Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-13 / 112. szám

1994. május 13., péntek HATTER Őrizetlenül ne maradjanak Egy hétig félezerért • Nem szimpla gyermekmegőrzés •Tartalmas programok Kállai János Nyíregyháza (KM) — Finisé­hez közeledik az idei tanév, tempósan araszolgat — hogy aztán egyszeriben ránksza­kadjon — a nyári vakáció. A pihenés, a kikapcsolódás, az üdülések hónapjait ki-ki sza­badságolási lehetőségei, dé­delgetett álmai, s nem utolsó sorban pénztárcájának telí­tettsége vagy éppen sovány­sága függvényében tervez­geti. Nyilvánvalóan azok vannak nehezebb helyzetben, akiknek a sulikból kiszabaduló gyer­mekei nyári felügyelete, értel­mes szabadidő-kitöltése egy­előre nem látszik megoldható­nak. A nyíregyházi KPVDSZ Művelődési Ház nyári prog­ramjának összeállításakor el­sősorban azokra a családokra gondolt, melyekben az anyagi kondíciók nem ígérik a drága vagy még drágább üdültetést, illetve a família felnőtt tag­jainak a munkarendje nehezíti, esetleg lehetetlenné teszi a csemeték biztonságos, napi el­látását. A „ház” igazgatóját, Szathmáryné Sipos Ildikót kérdeztük az újszerű, szünidei foglalkozási formákról. — Három, táborszerűen lebo­nyolítandó tevékenységfor­mációban gondolkodunk. Ezek időtartama egy-egy hét. De ha valáki olyan igénnyel keresne meg bennünket, hogy a gyermekét mindháromba el szeremé küldeni, ennek sincs akadálya. Étkezés háromszor A 6-14 éves korosztálynak kínálunk a vakáció teljes idő­tartamára programokat, ellá­tást — tízórait, ebédet, uzson­nát — és szakszerű felü­gyeletet. □ Már az eddig elmondot­takból is kitűnik: nem egysze­rűen gyermekmegőrzésre vál­lalkoznak. Milyen tartalmak­kal szándékoznak megtölteni a tábori hétköznapokat? Szathmáryné Sípos Ildikó — Az egyik forma a Család — játék elnevezést kapta. En­nek a középpontjában, mint ahogyan a megnevezés is sej­teti, a családi élet belső vi­szonyrendszere áll, méghozzá a kommunikáció oldaláról megközelítve. A foglalkozá­sokon a gyakran nagyon hi­ányzó családi beszélgetések légkörét akarjuk megteremte­ni, megtanítani a gyerekekkel a gondolatcsere „technikáját”, lehetőséget adni a kommuni­kációra. A szerepjátékok fog­lalják majd keretbe a temati­kus beszélgetéseket a család­ról, az otthonról, a férj és a feleség szerepéről, a konflik­tusokról, és még sok egyébről. Mindezzel nem titkoltan a gátlásokkal, érzelmi zavarok­kal küszködő gyerekek pszi­chológiai „rendbetételét” sze­retnénk elérni. Helyszíneken □ Úgy hallottam, lesz ennél kötöttebb, tudásgyarapító, is­meretbővítő programjuk is. — A honismereti játszóház valóban komolyabb elfoglalt­ságokkal várja a táborozókat. A Jósa András Múzeum és a sóstói múzeumfalu mint hely­színek jönnek számításba, ad­ják a történelmi karakterét az együttléteknek. Szó lesz az ár­pádházi királyokról, a végvári harcokról, Rákócziról, elő­deink életmódjáról, hogy csak példaként emeljek ki néhányat a témák közül. Fontosnak tart­juk a jeles-nevezetes megyei helyszínek megismertetését, ezért Szabolcs község, Csaro- da, Tarpa, Nagyecsed sem ma­rad ki a tervezett kirándulás útvonalából. □ Feltételezem, hogy azokra a kisdiákokra szintén gondol­tak, akik se „lelkizni”, se „okosodni” nem akarnak, ha­nem csak kikapcsolódni, mo­zogni, regenerálódni. — Nekik indítjuk a Junior sporttábort. Ebben aztán lesz lehetőség a mozgásra! Túráz­hatnak a sóstói erdőben, ellá­togatnak a vadasparkba, lesz strandolás, rajzverseny, játé­kos vetélkedők, filmvetíté­sek. □ Mikortól lehet igénybe venni a tényleg^ sokszínű szol­gáltatásokat? Es még egy fon­tos dolog: mennyi térítési díjat kell fizetni mindezért? Harasztosi Pál felvétele — Igény szerint és a jelent­kezések alapján indítjuk a tá­borokat, akár már a szünidő kezdetén. Egy hét ötszázéit Ha csoportonként összejön legalább húsz fő, kezdődhet a „játék”. Igaz, hogy — mivel szakszervezeti művelődési házként működünk — némi előnyben részesítjük a táborba fogadást illetően a KPVDSZ alapszervezeti tagjainak a gyermekeit, de hangsúlyo­zom: bárki jöhet, akinek a körülményei indokolttá teszik ennek az igen olcsó szolgál­tatásnak az igénybevételét. Mert, s ez akár csattanós befe­jezése lehet a beszélgetésünk­nek: mindössze ötszáz forint­ba kerül egy hét; vagyis, ha valaki netán megháromszo­rozza az időtartamot, még az is belül marad a kétezren. Ez ma­napság, azt hiszem, olcsósági rekord. Persze, hozzáteszem: a tényleges költségek ennél jó­val nagyobbak, de a különbö- zetet — köszönhetően a szponzorainknak és a pályáza­ti támogatásoknak — mi fe­dezzük. Üzletember-találkozó a megyeszékhelyen Előadások a privatizációról, a különleges gazdasági övezet megvalósításáról Nyíregyháza (KM) — Az IV. Kelet-Nyugat Nemzetközi Ki­állítás és Vásár kiemelt prog­ramja a június 2-3-ra szerve­zett üzletember-találkozó lesz, amelynek rendezője a Primom megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány. A találkozó célja: az Expo-n kiállító vagy oda­látogató vállalkozók sikeres üzleteket köthessenek és bő­vítsék partneri kapcsolatai­kat. Az alapítvány a két napra olyan programot állított össze, amely elősegítheti a kelet­nyugati kereskedelem fejlő­dését. Előadások hangzanak el a privatizációról, a különleges gazdasági övezet megvalósítá­sáról. Két bank, az Inter-Euró- pa és a CIB Bank is bemutat­kozik. Az alapítvány ezen kívül az Expóra érkező vállalkozóknak is támogatást kíván nyújtani a A kár a „telt ház" táblát is ki lehetne tenni a kor­zó portáljaira: tabló tabló hátán, ami jelzi, hogy itt van a jeles nap, hamaro­sanfelcsendül az ismert dal­lam: „...tovább... tovább...”. Magam is naponta megfordu­lok a sétálóutcán, s kerül­getem a kirakatok előtt tülekedő maturandusokat, akik a frissen elhelyezett fényképeket nézik, bűvölik hosszan, hangos jókedvvel, no meg egy kis rejtett öröm­mel, hogy azért idáig mégis­csak eljutottunk volna... Aztán lesik azt is, mit szólnak az idegenek, hogyan minősítik a kreációt, melyiket találják a legtökéletesebbnek. Mert mióta világ a világ, akarom mondani tabló a tabló, tart a ki nem írt ver­sengés: kié a legszebb, a leg­meglepőbb, a legkevésbé szokványos. Emlékszem, ta­valy a kis művészpalánták produkálták a legszokatla­Angyal Sándor odébb harsány színekkel te­szik hangulatossá az egyéb­ként sem savanyú képű érett­ségi-kandidátusok csoport­képét... Tablók, virággal nabbat: a „zeneiseknek” nem tablót festettek, hanem a belvárosi kirakat egy fakját „rendezték be" a képekkel, zeneszámokkal, s a hangje­gyeket a vonalak között kis kapaszkodó ördögök szim­bolizálták... Ugyanitt most a „perpétum mobile” tabló a sláger, mely sehogy sem akar beleszédülni az örökös for­gásba... Néhány méterrel Ez az iskolák és osztályok közötti vetélkedő is hozzátar­tozik az esztendő egyik leg­szebb ünnepéhez, a májusi ballagáshoz, miként az előző estéken felhangzó éjjelizene a kedves tanároknak, akik már igazi felnőttként invi­tálják beljebb a késői kö­szöntőket, s kínálják meg őket frissítővel, falatnyi édességgel. Vagy hogy a ballagás vigí­liáját ne felejtsem! Akkor kelnek virágbeszerző útra a búcsúztatást celebráló har­madikosok, s bizony jaj ne­hány orgonabokornak, nyi­ladozó pünkösdirózsának, azok hajnalra átteszik szék­helyüket az iskolák folyosói­ra, a tantermek falára, dísze­ként a ceremóniának. S hogy a lélek után a test se szenvedjen hiányt, már he- tekkel-hónapokkal korábban lefoglalták az éttermeket az örömszülők, akik kerül, ami­be kerül, bőségesen vendégül látják a széles rokonságot. Elvégre mégsem minden nap válik az emberfia maturan- dussá. Csak legalább szép idő is legyen ezen a májusi hét­végén. Csodák nélkül Kovács Éva M egvolt az első for­duló, lassan meg­nyugszanak a kedé­lyek is. A magyaroroszági választások eddigi eredmé­nye ismert, az MSZP fö­lényes győzelmét magánem­berek és hivatalos hírma­gyarázók külföldön és bel­földön egyaránt elismerik, értékelik, különféle módo­kon minősítik. Bár végső döntést, konkrét számokkal alátámasztott választási eredményt csak a második forduló után mondhatunk, a szocialista párt győzelme azonban máris szinte biztos­ra vehető. Mivel az ember gyarló, s önmagával szemben a leg­több esetben elfogult, hite­les és józan véleményekért érdemes figyelni a külvilág­ra is. Ilyen szempontból számunkra igen tanulságo­sak lehetnek azok a kom­mentárok, vélemények és hírek, amelyeket határain­kon túlról, még bimbózó vagy éppen több évszáza­dos demokráciákból halla­ni. Az első reagálások alap­ján valójában megnyugod­hatunk: nem kiáltanak far­kast a kertek alatt, tudomá­sul veszik a magyarországi választók döntését, nincse­nek a jövőt illető félelmeik, s a kommunistázás helyett inkább arra emlékeztetnek, arról beszélnek és írnak, hogy a győztes párt tagjai között szép számmal van­nak olyanok, akik annak idején a rendszerváltás ak­tív szereplői, segítői voltak, akiknek konkrét tetteit lehet magyarázni, elvitatni azon­ban nem lenne hiteles. Ezekben a napokban folynak a tárgyalások, ala­kul a képviselők névsora, a választók pedig 29-én vég­ső véleményt mondanak. Nem lesz könnyű dolga, bármilyen összetételű le­gyen is majd a jövendő par­lament. Súlyos örökséget vesz át a törvényhozó testü­let, s igencsak fel kell ké­szülnie, ha az elvárásoknak meg akarnak felelni tagjai. Az ország állapota, a kül­földi és belföldi adósságok mértéke hellyel-közzel is­mert, az emberek lelke pe­dig, éppúgy, mint négy év­vel ezelőtt, várakozással, reménységgel teli. Csodára várnak, pedig csodák sehol sem léteznek. Különösen a gazdaságban nem, ahol legnehezebbnek tűnik a kilábalás. Kemény évek jönnek, pedig a mögöt­tünk állók sem voltak köny- nyűek. Összefogás kell, okos, bölcs döntések kellenek, s mindenekelőtt nagy-nagy őszinteség. Nyílt beszél­getés a társadalommal ar­ról, mit, miért tesznek a törvényhozók, akik remél­hetően egyet akarnak, ül­jenek is bármely párt képvi­seletében az országházi ku­polák alatt. következő formában: azoknak a vállalkozásoknak, amelyek két évnél nem idősebbek és nem foglalkoztatnak 10 alkal­mazottnál többet korlátozott számban átvállalják az igény szerint berendezett és 7 négy­zetméternél nem nagyobb stand költségeinek felét. A főiskola kaktuszházában a virágot hozó fügekak­tusz virágszerkezetét tanulmányozzák a hallgatók Balázs Attila felvétele Vaklárma Kováts Dénes-w- ^-<r gy gondolom, értel­§ j mesnek nem nevez­V_y hetők azok a honfi­társaink, akik — hülyeség­ből, primitívségük jeleit mu­tatva — bombariadóval fe­nyegetőznek. A napokban ismeretlen személy azt „hin­tette el”, hogy bombát he­lyeztek el a tanárképző főis­kolán. Hasonló telefonokra korábban is volt már példa, iskolák, üzletek, s más intéz­mények rovására „szóra­koztak” egyesek. Talán az intelligencia és az értelem hiánya, esetleg a tréfa félre­értelmezése ösztönzi az ilyen embereket, annyi azonban tény: tettük szinte minősít­hetetlen. Lehet, hogy viccnek szán­ják bejelentésüket, lehet, szándékosan akarnak bo­nyodalmakat kavarni, de sokak munkáját zavarják meg ezzel, időt, pénzt és fá­radságot pazarolva el. Persze nemcsak bomba­riadók, de téves, illetve vak- lárma-riasztások is meg­megzavarják a minden na­pokat, számtalanszor indul­nak feleslegesen útnak a mentők vagy tűzoltók is. Pedig előfordulhat: míg a rosszindulatú bejelentés miatt vannak éppen úton, addig másutt nagy szükség lenne rájuk. Vélhetően az említett—s részben minősített — beje­lentők nem gondolnak arra: egyszer ők is kerülhetnek a másik oldalra, s talán „eszmetársuk” miatt későn érkezik számukra a segít­ség. Néha nem ártana, ha ez is megfordulna fejük­ben. Rosszindulatukat fordít­sák inkább maguk ellen, vicces hajlamaikat inkább úgy éljék ki, hogy derűt, s ne riadalmat keltsenek. t Kommentár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents