Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-13 / 86. szám
1994. április 13., szerda Fórum ___________________g?\________KMPOSTA______ olvasóink leveleiből Legelők magánkézben Már háborúskodnak a legeltető gazdák • Összefogással újra kialakíthatják Csillagos árak Felháborodásomban ragadtam tollat. Leírom a történetet. Március 22-én kimentem a nyíregyházi nagybani piacra, mivel a nyugdíjas olcsóbban megkaphat mindent és kicsiben is lehetett vásárolni bármit. Jártam végig az árusokat, rátaláltam a csiperkegombára, melynek 130 forint volt kilója. Kértem egy kilogrammot. Közölte velem az eladó, hogy nem lehet csak nagy tételben, mert megbüntetik. Arrébb kérdeztem, hogy a saláta mennyibe kerül. Ezer forint egy ládával, egy vagy két fejet nem.adnak. Ha engednék a kisebb tételben történő vásárlást, biztosan minden elfogyna, nem kellene a termelőnek hazavinnie. Kérdezem én mint laikus, miért teszik tönkre az embereket még jobban, a kistermelőket, valamint a kispénzű embereket. Ily módon mindent emelhetnek, a kifli is már 6 forint, a saláta a piacon 45 forint, egy kilogramm gomba 200 forint felett van. A csillagos eget verik az árak (a hús, a tojás stb.), haljon éhen, akinek nincs rá pénze? Mert a nyugdíjat emelik, amit az egyik kezükkel adnak, a másikkal elveszik. A „nagy fejeseknek” könnyű havi kétszázezer forintból vásárolni. Egy kisnyugdíjas Nyíregyházáról Ebek a sporttelepen Egy nagyon fontos kéréssel fordulok Önökhöz, mégpedig azzal, hogy a Nyíregyháza, István út 7. szám alatti Bujtosi Sporttelep olykor nem a rendeltetésének megfelelően van használva. Nevezetesen agár kutyák futtatása történik az atlétikai pályán, a pálya tulajdonosai és a tisztiorvosi szolgálat tudta és engedélye nélkül. A pályát rendszeresen használják a Volán Dózsa ifjúsági labdarúgói, a Bánki Donát Szakközépiskolai labdarúgói, a 4. Számú Kodály Zoltán Általános Iskola diákjai, valamint a Kossuth Lajos Gimnázium diákjai. Rajtuk kívül lelkes amatőrök is igénybe szokták venni a fenti telepet. Mint az eddigiekből is kitűnik, ez a létesítmény leginkább emberi sporttevékenység céljára épült és ennek megfelelően használandó. így semmilyen körülmények között sem lehetne kutyákat, és egyéb állatokat bevinni erre a helyre, mert fertőzésveszélyes. Városunkban több sport- létesítmény található, ahol legjobb tudomásom szerint csak sportolni lehet. Ismételten kérem, hogy a lehetőségekhez mérten sürgősen és hatékonyan intézkedjenek a sportoló emberek érdekében. Továbbá, hogy visszaálljon az eredeti állapot, tehát eltűnjön az atlétikai pályáról a körülbelül tíz centiméter vastag homokréteg, és az agarak indítására szolgáló indító állomás (channel). Név és cím a szerkesztőségben Elégedetten Értelmiségiként évek óta kapcsolatban állok az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal. Ez elég egyoldalú. Én igyekszem az elképzelhető összes hozzáértő ismerősöm tanácsát kikérni, s év végén vallók. Többször átszámolom irkáimat, mielőtt kitöltőm az 53-ast, azaz a. Személyi jövedelemadó bevallást. Á határidőre is nagyon ügyelek; igyekszem rendes adófizető polgár lenni. (Ezt el sem kerülhetem, mert a kifizető helyek ügyintézői könyörtelenül levonják az esedékes szja-t). Ezért elfogott az izgalom, amikor borítékot kaptam az APEH-től — melyben meginvitáltak Nyíregyházára (bizonylataimmal együtt). A baj azzal kezdődött, hogy a délelőtt 10 órára kiírt időpont nem volt megfelelő. Bár másoktól sok jót nem hallottam e hivatalról, azért még is megpróbáltam. A központi számon többszöri hívásra mindig foglaltat kaptam. Gondoltam: hívom a főnök számát. A titkárnő nem rázott le, sőt személyesen megkereste az ügyintézőt, aki felajánlotta — jöjjek háromnegyed nyolcra, ha az nekem jó. Én jöttem s az ügyintéző ott volt. Aprólékosan utánaszámolt az általam beírtaknak és még tanácsokat is adott, mit és hogyan számoljak az 1994-es évre. Bevallom, nem erre számítottam; de örülök, hogy visszaadták hitem a hivatalban. Teljes név Fehérgyarmat Tavasz Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM — TMI) — Emberemlékezet óta volt a falvaknak, községeknek közös legelője, ahol fűbér vagy legelőbér ellenében legeltették jószágaikat a gazdák. Ma a kárpótlással sok legelőt kilicitáltak szemfüles emberek és a többi gazda jószágát nem engedik rá. Már vannak „legelőháborúk” a megyében és egyre több helyen várható a kirobbanása. Maradjon közös Rozsréten lakik Bakai László, gazdaságában 25 tehenet tart. Még négy család van az utcában, amely teheneket tart, de hová hajtsa ki legelni? — Valaha a községnek 102 hold közös legelője volt — mondja a gazda. — Ezt adta át a legeltetési bizottság a császárszállási Béke Termelőszövetkezet kezelésébe. Jelenleg csak harminc hold legelő maradt, ennek a felét most ki akarja licitálni a szövetkezet, a másik felét pedig részaránytulajdonba adni. Ujfehértó és Érpatak is visz- szakérte a legelőket, Nyíregyházán nincs, aki képviseljen bennünket. Azt szeretnénk, hogy ne osszák fel, maradjon meg közös használatban a legelő! Tóth Ferenc, a Béke Szövetkezet elnöke türelmesen nekilát megmagyarázni a törvényeket, amelyek szerint ki kellett jelölni a használatukban lévő földterületekből a kárpótlási, részaránytulajdoni, illetve a képzett földalapot. — Gyakorlatilag a törvény az emberek kezébe adta a rendelkezés jogát, tehát nem rajtunk múlik, hogy adunk-e legelőt. Ha az állattartó legelőhöz akar jutni, akkor lehetősége van a kárpótlás során árverésre kijelölt legelőkből vásárolni, amennyiben nincs kárpótlási jegye. Vagy megpróbál legelőt bérelni — foglalja össze a lehetőségeket. Krusóczki Ferenc, a földkiadó bizottság elnöke bólogat: — A kárpótlásra kijelölt földalapba legelő is van, lehet rá licitálni. Tudtommal épp ma, holnap, és jövő héten hétfőn kerülnek sorra ezek a legelőterületek. A Debreceni úti felüljáró egyik oldalán hét, a másikon nyolc, Rozsrét alatt 12, Rozsréten 5,6 és három hektáros legelő van. Az újfehértói szélen, a császárszállási kertek után pedig harminc hektárnyi... Egyébként gyepben minden igényt ki tudtunk elégíteni, mert nem keresik. Mindenki szántót akart, mi örültünk annak, hogyha valaki gyepet kért. Ötszáz hektár gyepterülettel rendelkezett a földkiadó bizottság. Ma megoldatlan Bíró Miklóstól, az Agrárkamara ügyvezetőjétől kérdezem: milyen általános problémákat vet fel, hogy legelők a kárpótlással magánkézbe kerülnek? — Ez feszültséget okoz a falvakban, de gyakorlatilag ma erre megoldás nincsen. Csak törvénymódosítással lehetett volna ezt a kérdést rendezni — válaszolja. — Mi volna a megoldás? Ha újra összefognának az adott településen a gazdák — amire van példa —, és újra kialakítanának egy legelőterületet, mint régen volt. Persze, azt hozzá kell tenni, hogy ha van rá alkalmas terület... Tehát mindenki felajánlana például a sajátjából másfél-három hektár földet és megalakítanák a legeltetési bizottságot. Ebben mi mindenkinek segítünk. Vagy pedig az volna a megoldás, hogy a törvénykezés ugyanolyan kiemelt problémaként kezelné a legelőterületek kérdését, mint az erdőterületekét. Hisz a legelő nagyon fontos, a legolcsóbb takarmányt biztosítja, ráfordítása minimális a szántóföldi takarmánytermeléshez viszonyítva. Végső soron megoldja egy község kérődző állatainak legeltetését. □ Léteznek legeltetési bizottságok? — Hogyne. Vannak községek, ahol ezek már működnek, három-öt tagú legeltetési bizottsági vezetőséggel. Tavaly áprilisban a települések 85 százalékán biztosítottak legelőt, és az összes 32 százalékában működött legeltetési bizottság, vagy a csírája. De ehhez olyan hozzáállás kell, hogy ne csak szántóban meg gyümölcsösben gondolkodjanak az emberek, hanem legelőben is, ha van tehenük. Kérdések Bíró úr felvet egy nagy kérdést is: egy szarvasmarhára 0,8 hektár jut a megyében, ha van tíz marhája a gazdának, akkor átad-e nyolc hektár földet erre a célra, amikor tegyük fel, ösz- szesen árverezett három-öt hektárt? Mert ez az általános. Szóval, a legelőkérdést nagyon gyorsan meg kellene oldani, mielőtt kirobbannak a háborúk. Szerkesztői üzenetek A kárpótlási... ...jegy alapján árverezni lehet, de a törvény arra nem ad lehetőséget, hogy a kárpótolt az eredeti földjét visszakapja. Ez a szerencsés helyzet akkor áll fenn, ha az eredeti tulajdon bekerült a kárpótlási földalapba és a többi licitálásra jogosult úgy dönt, hogy az adott földre nem licitál, azaz az eredeti tulajdonos egyedül marad a licitáláson — üzeni szakjogászunk Hulvej István nyíregyházi levélírónknak. A Népjóléti... ...Minisztérium címe: 1361 Budapest V. Arany János u 6-10 — válaszoljuk Balogh Ferenc nagykállói levélírónk kérésére. A szabadság... ...kiadása a munkáltató kötelessége. Ennek megfelelően a szabadság iránti igény három év alatt évül el. A szabadságát tehát három évre visszamenőleg követelheti. Ha a munkáltató annak kiadását megtagadná, úgy kezdeményezzen egyeztető eljárást, amit a munkáltatónak nyolc napon belül kötelessége lefolytatni és eredményét írásba foglalni. Eredménytelenség esetén csak ezután forduljon a Nyíregyházi Munkaügyi Bírósághoz — üzenjük Varga Mártonná mátészalkai olvasónknak. Az ápolási... ...díj folyósításának időtartama munkaviszonynak minősül. A szakvélemény felülvizsgálatát kérheti ön, mint kérelmező és az önkormányzat is az ápolásra szoruló lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakrendelés (az ápolást indokló diagnózis szerint illetékes) szakorvosától — üzenjük az „Elkeseredett asszony” jeligéjű levél írójának. Az élettársi... ...kapcsolat vagyonjogi vitáinak megelőzését legbiztosabban egy közösen — közjegyző vagy ügyvéd előtt — kötött vagyonjogi szerződéssel biztosíthatják. Ebben mindketten nyilatkoznak az élettársi kapcsolat létesítésekor meglévő különvagyonukról, értékesebb ingóságaikról. A minden részletre kiterjedő vagyonjogi szerződéssel megelőzhetőek illetve eldönthe- tők az élettársi kapcsolat megszakadása után általában kialakuló viták — üzenjük Cs. D.-né nyíregyházi olvasónknak. Munkajogi tanácsok Kötelességek Nagy Mihály A munkavállaló munkaviszony létesítésekor személyes munkavégzésre vállal kötelezettséget, magát mással nem helyettesítheti. Munkaidejét munkával köteles eltölteni, a mindenkori előírások szerint, az utasítások maradéktalan betartásával, a tőle elvárható szakértelemmel, a kialakult szakmai szokások figyelembevételével. A munka- szerződésben erre vállal kötelezettséget, ez alapvető feladata. A folyamatos munkavégzés azt is jelenti, hogy a munka jellegétől függően az előkészítő és befejező feladatokat munkaidőn kívül is köteles ellátni. Természetesen erre az időre a túlóradíjazás szabályai szerint jár munkabér. A munkavállaló a szakértelmét nem titkolhatja el, azt a munkavégzése során köteles alkalmazni. A képességét folyamatosan fejlesztenie kell, a munkáltató utasítása szerint szaktanfolyamot is köteles végezni. Minden munkahelyen kialakulnak a szakmai gyakorlatok, szokások. Ez elsősorban folyamatos együttműködésre, kölcsönös segítségadásra kötelez. A munkáját minden esetben nagy körültekintéssel kell végeznie, különös figyelemmel mások egészségére és testi épségére. Ehhez elsősorban a technológiai utasítások, a munkavédelemről szóló előírások maradéktalan betartása szükséges. A munkavégzés szabályait jogszabályok, munka- viszonyra vonatkozó szabályok rendezik. Ezek azonban nem terjedhetnek ki a munkavégzés minden fázisára. Ezért a munkáltatót az utasítási jog széles köre illeti meg. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok megsértése, a jogszerű utasítások végrehajtásának megtagadása súlyos vétségnek minősül, jogkövetkezményekkel járhat. A munkáltató nincs mindig abban a helyzetben, hogy a munkavégzést személy szerint közvetlenül irányítsa. A törvény lehetőséget ad arra, hogy ezt a jogkörét másokra átruházza. A gyakorlatban az is előfordul, hogy egy adott munkahelyen az ügyrendben megjelölt utasítási jogkörrel felruházott munkavállaló nincs. Ilyenkor is ki kell jelölni egy munkavállalót a közvetlen irányítási feladatok ellátására. Ha például egy munkahelyen két személy végez munkát, az egyik személyt munka- irányítónak kell tekinteni. Az érintett személyek figyelmét erre fel kell hívni az elvégzendő feladatok módjára és a szabályok betartására. A törvény az utasítások közlésére teljeskörű alak- szerűséget nem ír elő, ezért a szóbeli utasítást is köteles a munkavállaló elfogadni, végrehajtani. írásba kell foglalni azonban az olyan utasításokat, amikor a munkavállalót munkaügyi jogvita kezdeményezésének joga illeti meg és ha a munkavállaló azt kifejezetten kéri. Az utasítás átvételének megtagadása a közlés jogszerűségét nem érinti. Többek között az áthelyezést nem hatálytalanítja. Az a helyes magatartás, ha az utasítás végrehajtása mellett él a munkavállaló a munkaügyi jogvita kezdeményezésének jogával.
