Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-18 / 116. szám

1994. május 18., szerda MM KÖZÉLET Kelet*Magyaror$zág 5 Vélemények a küszöb alól A felvétel az első fordulóban készült Ajakon. A közel­gő második menetben kisebb lesz a választék, nehe­zebb a választás Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM) — Túl va­gyunk a választások első for­dulóján, s túl vannak a pártok is az első örömökön, csalódá­sokon. Az utóbbiak közé azok tartoznak, akik nem léptek át az ötszázalékos küszöböt, s kívül rekedtek a parlamenten. Alábbi összeállításunkban me­gyei reprezentásaik vélemé­nyét kérdeztük a választások­ról, pártjuk további terveiről. MSZDP, Oláh Gábor megyei elnök: — Annak örülünk, hogy szo­ciáldemokrata értékeket is valló baloldali párt került ki győztesen a választások első fordulójában, mintegy bizo­nyítva, hogy a választópolgá­rok nem kívánják a most hatal­mon lévő klientúra hatalmát. Azt is világosan látjuk, hogy a választópolgárok most sem valamiért, hanem valami ellen szavaztak. Az arány nyilván túlzó, de a választópolgár nem kockáztatott, nem kormányké­pes pártokra nem szavazott. Úgy véljük, a készülő szocia­lista-liberális koalíció és prog­ramja nem alkalmas rövid távon a kilábalásra, lényegé­ben alig érzékenyebb szociá­lisan, mint a mostani rendsze­ré volt. Ezért ezt balról kriti­záljuk. De hát azt tudomásul kell venni, hogy egy liberális program, megoldás — ellen­tétben nekünk — sohasem a munkavállalói oldalról közelí­tik meg a megoldást. Ami a párt jövőjét illeti, rendkívül nehéz helyzetben vagyunk. 1848. után újból a létünkért küzdünk. Nincs pén­zünk, sajtónk, székházaink, apparátusunk, testvérpártjaink sem bennünket támogatnak. Mégis bizakodóak vagyunk. Mert éppen megyénkben bizo­nyítottuk az országossal szem­ben is, hogy a fentiek nélkül is lehet szerény eredményeket elérni. Bízunk abban is, hogy azok körében akikért vagyunk, egyre többen felismerik majd, hogy hiteles baloldalra szük­ség van. A múlt héten tisztáztuk fela­datainkat. Csakazértis hangu­lat alakult ki választmányi ülé­sünkön. Rendezzük sorainkat, kapcsolatainkat, s már készü­lünk az újabb megmérettetésre Sortűz Nyíregyháza (MN) — A tiszakécskei sortűzügyben pótnyomozást rendelt el a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa, mert a megalapo­zott bírósági döntéshez to­vábbi nyomozási cselek­mények végrehajtását tart­ja szükségesnek. Dr. Hil­denbrand Róbert hadbíró ezredes a Fővárosi Bíróság katonai tanácsának vezető­je elmondta: a bűnügy tár­gyalására kijelölt dr. Török Zsolt hadbíró százados ve­zette ítélkező tanács hétfőn előkészítő ülést tartott, ahol jelen voltak a vádlot­tak: T. Béla és K. István volt honvédtisztek is. Az iratok és az előkészí­tő ülés alapján a Kato­nai Tanács megállapította, hogy a vádirat tényállása nem kellően felderített. A Katonai Tanács szükséges­nek tartja újabb tanúk fel­kutatását és meghallgatását is, továbbá okirati bizonyí­tékok beszerzését. A kato­nai ügyész fellebbezett a pótnyomázást elrendelő végzés ellen. A büntetőel­járás további sorsáról a Legfelsőbb Bíróság dönt. az önkormányzati választá­sokra. Vállalkozók Pártja, Kis Lajos Gusztáv: — A nép az első fordulón úgy szavazott, hogy jobb legyen! Szerintünk arra szavazott, hogy a terméketlen viták he­lyett induljon el — végre — egy modem termelés és szol­gáltatás, a hazai ipar és a me­zőgazdaság. Arra szavazott, hogy érthető és végrehajtható törvényekkel ideológiamen­tes, olcsó állam legyen, amely a hivatalok helyett a munkahe­lyek számát és az állampol­gárok pénzét akaija gyarapí­tani. Akik dolgozni, alkotni szeretnének és tisztes pol­gárként élni, tehessék. Legyen hazánk a lehetőségek és vál­lalkozások országa, ahol min­den területen tért nyerhetnek az egyéni kezdeményezések. Nem lehet, hogy szegény­ségben, a létminimum küszö­bén éljenek azok, akik a hábo­rú után felépítették az országot és Nyíregyházát! Nem lehet, hogy a fiatalok ne tudjanak lakáshoz jutni és emberhez méltóan dolgozni! Ma már minden szavazó tudja: sorsunk jobbrafordulá- sának alapja a jó gazdaság, a vállalkozások sikere. Csak 1994. május 9. napján a Kelet- Magyarország 9. oldalán „Ki­küldött közvélemény-kutatók” címmel cikk jelent meg a má­jus 8-i választásokról, azon belül is a közvélemény-kuta­tók nyírvasvári működéséről. A cikkben leírtak enyhén szólva pontatlanok voltak. A Merián közvélemény-kutatója Nyírvasvári községben elő­ször az I. számú óvoda szava­zóköméi kezdték a közvéle­mény-kutatást, de onnan a bi­zottság elküldte, ezt követően a közvéleménykutató a saját tulajdonomat képező vegyes boltban folytatta tevékenysé­gét, ott kérdezgette — mint később kiderült — a betérő vásárlókat, hogy kikre szavaz­tak. Mindezt tette úgy, a kér­dezőbiztos, hogy nem kérte — mint tulajdonosnak — az en­gedélyemet. Megítélésem szerint a ma­gántulajdonomat képező épü­letben még ha az nyitvatartási időben lévő bolt is volt, csak engedélyemmel folytathatta volna tevékenységét a közvé­lemény-kutató megbízottja. Amikor boltomban megkér­deztem az ott lévő számomra ismeretlen fiatal hölgytől, hogy „mit csinál maga itt asz- szonyom, már az a hír járja, ezáltal lehet új munkahely, jobb bér, több lakás, magasabb nyugdíj és emberhez méltó élet. Csak erre fogunk szavazni a második fordulón is! Egyesült Kisgazdapárt, dr. Kiss Tibor: — Kár szépíteni a dolgot, megmondom úgy ahogy van, csúfosan megbuktunk. A leg­rosszabb álmainknál is rosz- szabb eredményt értünk el, sem személyemet, sem pedig a pártot illetően nem gondol­tunk ennyire rossz eredmény­re. A történtek értékelése még hátra van, azt gondolom, reális képet csakis egy kívülálló, egy független szakember tud adni. Az Egyesült Kisgazdapárt ez­zel a feladattal tudomásom szerint Ágh Attila politológust bízta meg. Én úgy gondolom, nem csak pártunk, a választók sem álltak május 8-án a hely­zet magaslatán. Az MSZP fö­lényes győzelmét látva azt kell mondjam, az állampolgárok eleve elhatározták, mit akar­nak, s nem valami mellett, ha­nem valami ellen adták le sza­vazataikat. Ez a valami szerin­tem az MDF politikája volt. Ezen belül is legtöbb kritika az agrárágazatot érte, ennek kri­tikájaként most rajtunk verték hogy én irányítom a boltomból a választásokat, nem látja, hogy ez magánterület?” A hölgynél villámzáras felíró­lapra rögzített lapok voltak, ezt kivettem a kezéből, meg­néztem és fénymásoltattam: legyenek kezemben bizonyíté­kok, hogy a választások tiszta­ságáért mindent megteszek. Ez a fiatal hölgy nem szólt egy árva szót sem, nem tilta­kozott, de nem is igazolta ma­gát. Annál erőszakosabb volt a személygépkocsival perce­ken belül megérkezett Nyír­vasváriból elszármazott másik megbízott, név szerint Mátyus Sándomé, aki erőszakkal visz- sza akarta venni a lapot, be akarta zárni előttem a boltom ajtaját, a kezemet oda is szorí­totta az ajtó és a tok közé, rán­gatta a kabátomat. A bolt előtt 10 méter szélességű terület is magántulajdon és közterület. Magánterület határát az asz­faltra festett és jól látható zá­róvonal jelzi és két helyre is ki van függesztve a figyelemfel­hívó tábla, hogy magánterület. Közbelépésemre azért volt szükség, mert már olyan han­gok jöttek be hozzám a szava­zókörbe, hogy én irányítom Nyírvasváriban a választáso­kat a boltomból és befolyáso­el a port. A mezőgazdaság megújítását a mi pártunk tűzte ki célul. Nem tudjuk a követ­kező négy évben bebizonyí­tani, hogy jót akartunk, a vá­lasztók erre nem adtak lehető­séget. — Hogyan tovább? A kér­désre igen rövid a válaszom. Mi annyira meg vagyunk győ­ződve saját igazunkról, hogy programunkon változatlanul tovább dolgozunk mindaddig, amíg az emberek igazunkat fel nem ismerik. Ha ez megtör­tént, a következő szavazáskor már nem lesz nehéz dolgunk... Magyar Igaiság és Élet Pártja, dr. Móré László: — Mindenekelőtt azt szeret­ném elmondani, ez a mostani olyan igazi, „magyaros” vá­lasztás volt. Olyan, mintha egy amnéziás ország szavazott volna, azaz a választópolgár mindent elfelejtett, ami vele az elmúlt negyven évben történt. Én ezt csak azért sajnálom, mert nem csak maguknak, ne­kem is választottak vezetőt május 8-án. Ugyanakkor teljes vidámsággal veszem tudomá­sul, hogy Magyarországnak ismét kommunista irányítói lesznek. Egyetlen vigaszom, hogy ez a mostani tisztázó vá­lasztásnak tűnik, mindenki oda került, ahová való: kétpó­lusúvá válik a magyar politikai élet, az SZDSZ és az MSZP, akik egypetéjű ikrek, mert ap­juk, anyjuk közös — egymás­ra találtak, s együtt fognak bukni is. Miközben elfogadom a választás eredményét, retten­tően sajnálom, hogy Csurka István nincs a parlamentben. A MIÉP lehetett volna ugyanis az az erő, amely tisztességes viselkedésre bírhatta volna a kormányzó pártokat. — A MIÉP természetesen tovább él, működik, s a ma­gam részéről biztos vagyok abban, hogy sikerül elérnünk, hogy a jövőben is legalább két párt legyen a nemzeti oldalon. Újra kell gondolni a nemzeti politizálást, s megeshet, hogy kiderül, ebben a hazában nincs is ránk szükség. Ha ez törté­nik, legfeljebb megyünk a Székelyföldre. Ott még szük­ség van a magyarságra... lom a választókat. Mátyus Sándomé közvélemény-kutató tette is azt erősítette meg ben­nem, hogy a KDNP jelöltje és személyem lejáratása is célja „valakinek” a közvélemény­kutatás leple alatt. Úgy ítélem meg, hogy a vá­lasztók befolyásolásának — a kampánycsend idején — köte­lességem gátat szabni a saját tulajdonomon belül, úgy mint egyszerű választópolgárnak és mint képviselőjelölt által meg­bízott bizottsági tagnak, le­gyen az közvélemény-kutató, pártmegbízott, vagy egyszerű halandó állampolgár. Az ügyet kivizsgálta az egyéni választókerületi vá­lasztási bizottság, melyről fel­jegyzés készült. Tisztelettel: Vajdics Mihály Nyírvasvári, Kossuth u. 74. megbízott szavazatszedő bizottsági tag A levélhez csatolta Vajdics Mihály a szavazatszámláló bi­zottság elnökének sorait, aki leírta: munkájukat nem befo­lyásolta az eset, mivel a kérde- zősködés nem a szavazóhelyi­ségben, hanem a boltban tör­tént. Közkérdés magánterületen Pártsemleges Kovács Éva em tudom, hányán nézték a szavazás vasárnapjának éj­jelén a televíziót, hány szem­pár figyelte izgatottan vagy éppen főúri nyugalommal a képernyőt, kísérte figyelem­mel a választási eseménye­ket. Jómagam hajnali fél há­romig bírtam erővel, de már az első félórában felbosz- szantottam magam. Mielőtt bárki a pártállásomat, vi­lágnézetemet és életfelfogá­somat kezdené firtatni, si­etek leszögezni, háborgá­som „pártsemleges’’, nem a pártok küzdelmével, a folya­matosan közölt választási részeredményekkel, hanem a műsorkészítőkkel akadt bajom. Kezdődött azzal, hogy a választási műsor elején ismertetett közvélemény­kutatás, előrejelzés okán a részvétel arányáról az egyik szakértő imigyen nyi­latkozott: szerinte az ország nyugati felében nagyobb a választási kedv, mivel ott polgáriasodon a lakosság, míg a keleti részeken, épp a polgárosodás csekély vol­ta miatt, lényegesen keve­sebben mennek majd el sza­vazni. Aztán jöttek az ada­tok, amelyek ékesen bizo­nyították, Dunától keletre és nyugatra a választási kedvet illetően nem sok kü­lönbség akad, polgároso­dás ide vagy oda, az ország mindkét felében nagyszám­ban, tömegesen szavaztak az emberek. Az ország két része közötti különbséget emellett természetesen még lehet firtatni, a fejlettebb nyugatot meg az elmara­dott keletet felemlegetni, csak éppen kicsit már unal­mas dolog. Arról nem is be­szélve, hogy a választási passzivitás ilyetén magya­rázata már négy évvel eze­lőtt sem igen volt igaz... Bosszúságom azután csak nőtt az éjszaka folya­mán, mikor kiderült, a mű­sorkészítők szemében maxi­mum Miskolcig tart az or­szág, ami attól keletebb­re történik, számukra nem esemény, nem érdekes. Mert amíg Pécsről, Szeged­ről, Győrből meg Buda­pestről félóránként közölték a részeredményeket, s mi­kor már új hírt nem talál­tak, időtöltésként kedélyes riportokat sugároztak, ad­dig a keleti országrész vá­lasztási eredménye szinte szóba sem került, ezt a régi­ót mindössze egy hangula­tos hortobágyi riport szim­bolizálta. Hajdú, de főképp Szabolcs megye mintha nem is létezett volna, mint­ha ott nem is szavaztak vol­na az emberek. Valamikora műsorzárás környékén ju­tott eszébe valakinek, hogy ABC sorrend mellett a me­gyék sorában mégis kima­radtak valakik, s akkor szántak is rájuk néhány mondatot. Nem az első eset, s gon­dolom, nem is az utolsó, hogy az ország e keleti me­gyéje hátrányos helyzetbe kerül, s az elmaradott jelzőt ragasztják neve mellé. Pe­dig ha valahol, ezen a vidé­ken tettek már annyit az em­berek, hogy változzon az évtizedek során róluk kiala­kított vélemény. Legfőbb ideje lenne, hogy mindeze­ket Szabolcstól nyugatabb­ra is észrevegyék... N Kampányhírek Dr. Fodor Gábor... ...lesz a vendége Iványi Ta­más szabaddemokrata kép­viselőjelöltnek ma este fél hétkor a Vásárosnamény- ban kezdődő kampánygyű­lésen. A művelődési ház­ban a nagygyűlés után a nyíregyházi Mandala Szín­ház egy musicalt ad elő. Iványi Tamás csütörtökön este 7 órától Gemzsén, pén­teken este 7-től pedig Gelé- nesen a művelődési házban tart választási gyűlést. Laborczi Géza... ...az SZDSZ képviselője­löltje a fővédnöke annak a rendezvénynek, amelyet május 21-én délután 3 órá­tól a sóstói múzeumfaluban tartanak. A szórakoztató­nak ígérkező programban a híres Kaláka együttes is részt vesz. Dr. Kávássy Sándor... ...az FKGP első alelnöke, a párt képviselőjelöltje május 18-án szerdán este 7 órától Szatmárcsekén, május 20- án, pénteken este 7 órától Damón, május 21-én szom­baton ugyancsak este 7-től Kisszekeresen tart választá­si gyűlést, ahová várják az érdeklődőket. Nagy Ferenc... ...A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt alelnöke köszönetét mond azoknak, akik a párt jelölt­jeire adták le szavazatukat május 8-án. Felkéri a párt tagjait és szimpatizánsait, hogy május 29-én a máso­dik fordulóban ismét sza­vazzanak a párt talpon ma­radt jelöltjeire, kisgazda- párttal szimpatizáló pártok képviselőjelöltjeire. Per Csúcs ellen Nyíregyháza (MN) — Nincs törvényekben szabá­lyozva, hogy mi lesz a sorsa a kifizetett végkielégítések­nek, amennyiben lesznek olyanok, akik visszakerül­nek rádiós állásukba — nyilatkozta Győri László, a Független Rádiós Szak- szervezet elnöke. Akadnak majd olyanok, akik vissza­fizetik a végkielégítésüket és lesznek olyanok, akik nem, mindkét megoldás el­képzelhető — mondotta. A Közalkalmazotti Ta­nács és a Frász már koráb­ban is tervezte, bepereli Csúcs Lászlót hűtlen keze­lés vádjával, hiszen az elbo­csátottak munkáját külső­sökkel pótolták, ami havon­ta — számításaik szerint — 7,5-8 millió forintba kerül­hetett mindösszesen a Ma­gyar Rádiónak. Jelenleg nincs birtokuk­ban az összes adat és infor­máció, ezért az eljárás még nem indulhatott meg, de folyik a perjogi előkészíté­se. Jegyzet

Next

/
Thumbnails
Contents