Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-30 / 75. szám

1994. március 30., szerda Felháborító vízdíj Moszkvai vendég Budapest (MTI) — Csü­törtökön kétnapos hivata­los látogatásra Magyaror­szágra érkezik Viktor Csernomirgyin, az Orosz Föderáció miniszterelnö­ke. Az orosz kormányfői vizit alkalmával aláírásra vár egyebek mellett az idei áruszállításokról szóló kor­mányközi jegyzőkönyv, il­letve a kettős adóztatást ki­záró egyezmény. A ma­gyar vezetőkkel folytatott tárgyalásokon is minde­nekelőtt a kétoldalú gaz­dasági kapcsolatok kérdé­seit vitatják meg. Ezek so­rában várhatóan szó esik majd az orosz adósságról is. Viktor Csernomirgyin magyarországi útjáról Her­man János külügyi szóvi­vő beszélt szokásos keddi sajtókonferenciáján, f A szóvivő hangsúlyozta: Oroszország igen jelentős helyet foglal el a magyar külpolitikai, külgazdasági kapcsolatokban. Ezért Viktor Csernomirgyin lá­togatásának kiemelt jelen­tőséget tulajdonít a magyar kormány. A látogatás al­kalmat teremt a kapcsola­tok széles körének áttekin­tésére. Erre utal az is, hogy Viktor Csernomirgyin né­pes kíséret élén érkezik hazánkba. A kíséret tagjai­nak sorában lesz Bulgak távközlési, Davidov kül­gazdasági miniszter, Vavi­lov pénzügyminiszter-he­lyettes és Krilov külügy­miniszter-helyettes. A kor­mányfőt üzletemberek is elkísérik Magyarországra, így üzleti partnertárgyalá­sokra is mód nyílik. Viktor Csernomirgyin tárgyal magyar vendéglá­tójával, Boross Péter kor­mányfővel, és az orosz mi­niszterelnököt fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök. A magas rangú ven­dég magyarországi prog­ramja során ellátogat Szé­kesfehérvárra is, ahol az Ikarus gyáregységének munkájával ismerkedik. A szóvivő megerősítette a korábbi bejelentést, mi­szerint április 21-én egyna­pos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Helmut Kohl német szö­vetségi kancellár. Nyíregyháza (KM) — Rend­kívüli felháborodásának kí­vánt hangot adni két nyíregy­házi lakos, Cevár János és Fe­kete Pál. Tegnap kora délelőtt telefonon keresték szerkesz­tőségünket, miután lapunk el­ső oldalán elolvasták: április elsején emelik a vízdíjakat a megyeszékhelyen. — Nemcsak magunk, de kollégáink nevében is szólunk — mondták —, s biztosak va­gyunk benne, nagyon sokan egyetértenek majd velünk. Azért háborodtunk fel kü­lönösképpen, mert épp a múlt héten jelentették be: Buda­pesten 24 forint lesz az emelt víz- és 20 a csatornadíj. Ho­gyan lehet a fővárosi díj 32 forinttal olcsóbb, mint Nyír­egyházán?! Szeretnénk, ha az önkormányzat felülvizsgálná, visszavonná a felelőtlen dön­tést. Úgy gondoljuk, semmivel nem tudják megindokolni ezt az aránytalanságot. Ráadásul ezek a vezetékek nem száz­évesek, mint a fővárosiak (amelyekre költeni kell), s itt a lakosság sok pénzt áldozott a hálózat kiépítésére. Budapest (ISB - H. M.) — A belföldi tőkemozgás elősegíté­sén túl a külföldi tőke beáram­lásának biztosít kedvezőbb feltételeket az a most elkészült törvénytervezet, amely a hazai hitelbiztosítékokkal kapcsola­tos szabályokat módosítaná. A zálogjog megreformálására többek között okot adott a jog napjainkban tapasztalható nemzetköziesedése. Különö­sen a gazdasági élet szabályo­zása során tapasztalható, hogy bizonyos élethelyzeteket kü­lönböző országok azonos mó­don rendeznek — nyilatkozta dr. Harmathy Attila professzor azon a sajtótájékoztatón, ame­lyen az igazságügyi tárca, és a londoni székhelyű Európai Újjáfejlesztési Bank (EBRD) jogi igazgatója is részt vett. Még egy 1964-ben Ameri­kában elfogadott kereskedelmi törvénykönyv söpörte félre azt a korábban tabunak hitt dog­mát, hogy jelzálogjogot csak ingatlanra lehet bejegyezni. Miután az ingóság is bekerült ebbe a körbe, hirtelen fejlő­désnek indultak a hitelviszo­nyok. A változás pezsdítőleg hatott, erőt adott az USA gaz­A víz nélkül nincs élet — folytatták. — A hús, a tej, a kenyér árában nincsenek ek­kora eltérések az ország kü­lönböző pontjain. Elfogad­nánk, és nem lennénk felhá­borodva az emelésen, ha a fő­városban is ugyanennyi lenne a vízdíj. A budapesti bejelen­tés után viszont arra számítot­tunk, Nyíregyházán csökken­tik a díjat. Akkor lennénk egyenlőek a fővárosi állam­polgárral. Ilyen sokba talán sehol az országban nem kerül a víz. Azért ne emeljék a vízdíjat, hogy magas fizetéseket, több százezres prémiumokat fizes­senek ki belőle! Támogatták és ösztönözték a vízórák be­szerelését a lakásokba, s min­denki megpróbál takarékos­kodni. Csökkent a fogyasztás, erre emelik az árakat, hogy legyen több bevétel. Kérjük az illetékeseket, az újságban adják meg a vá­laszt kérdésünkre. Amennyi­ben nem tudják megindokolni az áremelést, az illetékes mi­niszterhez fordulunk, vizsgál­tassa meg az ügyet. daságának. Ezt a hatást felis­merve az EBRD kidolgozott egy modell-törvényt, amely az európai országok nemzeti jel­zálogjogának modernizálásá­hoz nyújt alternatívát. A ma­gyar módosítás részben ennek iránymutatásával készült el, melytől megalkotói a hazai hitelélet felpezsdülését remé­lik. A külföldi hitelező, de a belföldi is könnyebben nyújt hitelt akkor, ha a hitelszabá­lyozás biztosítékokkal kiköve­zett. Ennek érdekében a meg­újítást szorgalmazó szabályok például nagy hangsúlyt fektet­nek az ellenőrizhető, gyorsan igénybe vehető nyilvántartási rendszer kiépítésére. Míg je­lenleg kizárólag a nehézkes, és lassú bírósági végrehajtással juthat csak a hitelező köve­teléséhez, addig a módosítás nagyobb szerepet engedne a zálogtárgyból való kielégítés egyszerűsített formáinak al­kalmazására, például a közös értékesítésnek. A nyilvántartá­si rendszer megtartaná az in­gatlannál hagyományosan kié­pült telekkönyvet, ugyanakkor az ingóságokat még nem el­Két perc kék perc Nyíregyháza (KM - Cs. Gy.) — Szép elismerésben ré­szesült a napokban Mártonná Tóth Katalin, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Rend­őr-főkapitányság sajtóreferen­se. Az Országos Rendőr-főka­pitányság a megyék rendőrsé­gi sajtóreferensei számára pá­lyázatot írt ki arról, hogy a Magyar Televízió egyes csa­tornáján keddenként és csü­törtökönként 21.40 órakor 2-2 percben képernyőre kerülő, s az országban történt legsúlyo­sabb bűncselekményekről tu­dósító rendőrségi műsornak mi legyen a címe, illetve mi­lyen legyen a tartalma, fel­építése. Mártonné Tóth Katalin pá­lyamunkája második helyezést ért el. A díjat dr. Túrós András tábornoktól, az ORFK közbiz­tonsági főigazgatójától a a mi­nap vehette át. Az említett tévéadások címe a Mártonné javaslata alapján lett: Két perc kék perc. döntött helyen, az önkormány­zatoknál, a területi gazdasági kamaráknál tartanák nyilván, de cégjegyzékbe is kerülhet­nének ezek a terhelések A nemzetközi jogfejlődésre is tekintettel megszűnik az in­góra és ingatlanra vonatkozó különbségtétel. A módosítás életbe lépését követően ingó dolgokra is jegyezhető lenne jelzálogjog. Manapság ugyan­is már nem csak ingatlan kép­viselhet komoly értéket, ha­nem például a termeléshez szükséges gépek, berendezé­sek is. Vannak esetek, amikor az elzálogosított vagyontárgy további használatával képes csak az adós kötelezettsé­gének eleget tenni, és így sem neki, sem hitelezőjének nem érdeke annak a vagyontárgy­nak mondjuk a letétbe helye­zése. Az angolszász rendszerben ismert, és régóta használt úgy­nevezett „lebegő zálogjog” nem meghatározott vagyontár­gyat köt le, hanem egy vál­lalkozás mozgó, változó tulaj­donát fedi le. Meghonosodása szintén az üzleti világ pezs- dülésével járhat. Azonos módon rendezni Az új zálogjogi szabályozással felpezsdülhet a hitelélet Autópályák a határtól határig Budapest (MTI) — A ma­gyarországi autópályahálózat fejlesztését a koncessziós rendszer önmagában nem ké­pes megoldani, a tervek meg­valósításához súlyos közpén­zekre is szükség van — jelen­tette ki egy hétfői sajtóbeszél­getésen Tímár András, a Kon­cessziós Autópálya Iroda ve­zetője. Mint elmondta: a rendszer- váltás utáni eufóriát követően rá kellett döbbenni, hogy a dolgok nem egészen úgy ala­kulnak, mint azt várni lehetett. Az elmúlt három évben a bel­ső és a külső körülmények egyaránt jelentősen romlottak, az utóbbinál elég csak megem­líteni a délszláv válságot. A gazdaság és motorizáció növe­kedése is elmarad a prognosz­tizálttól, s ezek a tényezők együttesen jelentősen csök­kentik a koncessziós autópá­lyaépítés megtérülési mutató­it. A külföldi pályázók ezért fokozottabb állami szerepvál­lalást várnak, ellenkező eset­ben ugyanis rendkívül meg­drágulna s veszteségessé válna számukra a beruházás. Az első kelet-európai kon­cessziós autópálya szerződé­sének megkötése óriási jelen­tőségű, ám általános érvényű tapasztalatok levonására nem alkalmas. Az Ml-Ml5 autópá­lya koncesszióban megépülő szakasza ugyanis egy sor jel­lemzőjében eltér az átlagtól. Egyrészt rendkívül kedvezőek a terepviszonyok, másrészt a 43 kilométeres út két — a 15 kilométer hosszú M15-össel együtt három — fővárost köt össze, melyek között az üzleti jellegű forgalom kimagasló nagyságú. Ezenkívül itt bo­nyolódik az európai tranzitfor­galom jelentős része is. A pá­lya megépítése tehát egyértel­műen gazdaságos vállalkozás. Rosszabb a helyzet az M5- ös esetében, ahol a délszláv válság miatt az utóbbi években csökkenő forgalom figyelhető meg. A kivitelezésre kiírt pá­lyázat nyertesével ezért olyan szerződés aláírása valószínű­síthető, miszerint a projekt csak szakaszosan valósul meg, s az állam a költségek mintegy 30 százalékával járul hozzá a beruházáshoz. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az első ütem­ben —1997 végére — a Kecs­kemét-Kiskunfélegyháza sza­kasz készülne el oly módon, hogy az M5-ös már meglévő részét is be kell vinni a vállal­kozásba. Eszerint már az M0- ás körgyűrűtől fizető autópá­lya lesz az M5-ösből, igaz cse­rébe a már megépített szakaszt is felújítják, fejlesztik. A na­gyobb állami részvétel viszont olcsóbb útdíjat eredményez, itt az Ml-es kilométerenkénti 8 forintjával szemben csupán 4-5 forintot kell majd fizetni a tervek szerint. Reményteljes, ám bizony­talan a helyzet az M3-as és az M7-es autópályák továbbépí­tése esetében. Az előbbinél két pályázó is versenyben van, ám el kell gondolkodni azon, hogy 30-40 százaléknál na­gyobb állami szerepvállalás esetén érdemes-e a koncesszi­ós megoldást választani. A döntéskor természetesen olyan szempontokat is figyelembe kell venni, mint az elmaradott térségek infrastruktúra-fej­lesztése — az M3-asnál erre kormánydöntés van —, vagy például a hiányzó autópálya okozta veszteségek. Egy 1990-es számítás sze­rint évente 20 milliárd forint kár éri a gazdaságot a négy főirányú autópálya kiépítet- lensége miatt. Az akkori ada­tok mára valószínűleg több­szörösére növekedtek. Az építkezést viszont erőltetni sem célszerű, hiszen a nem­zetközi tanácsadó cégek is egyértelműen arra a következ­tetésre jutottak, hogy a díjas autópálya csak ott indokolt, ahol a forgalom nagysága eléri a napi 20-25 ezer járművet. Az Ml-esnél ez a szám át­lagosan 22 ezer, de az M7-es esetében a szezonális hatások már rendkívül erősek, az M3- asnál pedig még a forgalom­nagyság nem indokolja az autópálya országhatárig törté­nő megépítését. Japán élete Japán rítus A kiállítási meghívó címlapképe Nyírbátor (KM - B. E.) — A nyírbátori Báthory István Múzeumban nyílik meg Nagy Z. László fotóművész Japán című kiállítása már­cius 31-én délután három órakor. A fotográfus és fe­lesége két évet töltött a szi­getországban, a tárlat anya­ga a japán táj szépségét, az ország hagyományait, az ünnepek és szertartások mozzanatait, a mindennapi élet sokszínűségét mutatja be. Ezt megelőzően a Ma­gyar Néprajzi Múzeumban rendezték meg ezt a kiállí­tást, Nyírbátorból pedig majd Nyíregyházára ván­dorol tovább. A bátori mú­zeumban május 1-jéig te­kinthető meg naponta 9-17 óra között. Hfrmustra Néhány héten... ...belül a kormány megtár­gyalja a bankok feltőkésí­tését és privatizációját — hangzott el az Állami Va­gyonkezelő Rt. tájékoztató­ján. Mint rámutattak, a kül­földi tulajdonosok kivá­lasztásánál nem a devizabe­vételek nagyásga, hanem a banki szolgáltatások szín­vonalának emelése lesz az elsődleges szempont. (MTI) Októberben... ...kezdik meg a nagymarosi körtöltés elbontását és eközben fokozatosan feltöl­tik vízzel a jelenleg még száraz munkagödröt — kö­zölték a helyreállítást szer­vező Főber tájékoztatóján. A munkálatokat 1996 nya­rára kívánják befejezni. (MTI) A moldovai... ...vezetéssel szemben álló Dnyeszter melléki Köztár­1 saság a közelmúltban olyan rendelkezést fogadott el, amelynek értelmében a te­rületén lévő katonai raktá­rak az önhatalmúan kikiál­tott, elsősorban oroszok lakta köztársaság tulajdonát képezik. (MTI) Nem vált be... ...a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Leonyid Kravcsuk ukrán elnöknek az a számítása, hogy a par­lamenti választás nyomán hatalmi vákuum keletkezik, s különleges elnöki jogkör­rel irányíthatja majd Ukraj­nát. (MTI) Jelentkezett... ...az eltűnt lány. A Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság körözte Erdős Be­atrix törökbálinti lakost, aki március 28-án az esti órák­ban önként jelentkezett a Székesfehérvári Rendőrka­pitányságon. (MTI) APEH-vesztegzár tést elkövetőt már négy al­kalommal büntették meg, összesen 440 ezer forint mulasztási bírságra. Az el­ső három büntetésről szóló határozatot megfellebbezte a vállalkozó, de nyugtát az­után sem adott, s így újra lebukott. A rendelkezések szerint most három napig zárva lesz a parkolója, utá­na természetesen nyithat — függetlenül a megfellebbe­zett bírságolási ügy kime­netelétől —, de ha újabb szabálytalanságot követ el, akkor már öt, később tíz napra helyezik vesztegzár alá az útszéli kocsileállót. j. . MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL. Nyíregyháza (MTI) — Bezárta az egyik nyíregy­házi vállalkozó fizető autó­parkolóját kedden az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága, mi­után a tulajdonos soroza­tosan megszegte az adózási szabályokat. A vállalkozót — aki a vásártérnél üzemeltet par­kolóhelyet — egy hónapja rendszeresen felkeresik az APEH-ellenőrök, mert egy­általán nem ad, vagy nem az előírásoknak megfelelő­en tölti ki a nyugtát a par­kolóba betérő autósoknak. A sorozatosan szabálysér-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents