Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-08 / 56. szám

1994. március 8., kedd TUDOMÁNY TECHNIKA Kevesebb magyar találmány Csökken az ötlet, veszélyben a tekintély • Külföldre viszik a legújabb tudást Pásztor Zoltán Budapest (SB) — Horkolás­gátló, sebkötés-rögzítő, új tí­pusú benzinmotor, elektro­mos hullámlovas, nagyító­tükrös piperepolc, hangsu­gárzó körtölcsér, új kukori­cafajta, logikai játék, bio­brikett, biztonsági széllovas és falpenészedés-gátló bevo­nat. Csak néhány találmány abból a 82-ből, amely az idén fogja képviselni Magyaror­szágot a találmányok nem­zetközi kiállításain. A Magyar Feltalálók Egyesü­lete a múlt héten kiállítói érte­kezletre hívta azokat a hazai ötletgazdákat és szabadalom­Kisbolygók Budapest (MTI-Panoráma) — Sok milliárd évvel ez­előtt a Földre zuhanó kis­bolygók és üstökösök idő­szakosan megolvasztották a befagyott óceánokat, és ez­zel olyan reakciót indítottak el, amely előidézte az első élő organizmus kialakulá­sát. Ezt az új elméletet a San Diegó-i California Egyetem tudósai állították fel. Az új elmélet szerint 300 méter vastagságú jég bontotta az óceánt és a körülbelül 100 km átmérőjű meteoritoknak és aszteroidáknak elegendő energiájuk volt ahhoz, hogy megolvasszák ezt a jégpán­célt. Az olvadást feltehető­en újra fagy követte a be­csapódások között eltelt időszakban és ezek a vál­takozó ciklusok játszottak szerepet az élet keletkezésé­ben: a vízben ajég alatt ösz- szegyűltek a kisbolygók és az üstökösök maradványai, így az élet keletkezéséhez szükséges szerves moleku­lák szintéziséhez a vízben megmaradtak az elengedhe­tetlen anyagok. tulajdonosokat, akik a keres­kedelemfejlesztési alap támo­gatása révén Genfben, Osaká- ban, Párizsban, Pittsburgben, Nümbergben és Brüsszelben tehetik közszemlére találmá­nyukat. A rendezvényen hangzott el az a mondat, hogy a feltalálók­nak nyújtott kedvezmény a társadalomnak tett beruházás­nak tekintendő, valamint az a kijelentés, hogy a feltalálói ak­tivitás növekedése a fejlődés, a csökkenés pedig a társadalmi jégkorszak jele. A magyar találmányi bejelentések szá­mának hat éve tartó folyama­tos csökkenése ezek szerint azt jelzi, hogy ez utóbbi szavakkal jellemezhető időszak köszön­tött az ötletessége miatt koráb­Nyíregyháza (KM) — A szív rejtett koszorúér betegségei­nek feltárására a nyíregyházi Jósa András kórház sürgősségi ban sokat dicsért magyar tár­sadalomra. Vedres Andrástól, a feltalá­lók egyesületének főtitkárától tudtuk meg: tavaly már csak körülbelül ezer találmányt jegyzett be az Országos Talál­mányi Hivatal, míg 1987-ben több mint háromezer ötlet várt a nyilvántartásba vételre. A csökkenés mellett, amit a főtit­kár drámainak nevezett, az is megfigyelhető, hogy jelen­tősen csökkent az intézményi, vállalati találmányok száma is. így napjainkban az összes be­jegyzés kétharmadát magán- személyek kérik. Vedres András szerint egye­sülete — amely 1945-ig már létezett és 1989-ben alakulha­tott meg újból — mindent osztályának EKG-laborja egy éve végez vizsgálatokat. A di­agnózisok pontosításával és korai feltárásával időben el megtesz azért, hogy a magyar találmányok piacot találjanak, a feltalálók üzleti sikereket ér­jenek el, valamint hogy Ma­gyarország megőrizze ezen a téren kivívott nemzetközi te­kintélyét. Ez viszont nem lesz könnyű az elkövetkező évek­ben, ha nem sikerül megállí­tani a kedvezőtlen folyama­tokat. Mint mondta, a hazai találmányok csökkenése mel­lett folyamatosan nő Magyar- országon a külföldi bejegy­zések száma, amivel a hazaiak nem tudják felvenni a harcot. A hanyatlás legfőbb okának az egyesület főtitkára azt tartja, hogy a mostani és az előző kormányzat nem fordít kellő figyelmet a feltalálók érdekei­nek védelmére, támogatására. lehet kezdeni a szívbetegek kezelését és így csökkenthető a szívizominfarktus miatti ha­lálozás. A számítógép, az elektronika mindennapos a gyógyításban Balázs Attila felvétele Az infarktus megelőzhető A lézer elmélete — Einstein után A gyakorlatból jobban ismerjük • Fúrásra, vágásra, hegesztésre használják Budapest (MTI-Press) — A lézer szó a „fényerősítés in­dukált e misszióval” angol kifejezés rövidítése. A ha­gyományos, vagyis spontán fénykibocsátással sugárzó fényforrásokkal összehason­lítva a lézerfény rendkívül párhuzamos, hullámhosszá­val kb. megegyező átmérőjű területre fókuszálható, ezért igen nagy felületi teljesít­ményt lehet vele elérni. Koherens, azaz a kibocsátott elektromágneses hullámok azonos fázisban rezegnek, és monokromatikus, tehát csak egyetlen — gyakorlatilag na­gyon kevés — hullámhosszú fényrezgések alkotják. Különleges gerjesztés A közönséges fényforrások­ban az atomokat elektromos úton történő melegítéssel (iz­zólámpa), kémiai folyamatok­kal (láng), vagy ütköztetéssel (fénycsövek) gerjesztik. Ezek­ben a fénykibocsátással járó elektronugrások egymástól függetlenül következnek be. A lézereknél viszont egy külön­leges gerjesztési eljárás, az op­tikai pumpálás segítségével elérik, hogy az atomok több­sége gerjesztett, tehát maga­sabb energiájú állapotban van, és ott várakozik. A fényerősí­tés azáltal jön létre, hogy a gerjesztett atom magasabb energiájú állapotban levő elektronjának alacsonyabb szintre való visszaugrásakor kibocsátott stimuláló foton a következő gerjesztett atomban hasonló folyamatot idéz elő. A fotonok száma tehát lavina­szerűen szpaorodik, és létrejön a lézerimpulzus. Hatásfok Nagy gond azonban a lézerek hatásfoka. A fémfeldolgozás­nál használt CO^-lézerek (ma­ximális teljesítményük 45 kW) hatásfoka legjobb eset­ben 20 százalék. A szilárdtest lézereknél már nehezebb a helyzet. Lézeraktív anyagként ezeknél kristályrúd szolgál, amit villanófény- vagy ívlám­pával pumpálnak. Ennek során óriási hőterhelés lép fel, és ez korlátozza alkalmazási lehető­ségeiket. A kereskedelemben legelterjedtebb típus, az ún. neodim-YAG-lézer (neodim- mal szennyezett ittrium-alu- mínium-gránátkristály) hatás­foka 0,5 kW kimenő teljesít­ménynél mindössze 5 száza­lék. Kevert fényből A szilárdtest lézerek rossz ha­tásfokának az az oka, hogy a pumpáló fény energiájának nagy része elvész. A lézer- anyag atomjai ugyanis csak meghatározott hullámhosszú fényt képesek elnyelni a vil­lanófénylámpa kevert fényé­ből. Az el nem nyelt fény ener­giája a lézerrudat és az üreget melegíti. A hőterhelés csökkentése és a hatásfok növelése céljából a hatvanas évek elején kifejlesz­tették a slab-lézer elvét (slab: angolul lap). Ennél henger ala­kú rúd helyett alsó és felső fe­lületén hűtött kristálylapot al­kalmaznak. Az első slab-lézer 1989-ben került piacra. Megpróbálták a lézer felépí­tését is megváltoztatni. A cső- lézernél a kristály teljesen kö­rülveszi a cső hossztengelyé­ben elhelyezett pumpáló lám­pát, így annak energiája csak­nem 100 százalékosan eléri a kristályt. Ez év májusában vált ismertté a Berlini Szilárdtest lézer Intézet rekordja: egy ne- odim-YAB-lézerrel laborató­riumi körülmények között, 1,8 kW kimenő teljesítmény mel­lett 10 % hatásfokot értek el. Szerszámgépgyárakban A lézerelv szellemi apja Al­bert Einstein, azonban csak halála után hat évvel, 1961- ben alkotta meg Theodore Ma- iman (Hughes Laboratories, Kalifornia) az első működőké­pes rubinlézert. A lézer rövid idő alatt széles körben elter­jedt. Alkalmazzák hologram- mok készítésére, távolságmé­résre, információátvitelre, vér­zésmentes műtéteknél, a mé­réstechnikában, fogorvosi ke­zelésnél, de legfőbb vásárlói a szerszámgépgyárak. Ezek fú­rásra, vágásra, hegesztésre használják. A szilárdtest- és gázlézerek­nek a hatvanas években bekö­vetkezett viharos fejlődésé­hez képest a félvezetőlézerek meglehetősen lemaradtak, no­ha Neumann János már 1953- ban utalt a lézereffektus lehe­tőségére a félvezető anyagok­ban. 1992-ben azonban már 36,5 millió félvezető lézerdió­dát gyártottak a világon, 400 millió márka értékben. Na­gyobb részüket CD-lemezját- szókban és lézernyomtatókban alkalmazzák. Kisebb részük — négyszázezer darab — adóként szolgál az optikai híradástechnikában. Félvezető diódák A félvezető lézerdiódák igen kicsik, alig nagyobbak egy konyhasószemcsénél, és aktív zónájuk 2x2x0,2 mikrométe- res. Ám ez még nem elég: az elektronok, amelyek mozgási lehetősége egy 10 nanométer élhosszúságú kockánál kisebb­re korlátozott, energiaállapo­taikat tekintve az atomokhoz hasonlítanak. Az ilyen kvan­tumpontokat mesterséges ato­moknak is nevezik. A fizikusok remélik, hogy kvantumpontlézerrel sikerül megvalósítani a tökéletes szín­képi tisztaságú, tehát a való­ban kizárólag egyetlen hul­lámhosszú fényt kibocsátó fényforrást. Robottechnika Tóth Kornélia / sten háta mögötti tele­pülés, mondják arra a helyre, ahová nem jut­nak el a hírek, ahol nem kö­vetik naprakészen a világ­ban és a szűkebb környezet­ben végbemenő változáso­kat. Rendszerint rosszalló árnyalatot sugall a jelző, mert ezzel elmaradottnak, provinciálisnak, beszűkült látókörűnek bélyegzik az il­letőt. Sokáig igaz lehetett ez megyénkre is, ahová a szé­kesfővárosban történtek hí­re lassan jutott el. Am ami­óta műholdak és parabola- antennák továbbítják a tör­ténéseket, egyszerre láthat­juk úgy a háború esemé­nyeit a CNN hírtelevízió tolmácsolásában, mint a békekötéseket, vagy a koz­moszban zajló űrsétákat. Isten háta mögé most már nehéz kerülni, hisz a föld­golyót behálózzák az infor­mációs csatornák. A jól ér­te sült ség sem egyesek, fő­ként városlakók kiváltsága, hiszen a világ bármely pontján nyomon lehet kö­vetni az élet fontos, megha­tározó dolgait. Sőt, a tudomány és a technika legújabb vívmá­nyairól akár szűkebb kör­nyezetünkben is hallhatunk szakavatott előadóktól. A nyíregyházi Váci Mihály művelődési központban például a robottechnikával, a bionikus szemmel és még egy sor, a természettudo­mányban is kuriózumnak minősülő újdonsággal ta­lálkozhatnak az érdeklő­dők. De nem kell a fellege­ket ostromló csemegékre áhítozni, aki a hétköznapi ügyek tudományos hátteré­re kíváncsi, a gazdasszony- képzés vagy a farmerképzés elméleti és gyakorlati tud­nivalóit hallgathatja meg az áprilisban kezdődő isme­retterjesztő sorozatokon. Most beülhetnek a képzelet­beli iskolapadba a tanárok, a műszaki végzettségűek, a háziasszonyok, az érettsé­gizettek vagy éppen a mun­kanélküliek. A természettudomány és a társadalomtudomány ko­rábbi éles elkülönültsége is megszűnni látszik, hiszen a kvantumfizikusok tudatos anyagról beszélnek: az ato­mot alkotó még kisebb egy­ségek, a neutronok nem­csak „össze-vissza”, ha­nem kimutatható intelligen­cia hatására ésszerűen mű­ködnek. Különösen a fizika, a biológia, a filozófia, a vallás, a metafizika egy­mást át- meg átszövő hatá­sát követhetik nyomon az érdeklődők. Mesterséges... ... korallzátony. Néhány hó­nappal ezelőtt a tengerbe merült egy Boeing 727-es típusú repülőgép Florida partjaitól öt km-re. A 28 éves kiszolgált gépet ten­gerbiológusok süllyesztet­ték le a 25 méteres mély­ségbe. A kutatók mindezt most folyamatában szeret­nék vizsgálni: hogyan veszi birtokba a tenger élővilága az idegen testet? A fel­tevések szerint a géproncs 30 év múlva érett, kifejlett korallzátony lesz. (MTI) Higanymentes... ...fogtömés. Amerikai kuta­tók olyan fogtömő anyagot fejlesztettek ki, amely egy­általán nem tartalmaz hi­ganyt. Az új anyag rendkí­vül kicsiny, néhány mikro­méter átmérőjű ezüst-ón porszemcsékből áll, mely­nek szemcséit ezüst burko­lat veszi körül. Ezt a port a fogorvos egy aktiváló fo­lyadékkal keveri össze, s ez a lágy anyag néhány órán belül szobahőmérsékleten megszilárdul. Mibenléte gyártási titok, két-három éven belül kerülhet forga­lomba. (MTI) Kísérleti... ... atomkatasztrófa. Egye­dülálló kísérletet végeztek egy Marseille közelében le­vő kis atomerőműben. A kutatók kikapcsolták a re­aktormag hűtővízellátását és azokat a berendezéseket, amelyek üzemzavar esetén leállítják a reaktort. Arra voltak kíváncsiak, mi törté­nik akkor, ha a reaktormag megolvad. Az elkövetkező három hónap során robo­tokkal fogják ellenőrizni a radioaktív szennyeződés mértékét. Az ötórásra ter­vezett kísérlet végefelé a reaktormag hőmérséklete már elérte a 2850 fokot, s ekkor a folyamatot leállítot­ták. A külső környezetbe radioaktív szennyeződés nem került. (MTI) Újfajta katalizátor Dearborn (MTI) — Új ka­talizátort fejlesztettek ki a Ford Műveknél — jelentet­te az AFP. A kizárólag pal­ládiumot tartalmazó katali­zátor növeli a gépkocsik élettartamát és hatékonysá­gát. Az újítás ezenkívül csök­kenti a rádiumtól való füg­gőséget, amely rendkívül ritka fém. A Ford kísérleti szakemberei szerint az új rendszerű készülék jobban tűri a magas hőt, ezzel pe­dig lehetővé válik, hogy kö­zelebb helyezzék el a kipu­fogódobhoz. Ezáltal tovább csökkenthető a környezet­szennyező anyagok kibo­csátása. A gyár kezdetben csak kis sorozatban szereli fel az új katalizátort egyes 1995-ös személygépkocsi- és teherautó-típusokra. A találmányt a Ford két szállí­tójával együttműködve va­lósította meg: az amerikai Engelhard Corporationnel és a brit Johnson Matthey- val. A legtöbb katalizátor pla­tina-rádium vagy palládi­um-rádium keverékből ké­szül. A világ legjelentősebb platinatermelője Dél-Afri- ka. A Ford nehézjárművek­nél 1988-óta alkalmazza a palladiumos eljárást, s azó­ta kísérletezett alkalmazá­sával a könnyűjárműveknél is. A jelek szerint sikeresen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents