Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-11 / 110. szám

1994. május 11szerda TÚL A MEGYÉN Keiet-Magyarország if Izraeli katonák palesztin férfit ragadnak meg egy összetűzés során. Palesztinok ezrei gyűltek össze, hogy üdvözöljék a Gáza-övezetbe vezényelt rendőrcsapatokat, ám megérkezésükre nem került sor AP-felvétel Magyar ajándék Európának Nemzetközi sajtószemle a magyarországi választások kapcsán Nyíregyháza (KM) — Egy további, a keleti tömbhöz tar­tozó ország került ismét a volt kommunisták uralma alá. így értékeli számos vezető európai lap a magyar szocialisták győ­zelmét. Emellett azonban ki­emelik az MSZP-nek a keleti tömb más országaiban mű­ködő kommunista pártokkal összevetve megfigyelhető sa­játosságát, így a pártnak a rendszerváltás idején mutatott aktivitását és a vasfüggöny lebontásában játszott úttörő szerepét (The Times, The In­dependent, The Daily Teleg­raph, Le Monde), valamint a kompetens emberek támoga­tása érdekében kifejtett erő­feszítéseit (The Independent). A konzervatív francia Figa­ro úgy látja, hogy az „exkom- munisták revansot vettek”. A lap behatóan foglalkozik an­nak a lehetőségével, hogy a többízben „Kádár János örö- kösei”-ként aposztrofált szo­cialisták a második választási fordulóban elnyerhetik a man­dátumok abszolút többségét. „Az MSZP már vasárnap meg­szerezte a 152 parlamenti hely egyharmadát, melyeket pro­porcionális rendszerben osz­tanak szét. Az MSZP 176 egyéni választókerületből 160-ban az első helyen vég­zett. Miután a választási rend­szer az erős pártoknak kedvez, a párt feltehetően megszerzi az 58 parlamenti hely nagy ré­szét, melyek az országos lista alapján találnak gazdára.” A lap egy az Új Magyarország­ból vett idézettel zárja tudósí­tását, amely azt jósolja, hogy az emberek sorba állnak majd a bankoknál, hogy kivegyék a pénzüket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung esélyt lát arra, hogy a választás második fordulójára létrejön egy MSZP-ellenes koalíció „a két liberális párt (az SZDSZ és a FIDESZ) megegyeztek abban, hogy a második körben a jobb helye­zést elért jelölt számára lépnek vissza. Feltehetően meg lehet­ne egyezni a nagyon levert ko­rmánypártok képviselőjelölt­jeivel is, — akik most azon búslakodnak, hogy a hála nem politikai, s egyáltalán nem ma­gyar erény —, hiszen végül is 174 mandátum sorsáról van szó, amelyeket kölcsönös összefogással el lehetne nyer­ni, vagy a következő négy évre keresztet lehet rájuk vet­ni. Ezzel szemben a szocialis­táknak kevés lehetősége van arra, hogy biztosítsák áttöré­süket, így az is előfordulhat, hogy a vasárnapi siker elviszi választási győzelmüket.” A liberális Independent az MDF lemaradását és egy eset­leges MSZP-kormány révén bekövetkező javulás kilátásait így kommentálja: „Most, hogy a dolgok neheze már az ország mögött van, a kormány jobb fizetségre számított volna. A kormányt azonban messze­menően megosztottnak, arro­gánsnak, kulturális felfogásá­ban konzervatívnak, túlságo­san nacionalistának és kevéssé hatékonynak tartották az em­berek. Az ellenzéknek a régi rezsimben szerencsétlen mó­don kevés lehetőség adatott a hatalom gyakorlására. Meg kell még várni, hogy a régi gárda új ruhát öltött tagjai job­ban tudják-e mindezt csinálni. Van azonban egy dolog, amit nem fognak megtenni, tudniil­lik nem fogják megtámadni azt a gazdaságpolitikát, amely oly radikálisan különbözik elődeik ez irányú tevékenysé­gétől.” A Daily Telegraph is emlé­kezteti olvasóit arra, hogy sok nyugati üzletember nem szá­mít a gazdaságpolitika meg­változására és rámutatnak arra is, hogy éppen a kommunisták voltak azok, akik ezt a gaz­daságpolitikát kezdeményez­ték. A Times a korábbi kelet-eu­rópai kommunista pártok visz- szatérésének biztonságpoliti­kai aspektusával foglalkozik: „Közép- és Kelet-Európa még kénytelen lesz egy évtizedet az előszobában eltölteni, mielőtt a NATO-tagság komolyan szóba jöhet; vajon ezalatt nem fogják-e a kommunizmusra hajló kormányok a keleti or­szágokat az orosz szféra felé elmozdítani? Képesek lesz­nek-e az Európai Közösséghez vezető hosszú sort kitartóan végigállni? Meg fogják növel­ni az állami kiadásokat, támo­gatni fognak legyengült gyára­kat, leállítják a sokkterápia-re­formot? Vegyünk csak egyet­len példát: a korábbi bolgár kommunisták vezető szemé­lyiségei... arra szorítják Szó­fiát, adja föl nyugati orientá­cióját és mozduljon el egy At- hén-Belgrád-Moszkva tengely irányába.” A Le Monde című napilap az egykori kommunisták újbó­li hatalomra kerülése által ki­váltott vörös veszedelem kap­csán visszautal Nyugat-Euró- pa „Ha az Európai Unió, min­den remény forrása nem moz­dul meg, hogy segítsen ezek­nek az országoknak, akkor az­zal játszik, hogy egészen más­fajta demagógoknak készíti elő a talajt, ami még veszélye­sebb, mint az állítólagos „vörös veszedelem” visszaté­rése. A baloldali liberális Süd­deutsche Zeitung az exkom- munisták menetelésében in­kább egy, a nacionalista tö­rekvésekre adott választ lát „Lengyelországban nem a bal­oldalra leadott lelkes szavaza­tokról volt szó, hanem egy, az autoriter módon gondolkodó elnök alatti klerikális-konzer- vatív restaurációs törekvések elleni tiltakozás szülte szava­zásról. Magyarországon a válasz­tók motívumai hasonlók vol­tak, itt kevésbé a szocialis­táknak tett szerelmi vallomás­ról van szó, sokkal inkább az elmúlt négy év rendeletek út­ján kormányzó, nemzeti-kon­zervatív politikájáért benyúj­tott számláról, mely politika a mindennapi élet problémáira adandó konkrét válaszok he­lyett többnyire a magyar ha­gyományok és történelem mellett tett hangzatosán hitet, valamint a nép-nemzeti gon­dolatot misztifikálta. Ez egykoron kiváló csalétek volt arra, hogy eltereljék a fi­gyelmet a belső problémák­ról..., a nemzet múltbéli nagy­ságának hangzatos felemle­getése azonban hatástalan maradt. A nacionalistának kikiáltott magyarok ezzel a választással tulajdonképpen ezt a naciona­lista politikát fosztották meg talajától... így éppen Magyar- ország volt az az ország, amely nagy ajándékkal lepte meg Európát...” A krími parlament ülése elé (MTI-Panoráma) — Május 10-én kezdte alakuló ülését a szimferopoli törvényhozás, amelynek tagjait a március 27- i, illetve április 10-i fordulók alkalmával választották meg a félsziget lakói. Az egész Ukrajnában jelentkező poli­tikai trend a Krímben is érvé­nyesült. Ahogy a kijevi testü­letben domináns szerephez ju­tott a kommunista-szocialista- parasztpárti baloldal a nem­zeti-jobboldali táborral szem­ben, a 98 tagú szimferopoli parlament legalább 58 tagja a Moszkva- (és FÁK)-barát „Oroszország” blokk színei­ben szerzett győzelmi babéro­kat. A politikai frontok és elne­vezések viszonylagosságát tükrözi, hogy az 1954-ben, „Kisoroszországnak” Moszk­vához csatlakozásának 300. évfordulóján egy könnyed tollvonással Ukrajnához csa­tolt félszigeten az új felállást tekintik minden bizonnyal (nagyorosz) nemzetinek, hi­szen a terület 2 és fél millió polgárából több mint 70 száza­lék orosz nemzetiségűnek vallja magát, s egyértelműen az anyaországhoz való szoro­sabb kötődést kívánja. A Szovjetunió 1991 végi önálló államokra bomlása óta a Krím az egyik legérzéke­nyebb pontja az orosz-ukrán kapcsolatoknak. Nem vélet­lenül, hiszen esetében a „terü­leti kérdés” párosult a fekete­tengeri hadiflotta és a kikötők (elsősorban persze az óriási je­lentőségű flottabázis, Sze- vasztopol) feletti fennhatósági és osztozkodási vitákkal. A Kijev-Szimferopol- Moszkva hármas marakodása már 1992 elején megindult. Januárban az orosz törvény­hozás elhatározta az 1954-es lépés felülvizsgálatát, miköz­ben Ukrajna úgy igyekezett magához édesgetni az auto­nóm köztársaságot (ezt a „stá­tusát” 1991 februárjában állí­totta helyre), hogy februárban megállapodást írt vele alá a hatalomgyakorlás megosztá­sáról, majd április végén elfo­gadta a Krímnek jelentős au­tonómiát biztosító törvényt. Szimferopol nem elégedett meg ezzel: 1992. május 5-én kinyilvánította állami füg­getlenségét, amit azonban ki­jevi nyomásra két hét múlva visszavont, s úgy tűnt meg­elégszik a parlamentközi tár­gyalások nyomás a gazdasági és kulturális szférára korlá­tozódó függetlenséggel. A krími visszakozásra vi­szont rátromfolt Moszkva: május 21-én érvénytelenítette az 1954-es átadási döntést. Az ukrán honatyák a nemzetközi jog normáira hivatkoztak, az ENSZ és az EBEÉ közben­járását kérték a vita pártatlan kivizsgálására, s 1992. június 30-án ismét leszögezték: a Krími Köztársaság Ukrajna elválaszthatatlan, de autonóm része. A népszavazás gondola­ta már ebben a parázs fél évben is felmerült, azonban egyelőre nem került rá sor, s egy időre elcsendesedett a vi­ta. Az erőgyűjtés hónapjai kö­vetkeztek. Mozgalomból 1992 októberére párttá alakult a fél­sziget politikai, gazdasági és szellemi megújítása, államisá­gának a Független Államok Közösségén belül történő lét­rehozása és védelme mellett kardoskodó Krími Köztársasá­gi Párt, 1993 februárjára pedig a kommunista-szocialista tá­bor létrehozta a Jegyinsztvo (Egység) elnevezésű blokkját. A Republika botránykísérlete Pozsony (MTI) — A Re­publika című szlovák ellen­zéki napilap keddi száma elsőoldalas szalagcímben közölte, hogy „Moravcík kormánykoalíciója áruba bocsátotta Szlovákia állami érdekeit.” Az alcím szerint a „botrányos leleplezésre” a Népszabadság április 14- közlése alapján kerülhetett sor. A Vladimír Meciarhoz hű Republika hasábjain gyakran azzal vádolják a Meciarhoz hűtlen Morav­cík koalíciós kormányát, hogy „titkos megállapodást kötött” a szlovákiai magyar pártokkal, elsősorban Du- ray Miklóssal és Bugár Bélával s ennek értelmében a Moravcík-kormány kész kiszolgálni a magyar köve­teléseket. Ez egyes, a nem­zeti irányvonalnak elkö­telezett szlovák politikusok szerint nemzetárulásnak minősíthető. A lap most azt fedezte fel, hogy a bizonyítékok a Népszabadság április 14-i számában a pozsonyi tudó­sító tollából jelentek meg. A Republika „botrányos le­leplezésként” közli, hogy a szlovákiai magyar pártok Moravcíktól nem követel­tek részt a kormányzásban — mert ezzel ütőkártyát ad­tak volna Meciarék kezébe — s ennek fejében Morav­cíkéktól ígéretet kaptak, hogy a szlovák kormány egyes (kivált nemzetiségi vonatkozású) döntései előtt kikérik a szlovákiai magyar koalíciós pártok vélemé­nyét. Mindezt nyolc pont­ban rögzítették is. Az „árulkodó nyolc pont­ról” Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke nyi­latkozott a Népszabadság­nak, de minderről a jelentős magyar és szlovák sajtóor­gánumok is bőséggel tájé­koztattak. Duka Zólyomi annak ide­jén a Népszabadságnak azt mondta, hogy a Moravcík féle koalícióval létrejött egyezség szerint várható, hogy elfogadják a kétnyel­vű helységnév-használatról szóló törvényt, önkormány­zati gondozásba adják az is­kolákat, leállítják a nemze­tiségek által kifogásolt „al­ternatív oktatási” törekvé­seket és a nemzetiségeket szintén kedvezőtlenül érin­tő közigazgatási átszerve­zés tervezetének megvaló­sítását is szüneteltetik, ugyanakkor a szlovák kor­mány előkészületeket tesz az Európai Önkormányzati Charta, valamint a Kisebb­ségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának aláírá­sára, a művelődési és okta­tási tárcánál ismét nemze­tiségi ügyosztályt létesít. A boszniai... ...horvát erők kedden gya­logsági támadást intéztek a szerb állások ellen a Brc- kótól északnyugatra fekvő Brvnikban. Á támadást a szerbek visszaverték, így a harcvonalak változatlanok maradtak. (MTI) Izrael átad... ...három gyönyörű műem­léket — közöttük egy zsi­nagógát — az autonóm pa­lesztin területek hatóságá­nak. (Reuter) Ausztria... ...a kelet-európai országok­kal megvalósuló sokféle, például katonai együttmű­ködése révén bizonyos érte­lemben már gyakorolja a NATO által kínált béke­partnerséget. Vranitzky kancellár az osztrák kor­mány keddi ülése után új­ságírókkal közölte, hogy egyebek között emiatt sem lát okot a csatlakozásra a NATO-békepartnerséghez. (MTI) Mart Laar... ...észt miniszterelnök utasí­totta a külügyminisztériu­mot, hogy követeljen ma­gyarázatot Moszkvától Pavel Gracsov orosz védel­mi miniszter Észtországot fenyegető kijelentéseire. (MTI) Szlovákia... ...Demokratikus Uniója kedden rövid nyilatkozat­ban közölte, hogy nagy érdeklődéssel figyeli a ma­gyarországi választások alakulását és „közvetlenül a választások után szeretné felvenni a kapcsolatot a magyar kormány tagjai­val”. (MTI) POLITIKAI HIRDETÉS Tisztelt Választók! A Magyar Szocialista Párt megyei szervezetének nevében is köszönetünket fejezzük ki, hogy a parla­menti választások első fordulójában szavazataik ma­gas számával bizonyították: befolyásolni akarják az ország politikai viszonyait. Külön köszönetét mondunk azokért a szavazato­kért, amelyekkel pártunk listáját és bennünket támo­gattak. Kérjük, hogy voksoljanak a második fordulóban is, hiszen ekkor dől el, hogy a leváltott koalíció helyett milyen összetételű kormány irányítja majd az orszá­got. Döntéséhez mi az elkövetkező hetekben is progra­munk és céljaink ismertetésével kívánunk hozzájárul­ni. A MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT MEGYEI KÉPVISELŐJELÖLTJEI •8W5é/lH-]lll* — |f , if '’V,

Next

/
Thumbnails
Contents