Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-13 / 86. szám

1994. április 13., szerda KÖZÉLET Rossz rangsor, kapkodó jogalkotás Dörnbach Alajos alelnök sajtótájékoztatója négy év parlamenti munkájáról D. Bojté Gizella Nyíregyháza (KM) — A ma­gyar országgyűlés négyéves munkája az összes környe­ző országok parlamenti te­vékenységéhez viszonyítva eredményesnek tekinthető — mondta a napokban dr. Dörnbach Alajos, a Parla­ment alelnöke, az SZDSZ ügyvivője a szabaddemokra­ták nyíregyházi sajtótájé­koztatóján. Az országgyűlés alelnöke a parlamenti mun­kát értékelve azonban több hibát és mulasztást említett. Véleménye szerint erős és ha­tékony érdekképviselet nélkül a törvényalkotási munka nem képzelhető el. A társadalmi béke megvalósításához széle­sebb érdekegyeztetésre volna szükség, mind a munkaadó, mind a munkavállalók részé­ről. Szomorú, hogy a kormány az érdekegyeztető mechaniz­must nem megfelelően mű­ködtette. Az SZDSZ eltökélt szándéka, programjának sar­kalatos pontja, hogy a követ­kező választási ciklusban a kormánynak szociális paktu­mot kell kötnie az érdekegyez­tető fórum résztvevőivel. Dr. Dombach Alajos hang­súlyozta, nem lehet a gazdasá­gi átalakulást végrehajtani úgy, hogy az érdekalkuk csak esetlegesen történjenek. Az SZDSZ megdöbbenéssel ta­pasztalta, hogy a kormány el­zárkózott az érdekegyeztetési folyamatoktól. A másik dolog, amit szintén értetlenül fogadott az ellen­zék: a kormánypártok tagjai szerint szükséges az átvilágí­tás, kell az ügynöktörvény. Az SZDSZ olyan törvényjavasla­tot kezdeményezett, amely ki­zárta volna a bármiféle kivált­ságos helyzetűek létét, a poli­tikai kedvezményeket, a poli­tikai célú boszorkányüldözé­seket. Kizárólag szigorúan és normatív alapon végrehajtható tervezetet dolgoztak ki. Ezt a kormánykoalíció nem volt hajlandó tárgyalni, hanem be­nyújtott egy olyan tervezetet, még az első évben, amely jó- néhány pontjában alkotmány- ellenes volt. Több mint két évig volt ez téma. Az időhúzás sokunkban azt a gyanút kelti,' hogy a kormánykoalíció nem akarta, hogy ez a parlament sa­ját magát is átvilágítsa. — Nagy mulasztásnak tar­tom még, hogy az országgyű­lés bizonyos feladatait nem látta el —jegyezte meg az elő­adó. — Ilyen például, a kor­mányzati munka ellenőrzésé­nek elmulasztása. Ennek egyik oka az, hogy nagyon sok tör­vényt kellett megalkotni. De a kormányzati munka egyik el­lenőrzési lehetősége az inter­pellációk intézménye, csak­hogy ez nem úgy működött, ahogyan más országokban szokás. így túl sok értelme nem volt, mert ha egy minisz­ter válaszát az országgyűlés többsége nem fogadja el, ak­kor egy polgári demokrá­ciában ennek súlyos következ­ménye van, az illetékes mi­niszternek le kell mondania. A mi kormányunkban ennek semmi politikai következmé­nye nem volt. Még akkor sem, ha a saját kormánypárti tagok­tól sem kaptak bizalmat. A demokratikus intézményrend­szernek ez óriási kudarca. Nemcsak az a fontos, hogy a miniszterek jól végezzék dol­gukat, hanem a közbizalom­nak is meg kell felelni. — A kormányzati munka el­lenőrzésének mulasztása érhe­tő tetten ott is, hogy az Állami Számvevőszék — amely az országgyűlésnek van aláren­delve —, több tucatnyi vizsgá­lati eredményt produkált, amelyben a kormányzati szfé­ra működésében sok ordító hi­ányosságra mutattak rá. Az or­szággyűlés ezekkel nem fog­lalkozott. A sajtó is csak hely- lyel-közzel írt a problémákról. Itt van például a különböző elkülönített alapok tevékeny­ségének vizsgálata. A számvevőszék — bátran mondom minden politikai kö­vetkezményeket vállalva, — az állami vagyonkezelés bű­nös múltját tárta föl, a vissza­élések tömegét, a hűtlen kezelést tényét állapította meg, milliárdos nagyságrend­ben. Ezzel, a kormánykoalíció többségének akaratából, az or­szággyűlés nem foglalkozott, de a bizottságok is egyszerűen csak tudomásul vették a jelen­téseket. A szabaddemokrata parla­menti alelnök a törvényhozás negatívumának tekinti, hogy kapkodó, előkészítetlen volt a jogalkotás. A kormány az elő­terjesztésének jelentős részét nem megfelelően dolgozta ki. A törvények következményeit sok esetben fel sem becsülték. Ilyen volt például a kárpótlás­sal, a szövetkezetek átalakítá­sával kapcsolatos beterjeszté­sek. Improvizált, átnemgon- dolt, hatásmechanizmus vizs­gálatát nélkülöző munka volt ez, amely rengeteg időt elvett. A sajtótájékoztató végén a parlament alelnöke a mulasz­tások között említette, hogy a korrupció megfékezésére gya­korlatilag semmi féle intézke­dés nem történt. Ez a koalíci­óspártoknak és a kormánynak óriási erkölcsi és politikai fele­lőssége. A korrupció szerinte ott van, ahol ennek a lehető­ségét megteremtik, ahol hi­ányzik a megfelelő jogsza­bály, az ellenőrzés, a nyilvá­nosság, a bűnüldözés. „Mint magyar restellem nagyon..." Bábeli hangzavar című állás- foglalásával (Kelet-Magyaror- szág április 8.) Balogh József védelmébe veszi Jeszenszky Géza külügyminisztert, akit, mint ismeretes, kitapsoltak a holocaust-kongresszuson. A kitapsolás és lábdobogás való­ban udvariatlan formája a nemtetszés kinyilvánításának. A miniszter úr azonban durva tapintatlanságával rászolgált erre. Formailag azzal, hogy vétett a tudományos tanácskozások — megemlékezések íratlan szabálya ellen: kéretlenül be­szélt. Felszólalása nem szere­pelt a programban. De mégin- kább azért, mert emberileg tel­jes lélektani érzéketlenséget árult el, amikor az alkalomhoz egyáltalán nem illő, más korok és más hatalmak áldozatait idézve — ügyetlenül vagy cél­tudatosan — gondolta kisebbí­teni a zsidóság veszteségének nagyságát. Egészen úgy, mint­ha annak, aki anyját, vagy gyermekét gyászolja, saját közvetlen hozzátartozójának elvesztén érzett fájdalmát pa­naszolva akarna vigaszt nyúj­tani. A külügyminiszter, mint diplomata, a Horthy-korszak mentegetésével kétségbe von­ta azt a demokratikus értékren­det, amelyet a háború után Eu­rópa elfogadott. Politikusként szembefordult korábbi ön­magával is. Azzal az egykori elfogulatlan történésszel, aki — váljék tisztességére — leír­ta egyszer: „...az ellenvádas­kodás a nemzeti tudat zavará­nak..., a nem tiszta lelkiisme­retnek a jele.” Szembehelyez­kedett a magyar politikatör­ténet legjobb hagyományát je­lentő Bibó Istvánnal, aki híres tanulmányában bírálja azt a magatartást, amely a zsidókkal szemben szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy „a szenve­dés jogcímeit nem sajátít­hatják ki egyedül maguknak.” Úgy gondolom, hogy he­lyénvaló lenne, ha a kommen­tárt író is önvizsgálatot tar­tana. Például azon R. L. Bra- hamra hivatkozó méltatlan­kodást kifejező „tényállítása” miatt, miszerint jogosulatlan 600 ezer magyar zsidóáldozat­ról beszélni. Braham könyvé­ben tényleg szerepel a cikkíró által hivatkozott adat. így: „Magyarország egész területé­ről Budapest kivételével csak­nem 440 ezer zsidót deportál­tak Auschwitzba nem egészen két hónap alatt.” Csakhogy ehhez jön még Braham szerint a zsidótörvény értelmében zsidónak számító százezerből legyilkolt népesség, a munka- szolgálatban elpusztultak — összesen mintegy 560 ezer ember a trianoni Magyaror­szágról és a visszacsatolt terü­letekről. A lényeg azonban nem a számokon van. Ahogy B. J. is írja „egyetlen áldozat is sok.” A szerző igazságosztó mé- ricskélése alól kibújik az elő­ítélete: a kitapsolok szerint „többnyire magukat ma­gyarnak nevező zsidók”. Hon­nan tudja? Honnan ez a bi­zonyosság? És mi jogon állít­ja, hogy a kitapsolók csupán nevezik magukat magyarnak? Megdöbbentő az a gondo­latmenet, amelyben Wallen- bergtől, a Schindler listájától a magyar Oscar-díjig egybeönt­ve, a szerző minden történést előítéleteinek igazolására fel­sorakoztat. Hogy mindannyi­an valami világcsalárdság ál­dozatai vagyunk. S ehhez ké­pest túlzás a holocaust-fájda­lom. Másképp gondolom. 1944- ben a zsidóság tragédiája, a magyar nemzet tragédiája lett. Bibó István szavai változtatva a változtatandót máig érvé­nyesek: „a zsidóellenesség sú­lyos tünete volt a magyar poli­tikai fejlődés zsákutcájának, a vezető rétegek és tömegek politikai érettséghiányának, a minden ember politikai egyen­lőségét és egyenlő emberi méltóságát valló európai esz­mevilág elégtelen belegyöke- rezettségének.” S ha már a Bábeli hangza­varba egészen méltatlanul Kossuth Lajos is belekevere­dett, nem állhatom meg, hogy végső tanulságul ne éppen őt idézzem: „Én ember és ember között faj-, nyelv-, vallás­felekezet miatt soha nem tet­tem, s nem is fogok tenni kü­lönbséget; az antisemitikus agitatiot, mint a XIX. század embere szégyellem; mint ma­gyar restellem; mint hazafi kárhoztatom.” Ez a vállalható magatartás. Kiss Gábor Kampánysorolí Tiszanagyfaluban •aa ...a művelődési házban tart vá­lasztási gyűlést szerdán 19 órától Molnár József, az Ag­rárszövetség képviselőjelöltje. (KM) Lakossági... ...fórumot tart Nyírtasson La­katos András, az 5-ös számú országgyűlési választókerület szocialista jelöltje szerdán 18 órától az emeletes iskolában. Másnap, április 14-én 19 órá­tól a nyírkércsi művelődési házban ismerkedhetnek meg a szocialista jelölt programjá­val. (KM) A bujtosi... ...körzet lakóinak tart fórumot szerdán 18 órától az SZDSZ Dózsa György út 5. sz. alatti székházában Laborczi Géza szabaddemokrata képviselő- jelölt. Vendége lesz Felber- man Endre alpolgármester. (KM) A Fidesz... ...képviselőjelöltje, dr. Sértő- Radics István tart programis­mertetőt ma Méhteleken 19 órától az általános iskolában, Szabó István képviselőjelölt pedig 18.30-tól Ököritófülpö- sön. (KM) Borbányán... ...az Alma utcai iskolában mu­tatkozik be programjával Bartha László,, az SZDSZ képviselőjelöltje ma 18 órától. Vendége dr. Szilvái Mária ön- kormányzati képviselő. Hol­nap a rozsréti iskolában tart választási gyűlést 17.30-kor. (KM) Az Agrárszövetség... ...programját ismerteti válasz­tási gyűlésen, szerdán 19 órá­tól a nyírkarászi általános iskola rajztermében Kovács István, az 5-ös számú válasz­tókerület képviselőjelöltje. (KM) Programismertető ■ee ...lakossági fórumon vesz részt dr. Sértő Radios István szer­dán a rozsályi kultúrházban 18.30-tól, Szabó István Ököri- tófülpösön 19 órától ismerteti saját, illetve pártja, a Fidesz programját. (KM) Nyírjákón... ...a kulturházban mutatkozik be választási gyűlésen ma 17,30-kor Szloboda Gézáné, a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt képviselőjelöltje. Holnap Ramocsaházán a kul­turházban ismerkedhetnek programjával 17 órától. (KM) Penészleken... ...tart választási gyűlést szer­dán 19 órától az általános is­kolában Rácz Mihály, a Vál­lalkozók Pártja támogatásával induló független képviselője­lölt. (KM) Aszocialista... ...párt és saját választási prog­ramját ismerteti választási fó­rumon 14-én, 19 órától Eper- jeskén, a művelődési házban dr. Kiss Gábor képviselője­lölt. (KM) Tanács helyett Levélféle Balogh Lászlóhoz Kedves Barátom! Tulaj­donképpen örülnöm kellene annak, hogy a Kelet-Ma- gyarország április hetediki számában megjelent „Szú perceg és egér surran” cí­mű írásod ürügyén leírha­tom, nyilvánosan elmond­hatom gondolataimat arról, ami miatt száz sorban ber­zenkedsz, és tőled szokatla­nul személyeskedsz. A két kipécézett embert ugyanis nem is olyan régen baráti körödhöz sorolta a köztu­dat. Te pedig amiatt zsörtö­lődsz, már aludni sem tudsz, hogy a valamikori párttitkár most képviselő- jelölt, a volt tanácselnök, aki ateista volt most keresz­ténydemokrata. Érthetetlen számomra az indulatból fa­kadó gúny, amivel „őura- ságának”, illetve „patyo­latlepelbe" öltözöttnek csú­folod volt barátaidat. Az öröm helyett mégis in­kább elszomorít írásod mondandója és hangneme, mert mindkettő idegen tő­led. Nem illik és nem méltó hozzád, emberséges ember­hez, humán műveltségű lel- kületedhez, csendes, halk, szeretni tudó és szeretetre méltó egyéniségedhez, az általam mindig tisztelt pe­dagógushoz. A pedagógiai optimizmus nem más, mint hit abban, hogy az ember megváltoz­tatható, a körülmények, in­formációk és szerzett isme­retek hatására önmaga is megváltozni képes. Ki ha­talmazott vagy hatalmazhat fel minket arra, hogy ezt a jogát bármelyik embertár­sunktól elvitassuk, pereljük vagy megtagadjuk? Nagy Imre, Gimes Miklós, Szilá­gyi József, Maiéter Pál, Lo- sonczi Géza kommunista párttagok voltak. Nem is holmi települési párttitká­rok vagy tanácselnökök. De a történelem, az általad is ismert és befolyásolt ese­mények hatására megvál­toztak. Változásukat semmi sem igazolja jobban, mint­hogy a változni nem aka­rók, arra nem képesek meg­ölték őket. Hát nekünk mindig bitón kell bizonyítani változásun­kat, emberségünket, tisztes­ségünket, magyarságun­kat?! Számomra egyébként rokonszenvesebb a közjóért párttitkárként vagy tanács­elnökként is hamis hittel tevékenykedő ember, mint az örökké pártokon kívüli, semleges fröcskölő, aki ma azzal hőzöng, hogy megtar­totta ajánlócéduláját, nem szavaz senkire, de a pályán kívülről beleköt a villany- oszlopba is, mert vagy gör­be vagy egyenes, vagy fer­dén áll, vagy függőlegesen. Itt negyven éven át min­den emberi élet fája kövek között nőtt. Megkülönbözte­tések, tiltások és kitiltások, írott és íratlan pártutasítá­sok rakták a tilalom köveit az élet elé, mellé, rá. De az élet élni akart, és kereste a kövek között a réseket. Köz­ben hajlott, ferdült, görbült a szár, a gerinc. A fásszárú- ak nehezen, fájdalmakkal, kínnal viselték. A lágyszá­rúak könnyebben, meg­adással. Most, hogy a kö­vek elgurultak, én szíveseb­ben nézem és értékelem a fásszárúak gerincegyenese- désének fokát és ütemét, mint méricsgéljem néhány megkövesedett csigolyasor görbéit. De viszolygok, szinte irtózom azoktól is, azoktól a lágy száriaktól, akik tegnap még ökölbe szorított kézlendítése kísé­retében harsogták a sza­badságot, ma pedig keresz­tet hányva motyogják a di- csértesséket... De meg kell találnunk a kevés szélsősé­ges közt a tisztességes soka­kat, és ne keressük ismét a köveket. Négy évtized társadalmi, politikai, erkölcsi pöcegöd- réből lépett ki ez a nemzet. Volt, aki csak belelépett ér­vényesülést, sikert, boldo­gulást remélve. Másokat beletenyereltetett az élet­kényszer. Sokan nyakig lu­bickoltak benne. Maguknak teremtették, élvezték. Az is­tenért. Hagyjuk már türel­mesen kezet-lábat mosni azokat, akiknek tenyere, talpa mocskolódott leg­többször hamis hitből vagy kényszerből. Akik számára pedig éltető elem volt a gö­dör tartalma, azokra szá­radjon rá a kulimáz. Nélkü­lük haladhat a karaván. Csak egyet ne tegyünk! Ne szagolgassuk egymást az idők végezetéig, mert a nagy szagolgatás közben esetleg ráismerhetünk saját ürülékünk bűzére is. Kedves Laci barátom! Ami írásodban megdöbben­tett, az a tőled idegen végte­len naivitás. Hát nem ve­szed észre, hogy súgóid és a társadalom felső régiói­ban leghangosabban bü­döst harsogok maguk is bűzlenek? Mert az én orro­mat egyformán facsarja akár régi, akár új a szag, függetlenül attól, hogy me­lyik égtáj felől importál­ták forrását a haszonélve­zők. Azzal fejezted be meditá- lásodat, hogy olvasóidtól kéred: adjanak tanácsot, világosítsanak fel. Egyikkel sem próbálkozom. Jól is­merve életedet, csak egyet ajánlhatok. Szenvedtél te már annyit az emberi ellen­ségeskedéstől, békétlenség­től, hogy jogod legyen él­vezni a békességet. De előbb, legelőször saját tel­kedben keresd! Baráti üdvözlettel Asztalos János Néhány sorban >ő< * 'sty/ipar * **. ­■ Közös választási... ...gyűlést tart Kállay Kristóf független képviselő és Fá­bián Józsefié szabadde­mokrata országgyűlési kép­viselőjelölt április 15-én, pénteken este hattól a nap­kori közösségi házban, 16- án, szombaton délután fél öttől Biriben, a művelődési házban és 18-án, hétfőn es­te hattól a balkányi művelő­dési házban. (KM) A független ■ ■■ ...kisgazdapárt és dr. Ká- vássy Sándor képviselő vá­lasztási programjával is­merkedhetnek meg szerdán este fél 7-től a hermánsze- giek. (KM) Beszterecen... ... ma 19 órakor a művelő­dési házban Jakab Ferenc képviselőjelölt tart válasz­tási gyűlést. (KM)

Next

/
Thumbnails
Contents