Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-20 / 92. szám

1994. április 20.. szerda HIRDETÉS Föltankolták a MÓL Rt. részvényeit! Mire ez a cikk olvasóinkhoz el­jut, addigra már talán azt is lehet majd tudni, hogy az allokáció, (vagyis a kártyaelven működő el­osztás) során kinek mennyi jut a MÓL Rt. elsőbbségi részvényei­ből. A kárpótlási jegyekért felaján­lott részvénycsomagot ugyanis 1 hét alatt túljegyezték. Ez semmilyen meglepetést nem okozott. Mondhatni: várható volt. Ez esetben ugyanis — a korábban 30 millió forint értékben felaján­lott részvénypakett cserearányá­hoz képest — most jóval vonzóbb kondíciókat kínálnak a befektetők­nek. Nevezetesen: 2 db 10 ezer fo­rint címletértékű kárpótlási jegyért 3 db 10 ezer forint névértékű MÓL részvényt kaphatnak. További csá­bítást jelenthetett, hogy a cég ez évi osztalékából fix 12%-ot ígér­nek. Igaz ugyan, hogy az új rész­vénytulajdonosok szavazati jogot nem kaphatnak, de így is több, mint 100%-os megtérüléssel „ve­hetik” ki pénzüket a kárpótlási jegyből. Márpedig manapság ez nagyon jó üzletnek számít, hiszen a tőzsdén csak a címletérték 65%- át kaphatnák érte. Még ennél is sokkal rosszabb, mindössze 43%- os az arány, ha azt vesszük figye­lembe, hogy a törvény értelmében ma a kárpótlási jegy kamattal nö­velt címletértéke 152,1%. Ennyiért számítják be, ha állami vagyon megvásárlására fordítja valaki. De hagyjuk a számokat, ismerkedjünk egy kicsit a céggel. A mintegy 20 ezer alkalmazottat foglalkoztató mamutvállalat vagyona most kb. 100 milliárd forintot ér. A nyerso­laj mellett földgáz beszerzésével is foglalkozik. Az ország földgáz­szükségletének felét — évi 5,5 milliárd köbmétert—maga terme­li ki, másik felét Oroszországból vásárolja. A MÓL Rt. forgalma 1993-ban 1000 milliárd forint volt. Az éves hazai olajszükséglet há­romnegyedét, 6 millió tonnát ugyancsak Oroszországból vásá­rolják, itthon mindössze 2 millió tonnányit tudnak termeim. A bécsi ß Korszerű töltőállomások sorát telepítette a MÓL Der Standardnak adott interjúban lőtt, de a cég állja a sarat. A tervek Gyuris Ernő igazgató reményét fe­jezte ki, hogy hamarosan ismét megnyithatják a dél-szláv válság miatt lezárt Adria-kőolajvezetéket, s ezáltal egyéb beszerzési forrá­sokból csökkenthető az egyoldalú függőség. A MÓL Rt. tevékenysége azon­ban a behozatalnál sokkalta sokkal szélesebb körű. Ide tartozik a szén- hidrogének kutatása, kitermelése, szállítása, kereskedelme és feldol­gozása is. Finomító kapacitása évente mintegy 11 millió tonna kőolaj feldolgozására nyújt lehető­séget. A cég külföldön is aktív, Tunéziában vegyes vállalata van, Nyugat-Szibériában és Kazah­sztánban pedig részt vesz a kőolaj­kutatásban. A gazdálkodási muta­tók elég kedvezőek. Rövid és hosszú távú idegen forrásainak, hi­teleinek aránya alacsony, a tár­saság likviditása, fizetőképessége kifejezetten jó. Jövedelmezősége ugyan — az utóbbi időben sorra megjelenő versenytársak miatt — az utóbbi években jelentősen rom­a piaci részesedés megőrzésére irányulnak. A benzinkút-hálózat fejlesztése mellett ki akarják építeni az országhatár és Győr közötti olajvezetéket, hogy ezáltal csökkenthessék az orosz be­hozataltól való egyoldalú függő­séget. S a következő hónapokban esedékes privatizáció sem kérdő­jelezi meg: a többségi részesedés ottani tulajdonban marad. A részvények egyelőre bizonyo­san nem kerülnek tőzsdére, s ma még a majdani stratégiai befektető kiléte sem ismert. Most 0,99%-os tulajdoni hánya­dot, összesen 969.540 ezer forint értékű részvényt kínáltak fel kár­pótlási jegyért. Az eredeti, saját jo­gon kárpótoltak — Sepsey Tamás államtitkár hathatós közbenjárásá­ra — abszolút elsőbbséget élvez­tek. Szabó Katalin, a forgalmazást vezető Budapest Értékpapír és Be­fektetési Rt. munkatársa szerint ezt a lehetőséget igazán érdemes volt megragadniuk a kárpótoltaknak. A szakember nem vitatta hogy spe­kulánsokat sem lehetett kizárni. Nagyon sokan jegyeztek ugyanis meghatalmazással, eredeti határo­zatban kárpótlási jeggyel. Márpe­dig ezt el kell fogadniuk. Csak­hogy — rossz nyelvek szerint — az így szerzett papírokat 20%-os jutalékkal azonnal továbbadják egyelőre inkognitóban maradó in­tézményi befektetőknek. Ha vi­szont ez tényleg így van, az az iga­zi kárpótoltak számára még inkább megnyugtató. Biztosak lehetnek benne: ez egy jó befektetés volt. Hosszabb távra is. Hiszen intézményi befektető, csak akkor vásárol, ha bizakodó a cég jövőjét és osztalékát illetően. Rövid távon sem megvetendő azonban a MÓL Rt.-papír csábere­je. Hiszen a már most járó 12%-os osztalékkal együtt a befektetés minimálisan az inflációt némileg meghaladó nyereséget hoz. S ha netán mégis meg akarna válni tőle valaki, számíthat rá, hogy a tőzs­dén kívül is folyamatosan biztos lesz igény a részvényekre. Uj kárpótlási földkijelölések A kérdésekre válaszol dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszter — Miniszter úr, változatlanul nagy az igény a kárpótlási je­gyek földre váltására. Minden­kinek jut föld? — A mostani pótlólagos földki­jelölések a jelenleg ismert igények 82%-át elégítik ki, de folynak a tárgyalások a Honvédelmi Minisz­tériummal és a Kincstári Vagyon­kezelő Szervezettel újabb területek kárpótlásba vonásáról. Meggyőző­désem, hogy mindenki földhöz tud jutni. — Mi történt a kárpótlás foly­tán már magántulajdonba ke­rült földekkel? — A mezőgazdaság új erőre kapott, hiszen a kárpótlás nemcsak a kárpótoltak sérelmeinek vagyoni orvoslását szolgálja, hanem egy­ben tőkeinjekció is. Ennek is köszönhetően a parlag­földek aránya már évtizedek óta nem volt olyan alacsony, mint ezen a tavaszon. A földtulajdono­Dr. Szabó Tamás KIMUTATÁS sok harminc százalékkal több a ve­tőmagot, négyszer annyi — 2 mil­liárd forint értékű mezőgazdasá­gi gépet vásároltak, mint tavaly ilyenkor. A magántulajdonú föld új lendületet visz a mezőgazdaság­ba — mindannyiunk hasznára. —A pótlólagosan kijelölt álla­mi földekre hogyan lehet majd licitálni? — Szeretném, ha lehetőségek­hez képest a helybeliek minél több földhöz juthatnának. Ezért a ki­jelölt területek 50 százalékából — ha lesz rá igény — csak a helyiek vásárolhatnak. A fennmaradó terü­letekre pedig bárki jelentkezhet az országból. — Mikor kerülnek árverésre a pótlólagosan kijelölt földek? — Ha minden jól megy, június­ban a kárpótlásba részesült állam­polgárok már ezekre a jelenleg még állami tulajdonú földekre is licitálhatnak. Az állami gazdaságok, illetve jogutód társaságoknál a kárpótlással és a pótlólagos kárpótlással összefüggd termőterület-változásokról V «X v, V. • iWj V ■ a . ............. . Pótlólagos kárpótlási Vagyonkezelők végleges Jogutód Állami Gazdaságok neve összes termő terület Kárpótlásra kijelölt . . . ■ • 8 tevékenységéhez összes alkalmazotti tanüzemi '9enV aV9S 8 * szükséges terület terület védett címen elkerülő _______________________________________________'_____________1-13 + 7) 2-14 + 8)__________ 1 I 2 3 | 4 5 I 6 .......7 "1... 8 9 I 10 11 ________________________________ha ________AK________ha_______AK________ha_______AK ha >;■ ■ ^AK-r,-; ha AK % __93 Balkányi ÁG. 3,439 38,834 1,880 22,514 1.358 9,934 548 4,425 ' 1,011 11.895 70 60 __94 Kemecsei ÁG. 2,888 42,219 1,264 18,328 524 8,995 209 1,884 1,415 22,007 51.00 __95 Nyíregyházi AG._____________5,466 104,664 1,400 30,033 1,936 37,351 1,455 14,945 2,611 59,686 52.23 __96 Nyirlugasi ÁG._______________3,028 19,313 0_________0_______0________0________0 0 3,028 19,313 0.00 __97 Nyírmadai ÁG.______________4,637 42,956 1,153 12.905 1,127 9,992 1,787 15,300 1,697 14,751 63.40 __98 Szamosmenti ÁTG. 8,972 104,624 3.275 42,882 3,716 45,316 2,566 30,802 3,131 30,940 65.10 __99 Tiszalöki AG._______________2,749 46,387 480 8,100 _______0________0_______0_________0 2,269 38,287 17.46 _____Szabolcs összesén: 31,179 398.997 9,452 134,762 8,661 111,588 6,565 67,356 15,162 196,879 51.37 Minilapszemle A KÜLFÖLDI TÖKE EGYRE INKÁBB VÁLOGAT Az amerikai üzletemberek az összes külföldi be­fektetés mintegy negyven százalékát jegyzik ha­zánkban. Összegszerűen ez durván hárommilli- árd dollár tőke Magyarországra telepítését je­lenti. Összehasonlításul: a volt szocialista orszá­gokba áramlott amerikai tőkének több mint felét itt fektették be. Relatív előnyük azonban fogyó­ban van szomszédainkkal, különösen Csehor­szággal és Lengyelországal szemben — közölte Fáth Péter. A budapesti székhelyű öt éve műkö­dő Amerikai Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója úgy véli: csak gyorsabb privatizáció­val, s például az energia- és a bankszektor kül­földi befektetők előtti megnyitásával lehet fenn­tartani a milliárdos nagyságrendű tőkebeáram­lást. (Napi Gazdaság IV. 11.) A GE MAGYARORSZÁGRA KÖLTÖZTETI AZ ÜZEMEIT — Az amerikai General Electric bezárja két angliai üzemét; s ezzel egyidejűleg a 300 munkahellyel együtt, áttelepíti Magyarországra. Az európai gyártásban hazánk lesz a fő bázis; a GE fokozot­tabban kapcsolódik a budapesti Tungsram-hoz, amelyet 1989-ben vásárolt meg. A GE 550 mil­lió dolláros befektetést eszközölt, így Tungsram részesedése 95% fölé emelkedett. Csodálatos hír: Nagy-Britannia vesztesége a mi nyeresé­günk — kommentálta a GE-tranzakciót Szabó Tamás privatizációs miniszter, a The Indepen­dent című brit lapnak adott nyilatkozatában. (Hajdú-Bihari Napló IV. 8.) A CÉGEK TÖBBSÉGE ÁTALAKULT A privatizációs törvény szerint az állami vállala­toknak legkésőbb 1994. március 31-éig át kel­lett alakulniuk gazdasági társasággá. Ha ezt va­lamilyen okból nem lehetett végrehajtani egyes cégeknél, úgy azokat végelszámolással vagy felszámolási eljárással megszüntetik. A végel­számolás célja, hogy a vagyon értékesítéséből befolyt összegből hiteleket kifizessék. Ha az eladás után még marad állami vagyon, az az ala­pítóhoz kerül vissza. (Magyar Hírlap IV. 6.) KEDVEZMÉNY CSAK KÉSZPÉNZES VÁSÁRLÁSNÁL A KRP részletfizetési alrendszere keretében részvényvásárlásra befizetett készpénz levonha­tó az adóalapból — válaszolta Vályi György, az ÁVÜ igazgatója. A kísérleti szakasz során az OTP, a Polgári Bank és Budapest Bank össze­sen 62 fiókjában egyszerre lehet bejelentkez­ni és jegyezni a részvényeket. (Világgazdaság IV. 9.) ÖTSZÁZ PRIVATIZÁCIÓS FELJELENTÉS Pongrácz Tibor államtitkár egy nagykőrösi fó­rumon fejtette ki véleményét a privatizációs büntetőeljárásokról. Az eddig indított mintegy 500 feljelentés nyomán kezdeményezett eljárás­ból mindössze 14 állta meg a helyét. (Nép- szabadság IV. 9.) AZ ÉLELMISZERIPAR NÖVEKEDÉSE VÁRHATÓ Legalább 250—500 milliárd forintnyi tőke hi­ányzik a mezőgazdaságból — jelentette ki Pongrácz Tibor, az ÁVÜ igzagatótanácsának el­nöke. Tőkehiány jellemzi az élelmiszeripart is, ennek ellenére ebben az évben 2—4 százalékos növekedésre számítanak. Az élelmiszer-gaz­daság átalakulásához hozzájárulhat a volt állami gazdaságok decentralizált privatizációja is, ami várhatóan ez év végéig befejeződik. Ez idő alatt összesen a termőföld 90 százaléka kerül magán­kézbe. (Népszabadság IV. 6) PÓTLÓLAGOS IGÉNYEK TELJESÍTÉSE, ÚJABB FÖLDEK KÁRPÓTLÁSRA A mostani pótlólagos kárpótlási igények teljesí­tésére az állami földalapból 204 ezer hektárnyi, 2.3 millió aranykorona értékű földterületet jelöl­tek ki megvásárlásra, amelynek 21 százaléka erdőterület, a többi pedig szántóföld — jelen­tette be Szabó Tamás, privatizációért felelős tár­ca nélküli miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. (Jászkun Krónika IV. 7.) ERDŐKKEL BŐVÜL A KÁRPÓTLÁSI FÖLDALAP Tegnap az ÁV Rt. portfolió igazgatója, Szabados János bejelentette, hogy az ÁV Rt. májusban- nyílt pályázat keretében meghirdeti az Érdért Rt. és a Vadex Rt. részvényeit, és a tulajdonából újabb 40 ezer erdő kerül a kárpótlási földalapba. Az erről szóló rendeletet a földművelési, a pénz­ügyi és a privatizációs minisztereknek még egyeztetni kell. (Magyar Hírlap IV. 6.) ÖTVEN PATIKÁVAL INDUL A PRIVATIZÁCIÓ Az Állami Vagyonügynökség és a megyei ön- kormányzatok között zajló perlekedés még min­dig tart, de egyes helyeken elkezdődhet május elején a patikaprivatizáció —jelentette be Hat­vani Szabó János. Az új tulajdonosok gyógy­szerészek vagy olyan társaságok lehetnek, ame­lyekben van gyógyszerész is. (Magyar Nemzet IV. 6.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents