Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-02 / 51. szám

1994. március 2., szerda HAZAI HOL-MI Táncoló kérész, kapaszkodó sárkány Természeti értékeink megóvásának egyik legfontosabb feltétele a megismerés Érintetlen szépségében a Felső-Tisza vidéke Amatőr felvétel Elkerülni a bajt Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Nyír­egyházi sikernek is tapsolha­tott Tiszaújvárosban a feb­ruár 11-13. között megren­dezett XXII. Kelet-Magyar­országi Tájegységi Film- és Videoszemle közönsége. A független filmkészítők sereg­szemléjén a Felső-Tisza Ala­pítvány Video-Tiscia stúdió­jának három alkotását kü- löndíjjal jutalmazták. A stáb a filmkészítés tudomá­nyán túl speciális ismereteket igénylő, ebben a műfajban egyedülállónak tekinthető ter­mészetfilmekkel vett részt a szemlén. A Kérésztánc, a Sár­kány születik, valamint az Ak­ció Riparia ’93 a Tisza ritkán látható természeti csodáit: a tiszavirágzást, a szitakötőlárva metamorfózisát mutatják be. Árterek és partok Emellett a néző bepillantást nyerhet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesü­let nyíregyházi csoportja szer­vezésében lebonyolított, a par­tifecskék telepes fészkelését megfigyelő nemzetközi kuta­tótáborának munkájába, meg­ismerheti a Tisza ártéri terüle­teinek, erdeinek csodás termé­szeti érdekességeit, még érin­tetlen flórát és faunát rejtő tá­jait. — A Felső-Tisza régiója egyike Európa legjelentősebb, Anyanyelv Nyíregyháza (F. K.) — A Lungo Drom romalap egyik számában Marad­junk meg az ésszerűség határánál című írásában Lakatos Oszkár elgondol­koztató szavait idézem. „Sajnálatra méltóak azok a cigányszemélyek, akik el­felejtik évezredes múltju­kat. Identitástudatunk megmaradása gyermeke­ink nevelésétől függ. Köte­lességünk tudomásukra hozni, hogy mi kik va­gyunk.” Igaza van. S azzal, ha megvalljuk énünket, csak többek lehetünk. El­sősorban magunk előtt, de mások szemében is. Ha figyelembe vesszük, hogy Szabolcs-Szatmár- Bereg több mint 200 tele­pülése közül legalább 80 olyan falu, község van, ahol a romungrók, az oláh cigányok számottevő arányban élnek, s ezekben a falvakban az iskolások nem csekély száma adja a kisdiákokat, akkor evi­dens: a kisebbségi törvény szellemének megvalósítá­sa megkülönböztetett mó­don érinti általános iskolá­inkat, pedagógusaink szá­zait, akik eddig is elkötele­zetten, empátiával foglal­koztak a cigánygyerekek képzésével, nevelésével. Ezt a jövőben nyíltabban vállalhatják, tudatosabban tehetik, s hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mind keve­sebb legyen azoknak a szá­ma, akik nem vállalják születésüket. Ezért sem mellékes, hogyan rendel­kezik a törvény, amely ki­mondja: ahol a feltételei adottak, ott az igényeknek megfelelően a kisebbségi anyanyelvű vagy anya­nyelvi oktatás kisebbségi óvodákban, iskolai osztá­lyokban vagy csoportban történhet. világviszonylatban is elismert természeti értékekkel rendel­kező területeinek — állítja meggyőződéssel Duljánszky Tibor, a filmeket készítő stáb tagja. — Bár az elmúlt tíz évben rohamosan romlott a víz minősége, a Tisza magyaror­szági felső szakaszán még mindig Európa egyik legtisz­tább folyója. A térség termé­szetes állapotát jellemzi, hogy egyedülálló nagyságban ma­radtak meg ártéri erdők, lege­lők, szakadópartok, holtágak és nedves, mocsaras élőhe­lyek, megőrizve itt a napjaink­ra már eltűnt vagy végzetesen megritkult őshonos növény- és állatvilágot, benne sok „vörös­könyves” fajt. Nyilvánosság A régióban tapasztalható, s ag­gasztó mértékben növekvő Tiszalök (KM - Sz. J.) — Ér­dekes, ám ha belegondolunk, nyilván igaz az idegenforga­lom, a turizmus megfogal­mazása. Mert mit is értünk e fogalmak alatt? A hivatalos meghatározás szerint szemé­lyek békés célú utazása, ha a személyek számára a más helyen való tartózkodás nem jelent állandó lakó- és mun­kahelyet. Anélkül, hogy a két ágazat je­lentőségét eltúloznánk, azt mindenesetre le kell szögezni, hogy e szolgáltatáskor tulaj­donképpen önálló gazdasági ágazat. Az ám, amit kínál, lát­hatatlan cikk: az élmény, ered­ménye pedig a vendég vissza­térése. A falusi turizmus szerepe hazánkban igen jelentős, fon­tos, vagy egyre fontosabb be­vételi forrás. Sokak kenyérke­resete, illetve még többekké lehetne. Március 1-én 24 ré­szes távoktatási program in­dult a tv 2-es csatornáján Ven­dégváró címmel. Tematiká­jának összeállításában konzul­tánsként közreműködött Kó- rikné Terebes Mária, aki ti- szalöki vállalkozóként, egyéni cégként évek gyakorlati ta­pasztalatait, országos szakmai szervezetek vezetőségi tagja­ként, nyugati tréningek részt­vevőjeként pedig elméleti tu­dását osztja meg a téma iránt környezetkárosító hatások csökkentésében nagy segítsé­get nyújthat a nyilvánosság. A megyében élő emberek nin­csenek tisztában az itt találha­tó természeti értékek jelentő­ségével. A térségben működő egyesületek (Magyar Madár­tani és Természetvédelmi Egyesület nyíregyházi cso­portja, Emisszió, Tridea) szak­mai háttereihez mért szűkös anyagi források és lehetőségek messze nem elegendőek a megfelelő nyilvánosság meg­teremtéséhez. A helyi médiák­ban nagyobb teret kell szentel­ni az olyan nyilvánvaló termé­szetpusztításoknak, amelyek a Felső-Tisza vidékének termé­szetvédelmi, turisztikai és tör­ténelmi emlékekben gazdag területeit veszélyeztetik. Ezen munkálkodik az alapítványon belül létrehozott Video-Tiscia érdeklődőkkel. Most arra kér­tük, hogy lapunk olvasóinak foglalja össze a legfőbb tudni­valókat, különösen azok ked­véért, akik ebben az induló szezonban szeretnének a falusi turizmussal foglalkozni. — A Balaton, a Hortobágy és Bugacpuszta mellett a falusi turizmus lehet a turizmus egyik új, vonzó ágazata. Ab­ban az esetben lehet a legsi­keresebb, ha a vendégfogadás­ra alkalmas emberek össze­fogva, egymást segítve az önkormányzatok és szakta­nácsadók segítségével alakít­ják kínálatukat. Falusi turiz­must csak erre alkalmas terü­leteken és erre alkalmas embe­rekkel lehet újra meghonosí­tani. Milyen legyen a házigaz­da? Emberszerető, türelmes, kedves egész családjával együtt. Alaptételünk: mi füg­günk a turistától! Amennyiben az idegenforgalomból akarunk hoszszú távon megélni, a ven­déget szeretnénk meg is tar­tani, akkor tudomásul kell vennünk, hogy a turista pénzé­ért adni is kell valamit, nem­csak egy ágyat és egy csapot. Úszómedence, strand, kas­tély, múzeum mindenütt van, ezért nem utazik senki több­száz vagy ezer kilométert. De akkor vajon miért kelnek útra egyre többen? Mert kíváncsi­ak. Meg akarják ismerni más népek, tájak kultúráját. stúdió, mely a környezet- és természetvédelemmel foglal­kozó szervezetek tevékenysé­gét is ismerteti. A célok között szerepel az „ökoturizmus” propagálása, népszerűsítése is. A táj arculata A stúdió filmjeivel bemutatja az egyes települések közelé­ben megtalálható természeti értékeket, feltárja a terület jel­legzetességeit, mellyel hozzá­járul a természetbarát turiszti­kai forma elterjedéséhez. Ez segítséget nyújthat a helyi önkormányzatok, vállalkozók számára az érintett területetek megszerzéséhez, s irányadó lehet a fejlesztések tervezésé­ben. A megfelelő propaganda garanciát jelent a természet és a terület értékeit nem kihasz­náló, hanem a táj eredeti arcu­latát megőrző beavatkozások­hoz. A természettel és annak megvédésével foglalkozó fil­mek elkészítéséhez, a techni­kai lehetőségek fejlesztéséhez keres most a stúdió erkölcsi és anyagi támogatást. A Tiszaújvárosban megren­dezett filmszemle tapasztala­tait, a nemzetközi filmfeszti­válokon eddig elért eredmé­nyeket alapul véve a termé­szetvédelmi filmek sikere ga­rantált a nézők körében. A ter­mészet lenyűgöző, nagy egy­ségén belül közvetlen környe­zetünk szépsége — és sajnos, pusztulása is — közös ügy, mindenki öröme vagy bánata lehet. Tehát nekünk ezt kell imúj- tanunk, ezt tudjuk elmni, ebből tudunk egy kis plusz jövedelemhez jutni. Fontos a vendég fogadtatása, az első benyomás, melynek sok-sok eleme van. A vendégnek mindig éreznie kell, hogy gon­doltak rá, várták, törődnek vele. Nem könnyű, de muszáj megtalálni az egyensúlyt, hogy a fentieket éreztessük, de terhére ne legyünk vendé­günknek. Nagyon lényeges a vendég szobája, annak egysze­rű, de kényelmes berendezése, a rend, a tisztaság. Nem kevés­bé általában a higiénia. A külföldi vendégeknek speci­ális elvárásaik is vannak. A szép falusi környezet, a ren­dezett udvar, kert, a nyugalom lényege a turizmusnak. Aki erre adja a fejét, ezt sem sza­bad elfelejtenie. Nagyon előnyös, ha a falu közvetlen közelében gyalog­szerrel megközelíthető kirán­dulási és a szabadidő kellemes eltöltésére alkalmas helyek ta­lálhatók. A vendégek általá­ban igénylik az ellátást is. A falusi turizmus keretei között általában a saját termésből ér­demes az ételeket készíteni. A képzés, a felkészítés szól az ételkalkulációról és az egy vendégre jutó rezsiköltségek kiszámításáról is. Az elégedett vendég a leg­jobb és legolcsóbb reklám. Tóth Kornélia r etszik, nem tetszik, kötelezővé tette a tü­dőszűrésen való részvételt a gávavéncsellői önkormányzat valamennyi, a 13-ik életévet betöltött he­lyi polgár számára. Mindezt a következő indoklással hoz­ták a lakosság tudomására a Gávavencsellői körkép cí­mű helyi lapban: azért a kivétel nélküli kötelező jel­leg , hogy az emelkedő számú tüdőbetegséget, a tbc-t vagy a daganatot időben felis­merjék az orvosok és akkor a kezelés eredményesebb­nek ígérkezik. A rendszerváltást követő években a korábban kötele­zőnek minősített eljárások elveszítették fegyelmező mi­voltukat. Sajnos, a fürdő­Gyarapodott... .„Nagycserkesz lakossá­gának a száma 1993 folya­mán, méghozzá 31 fővel. (KM) Vírus okozza... ...a válást? Ezt a meghök­kentő kijelentést tette egy szakember, aki a családok­kal foglalkozó ismeret­terjesztési sorozat nyíregy­házi előadásain fejti ki vé­leményét a mikroközösség konfliktusairól. A program­Nyíregyháza (KM) — Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete két évvel ezelőtt, már­cius 22-ét a víz világnap­jává nyilvánította. Ebből az alkalomból a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság tesztversenyt hirdet a kö­zépiskolások részére 3 for­dulóban. 1. forduló 1. Melyik országban van a legtöbb árvízvédelmi töl­tés? 1. Magyarország, 2. Hol­landia, 3. Németország 2. Hány km árvízvédelmi fővédvonal van Magyaror­szágon? 1. 4200 km, 2. 5500 km, 3. 3211 km 3. Hány km árvízvédelmi fővédvonal van a FETI-VI- ZIG területén? 1. 600 km, 2. 618 km, 3. 850 km 4. Megyénk területén az árvízvédelmi töltések hány százaléka nincs kiépítve a szükséges méretre és szint­re? l.kb. 50%, 2. kb. 20%, 3. kb. 10% 5. A megye területének hány százaléka veszélyezte­tett árvizek által? 1. 19%, 2. 38%, 3.25% 6. Mikor volt a legna­gyobb árvíz a Szamoson? 1. 1988, 2. 1970, 3. 1919 7. Az 1970. évi árvíznél hány lakás semmisült meg? 1. közel 5900, 2. közel 1500, 3. közel 10 000 8. A Tisza-szabályozás hol és mikor kezdődött el? vízzel együtt a gyermeket is kiöntötték egyesek, mivel arra sem mentek el az em­berek, ami éppen a jól felfo­gott, saját érdeküket szol­gálta volna. Arra pedig a szakemberek jóideje figyel­meztetnek: a legyőzöttnek mondott tüdőbaj, az egyko­ri tipikus magyar népbeteg­ség ismét felütötte a fejét és a szociális körülmények rosszabbodásával nőtt a megbetegedés aránya. r alán időben jött a fel­ismerés, hogy a régi recept szerint kötele­zővé kell tenni valamit még abban az esetben is, ha az éppen az érintettek javát szolgálja. Bizonyára ezért rendelték el Gávavencsellőn is a tüdőszűrést ily módon, hogy a leselkedő veszélyt idejében felismerjék. sorozat ez év áprilisában kezdődik a Váci Mihály művelődési központban. (KM) A szakmai... ...oktató-nevelő munka erő­sítését, a szakmunkástanuló képzést, a továbbképzést és a mestervizsgáztatás kér­déskörének rendezését ki­emelten fontosnak tartja az Ipartestületek Országos Szövetsége az elkövetkező években. (KM) ______ 1. Szeged 1867, 2.'Tisza- dob-Tiszadada 1846, 3. Szolnok 1888 9. Hajózható-e a Tisza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakasza? 1. nem, 2. kis hajókkal, 3. igen 10. A Túr folyót mikor te­relték Sonkád és Tiszakó- ród között az új ásott med­rébe? 1. 1895, 2. 1867, 3. 1930 11. A FET1-VÍZIG hány belvízcsatorna fenntartásá­ról gondoskodik? 1.518 km, 2.1080 km, 3. 1610km 12. Az 1980. évi július­augusztusi belvíznél hány milliárd forintos kár kelet- kezeit? 1.2*5 milliárd, 2.1,0 mil­liárd 3. 5,0 milliárd 13. Melyik a megye leg­nagyobb mesterséges táro­zója? 1. Rétközi-tó, 2. Leveleki tározó, 3. Harangodi tározó 14. Az Ecsedi lápot mikor csapolták le? 1. 1919-1922, 2. 1860- 1865,3. 1895-1900 A megfejtéseket a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság (4400 Nyíregyhá­za, Széchenyi u. 19.) címre kérjük elküldeni. Beküldési határidő: 1994. március 21. A helyes megfejtők közül 20 diák részt vehet nyáron egy tiszai hajóúton. (A nyertesek névsorát a Ke- let-Magyarországban kö­zöljük.) Falusi turizmus — távoktatással Vízteszt középiskolásoknak A jó idő kicsalogatja a gyerekeket a szabadba Harasztosi Pál felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents