Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-24 / 120. szám

1994. május 24., kedd HAZAI HOL-MI Húsba vágó vizsgálatok Kínálati piac van a megyében • A feldolgozó diktál • Nem reklamál a kereskedő Tóth M. Ildikó Nyíregyháza — A magyar ember fő ételeinek egyike hagyományosan a hús. Nem mindegy tehát, hogy milyen tőkehúsokból, friss, előhű­tött vagy fagyasztott barom- fikból vásárolhatunk. E húsba vágó témát vizsgálta februárban a Megyei Fogyasz­tóvédelmi Felügyelőség 14 vágóhídon, illetve húsfeldol­gozó üzemben, 2 baromfi-vá- góhídon, 2 hűs-nagykereske- désben, az R-KO-N Kft. 4 húsboltjában (diszkontjában), 11 áfész-egységben, 6 bt. és kft. hús- és élelmiszer jellegű boltjában, valamint 20 egyéni vállalkozónál. Hiányzik az olcsóbb Az 59 vizsgálattal szinte fel­térképezték a megyei húspia­cot, amelyre jellemző, hogy az olcsóbb húsrészektől eltekint­ve a tőke- és a baromfihús-el­látást nem a kereslet, hanem a kínálat határozza meg. Az ál­lati eredetű termékeket forgal­mazó boltok száma lényege­sen megnövekedett. A tőkehús ellátásában döntő szerepe van a nyíregyházi R-KO-N, a Ke­let-Hús, a vásárosnaményi Jung és a mátészalkai Csülök Kft.-nek, baromfihús-ellátás­ban pedig a Hajdú Bt.-nek Rt.- nek (volt Hunniacoop), vala­mint R. A. vállalkozó kálmán- házi baromfivágó üzemének. Sertéshúsból az ellátáshoz megfelelő árualapok állnak rendelkezésre. A boltok által megrendelt tőkehúsokat a szállítók tudják biztosítani. A kis vágóhidak üzemeltetői ru­galmasan alkalmazkodnak a kereslethez, a vágásokat a vá­sárlói igényekhez alakítják. Ennek ellenére az olcsóbb húsrészek (dagadó, oldalas, húsoscsont) időnként hiányoz­tak. Marhahús az ellenőrzött boltok többségében nem, vagy szegényes választékban volt. Ez az árualap hiányát, illetve azt sejteti, hogy a boltok sertés-, baromfihús forgalma­zására jobban berendezkedtek. A baromfihús-ellátást ki­egyensúlyozottnak ítélték, a szárnyasokból olcsóbb hús­részeket is lehetett vásárolni. Míg a korábbi években több­ségében Orosházáról, Békés­csabáról szállították a barom­fihúst, ez ma már kevésbé jellemző. Hús a tojáson Fontos és szomorú tapasztalat, hogy a húsboltok higiéniai kultúrája általában balkáni, il­letve nagyon alacsony. Az el­lenőrök például voltak olyan boltban, ahol a nyershúst a to­jáson tárolták. Nem kell köz­egészségügyi ellenőrnek lenni ahhoz, hogy az embert kiverje a hideg veríték... A kereskedelem — az alap­vetően kínálati pozícióban is — a mennyiségi átvétel mel­lett nem fordít figyelmet a tőkehúsok minőségi átvéte­lére. Ezzel jórészt hozzájárul ahhoz, hogy a vágóhidak nem szabványos húst hozhatnak forgalomba. A minőségi átvé­tel hiányát az ellenőrök abban látják, hogy a kereskedők a kiszolgáltatottság miatt vál­tozatlanul nem szeretnek szembehelyezkedni a szállító­val, de nem is ismerik kellően a vágóhídi darabolásra vonat­kozó szabványügyi előíráso­kat. Az utóbbi időben már azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyre több az olyan vállalkozó, aki bérelt vágóhídon — saját részére vágja az élő állatot és nem fű­ződik érdeke a minőségi átvé­telhez. Sőt, a gyengébb minő­ségű tőkehús kitermelése ese­tén az értékesítéshez fűződik közvetlen anyagi érdeke. A baromfihús átvételénél sem érvényesülnek a szab­ványban előírt követelmé­nyek, mivel a kereskedők — rendszerint — átvesznek nem jól tisztított baromfikat. Ki­fogással még a legszembetű­nőbb esetben sem élnek. Ked­vezőbb árfekvés esetén kevés­bé foglalkoznak a szabvány minőségi előírásaival, szab­ványokkal nem is rendelkez­nek, tartalmát nem ismerik. Rossz tárolás Engedély nélküli húskészít­mény előállítása rendszeresen tapasztalható (zsír, kolbász, tepertő, szalonna). A lángolt- és házi jellegű kolbászoknál nehézségbe ütközik a beazo­nosítás, tekintettel arra, hogy a szállítók nem minden esetben címkézik megfelelően a ter­mékeiket. A vizsgált boltok közel felében baj volt a tőke­húsok, (húskészítmények) tá­rolásával: a szakosított táro­láshoz nem rendelkeznek megfelelő méretű és számú hűtőberendezéssel; a hűtőbe­rendezések hatásfoka nem éri el a kívánt hőmérsékletet. A tárolási szabálytalanságoknál nem hagyható figyelmen kívül az emberi mulasztás, hanyag­ság sem, összefüggésben a higiéniai igénytelenséggel. Gyakori a szabálytalan bontás Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM — TMI) — Az amerikai, nyugat-eu­rópai háziasszonyt a legki­sebb üzletben is tökéletesen tisztított, gusztusosán cso­magolt húsok garmadája várja. Nálunk mindez sajnos, csak szép álom. A problémák a vágóhidakon kezdődnek, a boltokban betetézik a szabály­talan bontással — a mi ká­runkra, mert mindent a vásár­lóval fizettetnek meg. Vastag zsírréteg Lássunk csak néhány jelleg­zetes hibát: az ellenőrzések so­rán a vágóhidakon belföldi ke­reskedelmi forgalmazásra csu­pán sertést vágtak. A sertés tő­kehúsok vágóhídi bontása (bő­rös fél sertés) nem megfelelő, függetlenül attól, hogy kis vágóhídról, vagy nagyüzem­ből származnak. Általános, hogy a fél serté­seken a zsírréteg vastagsága rendszeresen meghaladja a szabványban megengedett 2, illetve 5 millimétert. A leg­több esetben csak az ún. ablak kivágását végzik el, ezt elfelej­tik vagy elmulasztják kitisztí­tani. A tőkehúsok lehúzása egye­netlen, jellemző a húsok be­metszése, kagylószerű kivágá­sa. A kettéhasítás szakszerűt­len (főleg a kisvágóhidakon), mivel nem a gerinccsatorna Á, felezővonalán történik. A fen­tiek miatt a gerincvelő-csator­na kitisztítását nem tudják megfelelően elvégezni. Bőrös fél sertéseknél pedig nincsenek tekintettel arra, hogy az utolsó borda felett a szalonna vastagsága legfel­jebb 2 centiméter lehet, a vá­góhidakon 3 centiméter. Az ellenőrök ennél vastagabb sza­lonnavastagságot is mértek. Baromfibontásnál viszont em­lítésre méltó szabálytalanságot nem tapasztaltak. Elgondolkodtató, hogy amíg a kereskedelemben megállapí­tott szabálytalan húsbontásért rendszeres a felelősségre vo­nás, addig a szabálytalanul bontott fél sertéseket, rosszul minősített bőrös sertéseket a vágóhidak büntetlenül hozhat­ják forgalomba a viszontela­dókon át. Haszonszerzés Az ellenőrök véleménye, hogy a húsbontási szabálytalansá­gok általában tudatosan, egyé­ni haszonszerzés miatt fordul­nak elő. Nemcsak a vágóhídi darabolás kifogásolható, ha­nem a kereskedelem által (szakképesítés hiányában) hússzéki darabolással rendelt tőkehúsok bontása is. Itt épp olyan bontási szabálytalansá­gok vannak, mint például a boltokban, ahol szinte szakmai hagyománynak számít a csü­lök lapockához való bontása. A sertés- és marhahús hús­széki bontásánál az alacso­nyabb tápértékű hús magasabb tápértékű húsrészekhez való bontásával rendszeresen meg­károsítják a vásárlókat, vagyis semmi sem változott. Ser­téshúsnál a hosszúkarajt a rö­vidkarajhoz, a tarját pedig a hosszúkarajhoz bontják. A tar­jához tartozó porcogós hús­részt, valamint a csülköt a lapockához (combhoz) vág­ják. A oldalas egy részét daga­dóként értékesítik, nem ritka­ság, hogy a dagadó egyharmad vagy fele része „oldalas”, így vetetik meg a gyanútlan vásár­lókkal. A marhahús bontásnál a ros­télyosról a grótcsontot nem mindig vágják le és az alacso­nyabb értékű húsrészt a drá­gábbhoz bontják. Nyesedékből A boltok nem tartják be a hús­darálásra, illetve az apróhús keletkezésére vonatkozó elő­írásokat. Minden negyedik boltban találtak kisebb-na- gyobb mennyiségű darált, vagy apróhúst. Az okok is­mertek: Az összegyűjtött, ve­gyes nyesedékhúst (zsiradék­kal keverve) lapockaárban, kolbászhúsként értékesítik, vagy kolbászkészítéshez hasz­nálják fel, a kolbászt pedig a boltban forgalmazzák. A ve­gyes, azonosíthatatlan húsré­szeket, zsiradékot lapocka és dagadó húsrészként tudják da­rált formában értékesíteni. A Fogyasztóvédelmi... ...Főfelügyelőség baleset- veszély, rendeltetésszerű használatra való alkalmat­lanság miatt a forgalomból kivonja, lefoglalja az alábbi termékeket: Diana hajszárító ...Balesetveszélyes, rendel­tetésszerű használatra al­kalmatlan. (MEEI 130- 1830/94; KERMI 41-R- 345/94) Húsdaráló... ...ID-2001: A csatlakozó­dugó érintésveszélyes, bal­esetveszélyes. (MEEI 130/ 1830/94). „Cordless tele­phone”: Nem biztonságos, rendeltetésszerű használat­ra nem alkalmas. (MEEI 213-1006/94) Kenyérpirító... ...ACE-5/RT-5: Tisztítás közben áramütés veszélyes, balesetveszélyes. 130/1830-/94) (MEEI Gőzölős vasaló ...(típus az adattáblán nincs, a dobozon található jelölés RSS-103). Többek között a védőföldelés nem megfe­lelő, balesetveszélyes. (MEEI 130-1830/94) Hálózati tápegység ...Az élet-és vagyonbizton­ságot közvetlenül veszé­lyeztetik. Típusok: 1./ Sa­tellite AJ 300 MA, gyártó: SHRIMATIS. 2./ FIRTST No 55, Gyártó FIRST. (MEEI 212-507/94) Kérik azokat,... ...akik ezekből a termékek­ből vásároltak, hogy azon­nal vigyék vissza a vásárlás helyére a termékeket. A ke­reskedőknek kötelességük visszafizetni az árát, és eze­ket tilos forgalmazni. (KM) Nemzetközi díj A Kereskedelmi Presztízs Nemzetközi Díjának Zsűri­je az 1994. évi díjat a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügye­lőségnek ítélte. A madridi székhelyű Edi­torial Ofice, a Mercado Mundial és a Kereskedelmi Vezetők Klubja évente, az előző esztendőben kiemel­kedő tevékenységet — ter­mékeik vagy szolgáltatá­saik minősége alapján — kifejtő intézmények részére adományozza ezt íi díjat a testület. Elkobozták Nyíregyháza (KM) — A témavizsgálat alkalmával 36 próbavásárlást végeztek, 17 esetben (majd a felében) állapítottak meg vásárlói megkárosítást 70 fillér és 152 forint között. A barom­fi-, és a tőkehúsok kiszol­gálásánál rendszeres a meg­károsítás, amit leggyakrab­ban szabálytalan húsbon­tással, hamis méréssel, il­letve számolással. A felügyelőség 14 üzlet­ben — a vizsgált boltok egyharmadában — talált le­járt, kiütött, vagy azonosít­hatatlan mérőeszközt. A mulasztások megszűnteté­sére 15 esetben adtak ki kö­telezésre szóló határozatot, 12 boltban pedig feltételhez kötő határozattal intézked­tek a használatban lévő mé­rőeszközök hitelesítésére, a forgalmazott áruk megfe­lelő vásárlói tájékoztatóval való ellátására. A témaellenőrzés során több mint másfél milliói?) forint értékű tőke-, barom­fi-, és húskészítmény minő­ségét kifogásolták meg a boltokban, valamint a vá­góhidakon. Elkoboztak a vágóhidakon, 379 kg ba­romfi, sertés, illetve marha­húst majd’ százezer forint értékben. Tisztítási, tárolási hiányosságok, nem megfe­lelő cimkézettség, szabály­talan minősítés miatt kifo­gásolták és feltételhez kö­tötték összesen 6,7 mázsa baromfi-, illetve tőkehús forgalmazását. Hatósági húsboltba utal­tak összesen 5 mázsa húst, melynek értéke 114 310 forint. A 38 kiszabott bír­ság összege pedig eléri a 340 000 forintot. Egér rágta hűtő Nyíregyháza (KM) — A vágóhidak állapotát is vizs­gálták. A megyében lévő kb. 45 vágóhíd több, mint fele egycsamokos, ahol a kényszer- és rendes vágás elkülönítését nem lehet megoldani. Általános, hogy a vá-góhidak elavultak. Az önkormányzatok (szövet­kezetek) a tulajdonukban lévő vágóhidak korszerű­sítését, szinten tartását nem tudják biztosítani. A leg­több vágóhidat bérleti üze­meltetésre adták ki. A bér­lők pedig felújításokat nem végeznek, csak a legszük­ségesebb karbantartást vég­zik el. így az épületek, berendezések állaga lerom­lott, környezete elhanya­golt. A hűtőberendezések állapotát jócskán lehet ki­fogásolni. Ilyen gondok jellemzik a legtöbb vágóhi­dat, közöttük a megye leg­nagyobb húsfeldolgozójá­nak, az R-Ko-N-nek nyír­egyházi üzemét is, ami ko­moly felújításra szorul. A vágóhidakon, húsüze­mekben többnyire ládában, egymásra ömlesztve tárol­ják az apróhúst. Ezek szét­válogatása szigorú ellenőr­zés és a leggondosabb mun­ka mellett sem biztosítható megnyugtató módon. így megeshet, hogy emberi fo­gyasztásra alkalmatlan nye- sedékhúsokat is felhasznál­nak. És mindenképpen be kell számolni arról a döb­benetes látványról, amely megyeszéli településünkön az egyik egyéni vállalkozó bérelt vágóhídján fogadta az ellenőröket: a nem mű­ködő hűtő kamrájának a mennyezetét az egerek át­rágták és az ott letakaratla- nul tárolt 62 kilogramm zsi­radék egérürülékkel és egyéb hulladékkal volt szen­nyezve. Ugyanitt a vál­lalkozó engedély nélkül fo­lyamatosan zsírt olvasztott... álaszték egy boltban. Képünk nem a vizsgálat helyszínein készült Harasztosi Pál felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents