Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-30 / 75. szám
1994. március 30., szerda $ Fórum olvasóink leveleiből KM-POSTA Van, akinek érdemes fóliázni, de még többen vannak, akik nem bírják a nagy költségeket Harasztosi Pál felvétele Válasz A lapban 1994. március 23-án megjelent olvasói levél „A tartozás titkai” címnél az OTP-kölcsön visszafizetésével, kamatozásával foglalkozik. Az olvasó okfejtése és számítása tökéletesen igaz. Azonban a matematika törvényszerűségén az OTP sem tud változtatni. Nagyobb tartozáscsökkenésre csak a törlesztési idő utolsó harmadában lehet számítani, ugyanis nem szabad számításon kívül hagyni azt a tényt, hogy a kölcsön lejárata 30 év, ez alatt az idő alatt kamatos kamatot kell megfizessen az ügyfél, továbbá a 28 százalék nem egy mérsékelt kamatláb. Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Nyíregyháza Ügyintézés A lányom 1984-ben elhunyt, három kiskorú unokámat mi vettük magunkhoz a feleségemmel, mert az apjuk lemondott róluk. A legnagyobbik közben betöltötte a nagykorúságot. A feleségem kapta az árvaellátást, de tavaly májusban elhunyt, így én lettem a gyermekek gyámja. Ekkor a gyámhatóság már értesítette a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, hogy a feleségem elhunyt, ezért az én nyugdíjtörzsszámomra küldjék az árvaellátást. Mivel továbbra is a feleségem törzsszámára utalták az ellátást, a posta visszaküldte hozzájuk. Tavaly októberben kaptam meg a szeptemberi és az októberi árvaellátást, a novemberit egyszerű postautalványon küldték meg, 288 forint hiányzott belőle. A tavaly december havi árvaellátást még nem kaptam meg. Azt mondták a gyámhatóságnak, hogy január 24-én feladták a december havit, de ezt a mai napig nem kaptam meg. Csak ígérgetnek. Három levelet is küldtem, de egyre sem válaszoltak. Az az érdekes, hogy 1994. januártól rendesen kapom az árvaellátást — a néhai feleségem nyugdíjtörzs- számán. Kiss Lajos Sóstóhegy Sötét út A Nyíregyháza-Nagyhalász és a Kemecse-Kótaj útjainak kereszteződését éjszaka és ködben nehéz észrevenni! Javaslat, kérés: Egy lámpa, egy fényforrás, egy, az útkereszteződést megvilágító kandeláber megoldaná ezt a gondot. U.G. Kótaj Rossz kenyér Előrebocsátom, remélem, a választási acsarkodások közepette „üde” színfolt lesz témám. Milyen az a kenyér, ami az utóbbi 3-4 évben forgalomban van? Azt tudjuk, hogy drága, sőt nagyon drága (150 százalékos emelés). Mi hiányzik belőle, a lelkiismeret, a szaktudás, netán a nagyüzemi jó búza? Szóval, ez a kenyér, amit itt Mátészalkán és környékén lehet kapni, egy nap után vágha- tatlan, morzsálódik, a bélé különválik a héjától, amúgy külsőleg nagyon formás, béltartalom nélkül. Az ára viszont ugyanolyan magas, mint a jó kenyereké. Egy vásárló Mátészalka Az adótorony árnyéka Azzal a kérdéssel fordulunk Önökhöz, hogy a 41. számú út mellett lévő és a Diák utcára balra ívelő nádas területen kinek a hozzájárulásával építették fel az adótornyot tavaly? Az út teljesen tönkre van téve, semmiféle járművel behajtani nem lehet. A közelben lakókat meg sem kérdezték! Most sokkal, rosszabb a televízió adása, mert állandóan kásás a kép, illetve zavaros, jó lenne, ha az említett környék lakóit is megkérdeznék! Mi, a közelben lakók nagyon fel vagyunk háborodva az említett építmény miatt, sőt még az út miatt is, hogy teljesen felvágták, szinte járhatatlan, nos, mit tudnak tenni ennek az érdekében? Az építtető nem köteles rendbe tétetni?! Kérjük az illetékeseket, hogy a panaszunk mielőbb orvosolják. Helyesbítve, azzal, hogy az említett terület nem külterület, mint ahogy az újságban olvastuk, hanem belterület! A lakók Nyíregyháza, Diák és Rozsnyó utca Leleplezett kereskedelem Lefoglaltak 3421 darab, rendeltetésszerű használatra alkalmatlan hajszárítót Nyíregyháza (KM — TMI) — Megdöbbentő eredménnyel zárult a közelmúltban a Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, a Vám- és Pénzügyőrség, az APEH és a Megyei Rendőr-főkapitányság közös akciója. A KGST-piac körüli 8 raktár- áruházban és két belvárosi üzletben ellenőriztek, hogy betartják-e az elektromos háztartási és híradástechnikai cikkek forgalomba hozatali feltételeit, a vám előírásokat, a nyugtaadási kötelezettséget, stb. A kép, amit ez az ellenőrzés elénk tár, több, mint lehangoló. Bevizsgálatlanul — Az akcióra azért volt szükség, mert nagyon elteijedt azoknak a termékeknek a forgalmazása, amelyek a forgalomba hozatali előírásoknak nem felelnek meg — mondta Holló Jánosné, a Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője. — így nincsenek a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet és a KERMI által bevizsgáltatva, holott jogszabályok írják elő, hogy a hazai és importtermékek is csak ezeknek az engedélyével kerülhetnek forgalomba. Az előzetes minőségvizsgálatot — amely a fogyasztó érdekeit, sőt testi épségét védi —, a gyártó, illetve az importáló köteles elvégeztetni. Tavaly október elsejétől importáruk esetében már a vámnál kötelesek az importálók igazolni. Enélkül új termék nem kerülhet be az országba. Ennek a rendeletnek a hatása azonban itt a megyében még nem érzékelhető. Változatlanul 'találunk nagy mennyiségben olyan termékeket, amelyek nincsenek bevizsgáltatva. □ Konkrétan milyen termékekről van szó? — Eddig elsősorban az elektromos, híradástechnikai eszközök — úgy, mint video, tévé, rádió, rádiómagnó — sokaságát árusították így, most már bővült a kör háztartási kisgépekkel, eszközökkel. Például kínálnak húsdarálót, vasalót, szendvicssütőt... Ezek többnyire importtermékek, eredetük ismeretlen, nincsenek bevizsgáltatva, nem volna szabad forgalmazni ezeket. 3421 db Diana nevű, rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, sőt esetleg élet- és tűzveszélyes hajszárítót foglaltunk le az akció során öt boltban. Ezek értéke közel kétmillió forint. (Kérjük azokat, akik ilyen hajszárítót vásároltak, vigyék vissza a boltba, a kereskedő köteles az árát visszafizetni!) □ A hatóságok igen nagy erőfeszítéseket tesznek és még most sincs rend a piacon... — Hogy mennyire így van, bizonyítja az eredmény. Csak ebben a tíz boltban több, mint 55 ezer termék forgalmazását kellett megtiltanunk, összértékük közel ötvenmillió forint. Mind híradástechnikai termék, de van benne kazetta, elemes óra, adapter, olajsütő, szinte minden. 800 milliárd forint A becslések szerint tavaly a feketegazdaságban ilyen és hasonló módon, meg persze, a joghézagokat kihasználva majd 800 milliárd forint(!) jövedelem keletkezett. Az ellenőrzésekre, különösen a nagyon eredményes összehangolt akciókra tehát nagy szükség van. Papp Lászlónak, az APEH Megyei Igazgatóság előkészítő és adatszerző osztály vezetőjének is ez a véleménye. Őt a túlnyomórészt külföldi érdekeltségű üzletekben szerzett tapasztalatokról kérdeztük. — Az adóhatóság a nyugta-, számlaadási kötelezettséget ellenőrizte, teljes körű leltárt készítettünk, hogy a boltokban lévő áruk származását tudja-e igazolni a kereskedő. Igen nagy gondok voltak, hat egységnél tapasztaltunk valamilyen szabálytalanságot. Ez év január elsejétől az iparcikk kiskereskedelemben kötelező a pénztárgép használata. Az is célunk volt, hogy meggyőződjünk, van-e pénztárgép, illetve adnak-e nyugtát. A tízből négy egységnél próbavásárlást végeztünk és nem kaptunk nyugtát. Ez százezer forint bírsággal sújtható, ismételten már a duplájáig terjedhet és a negyedik esetben bezáratjuk az üzletet. , □ A leltárok mit mutattak meg? — Csak két boltban sikerült a bizonylatokat részben egyeztetni, a többiben ezek nem voltak a helyszínen megtalálhatók. Három napon belül be lehet mutatni, így maradt négy bolt, amely továbbra sem tudta igazolni a beszerzés forrását. Két egységet emiatt és a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt is meg fogjuk bírságolni. Az ügyeket nem zártuk le teljeskörűen, miután ezeknek a cégeknek egy része nem megyei székhelyű, hanem Hajdú-Bihar megyei, illetve budapesti. Más megyei igazgatóságokkal kell összefogni, hogy tisztázzuk ezeket. Csempészáru? Hogy honnan kerülnek ide a silány minőségű, bevizsgálat- lanságuk miatt akár életveszélyes termékek, erre csak a feketegazdaság rejtelmes útjait ismerők adhatnának választ. Sejthetjük, egy részük csempészáru, aminek fogalmazásából jó hasznot vágnak zsebre a kereskedők. S lám, hiába van törvény, ezek a termékek nagy mennyiségben kerülnek be az országba vala-, hol... Kelet-Magyaior szag 7 Szerkesztői üzenetek Kérvényezhet... ...nevelési támogatást az önkormányzattól, ha megfelel a feltételeknek — üzenjük a Kissné Fehér Anna nevet választó levélírónknak Szamossályi- ba. Türelmét... ...kérjük szakjogászunk válaszáig Görög Sándor nagykállói olvasónknak. Ha járadékát... ...nem jövedelmet pótló kártérítés, hanem munkaerőpótlás (háztartási és házkörüli munka nehéz része) címén kapja a biztosítótól, akkor nem kell adót fizetnie. Ez a járadék a nyugdíjba se számít bele — üzenjük id. Kovács Józsefnek Tiszavasváriba. 7480... ...forint lett az öregségi nyugdíj legkisebb összege — üzenjük Takács Tamásáénak Záhonyba. Lakásról... ...lemondás esetén a fizetendő térítési díj mértékét a helyi rendeletben szabályozzák. A vételárnak csak tíz százalékát kell egy ösz- szegben kifizetnie a lakást megvásárló bérlőnek — válaszoljuk F. M. nyíregyházi telefonálónknak. w Cg dl m A m w* Ifi SIS Volt-nincs birtok Dr. Kovács Mihály Egy ibrányi olvasónk szülei földjének egy részét, ami a lakásuk mögötti kerthez tartozott, a földrendezéskor a tsz használatába adott területként tartották nyilván, függetlenül attól, hogy ezt mindig olvasónk szülei használták. Olvasónk szerint az 1981-es földnyilvántartási rendezéskor a szülei fizették meg a mérési költséget, 1993-ban viszont a kárpótlási földalapba került, amit az új tulajdonos a kárpótlási jegyéért ellicitált. A föld jelenleg is be van vetve, de az új tulajdonos szeretné birtokba venni, hiszen ő jóhiszeműen árverésen vette meg. Sajnos, olvasónk nincs egyedül gondjával és nem is csak Ibrányban jött létre ilyen felemás helyzet a megyében. Az ilyen helyzeteket annak a korábbi földrendezési jogszabálynak a nem megfelelő végrehajtásával hozták létre 1959-1961 között. Ekkor az egyes települések belterületeit, illetve külterür létéit úgy osztották meg, hogy az egy-egy házasingatlanhoz tartozó — az akkor meghatározott teleknagyságon felüli — kertrészét külterületté nyilvánították és egyúttal tagosítva, a termelőszövetkezetek használatába adták. Ekkor a tagosított kertrészekre a korábbi tulajdonosok nevét nem vezették át, így tulajdonképpen úgy szűnt meg a tulajdonjoguk, hogy nem is tudtak róla, különösen akkor, ha a föld- használat változatlanul a volt tulajdonosoké maradt és nem a tsz használatában. Ez a helyzet a legtöbb helyen csak most derült ki, amikor a részaránytulajdoni, vagy kárpótlási földalapok nevesítésre, illetve licitálásra kerülnek, de a föld- használók valamilyen ok miatt — nem voltak tsz- tagok, nem váltották meg a földet tőlük — ilyen áron nem juthatnak földhöz és más jogosultak nyújtják be rá az igényüket. Ezekben az esetekben az alapvető hibát a szövetkezetek okozták azzal, hogy nem figyeltek oda a földnyilvántartásaik pontosságára, a változásokat nem vezették át, és a különböző földalapok kijelölésekor ezek a hibák átkerültek a jelenlegi eljárásokba is. A földhivatalok nyilvántartásainak hiányosságai is hozzájárultak ezekhez a gondokhoz, melyek megoldása az esetek többségében a bíróságoknál fog lecsapódni, rengeteg bosszúságot, idegességet, anyagi veszteséget okozva az érintetteknek. Egy ófehértói olvasónk 1987-től bérelt területet a termelőszövetkezettől, amely részben gyep, részben szántó volt. A vagyonnevesítés során a területet megvette és miután az állattartással felhagyott, az egész gyepet felszántotta. Amikor a földhasznosítási támogatást igényelte, akkor derült ki, hogy az egész terület — az is, amit korábban szántóként kapott bérbe — gyepként szerepel a földhivatalnál. A művelési ág változás iránt beadott kérelmére olyan választ kapott, hogy ezért jelentős összeget kell fizetnie, amit igencsak sérelmez, hiszen a földet saját maga tette hasznosíthatóvá. A másik sérelme: a szövetkezettől úgy vehetett ki gyümölcsöst a vagyonjegyéért, hogy bizonyos aranykorona értékű vagyonjegyet, ezenkívül pénz-egyenértékű vagyonjegyet és ennek húsz százalékát kitevő készpénzt is be kellett fizetnie. Olvasónk úgy érzi, hogy a tsz vezetőbe félrevezette, amikor az AK értéken felül még mást is fizettetett velük. Olvasónk első problémájára a választ a jogszabály egyértelműen megadja, azaz a művelési ág változásért magasabb értékűvé minősítéséért díjat kell fizetni, melynek mértékét a földhivatal állapítja meg. Javasoljuk olvasónknak, forduljon méltányossági kérelemmel a megyei földhivatalhoz, hogy mérsékeljék, illetve ha lehetőség van rá, engedjék el a művelési ág változással járó fizetési kötelezettséget. A második problémájának orvoslása a bíróságtól várható, abban az esetben, ha bizonyítani tudják, hogy a szerződés aláírásakor tévedésben voltak, vagy a tsz megtévesztette olvasónkat. Ezt sürgősen tisztázni kell, mert a szerződés megkötésétől számított egy éven túl már nincs lehetőség a szerződés érvénytelenségének kimondására, azaz lejár a megtámadhatósági határidő.
