Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-30 / 75. szám

1994. március 30., szerda KOZELET Esélyt érzünk magunk mögött Balogh József Nyíregyháza (KM) — A Ma­gyar Elet és Igazság Párt­ja választási kampánynyi­tó nagygyűlést tartott az el múlt vasárnap. Nagykálló- ban Lengyel Zsolt, Nyíregy­házán Demcsák József és Tóth Sándor jelöltek mutat­koztak be. Mindkét nagy­gyűlésen Csurka István, a MIÉP elnöke volt a szónok, aki a két esemény között saj­tótájékoztatót tartott. Rövid beszámolójában el­mondta, hogy a párt minden megyében listát állíthat, mert sikerült megfelelő mennyisé­gű jelölőcédulát összegyűj­teni, s természetesen országos listájuk is lesz. Ezekben az ajánlócédulákban a választók azt juttatják kifejezésre, hogy egyetértenek a MIÉP prog­ramjával, s valódi rendszervál­tást szeremének. □ Milyen eredményre szá­mít elnök úr a választáson? — Mi jó esélyt érzünk ma­gunk mögött. Úgy látjuk, hogy amennyiben minden helyen meg tudjuk ismertetni progra­munkat, akkor nagy meglepe­tésekre is képesek vagyunk. A sok alaptalan támadás, amely ért bennünket, szintén ezt a feltevést erősíti. Nem látjuk be, hogy egy jelentéktelen kis erőt, amelyet sokan láttatni akarnak bennünk, miért kell ekkora támadások középpont­jába helyezni. Ha valóban nulla esélyünk volna — mint ahogy a Magyar Hírlap a saj­tóban teljesen szokatlanul a címoldalán közölte a múlt hé­ten —, akkor talán nem kel­lene örökösen támadni minket. Nem tudjuk milyen sajtóetika az, amelyik egy nulla esélynek ilyen nagy nyilvánosságot ad. A március 15-i ötvenezres nagygyűlésünk azt hiszem, nem nulla esélyt jelent, és azt sem tudom elfogadni, hogy Csurka István Szekeres Tibor felvétele más pártok, amelyek meg se tudnak alakulni, hogyan előz­hetnék meg azt, amelyik min­denütt nagy érdeklődés köze­pette tartja meg választási gyűléseit. A magyar társada­lom meg fogja ismerni, hogy munkát, kenyeret, jobb életet, esélyegyenlőséget kínálunk, igazságos társadalmat, nyu­galmat, biztonságot, család­építést akarunk, ami nélkül nincs nemzetépítés. □ Milyen pártokkal képzel­nek el együttműködést akkor, amikor a többi párt — még az MDF is — a szélsőségek kö­zött a Munkáspárttal emlegeti a MIÉP nevét? Elképzelhető-e ezek után közeledés az MDF és a MIÉP között? — Nem elképzelhetetlen. Ez éppen annyira felelőtlen ki­jelentés volna, mint az, hogy ha most, a programok csatája előtt valamilyen szolgai kije­lentést tennénk. Ez különben is az én számból azt hiszem legutoljára kell, hogy elhan­gozzék. Nekem nincs elszá- molnivalóm az MDF-fel. Ha valakinek lelkiismeretfurdalá- sa lehet ma velem kapcsolat­ban, és egyáltalán a MIÉP-pel kapcsolatban, az az MDF. Ők zártak ki, és máig sem tudják megmondani, hogy miért. Nem én hagytam el az MDF- et. Nagyon sok szolgálatot tet­tem az MDF-nek, életem je­lentős részét az MDF-ért ál­doztam fel. Azt hiszem tettem annyit érte, mint egyik-másik miniszter, aki azt sem tudta 1987-ben hogy mi az MDF. □ Kikkel lépne koalíciós kapcsolatba a MIÉP? — Azokkal a pártokkal lé­pünk majd koalícióra, ame­lyek kiszakítják magukat a So­ros-körök nyomása alól. A kö­vetelés onnan indul el, hogy ne alakítsanak velünk koalí­ciót, bennünket kiszorítsanak. Azok a pártok, amelyek ezen túlteszik magukat, azok ne­künk természetes szövetsége­seink. Azok viszont, amelyek szolgaian követik ezeket a követelményeket és kiszol­gálják, azokkal nehéz egyetér­teni. Hogy ez mennyire így van, és mennyire meg kell nézni mi történik a nagyvilág­ban, tessék belegondolni abba, mit mondott Lech Walensa az elmúlt héten. „Én nem annak a forradalomnak az élén álltam, amelyet most nyugatról annyi támadás ér, illetve amely ter­mészetesnek vette, hogy mi lengyelek Európához tar­tozunk. És mennyi támogatást kapunk? — tette fel a kérdést Walensa —. Semennyit.” Ta­lán nálunk is ideje volna ennek a számvetésnek. Mit kaptunk mi és mit fizettünk a privatizá­cióért, a piacaink elvesztésé­ért, az állandó tőkekiáramlá­sért? □ Kiket ért a Soros-körök alatt? — Azokat, akik pártokba el­oszolva, a liberalizmus elv­rendszere mögé bújva hata­lomra törnek Magyarorszá­gon. Azokra a pénzügyi és gazdasági körökre, amelyek régen is irányították a magyar pénzügyi életet, ma pedig a háttérből vagy éppen közvet­lenül irányítják a gazdasági életet. Érdekes, hogy senki sem akarja meglátni az össze­függést a Soros-körök és az ál­lami tulajdonosi részvénytár­saság állandó vezetőválsága között. Ha jól tudom, annak két amerikai és magyar állam­polgárságú vezetője volt az el­múlt négy esztendőben. Ma már nincs, mert leváltották. De miért van ez az állandó bi­zonytalanság? Miért cserélt legtöbbet az Antall-kormány pénzügyminisztert és miért nem tudott egyetlen egy ko­moly privatizációs alapelvet alkotni? Mert nincs privatizá­ciós törvényünk, nincs egy olyan igazodást megkövetelő privatizációs eljárásunk, sza­bályzatunk, amely érvényes volna és minden ilyen éves tervét a kormány késve ter­jesztette be. Ilyen sugárban tudnám a Soros-köröket Ma­gyarországon megnevezni. □ Hogyan képzeli el az adósság kezelését a MIEP? — Nem megyünk fejjel a falnak. Látjuk, hogy ez az ál­lapot, amely a ’70-es éve vége óta tart — hogy tudniillik a magyar gazdaságtól állandóan tőkét vonnak ki, a magyar nemzeti össztermék állandóan zsugorodik, a magyar érték egyre kisebb —, tarthatatlan. Es ennek az okát is tudjuk: ez a tőkekiáramlás. Azonban mi sem a fizetést megtagadni, sem olyan műveletet végrehaj­tani, amelyek nincsenek elő­készítve itt belföldön is, nem szabad. De azt nem ismerjük el, amelyet a mostani pénzü­gyi körök hirdetnek, hogy ez egy visszavonhatatlan, meg­másíthatatlan állapot. Sorssze­rű, hogy nekünk csak ezen az úton kell haladni? Nem. Lehet tárgyalásokat kezdeményezni, lehet belföldi ügyeinket más­képpen rendezni, az államház­tartást másképpen rendezni és abból következhet egy egé­szen más, magyar érdekű, sa­ját érdekű pénzügyi politika. Természetesen ennek az is a következménye, hogy ezt a pénzügyi vezetést, amely vál­tozatlan az előző rendszer óta, ezt le kell cserélni. Orvoslást a konkrét bajokra Kovács Éva Nyírbátor (KM) — Választá­si nagygyűlésen találkozott Nyírbátor lakosaival a hét végén Palotás János, a Köz­társaság Párt elnöke. Mint bevezetőjében elmondta, az ilyen találkozások arra jók, hogy egy programpárt — mint amilyen a Köztársaság Párt is — ismertesse elkép­zeléseit, konkrét célkitűzé­seit leendő választóival, az érdeklődőkkel. Programból sok száz lehet, megoldásból azonban már nincs ennyire sok — mondotta bevezetőjében a pártelnök, aki ezután részletesen kifejtette, milyen gondokat lát az ország sorsában, s megmondta azt is, milyen gyógymódokat javasol ezekre a bajokra. Ismertette, mit, miképp és miért cseleked­ne pártja, ha hatalomra jut. A jelen helyzet értékelésekor ki­derült: 1990-ben az előző tár­sadalmi rendszer lebontása volt a feladat, most azonban az építést kell annak tekinteni. Nem elég bírálni — derült ki a későbbiekben — fontos azt iá megmondani, konkrét bajokra milyen konkrét orvoslások lehetségesek. Legyen világképünk — fi­gyelmeztetett Palotás —, de nem mindegy, hogy milyen. Lehet követendő az évezredes hagyományokon alapuló ke­resztény értékrend, vagy a lé­nyegesen fiatalabb liberális A. Palotás János Szekeres Tibor felvétele gondolkodás is, mindkettőre érvényes, hogy ’94-ben már nem szabadna egyetlen világ­nézetet sem kormányszintre emelni. Mégpedig azért, mert ez esetben a kormány saját ideológiájának alátámasztásá­ra saját embereit választja ki az egyes posztokra, holott a kiválasztás szempontjának ki­zárólag a szakértelmet kellene tekinteni. Az ország helyzete ugyanis mára olyan, hogy minden hozzáértőre szükség lehet. A Köztársaság Pártnak 400 különféle szakembere van, ja­varészt olyan emberek, akik saját területükön nagy tekin­télynek örvendenek. Tuda­tos munkájuknak köszönhető, hogy a Köztársaság Párt ma már nem csak azt tudja mi a baj, azt is képes megmondani, mi a jó. A vállalkozások négy legna­gyobb problémája között Pa­lotás János első helyre a fize­tőképes kereslet hiányát, má­sodikra a folytonosan változó jogszabályokat, harmadikra a világméretekben is magas ha­zai adó- és járulékarányokat, negyedikre pedig a bankok egyeduralmát tette. A mai ten­denciák mindezeknek a szem­pontoknak következtében ha­ladnak negatív irányba, de nincs mit csodálkozni ezen, ha egy-egy bankvezér, vagy más jellegű vezető kinevezésekor a kormány legfőbb szempontja a szaktudás, hozzáértés helyett a lojalitás, az elvhűség volt. Hogyan szabadulhatunk meg a rendkívül nagy állam- adósságtól? — kérdezte Palo­tás, aki nem maradt adós a vá­lasszal sem. Mint mondotta, az állami vagyontárgyak priva­tizációjával, nevezetesen a MÓL Rt. vagy a MATÁV ma­gántulajdonba adásával elér­hető lenne, hogy a bevételből származó összegekből vissza­fizessük a tartozást, s így csök­kenhetne a kamat, lendületbe jöhetne a gazdaság. A helyzet jelenleg igen súlyos, de van belőle kiút — derült ki a párt­elnök szavaiból. A választások előtti kor­mánypropagandával kapcso­latban Palotás János megje­gyezte: fontos bemutatni a múltat, de ez soha nem a kor­mányok feladata. A kormány sem rendőr, sem bíróság, sem sajtó nem lehet, egyetlen dol­ga, hogy az ország szekerét a legjobb irányba kormányozza, amiből az következik, hogy tagjainak nem annyira hátra, sokkal inkább előre kell tekin­tenie. Arra a kérdésre, hogy mit tesz akkor Palotás, ha pártja „leszerepel” a választásokon, a pártelnök elmondta: Ha a Köztársaság Párt nem jut be a parlamentbe, őt sem láthatjuk majd a politika mezején többé. Mint hozzátette: ezzel a variá­cióval, a bukás gondolatával egyáltalán nem foglalkozik, hiszen azért csinálja, mert győzni szeretne. Neki is, akár­csak pártja valamennyi képvi­selő-jelöltjének biztos egzisz­tenciája, megélhetése van, a vereség gondolatával tehát őket nem lehet zsarolni. Ez az ország sikerre ítéltetett — tette hozzá a továbbiakban —, s a Köztársaság Párt azon mun­kálkodik, hogy bebizonyítsa ezt. Egy médiákkal kapcsolatos kérdésre válaszolva kifejtette: A közvéleménykutatások sze­rint pártja a 4-6. helyen áll a népszerűségi listán, ami a pártelnök szerint megelőlege­zett bizalom a sajtó részéről. Más kérdés az — tette hozzá —, hogy pártja mindössze másfél éves múltra tekinthet vissza, míg a többinek legalább öt-hatéves előélete van. Az első és második helyeket jó ideje a botránypár­tok foglalják el, ilyen alapon a Köztársaság Párt nem szeretne közöttük lenni. Ebben a párt­ban ugyanis botrányokról sze­rencsére szó sincs. A családok' éve Kovács Éva •m—t z az esztendő a csa- M-f ládok nemzetközi I J éve. A szervezők szándéka szerint nem ke­vesebb lenne idén a feladat, mint felhívni a figyelmet ar­ra, hogy a társadalom leg- kissebb közössége, ha úgy tetszik, az alap működése nélkül valójában maga a fel­építmény sem létezik. Nem könnyű valóra vál­tani e szép elképzeléseket. Valahogy úgy tűnik, mintha minden a szervezők szándé­ka ellen dolgozna: a gaz­dasági helyzet nemcsak nálunk, de nemzetközileg is rossz, a megélhetés nehéz, nő a munkanélküliség, s mindezekkel együtt romlik a családok és a társadalom hangulata is. Márpedig ha rossz a han­gulat, nem lehetnek boldog családok, felszabadult, ki­egyensúlyozott családta­gok, szülők és gyermekek sem. Mindenki tudhatja a maga életéből: ha reggel otthon bármilyen ok miatt rosszul indul a nap, a mun­kahelyen sem igen le­szünk felszabadultak, vidá­mak. A társadalom meg­annyi gondja a családok­ban, a mindennapokban, a hétköznapokon csapódik le. Mitől lettünk rosszked­vűek? Hosszú a lista. Amíg a rendszerváltás előtt a tár­sadalom biztonságát szol­gálta az általános foglal­koztatottság, az állam je­lentős mértékben dotálta az alapvető fogyasztási cikke­ket, voltak üzemi óvodák, családi, vállalati üdülte­tések meg ingyenes nyári gyermektáborok, a szoci­ális szolgáltatásokhoz in­gyen vagy csekély térítés el­lenében bárki hozzájutott, addig mára nagyot fordult a kocka, sok minden meg­változott. A gazdaság struk­turális átalakulásával meg­szűnt a foglalkoztatás biz­tonsága, mind többen van­nak azok, akik szakképzett­ségük vagy lakóhelyük hát­rányos helyzete miatt telje­sen kiszorulnak a munkahe­lyekről. A társadalombizto­sítás átalakulásával pedig nő azoknak a családoknak a száma, amelyek nem lesz­nek jogosultak ellátásokra, s így mind hátrább szorul­nak a periférián, s aligha kell bizonyítani, az ilyen családok gyermekei az át­lagosnál is rosszabb körül­mények közé kerülhetnek. A kormányzat természe­tesen igyekszik ellensú­lyozni a mára kialakult, a családok életét hátrányo­san befolyásoló folyama­tokat. Csakhogy nem köny- nyű a dolga. Az önkor­mányzatok a megmondha­tói annak, mennyi a rászo­ruló, a segélyek különféle formája iránti jogos igény, s mennyi áll azok teljesí­téséhez rendelkezésükre. Nincs az a pénz, ami el ne fogyna, s akkor a kérni res- tellőkről még szót se ejtet­tünk. Ez az év a családok éve. Ha többre nem is, arra ta­lán elegendő lesz, hogy el­hitesse velünk: ha nagyobb is a baj, kisebb is a kenyér, azért a kisebb és nagyobb családban is juthat a má­sikra egy-egy megértő szó, jó szándékú, biztató mo­soly... Kampánysorok m Szűrös Mátyás... ...lesz április esején a Ma­gyar Szocialista Párt me­gyei szövetségének vendé­ge. Délelőtt Kemecsén ta­lálkozik az önkormányzati képviselő-testület tagjaival, délután 2 órakor a mozite­remben a falu lakott várja választási gyűlésre. Fél öt­től a megye szocialista kép­viselőjelöltjeivel találkozik Nyíregyházán, majd a Szar­vas utcai irodaház nagy­termében választási fó­rumon mutatja be a jelöl­teket. Este 7 órától Baktaló- rántházán, a művelődési házban lesz lakossági fó­rum előadója, ahol Lakatos András képviselőjelöltet is bemutatja. (KM) A Független... ...Kisgazdapárt országgyű­lési képviselője, dr. Kávás- sy Sándor választási gyű­lést tart március 30-án délu­tán 6 órától Kölesén; már­cius 31-én 18 órától Tur- istvándiban; és április 1-jén 18.30 órától Gacsályban. A rendezvényekre minden kisgazdaérzelmű embert szeretettel várnak. (KM) Lakossági... ...fórumon mutatkozik be 31-én 15 órakor Felsősi­mán, az általános iskolában Bartha László szabadde­mokrata képviselőjelölt. Vendége Jaczkó Pál önkor­mányzati képviselő. (KM) Kékesén... ...találkozik választási gyű­lésen az érdeklődőkkel 30­án, szerdán 18 órától dr. Budai Gábor, a MIEP kép­viselőjelöltje. Ugyanaznap 19 órától Tiszakanyáron várja leendő választóit. A Fidesz... ...képviselőjelöltjei közül Fodor Zsolt pártja 6. szüle­tésnapján fát ültet Nyír- császáriban, Nyírkátán és Mérken. Bátorligeten a Kurta kocsmában találko­zik a helybeli fiatalokkal és a focicsapattal. Dr. Sértő- Radics István programis­mertetőt tart este 6 órától Szamosújlakon. (KM) Választási... ...gyűlésre várja az érdeklő­dőket 31-én, este hat órára az ököritófülpösi művelő­dési házba dr. Szabó Péter, az SZDSZ képviselőjelölt­je. (KM) Gulácson... ...a művelődési házban tart választási gyűlést 31-én 19 órakor Iványi Tamás sza­baddemokrata képviselője­lölt. (KM) Programismertető... ...gyűlést tart Lakatos Jó­zsef, a vásárosnaményi 8. sz. választókerület Egyesült Kisgazdapárti képviselője­löltje Lónyán, a művelődési házban március 31-én, csü­törtökön 18 órától. (KM) Nagypénteken... ...tart képviselői fogadóórát dr. Szendrei László 9—16 óráig Nyírbátorban, a pol­gármesteri hivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents