Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-17 / 115. szám
1994. május 17., kedd HÁTTÉR Túl az ezredik árverezésen Nagy igények vékony borítékban • Még mindig várni kell kilenc településen Munka nélkül Kimérik a földet azt új gazdáknak Harasztosi PÁI felvétele Nyíregyháza (KM — BJ) — Harminchatezer-százötven- öt kérelem érkezett 1994. március 16. éjfélig a Megyei Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. A kérelmek ik- tatása befejeződött, elkezdődött a kódolás és a számítógépes rögzítés, amit várhatóan június 15-ig befejez a megyei hivatal. A rögzítések befejezése után kezdődik az érdemi munka, a benyújtott igények feldolgozása. — Ez hosszabb időt vesz igénybe, tekintettel arra, hogy vannak olyan borítékok, amelyben három-négy személy is benyújtotta az igényét — mondja dr. Sveda Béla hivatalvezető —. A hivatalnak itt az a feladata, hogy beszerezze az egységcsomagokat az 1-es számú postahivataltól és minden egyes személynek külön-külön kiállítsa. Hiányos iratok A borítékok zöme eléggé vékony, ebből az következik, hogy a kérelmek nagy része nincs megfelelően felszerelve okiratokkal. Az igénybejelentés megtörtént és majd a későbbiek során vagy csatolja az illető a tulajdonjogot, illetve a tulajdonjog megvonását igazoló okiratokat, vagy pedig a korábbi gyakorlatnak megfelelően közvetlenül a Megyei Kárrendezési Hivatalt keresi meg a földhivatalokat, a levéltárat és onnan pótolják a hiányzó iratokat. Mint a hivatalvezető elmondta: feltehetően nehezíteni fogja a munka elvégzését az is, hogy ha a család egyik tagja korábban nem nyújtotta be a kérelmet, de hivatkozik a korábban benyújtott adatokra, ez esetben úgynevezett összevonást kell alkalmazni. Megkeresni a korábbi kérelem alapján már elbírált családtagok borítékját, onnan kivenni a bizonyító okiratokat, a már meghozott határozatot és összevonni a most benyújtott borítékhoz, amiben gyakorlatilag semmiféle okirat nincs. Ezektől a plusz feladatoktól függetlenül, augusztus körül megkezdi a hivatal az érdemi határozathozatalt, de szinte biztos, hogy nem tudják ebben az évben elbírálni. 25 ezer család — Megkapta a hivatal az Állami Vagyonügynökségtől az úgynevezett második földalapot, megyénkben ez elsősorban az állami gazdaságok földjét, a FEFAG földjét és a szövetkezetek kezelésében lévő úgynevezett állami tartalékterületeket érinti — mondja Sveda Béla —. Ennek a három nagy egységnek az összterülete meghaladja a 20 ezer hektárt, az aranykorona értéke pedig 164 ezret. Előzetes tervek szerint ennek a második földalapnak az árverését ez év augusztus 29-én kezdjük. Az szinte egészen biztosra vehető, hogy az utólag benyújtott kárpótlási igényekkel, illetve az igények elbírálását követően kapott kárpótlási jeggyel ezen az árverésen a kárpótlásra várók nem vehetnek részt, mert addigra nem lesz elbírálva a kérelmük, nem emelkedik jogerőre, akinek elbíráljuk, illetve még nem tudják átvenni a kárpótlási jegyet. Előzetes számítások szerint ha a szövetkezetek ingyenes használatában lévő földet kivesszük az összterületből, akkor összesen 13 ezer hektár marad, amit a megyei hivatal két hét alatt elárverez. Ez azt jelenti, hogy szeptember végére a második földalap árverését befejezzük. Addigra pedig összesen két- három ezer új kérelmet leszünk képesek elbírálni. Túljutott a hivatal az ezredik árverésen. Az elárverezett terület közel 83 ezer hektár, az aranykorona-érték meghaladja az egymilliót és 25 ezer család jutott termőföldtulajdonhoz. — Május 31-ig be kell fejeznünk a termőföldárverést — folytatja Sveda Béla — a végszám 1114 lesz. Joggal ért bennünket támadás amiatt, hogy legalább 20-25 olyan településünk van a megyében a 228-ból, ahol megtartottuk a harmadik árverést, tehát minden földalapot meghirdettünk, de valamilyen oknál fogva nem kelt el. Ezért kérik: tűzzünk ki újabb árverést, mert maradt termőföld, van rá jelentkező és szeretne is földet vásárolni. Ezeknek a kérelmeknek egy részét nem tudtuk teljesíteni. Hogy az előírt határidőre befejezzük a munkát, május 29-én, a választás napján is nyolc tíz árverezést tartunk. Kilencen lemaradva A hivatalvezető igazat ad az árverezés határidejének kiterjesztését kérőknek, mert van olyan település, ahol decemberben befejezték a harmadik árverezést, azóta sokan kaptak kárpótlási jegyet, részben fellebbezés folytán vagyoni kárpótlásból, részben személyi kárpótlásból, így indokoltnak tartanák a határidő meghosz- szabbítását. Ez azonban politikai kérdés, kormányrendeletet kell módosítani hozzá. Elképzelhető, hogy néhány árverezés még így is áthúzódik júniusra, mert a nagy tömegű föld- kijelöléssel a földhivatal nem tud lépést tartani, az árverés időpontjára nem tudja felmérni a területet. Ez esetben a meghirdetés megtörténik, de árverezni nem lehet. Sajnos még mindig van kilenc település, ahol a hatóságnak kellett kijelölni a földet, mert nem tudtak rajta megegyezni. Ezeken a településeken nem volt árverés, csak azután lesz, miután a mezőgazdasági nagyüzemnek meglesz a jogerős elkülönített földalapja. j-y isfástanya nem nagy település. A tiszalöki J.\. országút egyik oldalán házak, a másikon — a néhány méterre az úttal párhuzamosan haladó vasúiig— árokpart. A kövér májusi fűben két tehén legel. — De szép ez a tehén! A magáé bátyám? — Az enyém — hangzik a büszkeséggel vegyes tartózkodó válasz. —Lefényképezném. —Azt lehet. —Hogy hívják? —Jucinak —Hát magát? —Péter József volnék. így indult az „útszéli" beszélgetés a 67 éves, korához képest egész fiatalos férfivel a tehéntartásról, majd hamarosan sok minden másról is. — Mennyi tejet ad a Juci? — 25 litert — Naponta. Hát egy év alatt? / — Úgy hatezret. — Nem mondom! Egy magyar tarkától ez nem akármilyen teljesítmény! — Az biztos. De biztosan tudja a mondást: „a tehenet a szájától fejik". Na, ez igaz a Jucira is. Megkapja ami nap mind az egész. Nem romlana meg. Mit szól hozzá? Hümmögök egy keveset, aztán inkább visszakanyarodok a tehéntartással kapcsolatos dolgokra: —A takarmányt maga termeli meg, Jóska bátyám? — Persze. Itt az árokparton. Mert földem az nincs. Igaz, már nem is nekem való az. De azért az bosszant, hogy miközben emberek kárpótlási jeggyel örök áron 16 ezer forintért szereztek itt egy hold 16 aranykoronás földet, a szövetkezet most 20 ezer forintért kínál ugyanekkora darab lucernát bérbe az állatartóknak, amit 4 ezerért kaszál le négyszer az éven. Ha így nézem, bizony sok a 24 ezerforintos bérelt lucerna. Bár lennék fiatalabb! Bérelnék én földet s megtermelném magam a takarmányt. Az idő azonban elszállt, s a Nyíregyházán élő gyerekeim is azt mondják, keveset megyek hozzájuk, minek csinálom, miért nem nyugszom már. Csakhogy én nem tudok egy helyben ülni. Dolgozni kell! Azt mondom, aki él és eleven, annak a munka meg- hosszabítja az életét. —Na, de ha már újságíró, hát azt mondja meg nekem miként van az, hogy a tejet tőlem leveszik 20 forint 64 fillérért 3,8 százalék zsírtarinnen este bevisznek a tejesek nem kéne pasztőrizálni se, mindjárt zacskózhatnák s vihetnék az üzletekbe. Így olcsóbb lenne, s elfogyna másjár neki. Érdekes, az anyja is ilyen volt. Az a másik ott, a Juci lánya — mutat az odébb legelésző, formára tán még az elsőnél is szebb tehénre— már nem olyan jó tejelő. 15 tatommal, a boltba meg adják annak a szerencsétlen vásárlónak 44-ért, miközben lefölözték 2,8 százalékosra. Félre ne értsen, én nem a nekem kifizetett pénzt keveslem, liternél többet nem ád, hiába hanem a tej bolti árát so- tartom ugyanolyan jól. kallóm. En azt mondom, amit Kováts Dénes em véletlenül volt fontos téma a megyei közgyűlésen a munkanélküliség helyzete, hiszen ez — Szabolcs-Szat- nár-Beregben különösen — óriási problémákat vet fel. Igaz, valamelyest csökkenő tendencia figyelhető meg a munka nélkül lévők számát tekintve, de a statisztikák azért azt is mutatják: jó néhányon vannak, akik már kikerültek az ellátásból, de munkahelyet nem találtak maguknak. Az ő helyzetük így még kilátástalanabb. Az élénk vitában kiderült: az önkormányzatok helyzete is tovább nehezedik, mert a szociális jövedelempótló támogatásra szorulók, az arra jogosultak egyre többen lesznek, s elő kell teremteni ennek anyagi fedezetét. Nem lesz könnyű — hallottuk a polgármesterektől. Részben az lehetne a megoldás, ha sikerülne mind több közmunkást alkalmazni, hiszen bérük jelentős hányadát az állam fedezi. Megyénkben találhatók olyan települések, ahol ezt a lehetőséget igen jól használják ki, a közmunkások keze nyomán épülnek, szépülnek a községek. A gondok közé kell sorolni azt is — erősítette meg több hozzászóló — hogy gyakran kiszolgáltatottak a munkanélküliek. Nem egy példa van arra, hogy a munkaadó kényére-kedvére alkalmazza a kiközvetítetteket, mert olyan munka- szerződést írat velük alá, ami a dolgozók számára hátrányos, ráadásul a szerződés még a Munka Törvénykönyvében előírtaknak sem felel meg. Éppen ezért e téren — akár törvényi — változtatásra van szükség. A munkanélküliség ügye a településeken, sőt megyénkén túlmutató kérdés. Kezeléséhez összefogásra és még pontosabb szabályozásra van szükség. Egyrészt azért, hogy a munka- vállalók, a kiközvetítettek ne legyenek kiszolgáltatva, másrészt azért, hogy a helyzettel visszaélők, a dolgozni nem akarók is „helyükre kerüljenek." Hiszen akadnak olyan ügyeskedők is, — a rendőri jelentésekben találunk példákat — akik valótlan adatok közlésével jogtalanul vesznek fel munkanélküli-segélyt, járadékot. A fő kérdés persze az: vajon ki, és milyen munkahelyeket teremt majd megyénkben a közeljövőben? N Az uszkai főutcán Balogh Géza felvétele Kommentár A biztosok felelőssége Kállai János M egyénk középiskoláiban, folynak az érettségi vizsgálatok. Pillanatnyilag a nappalisok írásbelizésének az elején tartunk, de előbb- utóbb elkövetkeznek az egyéb, jelesül a szóbeli számadások is, méghozzá bizottságok, mi több: elnök előtt. Biztosan emlékeznek még a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tavalyi, ún. listás — a gonosz- kodóbb megfogalmazás szerint: tízezer forintos — elnökeire, akik pályázhattak a nem kevés fáradsággal és munkával betölthető posztra. A lajstromról való megbízás mint alternatíva a mostani időszakra csakúgy megmaradt, mint a szűkebb környezetből válogatás lehetősége. Persze, ezek a kijelölési technikák aligha érdeklik a maturandákat és a matu- randusokat; ők arra kíváncsiak: milyen szakos a „biztos”, férfi vagy nő, fiatal vagy öreg az illető, menynyire ismerős a középiskolai berkekben, mit tud az adott iskoláról, emberséges-e, s még sok-sok apróságot sorolhatnék, egészen addig elmenve a találgatós- diban, hogy vajon féllan- gyosan vagy jéghidegen szereti-e a colát a vizsgák ura. Pedig, amiket előcitáltunk a „fantom-elnök” karakterisztikájához, ha nem is mellékesek, de nem szabad, hogy a végkifejletet, azaz az írásbeli és szóbeli számadás sikerét alapvetően befolyásolják. Mert, s ez a mondandóm lényege: az elnök fontos személy, de nem mindenható (mivelhogy nem Isten). Hatásköre elsődlegesen a folyamatok törvényességének, szabály- szerűségének betartatására, nem holmi piszlicsáré akadékoskodásra, ke kecke- désre kell, hogy kiterjedjen. Még csak azt sem várja el tőle senki, hogy felöltve a mindentudás nagyképű álarcát okosnak vélt kérdéseivel szétzilálja az éppen „kés alatt” levő delikvenst. A vizsgabiztos, ha úgy tetszik, a mindenkori törvény szolgája. Akkor jár el helyesen, becsületesen és tisztességesen, ha nem akar más lenni. A köszönet virágai ugyanis csak ez utóbbi esetben illetik meg. — ..i...Pf!...|ilMiiiipwip|í-iiimi||M...■ ,tJ Galambos Béla Juci és gazdája :
