakran nem minden alap nélkül vádolt forgalmazói kör szidása ma már nem oldja meg a termelői gondokat. Magad uram, ha szolgád nincsen—állítja egy másik népi bölcsesség, s ez jut a kertész eszébe, amikor a kerteket járva szemet, gyönyörködtető látványként tárul elé a duzzadó köszméte, a pirosló árnyalatba hajló meggy. Az elmúlt években ezek a gyümölcsök fájó pontjai lettek a kertészke- dők társadalmának, hiszen tavaly földre rázva ért csúfos véget az egres, s szerencsésnek érezhette magát az, aki önköltségi árán alul adta el meggyét. A saját erőből megvalósítandó értékesítés azonban nem egyszerű dolog, nem lehet megalapozni egy szezonban a termékpályát. A termelés annyira óhajtott decentralizációja mellett hasonló hangsúlyt kapott a szövetkezések koncentrációja is. Am ez utóbbi területen az elmaradás sokkal nagyobb, mint a földek tulajdonjogának rendezésében, s ez egyre inkább elsőrendű problémát jelent. ' ... ... • •• Félelem nélkül Páll Géza ezeket fel—áll elém egy három-négy év A. körüli fiúcska az utcán. Pisztolyát — ahogyan azt a filmekben látta—nemcsak rám szegezte, hanem a testemhez is nyomta. Biztos, ami biztos, ne ússza meg szárazon a másik. Ha a kisgyerek a bűnöző szerepet osztotta rám játékában, úgy egy szót sem szólok. Legalább így, a gyermeki játék és fantázia világában nyerjék el méltó büntetésüket a gonoszok. De tartok tőle, a dolog inkább fordítva történt, mert a gyermek még azt is hozzátette: pénzt, vagy lövök. Nem volt mit tenni, megadtam magam. A gyermeket kísérő anyuka nem tulajdonított jelentőséget a közjátéknak, nem is volt ez más, mint egy ártatlan epizód. Miért is kellene ezért pironkodnia? A gyermekek ősrégi játéka a tolvaj-pandúr folytatódik, ami talán egyidős lehet az emberiséggel. Csak most korszerű eszközökkel és körülmények között zajlik. Mégsem tudtam maradéktalanul örülni a nekem szegezett játékpisztolynak, mert bár barátságosan megfricskáztam a gyermek fejét, jelezve, hogy nincs harag, de a támadó reflexek olyan mértékű elszaporodását látja az ember a gyermekek, kamaszok viselkedésében, ami egyáltalán nem megnyugtató. Hiba lenne azonban a gyermekeket okolni a mindjobban eldurvuló játékokért, bár ugyancsak hiba lenne elnézni fölötte és kézlegyintéssel elintézni, mondván, ez csak játék. Valóban az. S az is igaz, ha mind több gyermek viselkedését sikerülne kordában tartani, legalább is a szülők, a nevelők jelenlétében, ettől még a kiváltó okok nem szűnnének meg. Márpedig az emberek közötti kapcsolatok eldurvulása, az erőszak térhódítása, sőt tombolása a képernyőn naponta, sőt óráról órára, percről percre szállítja az utánzási példákat. Mindezek ellenére nem hiszek abban, amit egyesek mondanak, hogy a tévé, a filmek, a krimik jelentenék a leendő bűnözés előisko- láit, ez adná az előképzést, a felkészítést a bűnözővé váláshoz. Ez önmagában kevés lenne. Legfeljebb néhány ötletet meríthetnek a krimiáradatból az erre fogékonyak. Közismert hogy sokkal mélyebbek az okok. Kell hozzá persze, hogy kell az agresszív, erőszakos, gátlástalan személyiség is, de a bűnelemzők szerint ez még nem vezet törvényszerűen a bűnözéshez. De a társadalom egy jelentős részét sújtó megélhetési nehézségek, a tartós munka- nélküliség, az életcélok elvesztése, a családok széthullása, majd az ezek nyomában járó alkoholizmus, kábítószer-élvezet elvezet a bűnözéshez. » Tarca Törő István
