Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-12 / 85. szám

KULTÚRA 1994. április 12 , kedd Speciális iskola Muszka Z. Evelin Nyíregyháza — A nyír­egyházi Kossuth Lajos Gimnázium épülete ad ott­hont a dolgozók iskolájá­nak. Az intézményben fo­lyó oktatásról kérdeztem Szívós Józsefné igazgató­nőt. □ Mit nyújt az iskola an­nak, aki ide jelentkezik? — Iskolánkban három­féle iskolatípus működik. Gimnáziumi levelező (4 éves), ifjúsági (szintén 4 éves) tagozat, valamint a szakmunkások szakközép- iskolája. Mindhárom isko­latípus érettségit ad. □ Jellemezné külön-kü- lön az iskolatípusokat? — A levelező tagozaton, illetve a szakmunkások szakközépiskolájában heti két délutánon 10 órában tanítunk. A tanulóknak minden negyedévben be kell számolniuk addigi ismereteikről, és év végén osztályozó vizsgát tartunk. Az ifjúsági tagozaton heti három délutánon 15 órában tanítunk. Negyedéves vizs­gák nincsenek, de az év vé­gi osztályozó vizsgát itt is megtartjuk. □ Hogyan lehet jelent­kezni az egyes iskolatípu­sokba? — Az iskolában kapható jelentkezési lap, ezt kell kitölteni, valamint be kell mutatni az általános iskolai bizonyítványt és a személyi igazolványt. A szakmunká­sok szakközépiskolájában ezen felül a szakmunkás­oklevél bemutatása szük­séges. Előny az esetleges munkáltatói ajánlás és előnyt élveznek a pálya­kezdő munkanélküliek is. Korhatár nincs. Felvételi vizsga sincs, de a túljelent­kezés miatt a jelentkezés elfogadása (beírás) csak au­gusztusban, a felvettek név­sorának kifüggesztésével válik véglegessé. Az ifjúsági gimnáziumi osztályokba a jelentkezés az általános iskolán keresz­tül a szokásos jelentkezési lapon lehetséges, második vagy további helyen meg­jelölve iskolánkat. A felvé­telről vagy elutasításról a tanulót és az iskolát az előírt módon értesítjük. A beiratkozás, amelyről érte­sítjük a tanulót, az általános iskolai bizonyítvánnyal tör­ténik. □ Milyen esélye van arra az itt végzett tanulónak, hogy sikerül felvételt nyer­nie egy felsőoktatási intéz­ménybe? — Ugyanolyan, mint an­nak, aki nappali tagozaton végzett, mert alaptantár­gyakat tanítunk. Nyelvet nem tanítunk, de ez fakul­tatív módon, önköltségen megoldható. A diákoknak tankönyveiket maguknak kell beszerezniük. A diák- igazolványt és az azzal járó kedvezményeket a tanulók itt is megkapják, valamint a 20 év alatti diákok szülei az iskolás gyermekek után járó szociális ellátásra jogo­sultak. Színház a színházban A közönség minél szélesebb rétegét meghódítani minél több műfajban ■mm**'' m Hirctoicor Sajátságos... ...kiállítás látható a párizsi Magyar Intézetben: 20 or­szág 100 művészének a postával kapcsolatos bemu­tatója. A tárgyak többsége ábrával díszített boríték, de vannak meghökkentő da­rabok is: például egy borí­téknak látszó márvány­tömb, vagy egy zokni, pos­tai küldeményként feladva. (MTI) Rendkívül... ...sikeres vendégszereplést bonyolított le Lisszabonban a Magyar Állami Operaház: a világhírű Bartók-műve­ket, a Csodálatos mandarint és A kékszakállú herceg várát adva elő. Júniusban a társulat Szingapúrba utazik, júliusban pedig részt vesz­nek egy finnországi fesz­tiválon. (MTI) Betiltották... ...Moldovában Madonna, az ismert popénekesnő leg­újabb, Body of Evidence című erotikus filmjét. A bi­zottság indoklása: a film szadista elemeket tartal­mazó szexjeleneteket mutat be. (MTI) Egyesületet... ...alakítottak Kairóban a Magyarországon tudomá­nyos fokozatot szerzett egyiptomiak. Első konfe­renciájukon közel kétszáz tudós jelent meg a kairói egyetemen. (MTI) Eladják... ...Graham Greene hárome­zer kötetes könyvtárát, és a család a híres brit író 150 levelét is áruba bocsátja. Amint azt az 1991-ben el­hunyt író unokaöccse, Ni­cholas Dennys elmondta: Nincs még egy 20. századi szerző, aki oly sok feljegy­zést készített volna, mint Greene. Ezekből kitűnik sajátos gondolkodásmódja, és munkamódszere. (MTI) Matyasovszki József Nyíregyháza — Nemrégiben a Móricz Zsigmond Színház egy ritka, talán példa nélkül álló művészi kezdeménye­zésnek adott teret. Elhivatott szakemberek, színészek, technikai dolgozók összefog­tak, s kevéske szabad idejük­ben létrehoztak egy színvo­nalas előadást, a maguk és a közönség gyönyörűségére. Egy színházat a színházban, egy társulást a társulaton belül. A Pisti a vérzivatarban színre- vitelével megalakult Fehér Folt Társulás bebizonyította: az alkotó energiák kimerít- hetetlenek, ha értéket teremt­het az akarat. Verebes István­nal, a színház igazgatójával a kezdeményezés jelentőségéről és elképzelhető jövőjéről be­szélgettünk. □ Ha jól tudom Ön a tár­sulás egyik édes szülője, de legalábbis a szűkebb rokon­ságban mindenképpen benne van... — Túlzás lenne ebben az esetben az én érdemeimről be­szélni, legfeljebb annyi igaz, hogy saját tapasztalataimból merítve némiképp könnyeb­ben azonosultam az elképze­léssel. Tudniillik magam sem végeztem rendezői szakot, s mire odáig jutottam, hogy. ren­dezőnek tekintettek, nagyon hosszú és fáradságos utat kel­lett megtennem. Ha voltak is a 60-as évek tájékán afféle kí­sérleti közegek, azok hamar elhaltak, s manapság a szín­házak olyan áttörhetetlen biz­tonsági kört futnak, annyira zártak és önhitten arisztok­ratikusak, hogy oda bekerülni vagy feltűnni nagyon nehéz. Holott meggyőződésem, hogy jót tenne a színházban, ha be­lőle rendezők születhetnének, még akkor is, ha óriási a koc­kázat. Azt már tudtam, hogy a Horváth László Attila, Avass Attila, Gábos Katalin és Gosztola Adél az Örkény-műben Csutkái Csaba felvétele Megyeri'Zoltán egy jó komé­diás, az összes többire az eltö­kéltsége látszott garanciának. Miután sikerült összeverbu­válnia a csapatot, eljutni a be­mutatóig, még az a szerencsés helyzet is előállt, hogy Me­gyeriről kiderült: markáns te- átrumi kvalitásai vannak. A következő évadra boldogan vettem színész-rendezői stá­tusba, mert ezeknek a kvalitá­soknak a sorsát gyorsítani kell. Általában elmondható, hogy a színházak nagyon rosszul áll­nak rendezők tekintetében. Annak csak örülni lehet, hogy nekünk már két színészünk is van aki rendez, a másik Avass Attila. □ Ebből arra következtet­hetünk, hogy lehetőség lesz több ilyen terven kívüli, kre­atív kezdeményezés végigvi- telére? — Igen itt azért látszik vala­miféle kínzó ellentmondás, ugyanis nagyon jó volna ezt tovább folytatni, de közben meg fogunk szakadni. Kb. 280 előadás van egy évben s szinte állandóan két produkciót pró­bálunk, éppen ezért techni­kailag rettentően nehéz besu- vasztani a menetrendbe bármi­lyen pluszt. Mivel tudom, hogy a Várnai Vanda hasonló módon szeretne Jean Genet: Cselédekjével próbálkozni, is­mét előre kell bocsátanom, hogy változatlanul nagy áldo­zathozatalra lesz szükség. De hangsúlyozom, én nem állok útjában az efféle áldozatvál­lalásnak. Megítélésem szerint a színházban egy akarat érvé­nyesülhet: ez a színházvezető szakmai tudása, ízlése, érték­rendje, akarata. Optimális, ha ezt nem megzavarni akarja, inkább segíti egy másik, akár tehetségesebb akarat. Hajlandó vagyok vitatkozni egy darabválasztásról okos színészekkel, hajlandó vagyok akceptálni a munkában az ő másképp gondolkodásukat, mi­közben a végső szó az enyém, mert ez adja a biztonságot, ez, ami mérhető, ez véd meg az anarchiától. De szükség van rá és nagyon jó, ha valakinek építő ötletei vannak. S a szín­ház megpróbál segíteni, adja a díszletet^ jelmezt, színpadot, hogy az érték ne vesszen el. S ez az érték semmivel sem lesz mostohább nekem, mintha én találtam volna ki. Egyébként is az a jó, ha ugyanabból a pénzből nagyobb választékot adhatunk a városnak, mert az első évek alapvető törekvése, hogy minél szélesebb réteget hódítsunk meg, minél több műfaj kipróbálásával. □ Ha a következő évadra tekintünk, mennyire lehet elő­re tervezni a Fehér Folt Tár­sulás működését? Ha eleve szabad helyek lennének kije­lölve, talán ez ösztönzőleg, bá­torítólag hatna, nagyobb teret ígérne a kiteljesedéshez... — Ezt előre tervezni nem igazán lehet, sok a bizonyta­lansági tényező. Az áldozat mértéke, a lelkierő nem garan­tálható, itt nincsenek kötelező érvényű fix pontok sem. Saj­nos azt sem tudom garantálni, hogy jobb műsorrendi és anya­gi kondíciókat adhatok ennek, de abban bizonyos vagyok, hogy a standard műsortervhez hozzá lehet igazítani a társulás munkáit. Amennyiben a mostanihoz hasonló hozzáállást tapaszta­lok, akkor azt garantálni tu­dom, hogy az én készségem töretlen, s megpróbáljuk az ideihez képest okosabban megszervezni a következő évadot. Évente legalább két külön előadást biztosan be tudunk mutatni. □ Mi történik abban az eset­ben, ha a külön vállalkozás adott esetben jobbnak bi­zonyul, nagyobb közönségsi­kerre számíthat, mint a hivata­los produkciók? — Nekünk olyan előadások kellenek, amelyekben munka van, nincs lazsálás, és inspirál. A színészek általában akkor panaszkodnak, ha nem dol­goznak, vagy ha rosszat kell csinálniuk. Sokat kell tehát dolgoznunk, és minél több értéket kell létrehoznunk. Én tüntetni fo­gok vele, preferálni fogom, előtérbe állítom azt a darabot, amelyik kiemelkedik a töb­bitől. Bár minden tervezett darabot le szoktunk játszani, legalább harmincszor, de nem erőltetjük, amit nem kell. Ha a közönség láthatóan igényli a Fehér Folt munkáit, akkor az többet lesz műsoron, mint amennyit elhatároztunk. Ránki Dezső koncertje elé Oscar-dijas mosolyok: Holly Hunter (a hosszú hajú) a legjobb színésznőnek, Anna Paquín (középen) a legjobb epizodistának és Jane Campion (a szőke) a legjobb forgatókönyvírónak járó díjjal AP-felvétel Tárcái Zoltán Ránki Dezső zongoraművész, mint ígéretes tehetség lépett be a zenei életbe, amikor 18 esz­tendős diákként megnyerte a Zwickauban rendezett nem­zetközi Schumann-verseny I. díját (1969). Tanulmányait a legendás hírű Máté Kláránál kezdte, majd Kadosa Pál és Rados Ferenc osztályában ka­pott diplomát ugyanabban az évben, amikor Liszt-díjjal is kitüntették (1973). Azóta be­járta a világot, szerepelt Euró­pa valamennyi jelentős váro­sában, de eljutott a tengeren túlra Amerikába, Kanadába és Japánba is. 1978-ban Kossuth- díjat kapott, majd 1988-ban a Bartók-Pásztory Ditta-díjat is kiérdemelte. Játékát egy sor hanglemezfelvétel őrzi. Nyír­egyházán április 18-án este 7- kor a Váci Mihály művelődési központban játszik, hangver­senyét viszonylag ritkán hall­gató művekből állította össze. A koncertet Beethoven Hat bagatell című sorozatának né­hány darabja vezeti be. Ezek az apróságok már az életmű lezárását jelentő időszakban, az utolsó szonáták után és a IX. Szimfónia befejezése táján keletkeztek. (1823-24). Való­jában pihentető, dalszerűen megfogalmazott karakterda­rabok. Az Esz-dúr szonáta (Les adieux, op. 81/a) korábbi keletű, a Bécset ostrom alá vevő napóleoni háború ide­jében készült. Lényegében kordokumentum, amely utal a történelmi helyzetre és Beet­hoven Rudolf főherceghez fű­ződő őszinte barátságára. A Szonáta I. és ül. tételéhez írt szerzői magyarázat pontosan jelöli a herceg kényszerű távozását: 1809. május 4. és visszatérésének dátumát: 1810. január 30. A három tétel így afféle címet, programszerű magyarázatot kapott: I. a Bú­csúzás. II. A távoliét, és a hoz­zá szervesen kapcsolódó III. tétel: A viszontlátás. A sors iróniája, hogy a szerző német nyelvű sorait a kiadó önkénye­sen franciára változtatta. így ismerjük máig, pedig Beet­hoven indulatosan visszautasí­totta ezt az eljárást: „Lebe­wohl egészen mást jelent, mint Les adieux. Az előbbit egyet­len személynek mondjuk szív­ből, a másikat egész gyüleke­zetnek, városnak.” Bartók is írt programszerű utalásokkal, címekkel ellátott zongoraműveket — Este a székelyeknél, Medvetánc, Ki­csit ázottan stb. — de az 1926- ban komponált műve a Szoná­ta nem ebből a fajtából való. A három tétel rendje és az I. tétel formája szerkezetileg követi a klasszikus szonáta elvét, de XX. századi megfogalmazás­Ránki Dezső Felvégi Andrea felvétele ban. A szélső tételek mozgal­massága, keményen feszes rit­mikája, robosztus pörölycsa­pásai azt az utat járják, melyet Bartók az Allegro barbaro komponálásakor elkezdett, a zongora ütőhangszeres hatásá­nak kiaknázását. A középső tétel ennek szöges ellentéte: magányos, szinte tépelődő melodikus hang, siratóra em­lékeztető panaszének, mely Bartóknál más lassú tételeiben is fellelhető. Szünet után a XIX. századi forradalmi romantika két je­lentős mesterét idézi Ránki Dezső programja. A közelebb­ről meg nem határozott Öt zongoradarab Liszt gazdag életművéből való. S minden bizonnyal megerősíti a szemé­lye körül kialakult legendát, melynek még a rettegett bécsi zenekritikus sem tudott el­lenállni: Játéka szabad, költői, fantáziadús árnyalatokban bő­velkedő és ugyanakkor nemes művészi nyugalom jellemzi. Milyen érdekes ember!... Va­lóban az istenek kegyeltje! — írja Hanslick méltatásában. Liszt pályatársa és barátja, Chopin, akit a zongora poétá­jaként emleget az utókor. Az ő műveit két mozgalmas Scher­zo és egy Nocturne képviseli a koncerten. A romantikus ze­neirodalom tündérmeséket idéző, sziporkázóan szellemes scherzóit Mendelssohn terem­tette meg. Chopin nem azt a karaktert követi. A H-moll már hangnemében is borúsabb lel­kivilágot tükröz. Szerkezeté­ben hasonlít az E-dúr Scherzo­hoz. A főrész mindkettőben szonáta formájú, békésebb tá­jakra vezető középrésszel és nagyméretű, technikailag is brilliáns Kódával. A H-dúr Nocturne ennek éppen az el­lentéte, a romantikus éj-köl- tészet egyik szép példája. Ben­sőséges líra, ezért mellőzi a technikai csillogást, a virtuóz bravúrokat, Chopinről talá­lóan állapítja meg egyik mél- tatója: „Intim vallomásokra hajló, gyengéd és érzékeny lé­nye inkább a finoman árnyalt kisművészet jellemdarabjai­ban talált adekvát kifejezést.-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents