Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-04 / 53. szám
1994. március 4., péntek HÁTTÉR Újdonságok az érettségin Május 16-án kezdődik 8 órakor a magyar nyelv és irodalom írásbelijével Valami ilyesmi vár majd rátok is, gyerekek! Balázs Attila felvétele Kállai János Nyíregyháza (KM) — Ismét túljutottunk egy fontos dátumon. Márcjus 1-jéig kellett a gináziumoknak és a szakközépiskoláknak megküldeniük a megyei önkormányzat intézményfenntarási osztályára az idei, május-júniusi érettségi, érettségi-képesítő, valamint a technikusképesítő vizsgákra jelentkezett diákokról készített kimutatásokat. A folyamatok tehát beindultak, s haladnak a maguk rendje szerint. De, mint általában, vélhetően most is lesz majd egy-két újdonság. Ezekről kérdeztük Leskovics József főtanácsost, akiknél azok a „bizonyos szálak” összefutnak. O Hányán rugaszkodnak neki a nagy erőpróbának megyénk középiskoláiban? Vannak-e már summázott adataik? — A vizsgázók számát illetően, összesített adataink még nincsenek, de — ezt több év trendje sejteti — megközelítően ugyanannyian fognak az idén is érettségizni, képesítőzni a nappali tagozatokon, mint tavaly. Vagyis: kb. három és fél ezren. □ Változott-e valamiben a vizsgák szabályozása? — A gimnáziumi és a szakközépiskolai vizsgaszabályzatok módosításainak, korrekcióinak dzsungelébe nem sok értelme lenne beleveszni. Érvényes szabályozók A lényeg: a tavalyihoz képest magában a vizsga lefolytatásában alapvető változások nem lesznek. A régebbi kiigazításokat pedig azok, akik a törvényességért felelősek, úgyis ismerik. Arra azért a legrutinosabb igazgatóknak is felhívom a figyelmét: a művelődési és közoktatási miniszter rendelete (megtalálható a Művelődési Közlöny 1991. évi 20. számában) mindkét vizsgaszabályzatot módosította. Vannak persze vadonatúj dolgok is, melyek sokakat érintenek, illetve érdekelhetnek. Változás pl. az elmúlt évekhez képest, hogy az idén érettségiző nappali tagozatos gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók május 16-án megírandó magyar nyelv és irodalom dolgozata felsőoktatási intézménybe jelentkezés esetén nem jésze a felvételi dolgozatnak, azaz ebből a tantárgyból nem lesz közös érettségi-felvételi vizsga. Közös és „házi" □ Ha már itt tartunk: lesz-e valami nóvum a közös írásbelin? Mint modotta, a magyar mint ilyen, „kiesett". Mely tárgyak maradtak tehát? — A matematika, a fizika, a kémia és a biológia tantárgyak írásbeli érettségi vizsgáinak a követelményeit a továbbtanuló diákoknak közös éreftségi- felvételi írásbeli keretében kell teljesíteniük. Fontos és új tudnivaló: nincs mód arra, hogy a tanulók e tárgyakból két dolgozatot, vagyis egy közöset és egy iskolait írjanak, illetve szóbelizzenek, azért, hogy a számukra kedvezőbb eredményt írathassák be a bizonyítványukba. Természetesen, ha a főiskola vagy az egyetem eltekint a felvételitől (vagyis nem kér „közös” dolgozatot), akkor a diák a felsorolt stúdiunokból „házi” (iskolai) vizsgát tehet szóban vagy írásban. De, hogy teljes legyen a kör, elmondom: angol, német, francia nyelvből közös érettségi-felvételi dolgozatot azok írnak, akiknek e nyelvekből felvételizniük kell. □ Az idegen nyelvi érettségi kötelezettsége alól továbbra is mentesülnek azok, akik két közös írásbeli akadályt „vesznek"? — A jogszabály úgy rendelkezik, hogy akik két tárgyból írnak közös érettségi-felvételi dolgozatot, azok mentességet kaphatnak. A hangsúly azon van: kaphatnak. Mert, ha akarják, hatodik tárgyként érettségizhetnek nyelvből is, illetve „C” típusú állami nyelvvizsga papír birtokában beírathatják maguknak a jelest (az 1992 után szerzett „A” vagy „B” típusú vizsgák mentességre nem jogosítanak). □ És mi a helyzet az utóbbi években az érdeklődés és a viták középpontjába került történelem érettségivel? — A már citált Művelődési Közlöny ez évi 29. és 33. számában olvasható egy közlemény, illetve ennek a helyesbítése. A hivatalos írás címe: Tájékoztató a gimnáziumi és szakközépiskolai történelem érettségi vizsga témaköreinek kiadásáról. Ez tekintendő az „alapnak”. Az érettségi tételek összeállításához pedig az Országos Közoktatási Szervező Intézet módszertani útmutatót adott ki, és közvetlenül megküldte valamennyi középiskolának. A többi már a szaktanárok dolga. □ Alig érintettünk egy-két kérdéskört, máris a részletekbe bonyolódtunk. Mit tart még feltétlenül fontosnak elmondani a vizsga-előkészítés jelenlegi szakaszában? — Jóllehet nem tömegeket érint, de akit igen, annak jó tudni: a jogszabályok módosulása miatt az államigazgatási ismeretek és a gépjárművezetői és szállítási ügyintézői ismeretek gimnáziumi fakultatív gyakorlatokból a munkakör betöltésére jogosító, képesítést igazoló bizonyítvány nem adható ki. Ki lesz az elnök? Ez magyarul azt jelenti: vizsgázni az érettségi részeként e tárgyakból is lehet, de ezért külön „papír” nem jár. Lehet, hogy ezekre a „számadásokra” elnököt sem kell majd kijelölni... □ Na, igen, az elnökök! Sokszor már-már az az érzése az embernek: a vizsgabiztosok személye jobban izgatja a diákot, a tanárt, az igazgatót, a szülőket, mint maga az egész procedúra. Kik köréből verbuválódik az elnökök „kara” ? — A minisztérium prioritást ad azoknak az elnökjelölteknek, akik a Tankerületi Oktatási Központok közvetítésével, pályázat útján rákerültek az országos listára. Hogy hányán lesznek a lajstromban, egyelőre nem tudni. De nagy valószínűséggel mondhatom — megjegyezve: a megbízás a megyei főjegyző kompetenciájába tartozik —, szükség lehet majd az általunk „begyűjtött” emberekre is. Nem ülünk; tétlenül, számon tartjuk az elnöki teendők ellátására alkalmas személyeket. Úgyhogy, nemigen jövünk majd zavarba, ha ki kell egészíteni az országos kínálatot. \-----— ■ ——-------------------—----------— ----------------------------------------------------------------------------------17' War *4, j em egyedül jött. Mint l\ / rendesen, most is elkíJ. V sérte felesége. Szólt előtte a portárs, személyesen keres valaki, tehát tudta, hogy várom, mégis félszegen kopogott, s zavartan állt a félig nyitott ajtóban. —Parancsoljon!—biztattam, de ezzel még bizonytalanabbá tettem. Úgy tűnt, legszívesebben visszafordulna, már bánja ezt az egész korai vizitet. Pedig napok óta készülhetett erre a találkozóra. Felvette az ünneplő ruháját, fekete kabátját, előkerült a fényesre pucolt cipő is. Hajnalban kelhettek, hiszen legalább ötven kilométerre laknak a tanyán. — Fáradjanak beljebb! — kérleltem a házaspárt, mert most már egyre kínosabbá kezdett válni a helyzet. Ekkor elindult. Láttam, hogy fél lábával biceg, ami nyiszorgott is a cipőben. — Jó reggelt! — mondta erőtlen hangon. Kezet nyújtottunk, s ő erősen, hosszan a szemembe nézett. Angyal Sándor: Bajtárs —Nem ismer meg?—kérdezte később s szemében észrevettem a bizonytalan kutakodást. — Ne haragudjon, de nem ugrik be. — A fogság... ahonnan együtt jöttünk haza nagy szerencsével—sietett menteni a helyzetet, hogy szavai egymásra hullottak. —A fogság? — Igen, Linzből indultunk, emlékszik, itt váltunk el Nyíregyházán. Maga itt maradt az újságnál, merthogy itt dolgozott akkor is, én meg hazamentem a tanyára. Hűha! Ez meleg helyzet, gondoltam, most aztán szükség lesz a lélekjelenlétre. — Bajtársak voltunk, emlékszik? Hellyel kínáltam, de -> nem nagyon akart leülni, mert akkor a bal lába nyílegyenesen meredt előre a szőnyegen. Óvatosan válaszoltam: — Persze, az idő... a sok változás, hogyan is maradna tiszta az emlékezet... ugye. Az viszont holtbiztos, hogy valakivel nagy lehet a hasonlóság... Merthogy én akkoriban még iskolába sem jártam, így hát hadifogságban sem lehettem... A férfi most döbbent rá, hogy itt valami nem stimmel. Sejtette ő mindjárt, de arra gondolt, csak a felszedett kilók okozták a változást, dehát tévedett, és ő elnézést kér, restelli a dolgot, nem is zavarnak tovább, pedig azt hitték... —Miben segíthetek? — Csak gondoltuk, hogy a kárpótlási jegy... mert hogy most megint megnyílt a lehetőség... gondoltuk, egyeztetjük az időt, azt a 179 napot., de hát így... Búcsúra nyújtotta a kezét, érezni lehetett rajta, mielőbb túl szeretne jutni ezen az egészen. — Ki tudják tölteni? — kérdeztem tőle, mire elhadarta, persze, egyszer már beadták, de most meg kell ismételni, hát ők is próbálkoznak. Elindultak, néztem utánuk a folyosón, s eszembe sem jutott, hogy a nyugati fogságért még nem jár kárpótlási jegy. Közben kihűlt a kávé is az asztalon, amit alkalmi baj- íársamnak szántam. ............1 ‘ 1 ....................n“ JJ" -- 1 Hatalom vagy szolgálat Balogh József-m -r em a legutóbbi alkalmi lommal történt, ha- JL Y nem egy korábbi megyei program alkalmával, hogy egy asszony kérdésfeltevése ürügyén szidni kezdte Orbán Viktort, amikor Nyíregyházán a Vállalkozás és növekedés címmel szervezett fórum résztvevői előtt megtartotta előadását. Egyebek között azt vágta a fejéhez, hogy semmi nem érdekli, csak a hatalom, s az ördöggel is szövetségre lépne, ha annak a koalíciónak lenne esélye a választások megnyerésére. Gondolom, nem kellemes élmény senkinek, ha több száz ember előtt szidni kezdik, akár igaz, amit a fejéhez vágnak, akár nem. Ehhez képeset a Fidesz elnöke meglehetősen vidáman válaszolt a gyanúsításra. Valahogy úgy: nemigen lehet normális az az ember, aki ma hatalomra vágyik. Mert a hatalom demokráciában nem egyéb, mint szolgálat. El lehet persze meditálni azon: vajon mindenki annak tekinti-e, akinek valamekkora hatalom jutott, ám az igazság valóban az, hogy aki egy szikrányi felelősséget is érez hazája, környezete iránt, annak valóban a szolgálat juthat a hatalomról eszébe. Most sok olyan ismerős él körülöttünk, akiről feltételezhetjük, hogy hatalomra vágyik, hisz ha pontos számaink nincsenek is, legalább 130-140 képviselő- jelölt neve kering különböző pártok egyéni, megyei, vagy országos listáján. Közülük szerencsés esetben is legfeljebb húszán lehetnek majd ott a Parlamentben, s egyenként nem is, de pártjuk frakciójának tagjaként gyakorolhatják a törvényhozói hatalmat. Akkor mégis csak hatalom? Abban az értelemben igen, hogy az általuk hozott törvények szerint zajlik tovább az ország politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális stb. élete. De azoknak a törvényeknek az ország gazdasági felemelkedését, jólétét, lakóinak jobb közhangulatát kell szolgálnia. Mert ha nem így történik, az már nem demokrácia, hanem diktatúra. Nyíregyházán a Qualitét Kft.-ben pótkocsikat gyártanak Harasztosi Pál felvétele ■2 MT pw lm O HI III Cr IS Ilii Félelmeink határa Cselényi György-M—j élelmetes az emberek zsigereibe ivódott fé- A. lelem. Félelmetes a mások iránti segítőkészséget meghiúsító kétség: nem lesz ebből valami bajom? Egy házaspár lelkiisme- ret-furdalást tükröző arccal és hangon mesélte: nemrégen autójukkal Nyíregyházán, a Korányi Frigyes úton hazafelé tartottak. Egyszeresük a kocsi oldalára merőleges irányban, az ajtótól mintegy 8-10 méterre egy idős asszony összeesett. Szegény, álljunk meg, hátha segítségre szorul — gondolták. De mielőtt kiszálltak volna, mindkettejüknek egyszerre parancsolt „stopot" a félelem és az óvatosság. Mi lesz, ha azt hiszik, mi ütöttük el, s a sérülését, vagy más problémáját velünk hozzák összefüggésbe? A visszapillantótükörből figyelték, mi történik. Valószínűleg a többi autós is hozzájuk hasonlóan gondolkodott. A jogászok bizonyosan mesélhetnének hajmeresztő esetekről. A múltkorában a Szent István utcán én is or- dibálásra figyeltem fel. Valaki azt hitte, egy balesetet okozó autós le akar lécelni. Ezért lármázott. Szerencsére egy tanú igazolta:“ a gyalogos elvágódásához semmi köze. Csapán érdeklődött: mit tehet érte? Azt mondom, a rászorulók megsegítéséről akkor se mondjunk le, ha amiatt átmenetileg kellemetlen helyzetbe kerülhetünk. Sok tragédiát megélt emberek vallják, amikor igazán szükségük volt rá, ha máshonnan nem, a föld alól is előkerült egy tanú, vagy mentő körülmény. Talán ezt érezhette a Korányi úton az a körülbelül 15. autós is, aki a burkolat szélénél fekvő asszony mellett nem robogott el rideg szívvel.
