Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-17 / 115. szám

1994. május 17., kedd KISKERT Nem mindegy, mit eszik a tehén Új elvek a tejelő típusú szarvasmarhák ellés körüli takarmányozásában fontos feltétele az állatban vég­bemenő jó anyagforgalomnak — nevezetesen a bendő ki­egyenlített optimális kémhatá­sának — a kellő nyáltermelés, ami viszont a kérődzés függ­vénye. Ezért fontos a kérődzési idő megnyújtása, ami rostdús takarmánnyal érhető el. Ellés előtt, s után Bármilyen okosan takarmá- nyozza is azonban tehenét a gazda, az ellést megelőző fájá­sok ideje alatt mindenképpen megszűnik a kérődzés, vele együtt a nyáltermelés és ezál­tal elsavasodik a bendőfo- lyadék. Ezért igen fontos — mondja a szakember —, hogy az ellés előtti napokban ho­gyan etetjük az állatot. A tej­hasznú tehén későbbi terme­lésének a kulcsa a szárazon ál­lás alatti és az ellés előtti ta­karmányozásban rejlik. A tehén előkészítésére van tehát szükség, azaz hozzá kell szoktatni, hogy nagyobb mennyiségű takarmányt ve­gyen fel és szoktatni kell az abrakhoz is. Erre szolgál az úgynevezett kétfázisú előké­szítés. Ennek első fázisában, az ellés előtt 1-2 héttel abrakot nem adunk és szálassal (széná­val) kell növelni a tehén tö- megtakarmány-adagját („ben- dősítés”). A második fázisban az abrakhoz szoktatjuk hozzá oly módon, hogy az ellés nap­ján és másnap 2 kilogrammot kap, majd négy napon keresz­tül napi egy kilókkal emeljük az abrakot egészen 6 kilo­grammig. Az ellés utáni 6.-10. nap dönti el, mi lesz a tehén­ből. A fenti módszerrel előké­szített teheneknél az ellés után hamarosan helyreáll a napi 6-7 órás kérődzés és a megfelelő (ecetsavas) tartományban ma­rad a bendőemésztés. Ennek eredményeként pedig draszti­Ellenőrzött meggyexportot várnak Tiszalök (KM) — Bár két me­gye nagy tehenészeteinek ál­lattenyésztő szakembereiből és állatorvosokból tevődött össze a hallgatósága, minden gondos tehéntartó gazda ér­deklődésére is számot tartó volt az a rendezvény, amelyet a nyíregyházi Agros Kft. szer­vezett a múlt héten Tiszalökön a szarvasmarhák takarmányo­zásának témakörében. Meglehetősen új, ám eddig is számos saját vizsgálattal alátámasztott és a gyakorlat­ban is igazolást nyert takarmá­nyozási elveket ismertetett dr. Brydl Endre az Allatorvostu- dományi Egyetem munkatár­sa. 1975 óta 5000 tejelő típusú tehénen történt vizsgálatai alapján a szakember a követ­kezőket javasolta a tehenek el­lés körüli takarmányozásával kapcsolatban: Fontos a bendő — Miután az ellés után ren­geteg gond, nemegyszer elhul­lás fordult elő az import és ke­resztezett állományokban, arra következtetésre jutottunk, hogy az ok a takarmányozás és az állat biológiai igényének elté­résében keresendő. Rájöttünk arra, hogy zömében az anyag- forgalom zavarai okozzák azokat a betegségeket, ame­lyek általában az ellés után 1-2 héttel a tehenek több mint fe­lénél, de az elapasztás után 1 héttel is gyakran kialakulnak. Szem előtt kell tartani, hogy a „tehén alapja a bendő”, tehát ennek jó működésére kell a fi­gyelmet fordítani. A bendő akkor működik jól, ha a benne végbemenő fer­mentáció zavarmentes. Vagyis a bendőfolyadék kiegyenlí­tetten, de csak enyhén (és nem túlzottan) savas. Ezenkívül Védekezzünk Nyíregyháza (KM) — Legnagyobb veszéllyel pil­lanatnyilag almásokban a varasodás fenyeget, kö­szönhetően a csapadékos időjárásnak. A növény­egészségügyi állomás szak­embereinek felhívása sze­rint most kell sürgősen a felszívódó és kontakt gom­baölő szereket együttesen (Systhane+Delan, Atemi- C stb. kombinációk) bevet­ni és még négy további permetezésben alkalmazni, miközben a lisztharmatról se feledkezzünk meg, főleg az érzékeny jonatán és ida- red fajtáknál! Rajzik az al­mamoly ! A levéltetű után a takácsatka is igen felsza­porodott foltonként. Indo­kolt esetben védekezzünk ellene: Neoron, Sanmite, Mitac, Cascade, Andalin stb.atkaölőkkel. Őszibarackosokban dúl a levélfodrosodási járvány (javasolt szerek: Atemi-C, Score, Efuzin, Merpan stb.) és a csonthélyasokban ren­geteg a levéltetű (Zolone, Bi-58, Pirimor stb.) Szántóföldön vigyázni kell a gabona, kukorica gyomirtószerek zöldség­kultúrákra, dohányra törté­nő elsodródására. Erősö­dik a gabonalisztharmat fertőzés. Az ellene való vé­dekezésekkel (Bayleton, Vigil, Tilt stb.) nem érde­mes takarékoskodni! Ha szükséges, össze kell kap­csolni a vetésfehérítő bo­gár és a levéltetű elleni vé­delemmel. Cukorrépában, kukoricában a barkó kár­tételre figyeljünk. Nyíregyháza (KM) — Nagy érdeklődés mellett tartotta meg április utolsó szombatján évadnyitó tanácskozását Nyír­egyházán a Meggytermelők Országos Érdekvédelmi Egye­sülete, amely bár újabb tagok­kal gyarapodott e napon is, joggal véli úgy, hogy csak tel­jeskörű szervezettséggel tudna igazán sikerrel fellépni a meggytermelők érdekében. Miután a tanácskozáson ér­tékelték a tavalyi évet, abban határozott az egyesület tagsá­ga, hogy elsősorban a keres­kedelem terén kell „rendet te­remteni”. Ez alól maga az egyesület sem lehet kivétel, ezért marketingigazgatót vá­lasztottak, Molnár József, az egyik legnagyobb szabolcsi meggyexportőr, az Orient Fruct Kft. ügyvezető tulajdo­nosának személyében. Az új­donsült marketingigazgatót delegálta az egyesület arra a németországi tárgyalásra, amelyre a Magyar Gyümölcs­szövetség kapott meghívót a német meggytermelők, illetve a népiét feldolgozók és keres­kedők szövetségétől és amely­re a napokban kerül sor. Miután az már eldöntött do­log, hogy a meggy exportjára az országból pályázat útján 15 kereskedő cég kap csak jogot, információként az is elhang­zott a tanácskozáson, hogy a megyénkből várhatóan két ke­reskedő cég fér majd be ebbe a kusan csökken az elhullás, a kényszervágás jelentősen nő a tejtermelés és emelkedik a tejzsírszázalék. Borjú Béres-csepp Igen jó tapasztalatokról szá­moltak be a szakemberek a ta­karmányélesztő — mint pél­dául a Life-sac — itatással kapcsolatban, amely jó hatású a bendőemésztésre ellés előtt és után adagolva. Egy másik érdekességről, a „borjú Béres- cseppről” is szó esett, ami Bo- vi-stibol névre hallgat és ugyanaz a cég fejlesztett ki és készíti, amelyik az ember szá­mára előállított cseppeket is. A lefolytatott kísérletek tanú­sága szerint 8-15 százalékkal növeli a borjak testsúly gyara­podását, fokozza a betegsé­gekkel szembeni ellenállóké­pességét, s költsége is meg­térül az elmaradt gyógyszer­felhasználásban. csoportba és folytathat meggy­kivitelt. Ettől azt remélik a meggytermelők, hogy idén nem alakul ki a múlt évekre oly jellemző káosz, vagyis nem kap exportengedélyt az a cég, amelyik nem tőkeerős, vagy nem fizette ki időben (ne adj’ isten egyáltalán) a terme­lőket. Mindenesetre május 30-ig nyújtható be az meggyex­portőrök pályázata, amelyet az NGKM és az FM Agrárrend­tartási Hivatala bírál majd el. Ugyancsak ezek a hatóságok írnak majd elő úgynevezett szignalizációs kötelezettséget, amely szerint minden export meggytételről számot kell ad­nia a kereskedőknek. A megye gyümölcsöskertjeiben most a károsítok elleni permetezés a legfontosabb teendő Galambos Béla felvételei Szabolcsi oázis Tuzsér (KM) — Ahogy mondani szokták egy tűt sem lehetett volna leejteni a helyi nyugdíjas iskolaigaz­gató, Szép Béla szervezésé­ben 27 év óta működő Tu- zséri Kertbarát Kör hagyo­mányos áldozócsütörtöki összejövetelén. Bizonyára a kertbarátok megszervezte gördülékeny tavalyi almaértékesítésnek is köszönhető, hogy a sza­bolcsi almatermesztésnek erre az oázisára még a szomszédos településekről is sokan eljöttek. A rendez­vényen, a bizakodó helyi termelők előtt dr. Pethő Ferenc az Almatermesztők Szövetségének elnöke be­szélt az almatermesztés jö­vőjéről. — Először is el kell dön­tenie mindenkinek, — mondta a neves szakember — hogy továbbra is al­matermesztéssel akar-e foglalkozni. Ha igen, — és azt is eldöntötte, hogy ét­kezési almát termel — ak­kor viszont fel kell venni a kesztyűt, amit a külföld do­bott a „zöld almával” és fel kell készülni a versenyre. Ezt pedig úgy lehet elkez­deni, hogy mindenki szám­ba veszi a saját erejét és az adott lehetőségeket és ap­rólékosan megtervezi az ül­tetvényét. A fölkészülésben a tuzsérihoz hasonló élő kö­zösségek nagy segítséget nyújtanak. Milyen legyen az új al­máskert? A korszerű, inten­zív almaültetvények terén már hároméves hazai ta­pasztalatok is rendelkezés­re állnak, éppen a DATE, Pethő professzor által irá­nyított pallagi telepítési kí­sérletében, mintakertjében. Már gazdaságossági számí­tásokat is végeztek, ame­lyek azt mutatják, hogy hektáronként 1000 darab fánál kevesebbel nem érde­mes foglalkozni, az öntözés pedig nem csak az adott év termésére, hanem a termő- rügyképződés révén a kö­vetkező évére is pozitív ha­tással van. Nagyon nagy je­lentőség tulajdonítható a nedvesség megőrzés szem­pontjából a mulcsozásnak, azaz a talaj takarásának. Persze egy ilyen ültet­vény közvetlen költsége a fél milliót is eléri, ám a ko­rai, második évi termőre fordulás és harmadik évtől kezdve a dupla termés kö­vetkeztében mégis hama­rabb megtérül mint a ha­gyományos. Remélhetőleg lesz telepítési kedv, s vele párhuzamosan a hazai fais­kolák is felébrednek, s 300 forintnál olcsóbb, jó szapo­rítóanyaggal rukkolnak majd elő. Az Almatermesztők Szö­vetsége a megyei almakíná­lat alaposabb ismeretére törekedve szeretne besegí­teni a termelőknek az alma értékesítésébe. Ezért kérdő­ívet fog eljutattni hozzájuk, amelyen arra kér választ a gazdáktól, milyen felületen, milyen fajta almájuk terem. A szövetséget felkereső külföldi vevők ugyanis nem általában almát, hanem jo­natánt, idaredet, glostert stb.-t akar venni, tehát konkrét igénnyel érkeznek. Egy ilyen „almakataszter” elkészülte, tehát elsősorban az almatermelő érdeke. Gazdaasszonyképző... ...oktatási intézmények or­szágos találkozója zajlott a múlt héten Vépen, a Mező- gazdasági Középfokú Szak- oktatási Továbbképző és Szaktanácsadó Intézetben. A szakminisztériumok és az ENSZ Nemzetközi Csa­ládév hazai titkársága által támogatott rendezvény cél­ja, hogy áttekintsék az oszt­rák és német mintára indult szakképzés tapasztalatait. A találkozó keretében or­szágos szakmai vetélkedőt is rendeztek 53 iskola 59 versenyzője részvételével, akik összemérhették tudá­sukat sütés-főzésben, sza­bás-varrásban, háztartási is­meretekben, házi betegápo­lásban, csecsemőgondozás­ban, kereskedelmi ismere­tekben, kertészetben és kis­állattenyésztésben. (MTI) Istállótüz... ...pusztított egy hete Fran­ciaországban az egyik Pá- rizs-kömyéki kisváros lo­vasklubban. A lángok kö­zött öt ló pusztult el: a sze­rencsétlen állatok elevenen megégtek. Mintegy száz ló­nak sikerült kitörnie az épü­letekből, de az ijedtségtől teljesen megvadulva egy részük az autóutak felé vet­te az irányt: itt további hat állat pusztult el különböző közlekedési baleseteket okozva. (MTI) Jákotpusztai... ...napokat rendeztek az el­múlt hét végén a Nógrád megyei Bércéi mellett. A rendezvény házigazdája Keszthelyi Tibor, a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­tem tanára, aki Jákotpuszta csodaszép völgyében mű­ködteti azt a farmot, amely­nek istállóiban, hodályai- ban és ólaiban őshonos ma­gyar fajtákat tart az e vidék­re jellemző tartási techno­lógiák, gazdálkodási ha­gyományok szerint. (MTI) Pusztító... ...viharok következtében április hónapban 23 ember meghalt, csaknem három­száz pedig megsérült a dél­kínai Kujcsou tartomány­ban. A természeti csapás csaknem kétszázezer házat megrongált, és hozzávető­leg hetvenezer hektáron tönkretette a termést. Az anyagi kárt 345 millió jüan­ra (40 millió dollárra) be­csüli a tartományi kor­mány. (MTI) A krokodilhúst... ...a bajnokok eledelének ti­tulálják a hongkongi úszók, amióta az ausztráliai Dar­winban rendezett versenyen az összes létező aranyérmet begyűjtötték egy krokodil­vacsora utáni napon. Hong­kong máris 2 millió dollár­nak megfelelő mennyiséget rendelt a sósvízi ausztrál krokodilok húsából, amely­nek íze a halé. és a csirkéé közé tehető. Ez azonban csupán töredéke a vadál­lathúsok ausztrál exportjá­nak, amely évi 109 millió dollárra rúg. Elsősorban kenguruhúst visznek kül­földre, de várhatóan rövi­desen megkezdik olyan ál­latok húsának exportját is, mint például a vadmacska, a teve és az oposszum. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents