Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-18 / 90. szám
1994. április 18., hétfő KULTÚRA | Gólyák a telepen Kállai János A z ébredező városi lakótelep párálló reggelében rendkívül üdítő látványban lehetett részük a minap az ötös busz utasainak. Az nyíregyházi egészségügyi szakközépiskola egyre szépülő elő- parkjában békésen csőröző gólyapár sétálgatott, mit sem törődve a sokasodó forgalommal, az ébredező ház- tömegek nyüzsgésével. Semmi sem zavarta csöndes jelenlétüket. Hátborzongatóan szép volt az egész. Eszembe jutott: mennyiszer hallottam már, hogy emberivé kell tenni sebtiben vagy lassabban felhúzott, több falunyi lakost számláló beton- dzsungeleinket. Hát, ez a gyönyörű, elegáns és diszkrét madárpár — számomra legalább is — egyszeriben megteremtette az otthonosság érzését. Valahol, messze innen, a Hortobágy „mellyékén” jártak már a gondolataim. A szik ölelte zsombékosok kuruttyoló, zizegő-suttogó, fűillatú világában. Vadkacsák, bíbicek, kárókatonák üdvözöltek, csakúgy, mint egykoron, amikor fűzvesszőért kajtattunk a lá- posban, hogy aztán a jófajta iszaptól sárcsizmásan kikászálódva, fonjunk belőle azon frissiben „ kardot”. De, mit is beszélek?! Ez nem a puszta, nem a magyar róna; nem. Ez az Örökösföld. És én sem vagyok klottgatyás, meztéllábas kiskamasz. S mégis, a hasonlóság kísérteties. A Buj- tos homályló tükreire repült hozzánk a gólyaduó? Sejthetik, hogy a suli környékén, éppen az én erkélyemmel szemközt egy-két éve még mocsár füstölgőn? Mit őrizhetnek a madarak génjei? Miféle emlékezési mechanizmus szerint jár az agyuk? Mert az nem lehet véletlen, hogy pontosan ott keresgélték a békacsemegét, ahol azon a reggelen megpillantottuk őket. A ztán, hogy túlhaladtunk a szcénán, rádöbbentem. A fekete tollú fehér madaraknak legfeljebb csak az ükszülei ismerhették a nyíri tavak hínárszagú vizeit. Mert meddig élhet egy gólya? Mikor hull ki a világból? És meddig látjuk és ismerjük mi, emberek őket? Az örök viszszatérőket. Meddig és mitől tart az élet...? Nekik és nekünk. Mindenesetre, még itt vagyunk, velük vagyunk ebben a virágpezsdülésnek nekigyűrkőző tavaszban. Rohály Mária (Nyírbátor) Madonna című tűzzománc képe Balázs Attila reprodukciója Ella... ...A „dzsessz nagyasszonyaként” emlegetett, improvizációiról híres Fitzgerald április 25-én ünnepli 76. születésnapját. Az énekesnő pályája során több mint 250 lemezalbumot jelentetett meg. (MTI) Magánmitológia... ...címmel versantológiát jelentetett meg a győri székhelyű Hazánk Könyvkiadó. A kötet öt, Győr-Moson- Sopron megyében élő, illetve a térséghez kötődő alkotó munkáit tartalmazza. (MTI) Szavalóversenyt... ...rendeznek március 21-én 14.15-től a nyíregyházi (rozsréti) Váci Mihály Általános Iskolában. Ä névadó szellemisége jegyében szervezett versengésen a megyeszékhely általános iskolásai kapnak bemutatkozási lehetőséget. (KM) Klebelsberg... ...tudományos emlékülést szervezett a megyei pedagógiai intézet Áz április 20-án 14 órakor kezdődő rendezvényen négy előadás hangzik el a nyíregyházi tanárképző és a KLTE tanárainak tolmácsolásában. Az esemény helyszíne: Nyíregyháza, MPI. (KM) Előadókörúton... ...tartózkodik Erdélyben Csorna Judit, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésze. Többszereplős műsoros estjein kedvenc dalaival, valamint szép versekkel szórakoztatja a közönséget. (KM) A német kultúra és mi A hidegháború időszakában Ausztria és Svájc jelentett számunkra kapcsolatot Goethe és Schiller szobra Weimarban, a színház épülete előtt Archív felvétel N. Szabó József Nyíregyháza — Történelmi és hatalmi-politikai okok miatt, valamint a németségnek a világ szellemi-tudományos életében játszott meghatározó szerepe folytán a magyarság erős szálakkal kötődött a német kultúrához. A különös jelentőségű viszony azonban sohasem jelentett csupán egy meghatározott német nyelvű országgal való kapcsolatot, mert a német kultúra évszázadok óta több államhatáron belül létezett és fejlődött. A magyar kultúrpolitika nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia miatt tartotta fontosnak Bécset, hanem azért is, mert a Monarchiában létrejött német kultúra a különböző in- teretnikus hatások — magyar- szláv-zsidó — következtében hatalmas szellemi eredményeket produkált Bécs szerepe A monarchia szétesése után Bécshez való kötődésünk nemcsak a korábbi politikai egységből következő direkt kapcsolódásunk megszűnése miatt módosult, hanem azért is, mert megváltozott Bécs szerepe a világkultúrában. Ugyanakkor, a vesztes háború ellenére Németország nemcsak a világ tudományos központja lett, hanem a progresszív művészetek egyik egyetemes centruma is. A weimari köztársaság jelentősége a hivatalos kultúrpolitikán túl azért is meghatározó ránk nézve, mert a Magyar- országon politikai és vallási okok miatt üldözöttek német egyetemeken kaptak lehetőséget tanulmányaik folytatására, illetve a kutatómunkára. Közülük sokan később Nóbel- díjasok lettek. Hitler hatalomra jutása Magyarországnak a német kultúrához való viszonyában új helyzetet teremtett. A fasizmus „kiépülése” után Németország elveszíti vezető szerepét a tudományban, a világtudomány központja átkerül az Egyesült Államokba, a német irodalom és művészet igazi értékeit képviselőket pedig külső és belső emigrációba kényszerítik. A területrevízió miatt, a fasiszta Németországhoz fűződő politikai kapcsolat ellenére a magyar kul- túrdiplomácia kevésbé kerül a náci kultúrpolitika befolyása alá, mint a szomszédos országok bármelyike. Megmaradt értékek A hitlerizmus időszakában — néhány fasizmust kiszolgáló intézkedésre ugyan sor került — a magyarság a német kultúrának a még megmaradt, valódi értékeivel igyekezett kapcsolatot teremteni. 1938-ig Bécs jelenti az összeköttetést az igazi német értékekkel. AII. világháború után az elszigetelt helyzetben levő Magyarország számára, saját identitásának helyreállítása idején igen nehéz volt megtalálni azokat a pontokat, amelyeken keresztül rendezni tudta a német kultúrához való viszonyát. Nehéz volt ez azért is, mert a háború után, az ismert okok miatt a németség megítélése egyértelműen negatív volt, a fasizmus és a németség szinonimák lettek. Ezekben az években a németségtől való elhatárolódást mind Keleten, mind Nyugaton gesztusértékűnek tartották. A hidegháború kibontakozásáig a németel- lenesség Magyarország számára a „értékekhez” való csatlakozás elősegítését jelentette. A németség és a fasizmus fogalmának az egybemosása révén nem sok lehetőség volt a kérdés differenciált megközelítésére. A problémák ilyetén való kezelése idején ezért súlyos hibák sorát követték el, a német kultúra és tudomány igazi értékeit is sokszor mellőzték. Olyan lépésekre került sor, amelyek csak évtizedek után lettek korrigálhatok, az általuk keletkezett veszteségek egy része pótolhatatlannak bizonyult. Következmények Egy olyan ország számára, ahol a német kultúrához ilyen erős volt a kötődés, ahol a tudományos elit nagy része német nyelvtudású volt és a tudományos kapcsolatokban dominált a németekhez fűződő viszony, ott a német kultúrával való szakítás hosszú távon csak tragikus következményekkel járhat. Bármennyire is terhelő volt a fasizmus miatt a német kötődés, az egyetemességbe való betagolódásnál nem lehetett negligálni a német szellem világra szóló eredményeit. Az új helyzetből következően a magyar kultúrdiplomá- cia olyan preferenciákat érvényesített, melyek szerint a német kultúra reprezentánsa ne Németország legyen — ahogy addig sem kizárólag az volt — hanem más német nyelvű országok. Olyan államok, amelyek nem kompromittálódtak, illetve maguk is a fasizmus áldozatai voltak, vagy fenyegetve érezték magukat általa. így jelentett Ausztria és Svájc összeköttetést a német kultúrához. (Az írás egy közeljövőben megjelenő tanulmánykötet része) A Grammy-s Metheny Pat Metheny Archív felvétel Felföldi Oszkár A diszkrét, az érzelmes, a szuggesztív, az ezerarcú, az emberi csoda. Ő Pat Metheny, akinek stílusa a freejazztől a kortárs zenéig fogalommá vált világszerte. 1954. augusztus 12-én született Missouri államban, kansas City elővárosában. Első hangszere furcsa módon egy franciakürt volt, majd csak később ébredt rá a gitárban rejlő csodákra. Tudása, virtuozitása lehetővé tette, hogy 18 évesen a Miami egyetemem mint tanársegéd óraadó legyen. 1973-ban Gary Burton tanácsára Bostonba költözött. A vibrafonossal három lemezt gyúrtak össze. Ekkor kapott inspirációt, hogy szólókarriert csináljon. Az első nevezetes darab a Bright Size Life (1976) volt. A kompozíciókat Bob Moses dobossal és a fiatalon elhunyt Jaco Pastorius b. gitárossal jelentették meg. A korong elfogadtatása kimagaslóan sikerült, a nemzetközi elismerést viszont csak a Watercolors c. második albumával ért el. A kísérő formációban találjuk állandó szerzőtársát Lyle Mays-t billentyűs hangszereken, Dán Gottlieb dobost, Eberhard Weber bőgőst. A Pat Metheny Group és az American Garage munkái minden rekordot megdöntötték, de 1978 augusztusában alkotókedve, ha lehet, még magasabbra szökött. New Chautauqua címmel egyszemélyes művet készített. Minden hangszert megszólaltatva, sejtelmesen finom légkört teremtett. 1980. május 26-29. között rögzítették a modem jazz kimagasló lemezét. A 80/81-es zenészgárda tagjai — M. Brecker, Jack DeJohnette, Charlie Haden — társszerzőként is szerepelnek az improvizációs etűdökben. Egy évvel később Lyle Mays és a brazil ütős Nana Vasconcelos segédletével egy „ringatózó” concept LP-t jelentetett meg. A borító szerint September c. szvitjét a legnagyobb hatású jazz-zongoristának, Bili Evansnek ajánlotta. A Gram- my-díjat (amit még négy követett) Metheny számára az Offramp című LP hozta meg 1982-ben. Különleges jelentőségűnek mondható, mert először használt rajta gitár-szintetizátort. Telitalálatos művei között találunk nehezen emészthető melódiákat is, melyek a tiszta-jazz hatásáról árulkodnak. Trió-duó felállású felvételei: a Rejoicing, a Song X. Az utóbbit az élő legenda nagy óriásával Ornette Cole- mannel komponálta. A First Circle munkálatai előtt két zenészkolléga érkezett a group- hoz, Paul Wertico, Pedro Aznar. Pedro színrelépése is magyarázza az új irányzatot, ami a latin-amerikai ritmusokban gyökerezik. Ennek kincset érő bizonyítéka: a Still Life (1987), Letter From Home (1989), vagy a szokatlan hangvételű filmzene David Bowieval. Nyelvszeretet Budapest (MTI) ~~~ A Nyelvtan-Komreunikáció- írodaiom Tizenéveseknek (NYKIT) programról az MTA Nyelvtudományi Intézete és az Országos Közoktatási Intézet Fejlesztési Központja konferenciát tartott a pedagógusoknak. Bánréti Zoltán, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos osztály- vezetője ez alkalomból elmondta: a program a hagyományostól eltérő módszereket alkalmaz és 10- 16 éves gyerekek oktatásával foglalkozik. A nyelvtant nem osztályokba sorolás alapján (hangtan, mondattan stb.) tanulják, hanem nyelvi kísérletezés közben fedezik fel szabályozóit. A kommunikációt pedig helyzetmegoldásokban gyakorolják. Eközben elsajátítják a vita szabályait és az ellenérvek használatát. A program irodalmi részéről Kelemen Péter, az Apáczai Csere János ELTE Gyakorlóiskola vezető tanára beszélt. Elmondta: céljuk, hogy megértessék, megtanítsák és megszerettessék az olvasást. A művek hatásának felismerésére vezetik rá diákjaikat.