Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-29 / 74. szám
1994 március 29.. kedd A siker ereje Tömegverseny a tehetségekért Az országos matematikai verseny elöntőjében huszonketten a megyéből Még a megyei döntő előtti pillanatkép a naményi iskola aulájában Amatőr felvétel Huzrik Anna Nyíregyháza — A Felséges Macskakirály elmenny- dörgi abbéli panaszát, hogy éhes, s egeret kíván. Udvartartása természetesen hajlong és bólogat, a vadászó macskák pedig, először csak álmosan, hosszan nyújtózkodva, majd egyre virgoncabban és fürgébben látnak neki a Nagy Hadműveletnek. Munkájukat siker koronázza: elkapják az egereket. Győzelmi mámorukban még futkosnak kicsit, vonatoznak egy kört, szájukban az egérrel hemperegnek és hanyatt fekve rúgkapálnak az ég felé, aztán engedelmesen viszik zsákmányukat a király elé, aki legteljesebb elégedettségét fejezi ki. Vége. Ennyi a történet. Banális. Még mesének sem jó. Nincs eszmei mondanivalója, sem művészi értéke, így leírva! De mi van, ha ez egy táncdarab? Mondjuk Webber-zenére. Hm, lehet belőle valami... És ha teszem fel, valamilyen sérüléssel, fogyatékossággal, elsősorban mozgásszervi problémákkal küszködő kamaszok táncolják el...? Nos... Nos, megtörtént. A Start Vállalat Szakmunkás- képzőjének tanulói és a Mozgáskorlátozottak Egyesületének „gyerekei” megcsinálták. J. a király, tolókocsitrónon pöffeszkedik. Gengszter kinézetű testőre M., epilepsziás. Az udvaroncok mindegyike mozgássérült. A „Picurka” (egyik lába jóval rövidebb a másiknál, mellkasa rendellenesen domborodik, gyönyörű pofijáról letörölhe- tetlen a huncut vigyor), jobbik lábán állva, fantasztikus ritmusérzékkel „csápolja” végig a négy percet. A tizenhat „vadász”, akikre a munka dandárja marad, teljesen egészségesnek tűnik. Muszáj. A közönség nem vehet észre semmit. Ők nem tudnak arról, hogy E.-nak nincs rendesen kifejlődve a jobboldali csípőcsontja, hogy G. gyermekkorában még mankóval járt, hogy I. csecsemőkori asztmáját mára „majdnem” kinőtte, hogy A.-nak egy teáskanna megemelésekor derült ki a gerincferdülése. A néző nem látja a rendellenesen fejlődött csigolyacsontokat, a befáslizott térdet is a jelmez részének hiszi. A dadogást, a lelki gondokat pedig a fellépés izgalma söpri el. Fellépés? Szerep? Tánc? Legtöbbjük életében ez az első. Az irodalmi színpadok, színjátszókörök, tánccsoportok nem rájuk várnak. Esélytelenek. A színfalak mögött bénult csönddel várják sorukat. Aztán bekonferálják őket. A király palástja beleakad a tolókocsi kerekébe, az egyik macska rálép a másik farkára, a IV. udvaronc elkeni a sminkjét, az egyik vadásznak lekonyul a füle... De elindul a zene, és ettől kezdve ők csak táncolnak, ugrálnak, csúsznak, másznak, elkapják az egeret..., és ekkor feldördül a taps, hogy végigkísétje a szám hátralevő részét. Nem tudták eddig, micsoda ereje van a sikernek. Felemelte őket, puhává, rugalmassá váltak általa. Megérte! Kállai János Vásárosnamény (KM) — Azt, hogy a végeken is lehet és érdemes országos jelentőségű ügyek mellé állni, fényesen bizonyítja a vásá- rosnaménvi Eötvös József Általános Iskola példája. Ez az intézmény ugyanis immár harmadik éve működik egy nagyszabású matematikai verseny megyei központjaként. A sok-sok egyeztetéssel, szervezői teendővel járó akció legfőbb összehangolóját, Bíró Éva igazgatóhelyettest kérdeztük az idei versenysorozat „állásáról”. □ Köztudott: annyiféle verseny zajlik mostanság megye- és országszerte, hogy alig tud bennük kiigazodni az ember. A bőség zavara nem osttja meg túlzottan a vetélkedni vágyók táborát? Van-e megfelelő érdeklődés az önök menedzselte matematikai erőpróba iránt? — Csak címszavakban a múltról! A Zrínyi Ilona Országos Matematikaverseny felhívása három éve látott napvilágot. Mi akkor szegődtünk a jó ügy mellé, vállalva a bázisiskola szerepét, a koordinálást, a megyei forduló lebonyolítását. Hetvenkét iskolából Most, hogy már túlvagyunk a megyein, mondhatom: nem a tamáskodóknak lett igazuk! Az elmúlt évben „csak” nyolcszáz gyereket köszönthettünk az „Eötvösben”, az idén 1175 általános iskolás (harmadiktól nyolcadik osztályig) jött el a döntőre. Q Ez a hatalmas szám igazi tömegversenyt sejtet. Hány iskolát képvisel a csaknem ezerkétszáz nebuló? — Január első napjaitól kezdve folyamatosan érkeztek Kovács Tamás Budapest (MTI) — 1871-ben szokatlan dolog történt az egyetemes zenetörténetben. A szentpétervári konzervatórium tanárává ugyanis egy olyan embert neveztek ki, aki ismerte ugyan a klasszikus zene hangszerelési titkait, de amint mondták, pusztán „hallás után”. Az illető a teljesen amatőr Rimszkij-Korszakov volt, aki zenetanárként is inkább tanult, semmint tanított. Eredményesen, hisz ő lett a 20. század zenéjének egyik legjelentősebb megújítója. Nyikolaj Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző 150 évvel ezelőtt, 1844. március 18-án született a Szentpétervári kormányzóságban. Első próbálkozás Szülei tengerésztanulónak adták, de szerencsére felfigyelt zenei érdeklődésére Milij Balakirev, aki meg is bízta a 17 éves ifjút: írjon egy szimfóniát. Rimszkij-Korszakov nagy bátran hozzá is fogott, az eredményről azonban csak a szakértő fül tudta megállapítani, hogy zenemű született. Rimszkij-Korszakov egyébként évtizedekkel később elővette zsengéjét, és meghallgata nevezések. Izgalommal bontottuk a postát, jegyeztük fel az iskolák és a tanulók nevét. A megyéből hetvenkét intézmény küldte el legjobb ma- tekosait. Jóleső érzés volt már ismerős nevekkel is találkozni, hiszen a benevezettek között akadt nem egy, aki már harmadszorra próbálta ki: mennyire képes eligazodni a számok titokzatos, de gyönyörű világában. □ A vetélkedő paramétereiből az írásbeli lebonyolítási formára lehet következtetni. — Valóban. Ilyen sok tanulót egy időben, egy helyen, azonos elvek szerint írásban célszerű mérni. Az objektivitás érdekében minden egyes tanuló kódlapra írt válaszait számítógép dolgozta fel. □ És, akkor „mazsolázzunk” egy kicsit az eredményekben! — Az évfolyamonkénti kategóriákból az öt első helyezettet kellene megemlítenem, de tudom, a helyszűke... A jók legjobbjai Ezért mindegyikből csak az első kettőre szorítkozzunk! Harmadikosok: Dúl Gábor és Bíró Edina, mindketten a mi iskolánkból. A negyedikesek közül a legjobbak: Kiss Domokos, ő szintén „saját nevelés” és Tréfán Szilárd a nyírbátori négyes iskolából. Ötödikesek: Sum Ferenc a nyírbátori egyesből és Veres Imola a kisvárdai „Vári”-ból. A hatodikosok népes mezőnyében a legeredményesebbek voltak Györki István a nyíregyházi „Vécsey”-ből és Katona Ildikó a nyíregyházi ötösből. Hetedikesek: Cserepes Mária kótaji diák és Káder Gábor, a nyíregyházi Apáczai Gyakorlóiskolából. A nyolcadikosok kategóriájában a legjobb teljesítményt nyújtotta Simon Barna a nyíregyházi „Vécsey”-ből és Gincsai ható zeneművet faragott belőle. Rimszkij-Korszakov végül tengerésztiszt lett, s bejárta a világot. Közben persze zenélt is, egy világkörüli úton komponálta például 1. (esz-moll) szimfóniáját. Autodidakta volt persze, de ahogy előrehaladt önmaga fejlesztésében, egyre inkább teljesen a zene felé fordult. Harmincévesen szakított a tengerészélettel, és a tengerészeti zenekarok felügyelője lett. Szorgalmas szerző Rimszkij-Korszakov a zene- történet talán egyik legszorgalmasabb komponistája volt. Igaz, sok mindent kellett bepótolnia, de hallatlan akaraterővel állandóan tanult. 1873- ban óriási sikerrel mutatták be Pszkovi lány című operáját, s az elismerés arra sarkallta, hogy megtanulja végre a réz- és fafúvós hangszerek technikáját is. Talán kevesen tudják, hogy sokáig lakott együtt a tőle teljesen eltérő temperamentumú Muszorgszkijjal, akinek halála teljesen megváltoztatta Rimszkij-Korszakov további életét. Muszorgszkij ugyanis ráhagyta zenei örökségét, s ez az örökség szinte agyonnyomta. Muszorgszkij zenéje ugyanis oly mértékben különbözött az akkortájt elfogadott zenétől, hogy reménye sem volt a siJános a nyíregyházi ötös iskolából. □ Gondolom, a csapatok és az iskolák közötti sorrendre is odafigyeltek. Hogyan alakult a lista? — A csapatverseny eredménye az egyes évfolyamokon belül három, az adott iskolának a legmagasabb pontszámokat szerzett tanuló teljesítménye összesítéséből alakult ki. Á harmadiktól kezdve, az évfolyamok növekvő sorrendjében a lista a következő: harmadik és negyedik évfolyam — a vásárosnaményi Éötvös; aztán a nyírbátori 1. Sz. Ált. Isk., a kisvárdai „Vári”, a nyíregyházi Apáczai gyakorlóiskola, a nyolcadik évfolyamon pedig a nyíregyházi — nyolc évfolyamos — Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium összeredménye volt a legjobb. Az iskolák közötti versengésben (az elsőtől a huszadik helyezettek pontjai ebbe egyaránt beleszámítottak) a kiskerre. Rimszkij-Korszakov ezért átdolgozta azokat, kivíva ezzel az utókor ellenszenvét. Pedig kiváló munkát végzett, ezért Borogyin hagyatéka is az ő nyakába szakadt. A zenepedagógus Bár zeneművei — köztük a Cári menyasszony, a Szaltán cár, a Hópelyhecske és a Szad- ko — kiváló alkotások, Rimszkij-Korszakov mégis jeles kortársai zenei örökségének ápolásával és pedagógiai munkásságával írta be nevét a zenetörténetbe. Nem véletlen, hogy Oroszország első felsőfokú zenei intézetét róla nevezték el Rimszkij-Korszakov Konzervatóriumnak. Tekintélyére jellemző, hogy levelező tagjai közé választotta a Francia Akadémia is. Oxford és Cambridge díszdoktorságát egyébként visszautasította. Emlékét megőrizte az utókor. Az idei szentpétervári nemzetközi kulturális fesztivált jórészt Rimszkij-Korszakov születése 150. évfordulójának jegyében tartják. Rimszkij- Korszakov egyébként 1908- ban hunyt el. Utolsó operájának, Az aranykakasnak a bemutatóját már nem érte meg. A mű ugyan még életében elkészült, de a cenzúra nem engedte bemutatni, mert bírálni merészelte benne a hatalom botcsinálta letéteményeseit. várdai Vári Emil általános lett az aranyérmes, az ezüstöt mi, a rendező házigazdák szereztük meg, a jelképes dobogó harmadik fokára pedig a nyíregyházi 19. Számú Általános Iskola állhatott fel. □ Bízhatunk a hasonlóan jó folytatásban? Kik utazhatnak az országos döntőbe? — A múlt évben tizennyolc, megyénkbeli tanulóval szerepeltünk az országos döntőben. Nem vallottunk szégyent. Siker reményében Az idén is megvan minden okunk a reménykedésre. A kiírás szerint, a finisben tizenkét diák képviselhette volna szőkébb pátriánkat. Nagy örömünkre szolgált, amikor a szervezőktől megkaptuk Kecskemétről a meghívókat: a kimagasló eredmények alapján huszonkét szabolcs-szat- már-beregi tanulót várnak a döntőbe április első napjaiban. Ez, azt hiszem, önmagában is elismerés! Álomfejtők Nyíregyháza (KM — K. J.) — A Honismereti Szövetség a honfoglalás 1100. évfordulójára készülődés jegyében három éven át tartó vetélkedősorozatot hirdetett meg. Ebben az évben „Emese álma—Mítosz és történelem” címmel zajlik a művelődéstörténeti tematikájú versengés, melyen a középiskolák tanulói vesznek részt. A megyei fordulót a napokban bonyolították le a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban. A magyar őstörténet és az államszervezés korából vett kérdéskörökben huszonhárom — háromfős — csapat mérkőzött meg egymással. A mindvégig magas színvonalú és jó hangulatú szellemi torna igen szoros eredménnyel ért véget. Ehhez nyilvánvalóan hozzájárult, hogy a benevezett csapatok a felkészüléshez szakcikkeket tartalmazó olvasókönyvet kaptak. Végül kiváltak a jók közül a legjobbak. Az április 23-án Békéscsabán megtartandó regionális fordulóban a Zrínyi Gimnázium két csapata (felkészítőjük: Baloghné Kormány Éva) és a nyíregyházi Széchenyi Szakközép- iskola „triója” (felkészítő tanár: Kubik József) képviseli majd megyénket. Kosztolányi Esti Kornél című művéből készít filmet Pacskovszky József rendező és Gőzön Francisco operatőr. Képünkön Máté Gábor színművész. Szaladják István felvétele Nyílt napot... ...tartanak március 29-én a sóstóhegyi Szabó Lőrinc Általános Iskolában. Ekkor bonyolítják le 14 órától a gyerekek aszfaltrajzversenyét. (KM) Iskolaszövetségek... ...A megyei pedagógiai intézetben március 30-án 10 óra 30-tól Az iskolaszövetségek együttműködése — iskolák szövetsége címmel tart előadást Horn György igazgató. (KM) Szatmári tájak... ...címmel szatmárnémeti festők tárlata nyílt meg a csengeri Helytörténeti Kiállítás bemutatótermében. (KM) Német nyelvű... ...két részes kabarét kínál a nyelvet beszélőknek vagy a vele épp most ismerkedőknek a nyíregyházi városi művelődési központ, ahol március 29-én 16 óra 30-tól lép fel a szekszárdi Deutsche Bühne társulata. (KM) Sziveri János... ...a fiatalon elhunyt jugoszláviai magyar költő emlékére létesített díjat ez évben Háy Jánosnak ítélte a lírikus nevét viselő díj kuratóriuma. (MTI) A zeneértő tengerész Százötven éve született Nyikolaj Rimszkij-Korszakov . KULTÚRA— Hírcsokor
