Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-06 / 80. szám
1994. április 6., szerda Fórum olvasóink leveleiből Hangnem Januárban pár forint híján ezer forint lett a telefonszámlám. Februárban kaptam meg a számlát, de miután épp akkor hosszabb ideig távol voltam a lakásomtól, csak a fizetési határnap után három nappal, február 8-án tudtam csekken befizetni a pénzt a MATÁV Debreceni Igazgatósága távbeszélő számlájára. Március 4-dikén kaptam a megyei Távközlési Üzem díjelszámolásától egy felszólítást, hogy késedelmi díjat is köteles vagyok fizetni, mivel elmulasztottam a befizetési határnapot. A majd’ egy oldalas levélben fenyegető hangon közölték: „A díjfizetés elmulasztása esetén felszólításom kézhezvételétől számított 30 nap eredménytelen elteltével az előfizetői jogviszonyt (szerződést) — a Távközlésről szóló 1992. évi LXXn. törvény 12. paragrafusa (4.) bekezdése alapján —15 napos felmondási határidővel felmondom. A jogviszony (szerződés) megszűnését követően intézkedem a távbeszélő állomás forgalomból történő kikapcsolása és leszerelése iránt.” Ezt még követte, hogyha az állomás leszerelése után mégis befizetem a tartozásom, a visszakapcsolásra vonatkozó kérelmet új állomás bekapcsolási igényeként veszik figyelembe. Tehát várhatnék hónapokig vagy évekig a telefonra... Senki számára nem újdonság a MATÁV monopolhelyzete. Leveleik, felszólításaik hatósági stílusában az egykori postai múlt köszön vissza. A nyugati országokban az ilyen cégek — szolgáltatnak! Udvariasan, sőt megköszönve az ügyfélnek, hogy az ő társaságukat vette igénybe. Próbálnának csak így viselkedni az előfizetőkkel, rövid időn belül csődbe jutnának. Persze, itt még nem tartunk, még mindig ki van szolgáltatva az előfizető. Mert a MATÁV úgy, akkor, és annyival emelte a szolgáltatása díját, amennyire akarta. Ha valaki elfelejti, váratlanul kórházba kerül, vagy ne adj’ isten, nem tudja kifizetni a számlát, akkor Gödrök és sötétség Ez év március 19-én délután a nagy szélvihar hatására Nyírtura községben először csökkentett áram, majd teljes áramszünet következett be. Este nyolc óra után az áramszolgáltatás tökéletesen helyreállt a lakásokban. A közvilágítás viszont teljesen megszűnt. Mivel most a faluban a telefonhálózati munkák folynak, így majdnem minden utcában több helyen körülbelül két méter mély, síkbetonozott, fedetlen gödrök vannak a kábeleknek. Sajnos, a közvilágítást mind a mai napig nem javították meg, így félő, hogy a gödrök miatt baleset történik. Az itt élők nagyjából tudják, hogy hol vannak ezek a félelmetesen mély árkok és ki tudják kerülni, de mi történik akkor, ha idegen téved gyalogosan a községünkbe? A buszról leszállva ugyanis teljes sötétség fogadja őket már a megállóban. Ezért kérem az Ónok segítségét, ha már az illetékesek nem intézkednek. Egy három műszakba járó lakos Nyírtura Hurrá, itt a jó idő! Harasztosi Pál felvétele megy a fenyegető hangú levél. Az előfizetővel szemben tehát működik a törvény. Meddig lehet még ebben az országban az állampolgárokat „törvényesen” kifosztani, zaklatni, semmibevenni? És az állampolgárt ki védi meg a szereptévesztésből szolgáltató helyett kivételeket, ellentmondást, emberi okokat nem ismerő, hatóságot játszó cégekkel szemben? B. M. Nyírbátor Parkolás Nyíregyházán, az Örökösföldön lakom. Szeretném, ha tájékoztatnának az. illetékesek, hogy az iskola mögötti tízemeletes lakásoknál mikor fogják a parkolási gondokat megoldani? Ugyanis a keskeny kö- vesúton nem fér el két autó egymás mellett, a földes részeken pedig egy esős időszakban vagy hóolvadáskor térdig érő sár van. Nem tudom, hogy a lakótelep tervezője milyen körülmények között lakik, ide kellene költöznie, hogy láthassa ezeket az állapotokat. Egy tízemeletes lakóházban 87 lakás van. Legalább 50 család rendelkezik autóval, sőt a vállalkozók általában kettővel is. És nincs parkoló. Nagyon várjuk azt a percet, amikor elfogadható parkolónk lesz. 1988 óta lakunk itt, ennyi idő alatt azért már a polgármesteri hivatal vagy bármely szerv, amelyhez ez tartozik, intézkedhetett volna, hogy valahogyan elviselhetővé tegye a helyzetet. K. J. Nyíregyháza, Fazekas János tér 18. A vételár és a nyilvántartás Nyíregyháza (KM) — A megyeszékhelyen a közeljövőben lakások százainak lesznek tulajdonosai az egykori bérlők. Az előkészítés megkezdődött, ám, mint az alábbi eset is bizonyítja, vannak kérdőjelek: Nyíregyházán, a Korányi Frigyes utcán lakom;— írta egy olvasónk. — Az ÁZSIÓ Kft. 1994. február 14-én vételi ajánlat címen egy levelet küldött részemre, melyben önkormányzati bérlakásomat felkínálta megvételre. A lakás eredetileg 68 négyzetméteresként van számon tartva mindenütt. A fűtést és mindennemű költséget így fizetem, amióta ott lakom. A vételi ajánlatban azonban a kft. már 69 négyzetméterrel számolt. Ha most így állapítják meg a négyzetmétert, sokkal többet kell majd fizetnem, talán visszamenőleg is. A papír átvétele után körülbelül egy héttel telefonon beszéltem a kft.-vel. Úgy tájékoztattak, hogy személyesen voltak kint és ugyanolyan lakást mértek föl, mint az enyém, így lett 69 négyzetméter. A házban érdeklődtem, hogy voltak-e a kft.-től személyesen megmérni a lakás alapterületét, de tagadó választ kaptam... Ä valamikori IKSZV 31.777 számú szerződésén csak 68 négyzetméter van feltüntetve, melyet, ha szükséges, papírokkal tudok bizonyítani. Kérdem én, jogosan járt-e el az ÁZSIÓ Kft., hogy egy négyzetméterrel megnövelte az alapterületet, ami ilyen esetben legalább 20 ezer forinttal növeli a vételárat? Pekk Antal, az ÁZSIÓ Kft. ügyvezető igazgatójának válasza a következő volt: — Szervezetünk Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal megbízása alapján, az 1993. október 25-én kelt szerződés szerint kezdte meg és folytatja 246 elidegenítésre kijelölt önkormányzati lakás értékesítését. Feladatunk az érintett lakások társasházzá alakítása, ingatlannyilvántartásba történő átvezetése, forgalmi értékből számított vételár megállapítása, vételár-kiközlés, az adásvétel lebonyolítása, fizetőképes kereslet esetén szerződés- kötés. Szervezetünk részére kijelölt lakások közel egy időpontban, azonos építési technológiával kivitelezett házgyári panellakások. A szerelt jellegű, debreceni házgyárban előregyártott elemekből, típusterv alapján kivitelezett lakások méretrendszerükben azonos panelekből és térelemekből készültek, egy milliméter pontosságot megkívánó építési technológiai előírások szerint. — A különböző típusú lakásegységek közötti eltérés csupán a szobaszám miatt mutatkozik. Belső felszereltségük, szakipari kialakításuk és komfortfokozatuk gyakorlatilag azonos. A tényleges forgalmi érték megállapítása során — a belső nettó alapterületen kívül — figyelembe vettük az épületek életkorát, műszaki állapotát, a lakások épületen belüli elhelyezkedését és tájolását. Az érintett lakás Korányi Frigyes utcai öt lakószintes épületben van, amely a debreceni házgyár DHK F-7G alaptípus 2 darab ikerszekciós és 1 darab egy- szekciós változatának adaptálásával készült, a KELETTERV tervezésében és a SZÁÉV 1974. évi kivitelezésében. A lakások belső alapterületének meghatározása érdekében — az előzőekben közölt házgyári technológia kötöttségei miatt — tehát nincs szükség minden lakás felmérésére, az azonos típusú és szobaszámú lakások hasznos alapterülete megegyezik. A lakásonkénti felmérés a belső szakipari kialakításra, a szerkezetek állagára vonatkozó és inkább a vétellel kapcsolatos tájékoztatásra szorítkozott. — A műszaki szakértő által meghatározott lakásonkénti terület és az ingatlankezelő szerv nyilvántartása szerinti terület közötti eltérés valóban egy négyzetméter, ami feltehetően a konyhai kamraszekrény és a beépített szekrények nem egységes figyelembevételével magyarázható. Az ingatlannyilvántartás szabályai szerint a tényleges alapterület meghatározásánál az utóbbiakat be kell számítani, kiegészítve a loggia fél alapterületével. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a kimutatás szerinti forgalmi érték meghatározása nem alapvetően a lakás hasznos alapterületéből történt, hanem az adott típusú és szobaszámú lakás piaci értékének összehasonlító adataiból történő meghatározásával, differenciálva a lakás épületen belüli elhelyezkedésétől függően. — Összefoglalva: az érintett lakás számított hasznos alapterülete 68,56 négyzetméter, ami a kerekítés szabályai szerint és az ingatlannyilvántartás alapján 69 négyzetméter. Az eddig nyilvántartott 68 négyzetméter nem ingatlannyilvántartási adat, az csupán a házkezelő szervezet költségmeghatározásának alapja. A vétel- ár-kiközléssel egyidejűleg tájékoztattuk az érintetteket a lakások nagyságáról, forgalmi értékéről, műszaki állapotáról és személyesen is állunk információnkkal az ügyfelek rendelkezésére. Az általunk felértékelt 246 lakásból a 86 darab 69 négyzetméteres alapterületű 2 plusz 2 félszobás lakások tulajdonosa közül csak a levélíró kifogásolta a lakás területének nagyságát. Nem minden... ...munkaviszony közalkalmazotti jogviszony, csak az, amit közalkalmazottként töltött el — üzenjük Császár Ferencnének Újfe- hértóra. A közalkalmazotti törvény mellékletében az A kategóriának 14 fokozata van, amely a közalkalmazotti munkaviszonyban eltöltött évek szerint változik, azaz a jövedelem fokozatosan nő. Munkáltatója... ...a leltárhiányért való anyagi felelősség feltételeit, mértékét, az arra vonatkozó eljárási szabályokat a kollektív szerződésben is szabályozhatja — üzenjük Tóth Sándorné nyíregyházi olvasónknak. Utólag... ...nem kérhető a vagyonnevesítés a tagsági viszonya után. Ha kérelmét elfelejtette a törvényben előírt határideig, írásban benyújtani a termelőszövetkezethez, akkor sajnos, a tagsági viszony utáni vagyonjuttatásból végleg kimaradt. Azért veszítette el minden jogosultságát, mert ez jogvesztő határidő volt — válaszoljuk Kukucska Sándor kisvárdai levélírónknak. A rokkantság... ...legalább 67 százalékos munkaképességcsökkenésnél kezdődik. Ön az ötven százalékos munkaképességcsökkenés miatt rendszeres szociális járadékra jogosult, ami lényeges különbség — üzenjük nyírma- dai olvasónknak. Erre a biztosítótól valóban nem jár juttatás, tehát helyesen tájékoztatták. A jelenlegi... ...jogszabály értelmében a betegigazolvány a munka- viszony megszűnését követő kilencven nap elteltével érvénytelen — üzenjük Sz. L. tiszavasvári lakosnak. Jogászszemmel Elhúzódó válóper Dr. Bartha Sándor A szalmalángos fellobba- násokra, illúziókra alapozott házasságok, élettársi kapcsolatok sorsa, hogy elég hamar véget érnek. Ha már elszakadt a húr, a pár általában a bírósághoz fordul, hogy mondja ki a válást és ossza meg a vagyont Néhány válóper különböző okokból másfél, két évig is elhúzódik. Egy olvasónk fordult ilyen panasszal lapunkhoz. Tavalyelőtt adta be a válókeresetet, akkor szüntette meg az életközösséget a férjével, aki a lakás felét elkerítette magának, holott az egyik fele olvasónk nevén, a másik viszont a gyermekükén van. Áz első bírósági tárgyalást hamar kitűzték, a másodikat viszont csak fél év múlva, és azt is elnapolták, és még most is csak a negyediknél tartanak. Akkor is nehéz a válópert elviselni, ha külön élnek a házastársak, de ha egy fedél alá kényszerülnek az ítélet kimondásáig, az maga a pokol. Levélírónk férje örökösen részeg, ilyenkor ordít, tönkretesz mindent, ami a keze ügyébe kerül. Olvasónk megunta, hogy mindig a rendőrséget hívja és elköltözött kisfiával egy rokonukhoz. Közben kérte a bíróságot, hogy ítélje meg számára a tartásdíjat, de közölték, hogy a válás kimondásáig várnia kell erre. A per viszont — olvasónk jelzőjével élve — úgy húzódik, mint a rétestészta. Azt kérdezi, kinél lehet megsürgetni a pert, mert ezt már sem ő, sem a a gyermek nem képes elviselni. A bontóper indokolatlan elhúzódását annak a városi bíróságnak az elnökénél kell bejelenteni, amelyik bíróság a válópert tárgyalja. Lehetőség van arra a per során, hogy még az ítélet meghozata előtt a bíróság ideiglenes intézkedéssel kötelezze olvasónk férjét gyermektartásdíj, esetleg házastársi tartásdíj megfizetésére. Ez az összeg ugyan kevesebb lesz, mint amit az ítéletben majd megállapítanak, de a felhalmozódott anyagi gondok megoldásán feltétlenül segít. Levélírónk a bíróság elnökétől ilyen intézkedést is kérjen. Egy másik olvasónk már öt éve közös megegyezéssel elvált a férjétől, mert ivott, kölcsönöket vett föl, amiket nem fizetett vissza. A lakásukat a bíróság megosztotta közöttük. A gyermekeik közben saját családot alapítottak. Olvasónk helyreállította az életközösséget a férjével, reménykedve, hátha megjavult közben, úgy mutatta. Látszat, érdekjáték volt ez csupán, mint annyi sok más az életben. A volt férj rövid ideig jól viselte magát, aztán újra terrorizálni kezdte, mint házasságuk ideje alatt: pénzt, italt, ételt, tiszta ruhát, szerelmet követelt. Egy fillért azonban nem adott és ma sem ad a lakás rezsijébe. Levélírónk tavaly az ön- kormányzattól a volt férjével együtt közösen, fele-fele arányban megvette a lakást. Eladni azonban nem lehet, mert hitellel van megterhelve. Ráadásul az első házasságából származó gyermek után kapott tartásdíjat a volt férj átvette a postástól és azonnal elverte a kocsmában. Olvasónk ördögi körben érzi magát és nem talál a gondjaira megoldást. Valóban nagyon nehéz ennyire összekuszálódott ügyet tisztázni. Bármily hosszadalmas, csak a bíróság tud benne segíteni olvasónknak. Közös háztartásban élnek, a vagyoni viszonyait rendezni kell. Hiába fele-fele arányban vásárolták meg a közös lakást,-a törvény szerint együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek tulajdont. Miután ez az arány pontosan megállapítható és ezt levélírónk esetében még növeli a háztartásban végzett munka értéke is, a tulajdoni arányt a bíróság nehézség nélkül megítélheti és kérésére a közös tulajdont megszünteti. .KM-POSTA.
