Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-14 / 87. szám
Kaktuszok között a Bessenyei György Tanárképző Főiskola botanikus kertjében Elek Emil felvétele 1994. április 14., csütörtök ZÖLDÖVEZET Erdei iskola a sóstói parkban A beszélgetések végén kiderül, hogy a Föld legveszélyesebb élőlénye az ember Természetvédelmi hónap Cselekedjünk együtt az élő világért, környezetünkért D. Bojté Gizella Nyíregyháza (KM) — A Sóstó-Erdei Szabadidő Parkban április 8-11-e között rendezték meg az „Erdei Iskolák” hatodik országos találkozóját. A rendezvényen az ország különböző vidékeiről több mint hatvan meghívott pedagógus vett részt, akik az erdei iskolák oktatási módszereivel ismerkedtek meg és beszámoltak eddigi tapasztalataikról is. A találkozót az intézményben működő erdei iskola munkájára alapozták. Ez az oktatási központ az egyetlen az országban, amely tanítási időben, egyhetes váltásokkal, az általános iskolák felsőtagozatos gyerekeit fogadja. Az idekerülő osztályok ez idő alatt, növény- és állattani valamint természetvédelmi ismereteket sajátítanak el. Szép környezetben A Sóstó, — a fákkal körül vett szép környezettel, a kialakított vadasparkkal, annak állatvilágával — a legideálisabb hely egy erdei iskola kialakításához. Ezt az objektív, tárgyi feltételt ismerte fel Petrilla Attila a szabadidő park igazgatója. Az intézménynek van egy kilencven négyzetméteres „Szivárvány” Oktatási Központja is, amely otthont nyújt az oktatói munkának. Az iskola beindításához a személyi feltételek is adottak voltak. A park igazgatója és felesége Bartha Enikő együtt biológiaföldrajz szakos tanárok, akik A Föld Napja Kozma Mihály és Magyar Árpád rajza Nyíregyháza (KM - DBG) — A Környezet- és Természet- védelmi Hónap március 22-én a „Víz Világnapja” megünneplésével kezdődött és április 22-én a „Föld Napja” rendezvényeivel ér véget. Az idén első ízben meghirdetett program célja az, hogy az emberek figyelmét a környezet és a természet fokozott védelmére irányítsa. A hónap gondolata: cselekedjünk együtt az élő világért. A felhívás azt fejezi ki, hogy mindannyiunknak lehet és kell tennünk saját, veszélyeztetett környezetünk és a körülöttünk — miattunk — pusztuló természet védelméért. A tavasz a természet megújulásának ideje. Régi hagyományok őrzik a megtisztulás rítusait, mindez az összefogásra ösztönzi az embereket. Takarítsuk ki környezetünket, szabadítsuk meg az erdőket, mezőket, folyóvizeinket, tavainkat az eldobált hulladéktól, gondoskodjunk a vadon élő állatokról, madarakról! Tegyük rendbe településeinken a közterületeket, utakat, tereket, parkokat. Lehetőleg utazzunk vonaton, autóbuszon vagy kerékpározzunk! Takarékoskodjunk a benzinnel, az energiával, a gyomirtó vegyszerekkel és az életet adó vízzel! A Föld Napját 1970-ben rendezték meg először az Amerikai Egyesült Államokban. Napjainkra ez a megmozdulás nemzetközivé nőtte ki magát, hazánkban 1990-ben volt az első rendezvénysorozat. — Miért van erre szükség? — teszi fel a kérdést a nyíregyházi E-MISSZIÓ Természetvédelmi Egyesület. — Csak nézzünk szét! Van-e tiszta vizünk, levegőnk, van-e érintetlen táj? Jó viszonyban vagyunk-e az állatokkal és egyáltalán, mi emberek egymással? Az egyesület válaszát megtudhatjuk április 22-én, Nyíregyházán, a sétáló utcában megrendezendő egész napos programjukból. Harangszóra Minden osztály egy-egy hetet tölt itt, az általános iskola igazgatójának engedélyével azon a héten hiányoznak a rendes tanításról. Reggel fél kilenckor — harangkongatásra — kezdődik a foglalkozás. A természetről szóló konkrét ismeretanyagot játékos formában, kötetlen beszélgetéseken adják át a csoportokba tömörült diákoknak. Minden napnak megvan a saját oktatási rendje. Hétfőn például a fő téma, az alföld. Az egyik feladat: a csoportoknak öt szót kell leírni arról, ami az alföldről eszükbe jut. Majd duplagépes diavetítés következik Petőfi Sándor Alföld című versére. A költemény alatt mezei pacsirta énekel. A szólánc játékban az alföldön élő állatok vagy növények nevének utolsó betűivel kezd a következő csapat egy újabbat. Beszélgetnek arról is, mit jelent a „ridegtartás”, hogy néz ki a tinó vagy a mangalica. legközelebb milyen vulkanikus és mészkőhegységek vannak. A cserépkályhával fűtött meleg teremből azonban szívesen mennek ki a szabadba. Rövid sétát tesznek a Sóstó partján. Beszélgetnek a tó keletkezéséről és közben megfigyelik a békákat. A hosszú szünetet általában a játszótéren töltik. A programban többek között gipszöntés is szerepel. Az arra alkalmas 1-2 nyomot a gyerekekkel közösen formázzák meg, majd megkötés után az oktatóteremben kiállítják. A vadasparkban megsimogathatják az állatokat vagy akár meg is etethetik. Az erdei iskolában még számtalan olyan dologgal ismerkedhetnek meg a gyerekek, melyet máshonnan aligha tudhatnának meg. Óriási jelentősége a módszernek, hogy a jövő nemzedéke már általános iskolás korában közel kerülhet a természet világához. A gyerekek viselkedésükben egyre inkább környezetbarát magatartást tanúsítanak. A foglalkozásokon ugyanis a diákok képet kapnak a talaj, a levegő, a víz szennyeződéseiről, ezek káros hatásairól is. Fabatka A beszélgetések végén az is kiderül, hogy a Föld legveszélyesebb élőlénye az ember. Módunkban áll a Föld élőlényeit kipusztítani, de megmenteni is! Rajtunk múlik, melyiket tesszük... A szabadidő parkban közel nyolcszáz gyerek vesz részt az erdei iskola foglalkozásain. A költségeket elsősorban az intézmény állja, de pályázatok útján különböző anyagi támogatásokhoz is hozzájutnak. A szakalkalmazott bérét a városi önkormányzat fedezi. A jövőben azt tervezik, hogy a tanulók a harminc személyes vadászházban fognak aludni, így módjukban lesz például este rovarcsapdát állítani. De a bentlakásos forma kialakításához azonban több fontos feltételnek meg kell felelni, amely nem utolsó sorban pénzkérdés. Nyáron egyébként vidéki gyerekeket is tudnak fogadni. S azokat a tanulókat akik az erdei iskolában a legjobban szerepeltek, jutalomként Vi- segrádra, egy természetvédelmi táborozásra viszik. De a gyerekek a foglalkozások alatt is díjazást kapnak, a jó válaszok ugyanis értékes „fabatkát” érnek, a heti munka után a győztes csoport pedig egy óriási csoki tortát nyerhet. nagy lelkesedéssel végzik munkájukat. A főiskolai diplomához szükséges azonban a természetvédelem területén is egyfajta jártasság. A szeptemberben beindított erdei iskola eddigi működése eredményesnek mondható, mivel a gyerekek oktatási időben és intézményi költségen ismerhetik meg a természet világát és annak összes problémáit. Jelenleg a nyíregyházi 14-es és 19-es számú általános iskolák 5-6-7. osztályos diákjai heti váltásban tanulnak itt. A gyerekek információt kapnak a hegyvidékek növény és állatvilágáról is. Térképen megnézik, hogy városunkhoz Az Állatbarát... ...Alapítvány tagjai várják azoknak a támogatását, akik szeretnének segíteni egy „otthon” létrehozásában, melyet elhagyott állatok gondozására alakítanának ki. Telek már van, építőanyag, sóder, cement kellene... Cím: Vadaspark, Nyíregyháza. Telefon: 311- 799. (KM) Japán... ...országos felmérést indít a légszennyeződés gyerekekre gyakorolt hatásának elemzésére. Elsősorban arról szeretnének alaposabb ismereteket szerezni, hogy a légzőszervi megbetegedések, az asztma és az influenza kapcsolatban áll-e a levegőbe kerülő mérges gázokkal. (MTI) Bioszféra '94... ...nemzetközi környezetvédelmi és egészséges életmód szakkiállítás és konferencia lesz június 3-5. között Budapesten, a Népstadion körcsarnokában. Témakörök: hulladékégetés, ivóvízellátás, biokozmetikumok... Felvilágosítás: Sedan Kft. 1062 Budapest, Váci út 3. Telefon: 112- 4450. Fax: 140-2983. (Lélegzet) Fuvarozók... ...és fuvaroztatók országos szakmai konferenciáját tartják április 20-22. között Debrecenben. Érdeklődni a 153-0562 telefonszámon lehet. (KM) Számos akadályt... ...kell majd leküzdeniük a kelet-közép-európai országoknak az Európai Unióhoz való csatlakozás útján, s ezek között ott szerepel környezetük megtisztításának ügye is —jelentette ki a szervezet brüsszeli bizottságának e témában illetékes tagja. — Pusztán nemzeti eszközökkel nem lehet megoldást találni a felvetődött problémákra, hiszen a tengeráramlatok, a szél által szállított szennyeződés nem ismer határokat. (MTI) Törpe nőszirom Nyíregyháza (KM) — Április nevében a latin aperiri szó van elrejtve, ami virágzást, kinyílást jelent. Régi kalendáriumokban találkozhatunk az április régies neveivel is. így hajdan nevezték Szent György havának, vagy tavaszhónak is. Április hónapja szeszélyes, változékony időjárásával megérdemli a nép száján forgó jellemzést: „Április hét tél, hét nyár...” A kellemes, meleg napok mellett gyakoriak ilyenkor még a fagyok is, különösen ha derült éjszakákon a földfelszín kisugárzása nagy. Ha az idő esős — márpedig áprilisban rendszerint jóval több a csapadék, mint márciusban — úgy a fagyveszély csökken. Az erdőket és mezőket járva egyre több vadvirággal találkozhatunk. Április egyik jellegzetes, közismert növénye a szép sárga virágú tavaszi kankalin. Napsütötte domb- és hegyoldalak egyik legszebb, ma még gyakori dísze a törpe nőszirom. Mint neve is jelzi, vastag gyöktörzséből alig fejlődik szár. Szakmai kiállítás Szombathely (MTI) — Országos köztisztasági fórum és szakmai kiállítás nyílt Szombathelyen hazai, szlovák, német, osztrák, francia szakemberek és cégek részvételével. A megnyitón Simon Márton Péter, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára kifejtette: a kommunális hulladék kezelésében és hatékony feldolgozásban a tárca koncepciójának megfelelően technikai és technológiai váltást kell végrehajtani. Az országban jelenleg 2700 kommunális hulladéklerakó hely található, s ezek általában nem felelnek meg a követelményeknek. Az ideális ötszáz regionális hulladéktároló lenne, úgynevezett izolációs technikai berendezésekkel és kellő műszaki védelemmel. Szólt arról, hogy a fővárosi önkormányzat döntött a szemét- szállítási díj bevezetéséről, de ennek részleteit még nem munkálták ki. A kiállításon 165 cég mulatja be gépeit, berendezéseit, az egyszerű szemétgyűjtő tartálytól az illegális lerakótelepeket megsemmisítő önjáró gépig. A csúcstechnológia persze sokba kerül, beszerzésére csak társulással és pályázatok benyújtásával vállalkozhatnak. Tridea egyesület Mátészalka (KM) — 1989 január 1-jén alapították a mátészalkai városi művelődési központban a TRIDEA Természetvédelmi Oktatóközpontot, amely 1991- ben 113 taggal egyesületté alakult. A helyi önkormányzat támogatásával egy függetlenített személy Balogh István látja el a titkári teendőket új székházukban, Mátészalkán a Petőfi tér 10. szám alatt. Az egyesület fő célja a természetvédelmi-, környezeti nevelés. Három korosztály részére folyik oktatás, de különböző szakköröket, előadásokat is tartanak. Rendszeresen szerveznek kiállításokat, demonstrációkat a tennészet- védelem mellett. És nemcsak a közeli tájakon tesznek egy-egy kirándulást, hanem ellátogattak már Görögországba, a Bajkál-tóra, Mongóliába, a kamcsatkai félszigetre is. Az egyesület fontos tevékenységéhez tartozik a táborozás. Tiborszálláson 1994-ben már harmadik évben lesz természetvédelmi tábor, több turnusban. A TRIDEA áprilisban, a Föld napján különböző programokat szervez és ebben a hónapban tartják az egyesület baráti találkozóját is. Antarktisz Tokió (MTI) — Az antarktiszi turistautak szigorú szabályozására terjesztett be javaslatot Franciaország és Chile egy kiotói nemzetközi értekezleten. Évente mintegy 2-3 ezer turista keresi föl a Déli-sarkot és árt a környezetnek. A turisták összetapossák a pingvinek költőhelyeit, szemetelnek, zavarják a tudományos kutatók munkáját. Idézet Arra mennék én, ahol nekem zenél a szél, Arra mennék én, ahol a visszhang hozzám beszél. Arra mennék én, ahol a fák énekét egy madár írja Szólamokra szét. Arra mennék én, ahol a csönd nekem ír egy dalt. (LGT) ft' ^ v: f« ff p[>3 [
