Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-12 / 85. szám

1994. április 12., kedd TUDOMÁNY technika Harc a CD-kalózok ellen Kompaktlemez-reklám: CD-k Nagy Gábor (ISB) felvétele MTI-Panoráma — A „90-es évek legnagyobb fenyegeté­sének” nevezte a zeneipari cégek európai szövetsége (IFPI) a kalózkiadványok ugrásszerű növekedését a CD-hanghordozók körében. Olyannyira, hogy a szövet­ség kifejezett kéréssel is for­dult a brüsszeli EK Bi­zottsághoz: hozzon hatékony intézkedést a jelenség vissza­szorításáért. A kalózkiadványok létezése a különböző hanghordozók ese­tében nem ismeretlen dolog: ha szűk körben, de létezett a lemezkiadás virágkorában is, és kezdettől fogva elkísérte a műsoros kazetták forgalmazá­sát is. Ami az új, s ami éppen ezért az iparág vezetőit is felettébb aggasztja, hogy míg az előbbiek esetében a kalóz- példány többnyire gyengébb minőséget tudott csak kínálni, addig a „koppintott” CD-nél ez a hátrány általában meg­szűnik. Tökéletes technika A technikai feltételek tökéle­tesedésével ma már a szerzői és a forgalmazási jogokat sem­mibe vevő illegális másolat is zavartalan minőségű lehet, tö­megessé válásuk pedig „alap­jaiban veszélyeztetheti ipará­gunk egészséges működését” — figyelmeztetett Nicholas Garnett, az IFPI vezérigaz­gatója abból az alkalomból, hogy nyilvánosan is bejelen­tette a szövetség EK Bi­zottsághoz címzett kérését. Az IFPI azon az alapon is folyamodott most intézmé­nyesített nemzetközi segítség­ért, hogy kimutatták: a külön­böző hanghordozók gyártása mára dinamikus iparággá vált, amely már nemzetgazdasági Mini Párizs (MTI) — Áttörést ígér a katonai felderítésben, illetve a természeti ka­tasztrófák hatásainak fel­mérésében az a mindössze kétméteres helikopter, amelyet egy francia ku­tatócsoportnak sikerült lét­rehoznia. A Les Clés de l’Actualité című, fiatalok­nak szóló párizsi lap csü­törtöki száma szerint ez a világon az első, valóban komoly teljesítményű, s az általa közvetített képek alapján távolról irányítható helikopter. A kis gépezet akár száz kilométeres óránkénti se­bességgel is haladhat, s 25 kilométerre távolodhat el irányítójától. Hangja alig van, így gyakorlatilag a felfedezés veszélye nélkül mozoghat. Beépített kame­rával rendelkezik, de szak­értők szerint lézert is hor­dozhat, Kevlar típusú bur­kolata pedig ellenáll a go­lyóknak. Nem pusztán a katonai, hanem a polgári jellegű feladatoknál is na­gyon hasznos lehet: elég például a csernobili sze­rencsétlenségre gondolni, ahol az atomerőművet a katasztrófa idején átrepülő, a károk felmérésében se­gédkező pilóták már mind halottak. A francia kutatócsoport 120 millió frankot költött a gép kifejlesztésére, de a be­fektetés valószínűleg ha­marosan megtérül: a he­likopterek darabját 1,25 millió frankért árusítják. szinten is „számít”. Tavaly Európában mintegy 9 milliárd ECU (közel 11 milliárd dollár) értékben forgalmaztak CD-t, vagy műsoros (zenés) audio- és videokazettát. Ez egyúttal egy év alatt csaknem tízszáza­lékos forgalalomnövekedést is jelent, összességében pedig — legalábbis az IFPI szerint — a „zeneipar” részesedése az EU- tagországok társadalmi össz­termékéből (GDP) tavaly már önmagában is kimutatható — mintegy 0,3 százalékos — volt. A piac fele A darabszámot tekintve mind­ezeken belül a CD-k ré­Szófia (MTI) — Egy bolgár matematikus szerint lejárt a Pi ideje, el is lehet felejteni, mert már van pontosabb állandó a kör kerületének és területének kiszámításához. Valentin Muratovszki ma­tematikus sajtóértekezletén je­lentette be, hogy nevéhez fűződik a „XX. század felfe­dezése”* A 43 esztendős Mu­ratovszki állítólag 20 évi mun­szesedése meghaladja az 50 százalékot, így érthető ha a „legális gyártók” aggályos- kodnak piacaik megdézs- málása miatt. Belga lapérte­sülések szerint különösen Kí­nában, Mexikóban és Indiában terjed gomba módra a kalóz CD gyártása, és tavaly csupán ebből a három országból több mint 215 millió darabot dob­tak piacra — miközben az összeurópai (legális) forgalom is 430 millió darab körül moz­gott. A kalóz CD-knek jelenleg ugyan főként egyes kelet-eu­rópai országokban van nagy keletje — a La Libre Belgique szerint a Lengyelországban kával új matematikai meg­oldást dolgozott ki, amelyben a Ludolf-féle szám helyett egy úgynevezett Va állandót használ. (A Ludolf-féle szám Lu- dolph van Ceulen holland matematikusról kapta a nevét, aki 36 tizedesig számította ki a Pi értékét.) A bolgár matematikus a jó öreg 3,14-es közelítő értéket forgalmazott CD-k 78 százalé­ka hamisítvány! —, de azért mind jelentősebb hányadot tesz ki az EK-piacokon is. Belgiumban például 1992- ben az eladott hanghordozók 4 százaléka, Hollandiában ennek több mint a duplája (3,5 millió darabbal mintegy 9 százaléka) volt kalózpél­dány. Forrásazonosító Tökéletes megoldást persze egyelőre az IFPI sem tud aján­lani. A különböző jogi korlá­tozások és ellenőrzések to­vábbfejlesztése mellett ismét felmerült olyan technikai ja­vaslat is, hogy a „legális” CD- ket lássák el úgynevezett „for­rásazonosító kóddal”, amely kimutathatóvá teszi valamely kompakt korong valós vagy hamis voltát, a kód bevezetése azonban egyebek között fel­tételezné, hogy valamennyi gyártó egységesen alkalmazza — amihez viszont nem kis be­ruházással a jelenlegi tömeg­gyártási eljárást kellene kiegé­szíteni egy új elemmel. Márpedig — mint a La Lib­re Belgique megjegyzi —, az odáig rendben van, hogy a gyártók szeremének többet ke­resni a kalózók paicról való kiszorításával, de annyira az­ért nem is megy rosszul nekik, hogy máris elkerülhetetlennek érezzenek egy plusz beruhá­zást, amikor a gyilkos ver­senyben amúgyis mindenki éppen a költségekből igyek­szik lefaragni. Addig is, míg a vita eldől: a panasz immár a brüsszeli Bi­zottság asztalán fekszik, mi­közben az általában kellemes árfekvésű kalózdarabok mil­liói egyelőre továbbra is za­vartalanul fellelhetők az euró­pai standok tízezrein. hibáztatta azért, hogy a csil­lagászatban vagy az űrkutatás­ban nem mindig sikerült a kitűzött célokat elérni. Muratovszki nem mindent árult el felfedezéséről. Beje­lentette azonban, hogy a Va ál­landóban a V betű a győzelmet (victory) szimbolizálja, s megoldási módszerére védel­met kért és kapott a bolgár hatóságoktól. Próbaútján fut Németországban a mágnesvonat, amely kétszer olyan gyors, mint a hagyományos. Egyvágányú sínen robog, 500 km/órás sebességgel. A német kormány elhatározta, hogy Hamburg és Berlin között ilyen mágnespályát építtet a gyors közlekedés érdekében AP felvétel A „Va" jobb, mint a „Pi"? Egy bolgár matematikus szerint felfedezése pontosabb Szabványosítás Budapest (MTI) — A nemzeti szabványosításról, valamint a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek, továbbá a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal ideiglenes feladat- és hatás­köréről szóló kormányren­delet április elsején lépett hatályba. A rendelet a szabványok alkalmazásának önkéntes­ségét vezeti be. Arra is ki­tér, hogy a szabványügyi hivatal és a minisztériumok hat hónapon belül kötelesek rendezni a korábban ágaza­ti szabványként kiadott ál­lami szabványok sorsát, az­az ezeket nemzeti szab­ványként kell átvenni vagy miniszteri hatáskörön belül jogszabállyá átformálni. Az elavult szabványokat hatá­lyon kívül kell helyezni. A nemzeti szabványosí­tás új koncepciója az euró­pai elveket, intézményi és működési rendet veszi a szabályozás alapjául. A régi és az új szabá­lyozás között az a leglé­nyegesebb különbség, hogy a szabvány jogszabály jel­lege megszűnik, s így a jö­vőben nem mint az állami irányítás eszköze funkcio­nál. Az elkészült törvény- javaslat szervezeti kérdé­sekről is intézkedik. Az áta­lakulást követően — amire várhatóan az év második felében kerül sor — a Ma­gyar Köztársaság kizáróla­gos joggal felruházott nem­zeti szabványügyi szerve­zete a Magyar Szabványü­gyi Testület lesz, amely a Polgári Törvénykönyv sze­rinti köztestületként fog működni. E nonprofit szervezet működésének forrása a tag­díj, a nemzeti szabványok értékesítéséből befolyt be­vétel, valamint központi tá­mogatás és a nemzeti szab­ványok kidolgozásáért ka­pott díjak. Néhány sorban Ifabo... ...negyedszer. Ma nyílik meg a Budapesti Nemzet­közi Vásárközpont terüle­tén a nemzetközi számítás-, kommunikációtechnikai és irodaszervezési szakvásár. 25 országból 449 kiállító 491 céget képvisel. (MTI) Holdkőzet... ...Budapesten. 25 éve szállt le az első amerikai űrhajó a Holdra. Az Apolló 11 expe­dícióját még öt sikeres holdraszállás követte. A hat holdexpedíció 381 kilo­gramm kőzetmintát hozott le a Földre. Ezek egy részéből a NASA (az Egye­sült Államok Nemzeti Ku­tatási Szervezete) 20 egye­temi oktatásra szánt kőzet­minta-készletet állított ösz- sze. Ebből egyet 1994 de­cemberéig az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem­nek adtak kölcsön oktatási és kutatási célokra. (MTI) A sci-fi... ...és a tanulás. Azok a taná­rok, akik a természettudo­mányok tanulmányozására akarják serkenteni diákja­ikat, jobban teszik, ha a táb­lát vetítőváaszonnal cseré­lik fel és persze egy mozi­gépet is beszereznek, ezek birtokában pedig jó fan­tasztikus tudományos fil­mekkel szórakoztatják nö­vendékeiket az órákon. Ez ugyanis többet ér minden rábeszélésnél és érvelésnél — ez derült ki az Egyesült Államokban 30 ezer diákot érintő felmérésből. (MTI) Korát... ...végre pontosan meghatá­rozták. Persze nem az élet­korát, hanem azt, hogy a Lucy néven becézett távoli ősünk 3,18 millió évvel ezelőtt élhetett — a kalifor­niai antropológiai intézet kutatói szerint. Lucy az Australopithecus afarensis hominida faj egyik neve­zetes felnőtt tagja. Marad­ványai még a hetvenes években kerültek elő Etió­piában. Egyesek úgy tart­ják, hogy ez a faj a mai em­ber távoli őse. (MTI) OM FB-pályázatok Budapest (MTI) — Új nemzeti projekt indítását tervezi az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság. Ennek értelmében az OMFB — a Földművelés- ügyi Minisztériummal, va­lamint az Ipari és Keres­kedelmi Minisztériummal közösen — pályázatot ír ki az élelmiszeripari és a me­zőgazdasági gépgyártást tá­mogató kutatások és fej­lesztések ösztönzésére. Mindezt az OMFB szerdai szóvivői értekezletén jelen­tenék be. A pályázók főként olyan hazai és a külpiacokon is keresett korszerűnek minő­sített termékek kifejlesz­téséhez kaphatnak segít­séget az OMFB-től, ame­lyek a bíráló bizottság által meghatározott céloknak megfelelnek. Azok a vállalatok, illetve vállalkozók, akik elnyerték a támogatást, a műszaki fej­lesztés költségeinek maxi­mum 65 százalékát kap­hatják meg OMFB-támo­gatás címén. Ám ezt a fejlesztés ered­ményének hasznából ka­matmentesen kötelesek visz- szatéríteni vagy teljes egé­szében, vagy minimálisan 60 százalékban. Emellett a K plusz F eredmény bevezetését fi­nanszírozó bankhitelek ka­matának 50 százalékára is kaphatnak támogatást. Edldig a négy nemzeti projektre — a térinformati­kai rendszerek hazai elter­jesztésére, az atomerőművi radioaktív hulladékok ke­zelésének és végleges elhe­lyezésének megoldására, a nemzetközileg is verseny- képes élelmiszeripari ter­mékek kifejlesztésére, vala­mint a közúti járműgyártás háttériparának fejlesztésére — az OMFB-támogatás formájában mintegy 1,2 milliárd forintot fordított. Az új nemzeti projekt fi­nanszírozásának elvileg nincs pénzügyi korlátja.

Next

/
Thumbnails
Contents