Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-07 / 81. szám
1994. április 7., csütörtök ■HÉaMMMggHiailBM A FŐSZERKESZTŐ POSTÁJÁBÓL Kelet-Magyarország J Eltemetett telefonvonalak Fapados bánatunk A Kelet-Magyarország 1994. január 6-án megjelent „Fapados bánatunk” című cikkel kapcsolatban vizsgálatot folytattam, melynek eredményéről a következőkben tájékoztatom. A Nyíregyháza-Vásáros- namény közötti vonalon a pálya állapotában bekövetkezett romlás miatt 1992 , májusában 30 és 40 kilométeres sebességkorlátozást vezettünk be. A vonal műszaki állapota sokáig V nem fog javulni. Az ala- ? csony sebesség részbeni ellensúlyozására a vonalra átcsoportosítottuk a köny- nyű felépítésű, kis tengelynyomású motoros járműveinket, melyek a sajnálatos kényelmetlenségek ellenére 50 kilométeres sebességgel közlekedhetnek. A volt szocialista országok -— ä FÁK kivételével — a nemzetközi forgalomban a CIV Egyezmény előírásait alkalmazzák. Á változás szükségessé tette a belföldi díjszabási rendelkezések egyszerűsítését. 1991. február 1-től megszűntek vonalainkon a külön személy- és külön gyorsvonatok díjai. Sajnos a levélíró ezen kérésének nem tehetünk eleget, hogy külön mellékvonali díjszabási előírásokat léptessünk életbe. A probléma egyfajta kezelésére, eszközeink jobb kihasználása céljából 1994. április 1-től a fenti vonalon eltérő kilométerszámítást vezettünk be. A Nyíregyháza-Vásárosna- mény vonal állomásainak egymásközti forgalmában a menetrendkönyvben lévő távolsághoz tartozó díjövezetet csökkentjük 10 kilométerrel, ha a távolság eléri, vagy meghaladja a 20 kilométert. Ezen intézkedésünk ideiglenes jellegű. A tömegközlekedési munkánk javítása érdekében közölt cikküket köszönöm. Kérem, hogy a fentiekről a cikk íróját, Danes Béla urat tájékoztatni szíveskedjenek. Sárdi Gyula üzletigazgató Érdeklődéssel olvastuk a Kelet-Magyarország ez év március 29-i számában Réti János tudósítását a megyei telefonfejlesztés legújabb eseményeiről. Hasonlóképpen felfigyeltünk a Figyelő ez év március 24-i számában közölt szerkesztőségi cikkre, amely a Szamoshát 21 településének telefonfejlesztési problémáit taglalta. Tavaly augusztusban kezdődött az említett településeken a műszaki megvalósítás, ekkor a gázvezetékkel együtt a földbe kerültek a telefonkábelek is, amelyek azóta is ott fekszenek némán, eltemetve. Az érintett önkormányzatok kezdeményezésére a MÁTÁV és a megyei telefonfejlesztésre létrehozott 600 millió forint tőkéjű Nyírtelecom Kft. egyetértésével kezdődött a beruházás, amelyet a települések többségén már a műszaki átadásig megvalósított a Deb- recen-Pallag székhelyű A. K. T. K. Kft., a bekerülési költséget mintegy meghitelezve. A telefon azonban csak a referencia körzetben — Jánk- majtison — cseng, a többi településen hallgat. Hallgat annak ellenére, hogy a telefont igénylő lakosok már befizették a Nyírtelecom által javasolt és a szokásosnál jóval magasabb hozzájárulási költséget, egyes helyeken a 30 ezer Nemrégiben tatarozták a lakásomat. Az egérjárta százesztendős vályogfal friss, cementtel dúsított vakolatot kapott. És, mert nekem olyan puritán lelkem van, kívánságomra nem csiricsáréra festették, hanem makulátlan fehérre meszelték a falakat. Vályogfalra ez dukál évszázadok óta! Megújultak persze a szúette és napszítta repedésekkel tele ajtó és ablakkeretek is. A hófehér olajfesték befödött rajtuk mindent, ami fakó, kopott és régi. Kacag az ember szeme, ha végigsiklik a megfiatalodott falakon, ajtókon, ablakkereteken. Valami azonban mégsem stimmel! Néha, magányos, csöndes óráimban, vagy álmatlan éjszakáim némaságaiban nyugtalankodom. Zavar, hogy mélázó csöndemet, vergődő némaságomat megbontja valami zaj. Hol a friss vakolat alól hallatszik kapirgálás, rág- csálás vagy surranó zörej; hol Martinyi József a nyíregyházi Evangélikus Gimnázium első igazgatója százötven évvel ezelőtt, 1844. március 22-én született a gömörmegyei Rimaszombaton. A gimnáziumot Rimaszombaton, Rozsnyón és Kézsmárkon végezte, a bölcsészeti és hittudományi tanfolyamot a budapesti egyesített protestán teológiai akadémián hallgatta. Egy évet a jénai egyetemen töltött. Neve- lősködött Fabiny Teofil sep- temvir családjánál Budapesten, Görgey Artúrnál, Karin- tiában, Viktringenben, báró Podmanicky Árminnál Aszódon. Tanári vizsgát a magyarhoni ág.h.ev. hitvallású evangélikus egyházegyetem által megválasztott vizsgabizottság előtt tett 1869. szeptember 15- én magyar nyelv- és irodalomból, földrajz és egyetemes történelemből. Az 1861-ben indult gimnáziumba 1868-ba került. Megszervezte a tanulók heti kraj- cáros befizetéseiből a szegény forintot elérő hozzájárulásokat is. Hallgatnak annak ellenére, hogy a központok kiépültek Rozsály, Kölese, Jánkmajtis községekben. Hallgatnak annak ellenére, hogy az érintett települések polgármesterei az illetékesekkel tartott találkozókon határozott fellépésükkel sürgették a határidők pontos betartását. (Megjegyezzük, hogy utolsó két ilyen találkozóra a fejlesztésre létrehozott Nyírtelecom Kft. képviselője el sem jött.) Azon már nem is csodálkoztunk, hogy a mátészalkai primer körzetre, amely térségünket is ellátná a MÁTÁV már koncessziós pályázatot sem nyújtott be, viszont maga a pályázati procedura jó jogalapnak bizonyult a késlekedés magyarázatára. A helyzet pillanatnyilag az, hogy az állam maradt továbbra is a fejlesztésért felelős, mely ilyen jogait a MATÁV-on keresztül gyakorolja. Mindezek után már csak az emberi jóindulatban és józanságban bízhatunk és várjuk, hogy a MATÁV kegyet gyakoroljon. Felhívjuk az ügyben döntéshozók figyelmét, hogy telefonra váró lakosaink türelme már fogytán van, ezenkívül a helyzet gazdaságilag is ésszerűtlen. Senki sem veszi ugyanis át az összegyűjtött lakossági hozzájárulápedig az ajtók és ablakkeretek olajfestéke alól rémlik föl valami percenés. Nyugtalanságomat azonban még ezentúl is fokozza valami érthetetlen. Nem tudom okát adni miért, de mikor ezeket a falból, deszkákból kiszüremlő zörejeket hallom, mindig a közelgő képviselő-választások jutnak az eszembe. Pedig ezt az országosan döntő fontosságú eseményt a tv, rádió és újságok mellett számtalan hírlevél és szórólap is naponként súlykolja belém. Komoly, jólfésült úriemberek néznek farkasszemet velem ezekről a szórólapokról, és nyomtatott szavaikkal szug- gesztíven duruzsolják fülembe csodásnál-csodásabb terveiket. Néha egy-egy személyes ismerős is feltűnik ezeken a szórólapokon. Az egyik például az NDSZ tarkabarka színű jelmezébe öltözve jeleskedik a nagy karneválon. A szórólapról ugyan nem derül ki, ám én tanulókat támogató ifjúsági filléregyletet és 1879-ben megalapította a gimnáziumi tápintézetet. Az igazgatói teendőket 1861 és 1884 között a tanárok évenkénti váltásban látták el. 1885-ben hozta az iskolatanács azt a határozatot, hogy Martinyi József személyében 3 évre végleges igazgatót választ. Ezt a tisztet 1904- ig töltötte be. Az első érettségi vizsgálat 1888-ban zajlott le, amikorra már megépült a gimnázium új épülete, a mai iskola nyugati szárnya. 1891-ben osztották ki először a í^ossuth-alapítványi pályázat díját, amelyet Bencs László városi tanácsnok, a későbbi polgármester kezdeményezett. Az alapítványi pályázat elnevezéséhez Kossuth Lajos sajátkezű levelével járult hozzá. Martinyi József megírta a gimnázium történetét attól kezdve, hogy 1806-ban létesült a gimnázium elődje, a professzori iskola, amelyben sokat, a kihasználatlan rendszer nem termel nyereséget, csak amortizálódik. Ha a Nyírtelecom úgy érzi, hogy nem képes e halmozottan hátrányos helyzetű térség problémáját felvállalni, úgy vonja le a megfelelő következtetéseket eddigi tevékenységét illetően és tegye meg a szükséges lépéseket a beruházás mielőbbi sikeres befejezésével, vagy a feladat másnak való átadásával! A kivitelező A. K. T. K. Kft. továbbra is vállalja az 1993. augusztus 31-i szerződésben foglalt kötelezettségeit a kivitelezést illetően. Nem rajtuk és nem a települések önkormányzatain múlik, hanem az érintett döntéshozók politikai akaratán és gazdasági, műszaki koncepcióján, hogy a végső határidőkor, 1994. június 30- án az eltemetett vonalak végre életre keljenek és településeinken megszólaljanak a telefonok. Kovács Gusztáv polgármester Túrricse Petra András polgármester Gacsály Dr. Sértő-Radícs István körzeti orvos Tiszabecs jól tudom, hogy 1990 előtt őurasága az MSZMP párttitkára volt az egyik településen. Dehát ugye, minek erről most beszélni? Nem a múlt a fontos, hanem a jövő! Másik ismerősöm, most áj- tatos és templomjáró hívő, a kereszténydemokraták patyolatleplébe burkolva igyekszik nemzetünk temploma felé. Igaz, négy évvel ezelőtt még bősz ateista és tanácselnök volt. Dehát jó az Isten! Még- bocsát a megtérő bűnösnek. A választási kampánnyal tehát nincs semmi baj. Csak velem van probléma örökké! Mert még most sem foghatom föl, miért a képviselő-választásokat idézi bennem a lakásom tatarozása; még most sem értem, hogy mi köze a szúper- cegésnek és egérsurranásnak ehhez a magasztos nemzeti eseményhez. Adjanak tanácsot! Világosítsanak fel! Balogh László, Rohod olyan kiválóságok is tanultak, mint Korányi Frigyes világhírű belgyógyász és Jurányi Lajos, a kiváló természettudós. A professzori iskola megszűnt 1951-ben. 1861-ben indult a gimnáziumi oktatás, amelybe Martinyi József 1868-ban kapcsolódott be. Végig élte a gimnázium előbb hat-, majd nyolcosztályossá fejlődését. Történelemtanárként ápolta a ’48-as eszményeket Nemcsak március 15-ét ünnepelték meg, hanem április 11-ét is, amikor a király aláírásával szentesítette a márciusi törvényeket Az ő működése alatt ünnepelte az ország és a gimnázium is 1896-ban a honfoglalás ezeréves évfordulóját. 1904-ben ment nyugdíjba, a király Ferenc József-lovag- renddel tüntette ki. 1923-ban halt meg Martinyi József, a nyíregyházi Északi temetőben van eltemetve. Dr. Reményi Mihály Nyíregyháza Szú perceg és egér surran Görgey gyermekeinek nevelője Bezárás helyett Nyíregyháza Város Tisztelt képviselői! Őszintén szólva megdöbbentem, amikor a Kelet- Magyarországban a közgyűlés március 28-i üléséről szóló híradásban a többi között azt olvastam, hogy az országos rendőr-főkapitányság megszüntetni javasolja az ország összes KGST-piacát — így nyilvánvalóan a nyíregyházit Js. Meggyőződésem, hogy ezt a piacot nem megszüntetni kell, hanem Közép- Európa legnagyobb és legbiztonságosabb piacává fejleszteni. E keretben területileg is bővíteni szükséges, kulturáltabbá is tenni, meg kell építeni a felüljárót és mindezek után szabályozott nemzetközi kereskedelmet lehet itt nagy volumenben folytatni. Ezt követeli tőlünk városunk földrajzi fekvése is, amely egyenesen tálcán kínálja a kereskedővárosi létet. Tudom, hogy egyesek számára a legkönnyebb megoldás a KGST-piacok felszámolása. Csakhogy ezzel a megoldással minden piacit — amelynek nemzetközi forgalma van — be lehetne zárni, s egyenesen meg lehetne szüntetni a határátlépést is. Ez azonban nem járható út az ezred végén és a demokráciák esetében! A piacok ugyanis a kereslet-kínálat hatására alakultak ki több ezer esztendeje. S ha a nyíregyházi piac — a többi között — nagy látogatottságnak örvend, az nem jelent mást, mmt azt, hogy a gazdaság törvényszerűségei érvényesülnek. és ezt nem lehet a némelyek kívánságára sehol tudomásul nem venni — a világ összes nagyvárosa éppen a jól működő piacok hatására alakult ki. Ezeken felül, tudomásom szerint a nyíregyházi KGST-piacba sok, nagyon sok pénzt fektetett a város: én, mi, az adózók tízezrei. Nem elhanyagolhatók azok a tízmilliók sem, amelyek évenként befolynak innen a város kasszájába, s amelyekre olyan nagy szükség van másutt. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy sokszáz kereskedő megélhetési forrása is ez a piac, s ami még fontosabb, sok-sok ezer nyíregyházi ember olcsó bevásárlási lehetősége egyben. Ezekből a helypénzekből, a kereskedők adójából működik az a rendőrség is, amelynek kötelessége fenntartani a piac rendjét, megvédeni az ott árusító és ott vásárló embereket, ha kell állandó piaci szakasz létesítésével. Ázon kell tehát munkálkodni országgyűlési képviselőnek, önkormányzati városatyának, államhatalmi és állam- igazgatási embernek egyaránt, hogy biztonságos és szabályozott körülmények között fejlődjék tovább ez a piac olyan nagybani elárusítóhellyé is, ahol minden nyíregyházi, nyírszőlősi, nyírteleki, nyírpazonyi, kálmánházai és orosi ember megtalálja a számítását, a termelő jó piacot, a vásárló pedig olcsó árut. Nem bezárni és leépíteni kell tehát, hanem éppen ellenkezőleg: építeni és gyarapítani, szélesre tárni a kapukat minden kezdeményezés előtt, az előtt is, amely akár a legkisebb haszonnal kecsegtet, de jó a város lakosságának. Az pedig nem lehet vitás, hogy igény van erre a piacra, nem is kicsi. Amit senkinek nem lehet figyelmen kívül hagyni. Sőt, hozzá kívánkozik: nem a kisembereket megalázó igazoltatásokkal kellene a hatóságoknak villogni, hanem megfogni a nagyhalakat, a maffiákat, amelyek nem egyetlen üveg vodkával, vagy apró, filléres árukkal jelennek meg ezeken a piacokon. Még akkor is, ha ez nehezebb, s bonyolultabb. K.L. nyíregyházi lakos (cím a szerkesztőségben) Tömbösített tarifa A Kelet-Magyarország 1994. március 23-i számában ,Jórum olvasóink leveleiből” rovatban „Büntető tarifa” címmel írás jelent meg Venczel József, Nyíregyháza, Óvoda út 45. sz. alatti fogyasztónk tollából. A téma ismét a lakossági célra szolgáltatott villamosenergia új tömbösített tarifa szerinti elszámolásával, illetve a gyakorlatban történő alkalmazásával kapcsolatos. E témakörrel már korábban foglalkoztunk a „Tüskés sarok”-ban megjelent írás nyomán. (KM 1994.03. 16. sz.) Ismételten szeretnénk felhívni a tisztelt fogyasztóink figyelmét, hogy a TITÁSZ RT. területén a tömbösített lakásháztartási tarifa elszámolása úgy történik, hogy a feldolgozást végző számítógépes rendszer figyeli a rendelet által biztosított havi bontású tömböket és ezt göngyöltén kezeli. Ezt úgy kell érteni, hogy ha a tisztelt fogyasztó pl. a II. tömbből nem használja el a havi 250 kWh-t, akkor a fennmaradó részt tárolja a rendszer és a következő hónapban hozzáadja az ismét járó 250 kWh-hoz. Ezen túlmenően év végén a fogyasztó számlázása ellenőrzésre kerül a rendeletben biztosított éves tömbök figyelembevételével. Az év- közbeni téves leolvasás miatt magasabb tarifával elszámolt áramdíj összege a következő havi áramszámlában jóváírásra illetve beszámításra kerül. A fentiekből következik, hogy lakossági fogyasztóink áramszámlái a 16/1993. sz. IKM rendeletben foglalt tarifák alkalmazásával kerülnek elszámolásra, amely kizáija a Venczel úr által említett külön, vagy jogtalan haszonszerzési lehetőségünket Tárnok István üzletigazgató Rádai Imre gazdasági ig.h. A szerkesztőség fenntartja magának azt a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve közölje. A főszerkesztő postája az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. L Ahonnan a bika jött Lapunk március 26-ai számában „Lelőtték a fújtató, tomboló bikát” címmel hírül adtuk, hogy Mátészalkán miként hárították el az elszabadult bika okozta veszélyt. Az esettel összefüggésben egy levelet kaptunk, amelyből idézünk: Mátészalkán két vágóhíd üzemel. Az egyik az önkormányzat kezelésében lévő „kényszervágóhíd”, ahol az eset történt, illetve az 1991- ben üzembe helyezett, az Európai Gazdasági Közösség országaiba történő szállításra is elfogadott, nyugateurópai mércével mérve is modem, marhavágóhíd és daraboló üzem. A szakmai körök egyértelműen, és egyre inkább a köztudat is az exportvágóhidat ismeri mátészalkai vágóhídként. Ezért többen, közöttük külföldi partnereink és az üzem felszámolója is, azt hitték — és ezt jelezték is felénk —, hogy a leírtak nálunk történtek. Kovács Árpád megbízott igazgató
