Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-28 / 73. szám

1994. március 28., hétfő KULTÚRA Keleti rokonság Balogh László Rohod — Fejcsóválva kezdtem olvasni a közel­múltban a Kelet-Magyaror- szágban az „Eddig finnugor dogma volt” című ismerte­tést. Előbb arra gondoltam, hogy dr. Padányi Viktor „Dentu Magyaria” (Veszp­rém, 1989.) című nyugatról érkezett sumir-hipotézise után most hírt hallhatok Macumoto Mokojo úr kelet­ről jött új japáni-hipotézisé- ről. Aztán rájöttem, hogy itt nem csak erről van szó. Macumoto professzor úr ugyanis azt véli, hogy fölfe­dezte a spanyolviaszt az ural-altáji nyelvrokonság lehetőségének fölemlegeté­sével. Pedig évszázados le­hetőség az már, csak tisz­tázatlan és kidolgozatlan, de így is összeegyeztethető nyelvünk finnugor szár­maztatásával. Egyik nem zárja ki a másikat. Egy napilap nem tudo­mányos viták anyagának a közlésére való, ezért csu­pán a vázlatát adom a ma­gyar nyelv eredetére való­színűsített fmnugor-urali hipotézisnek, bizonyítva ezzel, hogy Macumoto nyi­tott kapukat dönget és alap­talanul marasztalja el a finnugor nyelvészek mun­káját. A magyar nyelv eredetét a jelentől a múlt felé indul­va, a következő korszakok­ban képzelik el a finnugor nyelvészek: 1-4. A magyar nyelv önálló korszaka, Az ugor korszak, A finnugor korszak, Az uráli korszak. 5. (Esetlegesen) az ural-al- táji korszak. A négy első korszakot hi­telesítő nyelvi anyagot összegyűjtötte és földol­gozta már a tudomány, az ötödik korszak anyaga azonban szórványos és ki­dolgozatlan, s emiatt e kor­szak lehetősége egyelőre bizonytalan. Az viszont tény, hogy kidolgozása és valószínűsítése esetén, el­lentétben Macumoto úrral, nem kizárná, hanem kiegé­szítené, tehát erősítené a finnugor hipotézist. A Kelet-Magyarország- ban megjelent ismertetés problémáját végül is egy bot példájával tudnám szemléle­tesen summázni. Ennek a botnak az egyi végét szilár­dan fogják az európai finn­ugor nyelvészek, a bot Ázsiáig nyúló másik vége után pedig Macumoto kap­kod, s közben bizonygatja, hogy ez a bot, nem az a bot. A finnugor nyelvészeket pedig elmarasztalja azért, mert nem ott fogták meg a botot, ahol Macumoto úr szeretné. Az eset tipikus kórképe mai egymás ellen áskálódó, türelmetlen világunknak. Mert ugye, hányán és hány irányból indulunk ma el egy azonos cél felé. Aztán, hogy hosszú és rögös az út, örökké egymásra acsar- gunk okkal vagy ok nél­kül. Patikamúzeumi gyűjtemény Nagykállóban a Korányi emlékházban Harasztosi Pál felvétele Ot darabból... ...kilenc előadást tartanak a Móricz Zsigmond Színház­ban ezen a héten. A délután 2 órakor kezdődő előadá­sokon hétfőn és kedden A sanda bohócot, csütörtökön és pénteken a Mumust játsszák a gyerekeknek. Hétfőn este a Sári bíró, ked­den a Nyitott ablak, szerdán és' csütörtökön a Koldus­opera, pénteken újra a Sári bíró kerül színre. (KM) • Névadója... ...tiszteletére egész héten át tartó eseménysorozat szín­helye a sóstóhegyi Szabó Lőrinc iskola, ahol egyebek között városi szintű szava­lóversenyt, nyílt tanítási na­pokat, családi és nemzet­közi sportmérkőzéseket rendeznek. (KM) Játszóházakat... ...szerveznek a nagykállói művelődési központban a közönség legifjabb korosz­tályának szombaton dél­előttönként. Április első szombatján a húsvétolás a központi téma, majd a hó­nap folyamán hangszer- és sárkánykészítést tanulnak a gyerekek, illetve a csere­bere börzén játékaik talál­hatnak új gazdákra. (KM) A sajtógrafika... ...mestereinek kamaratárla­tán Budapesten a Művész Galériában Balázs Piri Ba­lázs, Brenner György, Dal- los Jenő, Hegedűs István, Kaján Tibor, Krenner Ist­ván, Lehoczki István, Sajdik Ferenc, Tót Gyula, Várnai György karikatúrái láthatók április 15-éig. (MTI) A Goethe-díjat... ...olyan személyiségeknek adják, akik Németország határain túl kiemelkedőt nyújtottak a kulturális kap­csolatok, vagy a német nyelv ápolásában. Az Os- car-díjas magyar filmren­dezőn, Szabó Istvánon kí­vül most tüntették ki az amerikai filmes mestert, a bécsi születésű Billy Wil­dert, az Uruguay-i zene­szerzőnőt, Graciela Paras- kevaidist, valamint Paolo Chiarini (Olaszország) és Per Ohrgaard (Dánia) ger­manistákat. (MTI) Kossuth hangja, üzenetei # A centenárium alkalmából CD-lemezre vették át a viaszhengeres felvételt Budapest (MTI-KM) — „En­gem, ki nem borulhatok le a Magyar Golgota poraiba, en­gem október hatodika térde­imre borulva fog hontalansá­gom remetelakában látni.” Há­rom és fél évvel a halála előtt üzente „remetelakából” e megható szavakat a turini re­mete azoknak, akik Aradon, 1890. októberében a 13 vérta­nú szobrának avatóünnepsé­gén jelen voltak. Amikor a va- rázsos szavak elhangzottak, sokan térdre borulva, sírva hallgatták az ékesszólás nagy­mesterének hangját. De ezt már Hegyi-Füstös Istvántól halljuk, aki fáradsá­got nem ismerő kutatómunká­val előkereste azt a fonográf­hengert, melynek létét, az egy­re halványuló emlékezet őriz­te. Voltaképpen regényes kor- rajz adhatná vissza a leghitele­sebben, hogy most, a halál centenáriumán hogyan, miféle emberi és technikai erőfeszí­tések jóvoltából hallgathatjuk a legmodernebb hangrögzítést jelentő piciny kompaktlemez­ről az egykor viaszhengerre beszélő Kossuth Lajos hang­ját. Azzal kell kezdeni, hogy 1890. szeptember 20-án dél­előtt két pesti polgár valóság­gal rábeszélte a turini remetét; szólaljon meg, üzenjen ma­gyar népének az új csodán, a fonográfhengeren. Nevezete­sen is az aradi szoboravatók­nak. A hengerekre örökített Kossuth- beszéd Aradról or­szágjáró diadalútra indult, mondja He­gyi-Füstös István és azt is hozzáteszi, hogy a számtalan leforgatás nyomán a hangbarázdák ki- esztergálódtak. A recsegő-ropogó za­jok kiszűrésére Lajtha László zene­szerző, népzeneku­tató magához a fo­nográf feltalálójá­hoz, Edisonhoz for­dult. Az amerikai zseni így hárította el a kérést: „Én most nem tudom kiiktatni a zöreje­ket, de egészen bi­zonyára jön majd valaki még ebben a huszadik század­ban, aki már oly technikával bír, hogy meg tud bir­kózni a feladattal.” És most újólag hallhatjuk Kossuth Lajos üzenetét, mert a törött, sercegő hengereket kezelésbe vették, megtisztítot­ták és az egyelőre makacskodó zörejeken is áttör az élő hang, a halál centenáriumán. Méltó megemlékezés a magyar füg­getlenség halhatatlanjáról és tiszteletadás az emigrációba kényszerítettek előtt. A CD­Kossuth felújított nyíregyházi szob­ra Harasztosi Pál felvétele lemez ugyanis része annak a bordó velúrbársonyba kötött albumnak, melynek képanya­gát a múlt századi képírók fo­tóiból állították össze a Kos- suth-családról, a kormányzó politikus társairól, barátairól és ellenfeleiről. Kossuth gondolatainak, po­litikai megnyilatkozásainak gyűjteménye és egyben fejlő­déstörténete is a Kossuth La­jos üzenetei című kötet. A könyv szerkesztői arra vállal­koztak, hogy megjelenítsék Kossuth korának és az utókor nemzedékeinek szánt irány­mutató eszméit. Az IKVA Könyvkiadó Kft. gondozásá­ban díszkiadásban lát napvilá­got a kötet. Amint azt a kötet sajtóbe­mutatásakor hangsúlyozták, nem szűk körnek, nem ki­zárólag a szakmának szánták a könyvet. Reményeik szerint az írások hozzájárulnak egy ár­nyaltabb Kossuth-kép kialakí­tásához. A szoros időrend tör­téneti vezérfonala az összeál­lításnak. A dokumentumok alapján bontakozik ki Kossuth tevékenysége 1828-tól 1894 február-márciusáig, az utolsó üzenetig. A kötetben öt, eddig kiadatlan Kossuth-levél is ol­vasható, illetőleg két olyan be­széde, amelynek eddig csak részletei jelentek meg. Kos­suth Lajos Üzeneteit az erede­ti, korabeli nyelvezettel jelen­tették meg, csak ott történtek módosítások, ahol az érthető­ség érdekében feltétlenül szükséges volt. A számozott — ezer pél­dányban közre adott — díszki­adású kötet a centenárium al­kalmából jelent meg. Amint megtudtuk, Nyíregyházára is érkezett néhány példány, ami azonnal elfogyott. Azt ígérik; áprilisban kapható lesz egy ol­csóbb változata is. Megcsonkítják Pasolinit Róma (MTI) — Az olasz tele­vízióra vonatkozó törvény me­rev értelmezése miatt alaposan megvágva kerül adásba az olasz állami televízió harma­dik csatornáján Pier Paolo Pa­solini világhíres Élet-trilógiá­ja: a Dekameron, a Canterbu- ry-i mesék, és Az ezeregyéjsza­ka virága. A Pasolini-filmek cenzúrája az olasz filmkritiku­sok heves haragját váltotta ki, a La Stampa című torinói lap pedig egyenesen a harmadik csatorna ideiglenes bojkottjára szólította fel a nézőket. Előírja az olasz tévétörvény, hogy 18 éven felülieknek szó­ló filmeket az adók csak a ké­ső éjszakai órákban sugároz­hatnak. Az 1971 és 1977 kö­zött készült Pasolini-trilógia pedig jócskán ebbe a kategó­riába tartozik: a buja szerelem­ről, a szexualitásról szól. A RAI 3 azzal „oldotta meg” a problémát, hogy jó harminc percnyi jelenetet kivágatott a filmekből, és ezzel — a kriti­kusok szerint — éppen az ér­telmétől fosztotta meg azokat, mint mondják a kritikusok. A rendező már régen halott. Műveivel a tulajdonosok és a forgalmazók így azt tesznek, amit akarnak, és ez joggal há­borítja fel a műértőket és a művészet szerelmeseit. A RAI 3 igazgatója viszont nem érti az ellenkezést. A milói Vé­nuszt is csak torzan láthatjuk, Szapphó verseinek töredékeit olvashatjuk — válaszolt a til­takozásra, és arra, hogy Giu­seppe Bertolucci rendező ra­gaszkodik a megcsonkított fil­mek műsorról való levételé­hez. A tiltakozóknak így nem maradt más eszközük, mint az, hogy a nézőkhöz fordultak: most és az.elkövetkező két va­sárnap este ne nézzék a RAI 3 adásában Pasolini megszelídí­tett remekeit. Börze Budapest (MTI) — Az idén is szerveztek a Bu­dapesti Műszaki Egyete­men állásbörzét. Tavaly 41 cég több mint 250 munka- és tanulmányi lehetőséget ajánlottak fel a diákoknak, most 54 cég 400 állásaján­lata közül válogathattak a diákok. A vállalatok első­sorban kezdő mérnököket keresnek, de a közgazdasá­gi és jogi egyetem végző­sei számára is kínálnak ál­lást. A diákok számára jó ez a tájékozódás. Világhírességek csillaghullása Hamar Péter A néphit szerint ha csillag hul­lik az égről, halál jár a földön a nyomában. Ha igaz a véleke­dés, akkor a filmművészet ege mozgalmas képet mutathatott az elmúlt hetekben, mert példa nem volt rá korábban, hogy ilyen röpke idő alatt ennyi nagy művész, ennyi világhí­resség távozzon az élők sorá­ból. Valóságos csillaghullás­ról adtak hírt a távirati irodák a közelmúltban. Derek Jarman távozása nem meglepetés, hiszen évek óta hordozza magában a HIV-ví­rust, inkább csak az volt a kérdés, lesz-e még ideje befe­jezni Blue című filmjét. A halállal való versenyfutásban az angol rendező győzött, s remélhetjük, hogy miként minden jelentősebb alkotását (legutóbb a Wittgensteint), ezt az utolsót is lesz alkalmunk megnézni majd. Elment Joseph Cotten ame­rikai filmszínész is, akit a fi­atalabb mozinézők kevésbé is­mernek, hiszen régóta nem ját­szott már (80 évesen szólította el a halál), viszont Orson Wel­les nagy filmjeiben, az Arany­polgárban, az Ambersonok tündöklése és bukásában je­lentős szerepeket vállalt. Jevgenyij Leonov felett is eljárt az idő. 67 éves volt a közkedvelt orosz színész, akit mi is számtalan filmben lát­hattunk. Alacsony volt és kövér, korán kopaszodott, al­kata a komikus szerepekre predesztinálta. Emlékezzünk rá a mozigépész figurájával a Ragyogj, ragyogj csilla­gom !-ból. Felszállt Charon ladikjára a görög filmművészet nagyasz- szonya, Melina Mercouri is. 71 éves korában a tüdőrák vit­te el. Amikor katonai junta ju­tott hatalomra, elhagyta hazá­ját, s bár az ezredesek meg­foszthatták állampolgárságá­tól, a sors elégtételt szolgálta­tott neki: a visszaállított de­mokráciában Görögország művelődési minisztere lett. A Phaedra, az Akinek meg kell halnia megőrzik vonzó szemé­lyiségét a filmvásznon. Grúziából mostanában in­kább csak a polgárháborúról szóló tudósítások jutottak el hozzánk, ezúttal újabb fájdal­mas hír érkezett: 70 évesen meghalt Tengiz Abuladze, aki a Vezekléssel, amelyért Cannesban nagydíjat kapott, örökre beírta nevét az egye­temes filmtörténetbe. A mai diktátorok jellemképletét nála pontosabban senki sem rajzol­ta meg. És még mindig nem értünk a sor végére: néhány napja tud­juk, nincs többé Fernando Rey sem. A spanyol film legjelen­tősebb színésze nem áll többé kamerák elé. Emlékezetes ala­kítások sora fűződik nevéhez, legnagyobb sikereit Bunuel filmjeiben érte el, ezért vele a rendező most futó életműsoro­zatában, amelyet a tévé sugá­roz, többször is találkozhatunk a közeljövőben. A harang értük szól. Melina Mercouri Raf Vallone-val a Phaerdában Archív felvétel 112 Kelet-Magyar,száTI Hírcsokor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents