Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-24 / 120. szám
KULTÚRA 1994. május 24., kedd Elmaradt érettségi Reményi Mihály Nyíregyháza — A diákélet koronája az érettségi. Májusban, júniusban megélénkül a forgalom az iskolák környékén, mert eljött a ballagás és az érettségi ideje, amely a diáknak, szüleinek, ismerőseinek nagy örömet, izgalmat, életre szóló élményt jelent. Különleges idők, háborús viszonyok megzavarják az élet természetes rendjét és az öröm helyett sokszor bánatot eredményeznek. így volt ez 50 évvel ezelőtt is 1944-ben. 1944. március 19-én éles politikai fordulat következett be hazánkban. Rövid ideig még folyt a tanítás, de április 1-jén hirtelen véget ért a tanév. Csak mi, nyolcadikos gimnazisták, jártunk még tovább. Természetesen elmaradt a nyolc éven át várva várt ballagás. Nem volt kitől elbúcsúzni. Az utánunk következő évfolyamok szétszéledtek, iskolánk pedig hadikórház volt Mi sem jártunk túlságosan sokáig, mert áprilisban meg kellett írni az írásbeli érettségi dolgozatokat, egy hónappal korábban a megszokottnál, és májusban a a szóbeli vizsgákat is letettük. Az érettségink nem a megszokott helyen, a gimnázium dísztermében zajlott le, hanem a Szent István u. 18. szám alatti diákotthonban, amely ma is áll, de most nem diákotthon, hanem magánház. A diákotthon igazgatójának lakása és a diákok hálószobái a háborúban elpusztultak. Ma a helyén virágüzlet és az udvari részen egy húsfüstölő működik. Közben 1944 áprilisában és májusában Nyíregyházán is, mint az ország minden részén, rendkívüli események zajlottak le. Zsidó osztálytársaink bekerültek a gettóba. Onnan jöttek ki érettségizni. Hogy egyáltalán érettségizhettek, az Zsolnai Vilmos igazgató úrnak és osztályfőnökünknek, dr. Belohorszky Ferencnek köszönhető. Nyíregyházáról elhurcolt 15 társunk közül csak négy tért vissza. Még egy hazajött ugyan, de olyan súlyosan leromolva, hogy itthon halt meg néhány napon belül. Most 50 év után országosan tartanak megemlékezéseket. Mi, az 1944-ben 50 éve érettségizettek, nemcsak most, de minden érettségi találkozón emlékezünk. Felkeressük az Északi temetőben tanáraink sírjait és utána átmegyünk a Kótaji utcai zsidótemetőbe, ahol egy osztálytársunk nyugszik és a többiek nevét az emléktáblák örökítik meg. 1944 a magyar történelem tragikus esztendeje. Nekünk, akik 1944-ben érettségiztünk, mégiscsak örömünnep, mert nyolc évi tanulás után leérettségiztünk a gimnáziumban. Elmaradt ugyan a ballagásunk, de sok szép emléket őrzünk. Görög táncház... ...vájja azokat, akik szeretnek mozogni, szeretik a táncot. A táncház a megyei művelődési központban lesz május 30-án 17 órától. (KM) Országos... ...színjátszó tábort rendeznek júliusban Nyírbátorban. A táborba már most lehet a bátori művelődési központban jelentkezni. (KM) Két hangversenyt... ...rendeznek a nyíregyházi zeneiskola Piccoli Archi termében a héten. Május 26-án Dávida Jánosné, Joó Mária és Papp István, 27- én pedig Pajer Ferenc, Schmidt Miklós és Sóos Arpádné növendékei lépnek közönség elé. (KM) Koncert... ...lesz az Ifjúsági Centrumban is május 26-án. Fellép Kispál és a Borz. A hangverseny húsz órakor kezdődik. (KM) Kárpátalja... ...népművészeti, néprajzi emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a kisvárdai Rétközi Múzeumban a színházi fesztivál idején. (KM) Új Polip-sorozat Róma (MTI) — A világ számos televíziója által sikerrel vetített Polip-sorozat újabb történeteit forgatják, Bulgáriában. A hat epizódból álló játék felvételeit 21 hétre tervezik. A maffia és az olasz igazságszolgáltatás fordulatos és izgalmas küzdelmében a Balkán után Szentpétervár lesz a helyszín, ami egyben az alvilág polipcsápjainak Szicíliából szerteágazó voltát, a maffia korszakváltását is jelzi. A hetedik sorozat címe utal az előzményekre: „Vizsgálat Cattani felügyelő halálának ügyében.” Emlékeztetőül: Cattanival — akit Michele Placido alakított — a 4. sorozatban végzett a maffia. (A nézők tiltakoztak és a forgatókönyv megváltoztatását követelték, amikor megtudták, hogy Cattani-Placido meg fog halni. A színész azonban hajthatatlan maradt, unta a sorozatot...) Most tehát Italian kívül is bogozzák a szálakat, aztán hazatérve Észak-Olaszor- szágban és Szicíliában dolgozik a stáb. A sorozat sikerére utal, hogy az olasz tv mellett egy német társaság és a francia televízió 2, csatornája is beszállt a költségekbe, noha ezek mintegy 20 százalékkal alacsonyabbak a megelőző sorozatok kiadásainál. Minthogy közben a Placido szerepét átvevő Vittorio Mezzogiorno sorozat „gonosz szépasszonya”, Florinda Bolkan. A forgatás kezdetén a rendező azt tartotta fontosnak, hogy a Polip 7. történetébe már beépítsék azokat a változásokat, amelyeket Olaszországban az utóbbi időben történtek. Kihívás előtt a felsőoktatás Kulcskérdés a minőségi fejlesztés és az intézményi autonómia megteremtése A vizsgaidőszak csöndje a tanárképző főiskolán Balázs Attila felvétele Budapest (MTI) — Kevés szó esik mostanában a közéleti fórumokon és a sajtóban a felsőoktatási intézmények életéről, gondjairól; elültek az átalakulás kezdeti szakaszának viharai. Az 1993- as felsőoktatási törvény hatálybalépése óta szinte teljes csend honol az egyetemek és a főiskolák háza táján, ezt észleli a külső szemlélő. Pedig bent, a felsőfokú tanintézetekben hónapok óta másmilyen munka is folyik, mint a hallgatók képzése. Az újszerű, érdekes és nagy felelősséggel járó feladat nem más, mint az egységes felsőoktatási (az intézmény profiljának és fokozatának megfelelő) képzési követelmények kidolgozása, ami nélkül nem képzelhető el gyökeres megújulás, színvonalemelés egyetlen főiskolán és egyetemen sem. Nagy kihívás ez a feladat az oktatói kar számára. Universitasok Szembetűnő vonása a magyar felsőoktatásnak, hogy rendkívül széttagolt intézményhálózattal rendelkezik. A több mint nyolcvan tanintézet java részét az állam tartja fenn, de vannak egyházi, magán és alapítványi egyetemek, főiskolák is. A szétdaraboltság — mely az utóbbi négy évtized oktatáspolitikájának a következménye, amikor is egyetemeket osztottak részekre, illetve szakegyetemeket, főiskolákat hoztak létre — oly mérvű, hogy akadályozója a tudományos színvonal emelésének. A jövő útja világszerte az egységesülés, az univerzitások kialakítása felé vezet, de addig is lehet előbbre lépni, például az egységes követelmények meghatározásával. Napjainkban az intézményi autonómia megteremtésén kívül mindenekelőtt a minőségi fejlesztés a felsőoktatás kulcskérdése. Ennek elősegítésére Bodnár István Nyíregyháza (KM) — A nyár az utazások évszaka. Az országhatárok megnyitása után egyre több turista kerekedik fel, hogy külföldön szerezzen élményeket, ismerkedjen a világgal. A tervek között közelebbi, távolabbi utak szerepelnek. Nem ritka az olyan útiterv sem, amelyik más földrész meghódítására irányul. A tanárképző főiskolások egyik csoportja például a titokzatosság ködébe burkolódzó Indiába készül. A harmadéves biológia-rajz szakos hallgatók a vállalkozó kedvű főiskolások szép hagyományát követi az idén. A korábbi években mi is beszámoltunk a főiskolások kerékpáros finn és norvég útjáról, afrikai utazásról vagy kínai kalandokról. Most is szívesen adunk helyt az idei terveknek, mint például az indiai expedíciónak. A terv tulajdonképpen annak köszönhető, hogy olyan keveset tudunk ma is a titokzatos, csaknem földrésznyi Indiáról, amelynek történelme, művészete és filozófiája is páratlannak mondható. Sejtjük, a trópusi éghajlatnak rendkívül gazdag növény- és állatvilág köszönhető. Egy tanárnak pehozta létre a kormány — az új felsőoktatási törvény alapján — az Országos Akkreditációs Bizottságot, amely figyelemmel kíséri a felsőoktatási intézményekben folyó tevékenységet, véleményez és állást foglal szakmai kérdésekben, s a jövőt illetően a most készülő egységes követelményekhez igazodva hozza meg javaslatait. Ha például valamely szakon nem találja megfelelőnek a képzés színvonalát, akkor javaslatot tehet a miniszternek, hogy ott függessze fel az oklevélkiadás jogát, az egységes követelmények súlyos megsértése esetén pedig az ország- gyűléshez fordulhat a bizottság az intézmény megszüntetésére vonatkozó előterjesztésével. Képesítési előírások Voltaképpen milyen konkrét elemeket tartalmaznak ezek a követelmények? Kérdésemre a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Szövényi Zsolt főosztályvezető így válaszolt: ,A közalkalmazotti törvény végrehajtási utasítása pontosan leírja a követelmények egy részét. Például azt, hogy mitől tanár a tanár, mitől docens a docens. Egyebek közt munkakörük betöltéséhez dig ismerni kell távoli országokat is. Erre a legjobb mód a tapasztalás. Az Indiába készülődő hallgatók pontosan megterveznek mindent. Az utazás célja, hogy a főiskola rajz és állattani tanszéke számára minél több oktatási segédanyagot gyűjtsenek, diasorozatokat, filmeket készítsenek. Szeretnének a páratlannak mondható indiai kultúra emlékeiről minél teljesebb anyagot gyűjteni. A csoidegen nyelveket kell ismerniük, és nemcsak előadói és kutatói kötelességeik vannak, hanem fontos teendők hárulnak rájuk az utánpótlás nevelésében is. Sarkalatos pontjai az új követelményrendszernek a képesítési előírások is, amelyek minden intézmény számára megszabják, hogy mitől jogász a jogász, mitől orvos az orvos stb. Ez esetben az a legkisebb közös többszörös van előírva, amely minden intézetben azonos.” De nem áll-e fenn az uniformizálás veszélye a szigorúan egységes követelmények érvényesülése esetén? A főosztályvezető szerint nem, mert a krediteket cizellálhatják az egyes intézmények. Fura egy szakszó a kredit; ez esetben nincsen köze a pénzvilághoz. A felsőoktatás „tolvajnyelvében” olyan gyűjtőnév, amelyben „kifejeződik egy képzési rendszeren vagy szakon belül valamely - tantárgy vagy kurzus helye, szakmai súlya, képzési időpontja és időtartama”. Egyik egyetemről a másikra a kredit alapján kerülhetnek át a hallgatók, mert a kredit ekvivalenciát, azaz kölcsönös megfelelést, egyenértékűséget biztosít az intézmények között. A kredittől azt várják a port Delhitől, Calcuttáig sok helyet kíván felkeresni, Körösi Csorna Sándor sírjától a buddhizmus szent helyeiig; az úgynevezett kísértetvárosig. A diákok augusztus elején indulnak útra, és egy hónapig tart majd a nagy kaland. Az utazás természetesen nem olcsó dolog, azért jó mélyen a zsebbe is kell nyúlni. A hallgatók remélik, szponzorokat is találnak, hisz az út nem lesz haszon nélküli. szakemberek, hogy közelebb hozza egymáshoz az intézményeket, és a mostaninál nagyobb mobilitást kínál a hallgatóknak. " Európai kredit Az új idők jele, hogy az egységes követelmények nem központilag, nem a minisztériumban készülnek, hanem maguk az érintett felsőoktatási dolgozók fogalmazzák meg őket. (Ezt a munkát rejti el a felsőoktatás csendje.) A minisztérium a csaknem háromszáz felsőoktatási szakot tizenegy csoportra bontotta, és az idevágó törvény értelmezése után megbízta a csoportelnököket, hogy válasszák ki a szakma azon képviselőit, akikkel együtt szeretnének dolgozni. Mii rejt a felsőoktatás csendje? Csálcvári Éva, az Országos Akkreditációs Bizottság vezetője elmondta, hogy a bizottságokban képviselve van minden szak, és jelenleg a munka utolsó harmadánál tartanák. Néhány intézménytípus (az óvónő-, a tanító- és a konduktorképzők) bizottságai már kidolgozták a maguk elaborá- tumait, sőt a minisztériumban már az ezek nyomán készült rendelettervezetek is készen állnak az államigazgatási egyeztetésre. Az európai együttműködés jegyében az egyetemi-főiskolai. bizottságok igyekeznek összehangolni a hazái követelményeket a nyugati felsőoktatási intézmények kreditjei- vel. Nem is sikertelenül, ám még nem tartunk ott, “hogy tényként szólhatnánk a képzés és a diplomák nemzetközi egyenértékűségéről. Egyelőre csupán arról van szó, hogy a magyar hallgatóknak a Tem- pus-program keretében a nyugat-európai egyetemeken folytatott tanulmányai beilleszthetők lesznek a hazai felsőoktatási rendszerbe a kreditrendszer alapján. Van Goghkép Budapest (MTI) —- A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb hatású festőjének, ahollandiai születésű Vincent van Gogh- nak az Arles-i nő című remekművét Budapesten tekinthetik meg az érdeklődők. Az alkotást a párizsi Musée d’Orsay kölcsönözte a Szépművészeti Múzeumnak. A magyar gyűjtemény előzőleg Edouard Manet: Legyezős hölgy című képét bocsátotta a franciák rendelkezésére az impresszionizmus gyökereit, keletkezését bemutató nyári franciaországi kiállításra. Van Gogh 1888-ban hosszabb időt töltött a délfranciaországi Arles városában. A színhatásokkal kísérletezett a mediterrán, tiszta levegőjű településen. Marie Ginowc-t, a festmény modelljét is ismeri a művészettörténet. Az asz- szony és férje vezette a Café de la Gare kávéházat a városban, amely menedéke volt a nélkülöző Van Goghnak is, valamint sok hajléktalannak. A festő baráti viszonyban volt a házaspárral, és a későbbiekben is többször tett látogatást náluk. Körösitől a kísértetvárosig Indiába készülődik a főiskolások egy csoportja A száncsi sztűpa tóranája zsúfolt szobrászati díszeivel Amatőr felvétel
