Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-23 / 95. szám
AKTUÁLIS INTERJÚNK NavelfissÉUőIc ázsiója Tóth Kornélia Nem túlzás, de paradoxon: míg vér szerinti szülő bárkiből lehet, nevelőszülővé válni csak komoly felkészülés, pszichológiai teszt, oktatás és vizsga után lehet. Az utóbbi években nőtt a nevelőszülők ázsiója, de mint egyes megjegyzések sejtetik: 3 munkanélküliek ebben látnak kapaszkodót... A rendkívül szerteágazó és korántsem látványos nevelőszülői hálózat működéséről Nemes Gábornét, a megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatóhelyettesét kérdeztük. □ Milyen ma nevelőszülőnek lenni Magyarországon? — Nem kerülhetem meg a válaszadásnál a szervezett gyermekellátás múltjának felvillantását sem. Míg a nyugat-európai polgárság gazdagabb rétege véli úgy, hogy érzelmileg, anyagilag megengedheti magának a jótékony célú gyermeknevelést, addig Magyarországon egyrészt hatalmas késéssel, másrészt egészen eltérő értelmezéssel indult az árvákról történő gondoskodás. Móricz Zsigmond Árvácskája és József Attila öcsö- di nevelőszülőknél töltött éveiből származó leírása kontrasztosan tárja elénk, miképpen szipolyozták ki a gyermekeket, dolgoztatták a semmiért a lelketlen nevelőszülők. A két világháború közötti gyakorlat még sokáig rányomta a bélyegét erre az igazán humánus gondoskodási formára. Olyannyira, hogy sokáig csak a csupaszív, de szegény, tenni akaró, de már idős emberek vállalták el mások elhagyott gyermekeinek felnevelését. Már az elmúlt évtizedekben tapasztalni lehetett, hogy az elmaradottabb 22 _____________________ A nevelőszülő közhasznú munkás státusába kerül 99 vidékeken, a civilizáció, az iparosítás előnyeiből kevésbé részesülő körzetekben jelentkeztek többen erre a munkára. Teljesen érthető okokból: a család jövedelmét ki akarták egészíteni. □ Ma, amikor a munkanélküliség elképzelhetetlen mértékben sújtja megyénket, nem éppen ebben látnak kiutat egyes családok? — Nem most, hanem két éve, 1992-ben tapasztaltunk nagyarányú növekedést a jelentkezők közt. Még buzdítottuk egy kicsit mi is őket, hiszen a szakmai felmérések, vizsgálatok fehéren-feketén bebizonyították: képzettebb, iskolázottabb, anyagilag rendezettebb és fiatalabb családok eredményesebben közvetíthetik azt a magatartásmintát, amely a társadalmi beilleszkedéshez nélkülözhetetlen. Ezért hirdettünk egy pályázatot, hogy nevelőszülőnek jelentkezhetnek azok, akik kedvet és elhivatottságot éreznek magukban erre a nagyon nehéz, embert próbáló szolgálatra. Az anyagiakat úgy akartuk rendezni, hogy a munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján a nevelőszülő munkabérének 70 százalékát a munkaügyi központ, 30 százalékát a gyermekvédő intézet adja. A nevelőszülő pedig közhasznú munkás státusba kerül. □ Gondolom, tömeges volt az érdeklődés. — Valóban sokan, százhatvanan jöttek el az első megbeszélésre. Amikor soroltuk, hogy milyen feladatai, kötelezettségei, törvényben, jogszabályokban megszabott feltételei vannak a nevelőszülői munkának, szép csendben felálltak, akik másra számítottak. A maradóknak egyhónapos intenzív tanfolyamot indítottunk, pszichológiai vizsgálatnak vetettük alá a családot, vizsgázni kellett. Végül hatvanan lettek így nevelőszülők és — közhasznú munkások. Külön örülünk az egészségügyi, pedagógiai végzettségűeknek, hiszen elsősorban rájuk számítunk, ha problémásabb gyermek elhelyezését kell megoldanunk. □ Irigységre ad okot, ha azt látja a szomszéd, pénzt kap valaki csak azért, mert Egy kamaszt nem lehet akarata ellenére odakényszeríteni valakihez.” Elek Emil felvétele gyermekeket nevel. Mennyit keresnek ma a nevelőszülők? — A hagyományos nevelőszülőnek nem jelent munkaviszonyt, hogy egy-két gyermek gondját a nyakába veszi. Csupán szerződést kötünk vele, a gondozási díjat és a gyermekek ellátásához szükséges juttatást kapják. Ez gyermekenként navonta 10 ezer forint, — s ebben benne foglaltatik a családi pótlék is — de ha beszámítjuk, hogy a gyermek fogadásához szükséges ágyat, ágyneműt és még egy sor szükséges dolgot a nevelőszülő saját pénzéből szerez be, már korántsem olyan nagy az összeg. 5* Ebből a pénzből sem félretenni, sem meggazdagodni nem leh<^ Arra minden érintett fél rájött, hogy ebből a pénzből sem félretenni, sem meggazdagodni nem lehet. A hivatásos nevelőszülők alkotják a másik csoportot. Egy részük, mint már utaltunk rá, közhasznú munkás, másik részük pedig közalkalmazott, s a rájuk vonatkozó törvény tételesen tartalmazza a besorolás feltételeit. Tehát a végzettségtől, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött évektől függ a fizetés. Azért azt is látni kell, hogy ezek a nevelőszülők — mivel főfoglalkozásban, otthon töltött munkaidőben látják el feladataikat — a nehezen kezelhető, egészségileg és/vagy pszichésen sérült, problémás gyermekeket kapják. □ Mennyit vállalhat magára a gyermekvédelem a társadalom gondjaiból? — Magát a család fogalmát kell újra definiálni. Családnak tekintem-e azt a tizenéves leányanyát, aki kilógott valamelyik intézetből és a nagybetűs életből mindössze egy ártatlan csecsemővel igyekezne vissza a biztonságosnak vélt intézet falai közé? Kitegyük? Isten őrizzen. Meg kell keresni a lehetőséget, hogy ne csak talajt adjunk a lábuk alá, hanem kapaszkodási pontokat, jól körülhatárolt ismereteket a társadalmi beilleszkedéshez. Ma már jó néhány nevelőszülőnknél (és a sóstói csecsemőintézetben is. A szerk.) élnek leányanyák a gyermekeikkel és mint három nemzedék egy fedél alatt alkotnak szokatlan, de működő családformát. Az anyanagymama szerepét betöltő nevelőszülő megtanítja főzni, mosni, háztartást vezetni, gyermeket ellátni a biológiailag felnőtt, de társadalmilag gyermek anyát, egyszóval életre neveli. Vagy összekerül a gyermeke apjával és kiegészül a család, vagy, önállóan a lábára áll, ha képes lesz rá. Újdonság, hogy a kórházakból azonnal állami gondozásba kerülhet a csecsemő, ha a körülmények ezt lehetővé teszik. Egyértelmű pszichológiai vizsgálatok támasztják alá: a gyermek nemcsak érzelmileg, hanem értelmileg is jobban fejlődik, na családba kerül. □ Milyen a viszony a nevelőszülők és a gondjaikra bízott gyerekek között? — Volt olyan eset, hogy átmeneti idő után visszakerülhetett a vér szerinti családba a gyerek és a nevelőszülő leírta a kicsi napirendjét, szokásait, mit szeret enni stb., hogy a saját anyja is legalább úgy lássa el, mint ő... Sajnos, azt nem lehet előre megmondani: a nevelőszülői megbízatás meddig tart. Rövid időre szól, vagy szerencsés esetben innen köt házasságot a fiatal. A kapcsolat akkor harmonikus, ha a bizalmon alapszik, s a gyermek a serdülőkor beköszöntével igényli, hogy 99---------------------. Kitüntetéssel is elismerést nyújtunk a nem mindennapi munkáért-------------------------------99 partnerszámba vegyék. Ezt intézetünk is gyakorolja, amikor állami gondozásba vételre kerül sor. Megkérdezzük, hol szeretne élni, kihez, melyik családhoz kötődik. Hiszen akarata, kedve ellenére nem lehet tartósan odakényszeríteni egy kamaszt a még legjobban ragaszkodó családhoz sem. □ Azt beszélik, hogy nagyszülő vagy más, közeli rokon is állami gondozottként láthat el magára maradt családtagot, s akkor pénzt kap érte. — Van rá eset, hogy a rokonságból, vagy ismerősök, barátok, esetleg tanárok közül vállalja valaki a gyermek nevelését. Ahhoz, hogy a rokoni szálak okán magukhoz vett gyerek, illetve a befogadó család anyagilag ne kerüljön nehéz helyzetbe, állami gondozásba vagyunk kénytelenek venni a fiatalt, s így már adhatunk pénzt a neveléséhez. Okét és a többi nevelőszülőt több mint harminc gyermekvédelmis kollega látogat, havonta legalább egyszer. 5 Milyen ma a nevelőszülő megbecsülése? — A» anyagi megbecsülésen biztosan lehetne javítani. Kitüntetéssel is elismerést nyújtunk a nem mindennapi munkáért. De a felcseperedő gyermek ragaszkodása a legőszintébb köszönet mindenért. A KM hét végi melléklete '94. IV. 23. MAGÁNVÉLEMÉNY Megyünk az úton A csípős hidegben a napfény felé fordítjuk arcunkat, pótolandó a borult napok bőrfakító veszteségeit. Iskolavárosban már kora délután megszínesedik a központ, a „sétálóutca”, délutántól pedig szinte hullámzik a tömeg a korzón, áll a hosszú sor a fagyizó előtt, éppen elindult apróságok rohangásznak a köveken szemel- gető szelíd galambok után. Kerülgetjük egymást a széles járdán, a legkülönfélébb emberek, akik visszük magunkkal felejthető kis napi örömeinket és cipeljük a gondokat, a sérelmeket. Például ott, az a kigombolt ballonkabátban siető középkorú hölgy, aki magában már bizonyára a vacsorát állítja össze, amiért mindjárt sorban áll a pultnál, meg a pénztárnál is, de hát nem tehet mást, a két gimnazista fia akár a sáska, minden nap felfalja az előzőleg vásárol- takat. Még szerencse, hogy nem válof atósak, nekik jó a parizer, a lecsó- olbász, vagy vajaskenyér, leértékelt paprikával. All a sorban, pedig sietne, hiszen reggel beáztatott, mosni is kell, de még ott az előző halom is vasalat- lanul. Vagy az a szemüveges úr a fekete' aktatáskával. Káeftézik, most éppen pangás van, hitelt nem ad a bank, fogytán a forgótőke, a megrendelő nem tud fizetni, az öncsődre gondolni sem mer, pedig valami megoldás mégiscsak kell. Esetleg felad egy hirdetést, milliós csendestársat keres, hátha... Minderről halvány fogalma sincs még annak a két felnyírt hajú srácnak, aki térdig csíkos zoknira erősített görkorcsolyán szlalomozik... Netán az a szakadt zakós, borostás férfi, aki sáros műanyag reklámszatyrot cipel, melyre egy meztelen nőt festettek. A tömött szatyorban száradt félkenyér, kopott szandál, falicsap karja. Le sem tagadhatná, hogy kukázó. S jönnek a csokornyakkendős aranyifjak, a postára a nyugdíj elé igyekvők, a 89 forintos banánt majszolok s az újságkirakatban az állás- hirdetést böngészők. Hullámban érkezik néhány kimenős katona, szinte vezényszóra fordulnak a hátul felhasított szoknyás fodrászlány után. Amott a közismert nyugdíjascsoport állja el az utat, idéznek régvolt szép időket. Emerről külfödiek cigit és vodkát árulnak a járda szélén, hiába tilos, dehát ki törődik velük. Hullámzik a nép, az istenadta. A hirdetőoszlopról miniszterelnök-jelöltek és bársonyszék után vágyakozók tekintenek rájuk, némelyik képe félig leszakítva, félig a motocross hirdetménnyel átragasztva. Ők egytől egyig reménykedők. Angyal Sándor
