Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-24 / 120. szám

KULTÚRA 1994. május 24., kedd Elmaradt érettségi Reményi Mihály Nyíregyháza — A diákélet koronája az érettségi. Má­jusban, júniusban megélén­kül a forgalom az iskolák környékén, mert eljött a ballagás és az érettségi ide­je, amely a diáknak, szülei­nek, ismerőseinek nagy örömet, izgalmat, életre szóló élményt jelent. Kü­lönleges idők, háborús vi­szonyok megzavarják az élet természetes rendjét és az öröm helyett sokszor bá­natot eredményeznek. így volt ez 50 évvel ezelőtt is 1944-ben. 1944. március 19-én éles politikai fordulat követke­zett be hazánkban. Rövid ideig még folyt a tanítás, de április 1-jén hirtelen véget ért a tanév. Csak mi, nyol­cadikos gimnazisták, jár­tunk még tovább. Termé­szetesen elmaradt a nyolc éven át várva várt ballagás. Nem volt kitől elbúcsúzni. Az utánunk következő év­folyamok szétszéledtek, is­kolánk pedig hadikórház volt Mi sem jártunk túlsá­gosan sokáig, mert április­ban meg kellett írni az írás­beli érettségi dolgozatokat, egy hónappal korábban a megszokottnál, és május­ban a a szóbeli vizsgákat is letettük. Az érettségink nem a megszokott helyen, a gimnázium dísztermében zajlott le, hanem a Szent István u. 18. szám alatti diákotthonban, amely ma is áll, de most nem diákott­hon, hanem magánház. A diákotthon igazgatójának lakása és a diákok hálószo­bái a háborúban elpusztul­tak. Ma a helyén virágüzlet és az udvari részen egy hús­füstölő működik. Közben 1944 áprilisában és májusában Nyíregyhá­zán is, mint az ország min­den részén, rendkívüli ese­mények zajlottak le. Zsidó osztálytársaink bekerültek a gettóba. Onnan jöttek ki érettségizni. Hogy egyálta­lán érettségizhettek, az Zsolnai Vilmos igazgató úr­nak és osztályfőnökünknek, dr. Belohorszky Ferencnek köszönhető. Nyíregyházáról elhurcolt 15 társunk közül csak négy tért vissza. Még egy haza­jött ugyan, de olyan súlyo­san leromolva, hogy itthon halt meg néhány napon be­lül. Most 50 év után orszá­gosan tartanak megemlé­kezéseket. Mi, az 1944-ben 50 éve érettségizettek, nemcsak most, de minden érettségi találkozón emlé­kezünk. Felkeressük az Északi temetőben tanáraink sírjait és utána átmegyünk a Kótaji utcai zsidótemetőbe, ahol egy osztálytársunk nyugszik és a többiek nevét az emléktáblák örökítik meg. 1944 a magyar történe­lem tragikus esztendeje. Nekünk, akik 1944-ben érettségiztünk, mégiscsak örömünnep, mert nyolc évi tanulás után leérettségiz­tünk a gimnáziumban. El­maradt ugyan a ballagá­sunk, de sok szép emléket őrzünk. Görög táncház... ...vájja azokat, akik szeret­nek mozogni, szeretik a táncot. A táncház a megyei művelődési központban lesz május 30-án 17 órától. (KM) Országos... ...színjátszó tábort ren­deznek júliusban Nyírbá­torban. A táborba már most lehet a bátori művelődési központban jelentkezni. (KM) Két hangversenyt... ...rendeznek a nyíregyházi zeneiskola Piccoli Archi termében a héten. Május 26-án Dávida Jánosné, Joó Mária és Papp István, 27- én pedig Pajer Ferenc, Schmidt Miklós és Sóos Arpádné növendékei lép­nek közönség elé. (KM) Koncert... ...lesz az Ifjúsági Centrum­ban is május 26-án. Fellép Kispál és a Borz. A hang­verseny húsz órakor kez­dődik. (KM) Kárpátalja... ...népművészeti, néprajzi emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a kisvárdai Rét­közi Múzeumban a színházi fesztivál idején. (KM) Új Polip-sorozat Róma (MTI) — A világ számos televíziója által si­kerrel vetített Polip-sorozat újabb történeteit forgatják, Bulgáriában. A hat epizód­ból álló játék felvételeit 21 hétre tervezik. A maffia és az olasz igazságszolgáltatás fordulatos és izgalmas küz­delmében a Balkán után Szentpétervár lesz a hely­szín, ami egyben az alvilág polipcsápjainak Szicíliából szerteágazó voltát, a maffia korszakváltását is jelzi. A hetedik sorozat címe utal az előzményekre: „Vizsgálat Cattani felügye­lő halálának ügyében.” Em­lékeztetőül: Cattanival — akit Michele Placido alakí­tott — a 4. sorozatban vég­zett a maffia. (A nézők til­takoztak és a forgatókönyv megváltoztatását követel­ték, amikor megtudták, hogy Cattani-Placido meg fog halni. A színész azon­ban hajthatatlan maradt, unta a sorozatot...) Most tehát Italian kívül is bogozzák a szálakat, aztán hazatérve Észak-Olaszor- szágban és Szicíliában dol­gozik a stáb. A sorozat si­kerére utal, hogy az olasz tv mellett egy német társaság és a francia televízió 2, csa­tornája is beszállt a költsé­gekbe, noha ezek mintegy 20 százalékkal alacsonyab­bak a megelőző sorozatok kiadásainál. Minthogy köz­ben a Placido szerepét át­vevő Vittorio Mezzogiorno sorozat „gonosz szépasszo­nya”, Florinda Bolkan. A forgatás kezdetén a rendező azt tartotta fontosnak, hogy a Polip 7. történetébe már beépítsék azokat a változá­sokat, amelyeket Olaszor­szágban az utóbbi időben történtek. Kihívás előtt a felsőoktatás Kulcskérdés a minőségi fejlesztés és az intézményi autonómia megteremtése A vizsgaidőszak csöndje a tanárképző főiskolán Balázs Attila felvétele Budapest (MTI) — Kevés szó esik mostanában a közéleti fórumokon és a sajtóban a felsőoktatási intézmények életéről, gondjairól; elültek az átalakulás kezdeti sza­kaszának viharai. Az 1993- as felsőoktatási törvény ha­tálybalépése óta szinte teljes csend honol az egyetemek és a főiskolák háza táján, ezt észleli a külső szemlélő. Pedig bent, a felsőfokú tanin­tézetekben hónapok óta más­milyen munka is folyik, mint a hallgatók képzése. Az újszerű, érdekes és nagy felelősséggel járó feladat nem más, mint az egységes felsőoktatási (az in­tézmény profiljának és foko­zatának megfelelő) képzési követelmények kidolgozása, ami nélkül nem képzelhető el gyökeres megújulás, színvo­nalemelés egyetlen főiskolán és egyetemen sem. Nagy ki­hívás ez a feladat az oktatói kar számára. Universitasok Szembetűnő vonása a magyar felsőoktatásnak, hogy rend­kívül széttagolt intézményhá­lózattal rendelkezik. A több mint nyolcvan tanintézet java részét az állam tartja fenn, de vannak egyházi, magán és alapítványi egyetemek, főis­kolák is. A szétdaraboltság — mely az utóbbi négy évtized oktatáspolitikájának a követ­kezménye, amikor is egyete­meket osztottak részekre, il­letve szakegyetemeket, főis­kolákat hoztak létre — oly mérvű, hogy akadályozója a tudományos színvonal emelé­sének. A jövő útja világszerte az egységesülés, az univerzitá­sok kialakítása felé vezet, de addig is lehet előbbre lépni, például az egységes köve­telmények meghatározásával. Napjainkban az intézményi autonómia megteremtésén kí­vül mindenekelőtt a minőségi fejlesztés a felsőoktatás kulcs­kérdése. Ennek elősegítésére Bodnár István Nyíregyháza (KM) — A nyár az utazások évszaka. Az or­szághatárok megnyitása után egyre több turista kerekedik fel, hogy külföldön szerezzen élményeket, ismerkedjen a vi­lággal. A tervek között köze­lebbi, távolabbi utak szerepel­nek. Nem ritka az olyan úti­terv sem, amelyik más föld­rész meghódítására irányul. A tanárképző főiskolások egyik csoportja például a titokzatos­ság ködébe burkolódzó Indiá­ba készül. A harmadéves biológia-rajz szakos hallgatók a vállalkozó kedvű főiskolások szép ha­gyományát követi az idén. A korábbi években mi is beszá­moltunk a főiskolások kerék­páros finn és norvég útjáról, afrikai utazásról vagy kínai kalandokról. Most is szívesen adunk helyt az idei terveknek, mint például az indiai expedí­ciónak. A terv tulajdonképpen an­nak köszönhető, hogy olyan keveset tudunk ma is a titok­zatos, csaknem földrésznyi In­diáról, amelynek történelme, művészete és filozófiája is pá­ratlannak mondható. Sejtjük, a trópusi éghajlatnak rendkívül gazdag növény- és állatvilág köszönhető. Egy tanárnak pe­hozta létre a kormány — az új felsőoktatási törvény alapján — az Országos Akkreditációs Bizottságot, amely figyelem­mel kíséri a felsőoktatási in­tézményekben folyó tevé­kenységet, véleményez és ál­lást foglal szakmai kérdések­ben, s a jövőt illetően a most készülő egységes követelmé­nyekhez igazodva hozza meg javaslatait. Ha például valamely szakon nem találja megfelelőnek a képzés színvonalát, akkor ja­vaslatot tehet a miniszternek, hogy ott függessze fel az ok­levélkiadás jogát, az egységes követelmények súlyos meg­sértése esetén pedig az ország- gyűléshez fordulhat a bizott­ság az intézmény megszünte­tésére vonatkozó előterjeszté­sével. Képesítési előírások Voltaképpen milyen konkrét elemeket tartalmaznak ezek a követelmények? Kérdésemre a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Szövényi Zsolt főosztályvezető így vá­laszolt: ,A közalkalmazotti törvény végrehajtási utasítása pontosan leírja a követelmé­nyek egy részét. Például azt, hogy mitől tanár a tanár, mitől docens a docens. Egyebek közt munkakörük betöltéséhez dig ismerni kell távoli orszá­gokat is. Erre a legjobb mód a tapasztalás. Az Indiába készülődő hall­gatók pontosan megterveznek mindent. Az utazás célja, hogy a főiskola rajz és állattani tan­széke számára minél több ok­tatási segédanyagot gyűjtse­nek, diasorozatokat, filmeket készítsenek. Szeretnének a pá­ratlannak mondható indiai kultúra emlékeiről minél telje­sebb anyagot gyűjteni. A cso­idegen nyelveket kell ismer­niük, és nemcsak előadói és kutatói kötelességeik vannak, hanem fontos teendők hárul­nak rájuk az utánpótlás neve­lésében is. Sarkalatos pontjai az új követelményrendszernek a képesítési előírások is, ame­lyek minden intézmény szá­mára megszabják, hogy mitől jogász a jogász, mitől orvos az orvos stb. Ez esetben az a legkisebb közös többszörös van előírva, amely minden in­tézetben azonos.” De nem áll-e fenn az uni­formizálás veszélye a szigo­rúan egységes követelmények érvényesülése esetén? A fő­osztályvezető szerint nem, mert a krediteket cizellálhat­ják az egyes intézmények. Fura egy szakszó a kredit; ez esetben nincsen köze a pénz­világhoz. A felsőoktatás „tol­vajnyelvében” olyan gyűjtő­név, amelyben „kifejeződik egy képzési rendszeren vagy szakon belül valamely - tan­tárgy vagy kurzus helye, szak­mai súlya, képzési időpontja és időtartama”. Egyik egyetemről a másikra a kredit alapján kerülhetnek át a hallgatók, mert a kredit ekvi­valenciát, azaz kölcsönös megfelelést, egyenértékűséget biztosít az intézmények kö­zött. A kredittől azt várják a port Delhitől, Calcuttáig sok helyet kíván felkeresni, Körösi Csorna Sándor sírjától a budd­hizmus szent helyeiig; az úgy­nevezett kísértetvárosig. A di­ákok augusztus elején indul­nak útra, és egy hónapig tart majd a nagy kaland. Az utazás természetesen nem olcsó dolog, azért jó mé­lyen a zsebbe is kell nyúlni. A hallgatók remélik, szponzoro­kat is találnak, hisz az út nem lesz haszon nélküli. szakemberek, hogy közelebb hozza egymáshoz az intéz­ményeket, és a mostaninál na­gyobb mobilitást kínál a hall­gatóknak. " Európai kredit Az új idők jele, hogy az egy­séges követelmények nem központilag, nem a minisztéri­umban készülnek, hanem ma­guk az érintett felsőoktatási dolgozók fogalmazzák meg őket. (Ezt a munkát rejti el a felsőoktatás csendje.) A mi­nisztérium a csaknem három­száz felsőoktatási szakot ti­zenegy csoportra bontotta, és az idevágó törvény értelme­zése után megbízta a cso­portelnököket, hogy válasszák ki a szakma azon képviselőit, akikkel együtt szeretnének dolgozni. Mii rejt a felsőoktatás csendje? Csálcvári Éva, az Or­szágos Akkreditációs Bizott­ság vezetője elmondta, hogy a bizottságokban képviselve van minden szak, és jelenleg a munka utolsó harmadánál tar­tanák. Néhány intézménytípus (az óvónő-, a tanító- és a kon­duktorképzők) bizottságai már kidolgozták a maguk elaborá- tumait, sőt a minisztériumban már az ezek nyomán készült rendelettervezetek is készen állnak az államigazgatási egyeztetésre. Az európai együttműködés jegyében az egyetemi-főisko­lai. bizottságok igyekeznek összehangolni a hazái követel­ményeket a nyugati felsőok­tatási intézmények kreditjei- vel. Nem is sikertelenül, ám még nem tartunk ott, “hogy tényként szólhatnánk a képzés és a diplomák nemzetközi egyenértékűségéről. Egyelőre csupán arról van szó, hogy a magyar hallgatóknak a Tem- pus-program keretében a nyu­gat-európai egyetemeken foly­tatott tanulmányai beilleszt­hetők lesznek a hazai felsőok­tatási rendszerbe a kreditrend­szer alapján. Van Gogh­kép Budapest (MTI) —- A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb hatású festőjének, ahollandiai szü­letésű Vincent van Gogh- nak az Arles-i nő című re­mekművét Budapesten te­kinthetik meg az érdeklő­dők. Az alkotást a párizsi Musée d’Orsay kölcsönöz­te a Szépművészeti Múze­umnak. A magyar gyűjte­mény előzőleg Edouard Manet: Legyezős hölgy cí­mű képét bocsátotta a fran­ciák rendelkezésére az imp­resszionizmus gyökereit, keletkezését bemutató nyá­ri franciaországi kiállításra. Van Gogh 1888-ban hosszabb időt töltött a dél­franciaországi Arles váro­sában. A színhatásokkal kísérletezett a mediterrán, tiszta levegőjű településen. Marie Ginowc-t, a fest­mény modelljét is ismeri a művészettörténet. Az asz- szony és férje vezette a Ca­fé de la Gare kávéházat a városban, amely menedé­ke volt a nélkülöző Van Goghnak is, valamint sok hajléktalannak. A festő ba­ráti viszonyban volt a há­zaspárral, és a későbbiek­ben is többször tett láto­gatást náluk. Körösitől a kísértetvárosig Indiába készülődik a főiskolások egy csoportja A száncsi sztűpa tóranája zsúfolt szobrászati díszei­vel Amatőr felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents