Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-23 / 69. szám

1994. március 23., szerda KOZELET Kezdő lépések Európa felé Információk a „nagy kalandról", amiben Magyarországnak is juthat főszerep Kovács Éva Debrecen (KM) — Az első Európa-napot tartották a minap Debrecenben. Amint azt beszédében Kosáry Do­mokos, a MTA elnöke mondta, Európa legnagyobb kalandja az egyesülés, mely­ben hazánk is aktív részes. Az egyesülés hasznát és elő­nyeit részletesen bemutatták az előadók, mi csak néhány­ra hívjuk fel a figyelmet. Magyarország és az Európai Közösség 1988 augusztusában létesített diplomáciai kapcso­latot. Magyarországnak az Eu­rópai Közösségek mellé akk­reditált nagykövete van Brüsz- szelben, az Európai Közössé­gek Bizottságát közösségi képviselet reprezentálja Buda­pesten. A hivatalos kapcsolat- felvételt megelőző szakértői szintű tárgyalások 1986-ban kezdődtek meg, s bár kezdet­ben csupán kereskedelmi megállapodás megkötésére korlátozódtak, az időközben bekövetkezett politikai és gaz­dasági változások hatására az EK Miniszteri Tanácsa 1988. július 25-i ülésének bővített tárgyalási mandátuma már sokkal szélesebb együttműkö­dést irányzott elő. Bátorítani az országot Az EK politikai okokra hivat­kozva azt akarta, hogy az első új típusú megállapodás a re­formfolyamatokban élenjáró Magyarországgal kerüljön alá­írásra, s így ezzel a politikai gesztussal is bátorítsa Ma­gyarországot és a többi kelet- közép-európai országot re­formtörekvéseik fokozására. Ennek eredményeként végül 1988. szeptember 26-án első­ként Magyarországgal került aláírásra egy olyan új típusú, „második generációs” megál­lapodás, mely az összes többi közép-kelet-európai országgal aláírt szerződés mintájául szolgált. 1990-re e „második generá­ciós” szerződések valamennyi közép-kelet-európai állammal és a Szovjetunióval is megköt­tettek, s ugyanezen év decem­berében megkezdődtek a ke­reskedelmi és »gazdasági együttműködési egyezmények helyébe lépő Európa Megálla­podások (társulási szerződé­sek) létrehozására irányuló új tárgyalások az EK és a Viseg­rádi Csoport között. Az euró­pai megállapodások tovább­mentek a korábbi megállapo­dásokon, létrehozták a politi­kai párbeszéd intézményes ke­reteit és az együttműködés szinte valamennyi területére kiterjedtek. Hosszas tárgyalássorozat eredményeként 1991. decem­ber 16-án Brüsszelben került aláírásra a Magyarország és az EK közötti Európai Megálla­podás, mely az Európai Parla­ment, a magyar és a 12 EK- tagállam nemzeti parlamentje­inek jóváhagyása után, 1994. február 1-jén lépett hatályba. Az Európai Megállapodás ke­reskedelmi és gazdasági feje­zetei egy különleges átmeneti (interim) megállapodás alap­ján azonban már 1992. márci­us 1-jével életbe léptek. Vegyes szerződés Több mint egyéves tárgyalás- sorozat után 1991. december 16-án került aláírásra Magyar- ország és az EK között az Eu­rópai Megállapodás. A megál­lapodás a Római Szerződés 238. cikkén alapul, amely a társulási megállapodásokról rendelkezik. Ezért is nevezik a köznapi szóhasználatban tár­sulási megállapodásnak ezt a meghatározatlan időre szóló vegyes szerződést, mely a kö­zösségi és nemzeti hatáskö­rökre egyaránt kiterjed. Először fordul elő, hogy a kereskedelmi és gazdasági együttműködési vonatkozáso­kon túlmenően egy megálla­podás a politikai párbeszéd és a kulturális együttműködés elemeit is messzemenően fi­gyelembe veszi. Ezt a minősé­gi különbséget emeli ki az Eu­rópai Megállapodás elneve­zés. A Társulási Megállapodás a magyar társadalom és gazda­ság szinte valamennyi szférá­ját érinti, s intézkedik egy ké­sőbb kialakítandó szabadke­reskedelmi övezet létrehozá­sáról is. A társulás célja és feladata, hogy hozzájáruljon a magyar gazdaság fejlődéséhez a piac- gazdaság intézményi és jogi rendszerének kiépítésével, va­lamint hogy a Közösséggel va­ló harmonizáció erősítésével felkészítse Magyarországot egy későbbi időpontban elér­hető EK-tagságra. A megállapodás a társulás ténylegessé tétele céljából megfelelő intézményeket hoz létre. A szerződésben megje­lenik Magyarország azon határozott szándéka, hogy tel­jes mértékben integrálódjon az új Európa politikai, gazdasági és biztonsági rendszerébe, sőt ezt már a szerződés preambu- lumbana is megfogalmazza: „Tudatában annak, hogy Mag­yarország végső célja, hogy a Közösség tagja legyen, és a Felek véleménye szerint ez a társulás segíti e cél elérését.” Politikai párbeszéd A társulás célját meghatározó 1. cikkben a Felek első helyen szerepeltetik a politikai együttműködést. A. szerződés célja, hogy „megfelelő keretet adjon a Felek között olyan po­litikai párbeszédhez, amely szoros politikai kapcsolatok kifejlesztését teszi lehetővé.” Az Európai Megállapodás­nak a politikai párbeszéddel foglalkozó része a dialógust megfelelő kapcsolatba hozza az új politikai rend megszilár­dulásával, a Felek közötti poli- tikai konvergenciával és gaz­dasági közeledéssel, és célul tűzi ki a nemzetközi (külpoliti­kai) kérdésekben elfoglat ma­gyar és közösségi álláspontok fokozatos közelítését. Beveze­ti és intézményesíti a rendsze­res politikai párbeszéd formát és szintjeit, előirányozza a Fe­lek közötti információcserét, tovább a kétoldalú kapcsolat tok terén, illetve multilaterális fórumokon való együttműkö­dést. Az Európai Megállapodás felépítése követi az Európai Közösség alaptörekvéseit je­lentő négy szabadság, vagyis az áruk, a tőke. a szolgáltatá­sok és a személyek szabad mozgásának elvét. A megálla­podás rendelkezései — ha nem is azonos mértékben — konkrét intézkedéseket, illetve célkitűzéseket fogalmaznak meg ezen szabadságok kitelje­sítése érdekében. A társulás egy tízéves idő­szakot foglal magában, amely két ötéves szakaszra oszlik. Nem bontja azonban szaka­szokra a megállapodás keres­kedelmi részét (az áruk szabad mozgását). Szabad mozgás A megállapodás preferenciális jellegű és arra irányul, hogy szabadkereskedelmi övezetet hozzon létre a Közösség és Magyarország között. Az áruforgalom területén a társulási szerződés — a mező- gazdasági termékek kivételé­vel — 2000. december 31-ig a Közösség és Magyarország között teljes szabadkereske­delmi övezet létrehozását irá­nyozza elő. Ez azt jelenti, hogy az említett időpontig tar­tó átmeneti időszak elteltével az áruk vámoktól és egyéb pénzügyi terhektől, valamint mennyiségi korlátozásoktól mentesen, szabadon áramla­nak azokban az ipari szekto­rokban is, amelyek kereske­delmi rendszerét a Közösség hagyományosan speciális módon szabályozta (kohászat és textilipar). A szabadkereskedelmi öve­zet megvalósítása aszimmetri­kus módon történik, vagyis a Közösség gyorsabban nyújtja a kedvezményeket és azokat Magyarország csak később vi­szonozza. Magyarország így 4-5 év türelmi időt nyer, ami alatt befejezheti a piacgazda­ságra való átállást és megerő­sítheti iparának versenyképes­ségét. Származási szabályok Az általános rendelkezésektől eltérően bizonyos „érzékeny” termékek forgalmát külön jegyzőkönyvek szabályozzák, így különösen a textilipari, valamint az ÉSZAK által sza­bályozott szén- és acélipari termékek vonatkozásában. Hasonlóképpen á Felek köl­csönös engedményeket tesz­nek a feldolgozott mezőgazda- sági termékek, a mezőgazda- sági és halászati termékek te­rén. Ugyancsak külön jegyző­könyv foglalkozik a származá­si szabályokkal és a vámügyi együttműködéssel. Különle­ges védőzáradékok biztosítják Magyarország érdekeit a fize­tési mérleg alakulásával és a születő iparágak védelmével kapcsolatban. Uj iparág vagy szerkezeti át­alakítás alatt álló iparág védel­mére Magyarország az átme­neti időszak alatt, 2000. de­cember 31-ig, vámemelés for­májában egyoldalú piacvédel­mi intézkedéseket vezethet be. A mezőgazdaság területén a társulási szerződés nem irá­nyozza elő a teljes szabadke­reskedelem megvalósítását, hanem a két fél konkrét termé­kekre vonatkozó specifikus kedvezményeket nyújt egy­másnak. A Magyarország által nyúj­tott, szintén meghatározott mennyiségi keretek között érvényesülő mezőgazdasági koncessziók elsősorban olyan termékekre vonatkoznak, amelyek magyarországi pia­cán az import eddig is jelentős vagy meghatározó szerepet játszott. Nem rombolni, építeni akartam... Kovács Éva Nyírkáta (KM) — Dr. Nagy István Nyírkáta orvosa annak idején jelentős érdemeket sz­erzett abban, hogy az MDF megyénkben sikeresen sze­repelt a választásokon. Kevés olyan este volt a rendszervál­tozást előkészítő időkben, amit családja körében töltött volna, s ma se igen van olyan probléma, amiről közvetlen közelről ne tudna. Az utóbbi időben kissé megkeseredett, több dolog is elégedetlenség­gel tölti el. — Ha mérleget kell vonnom az elmúlt négy évről, elöljáró­ban annyit mondhatok: alapjá­ban véve az eltelt idő igazolta az Antall-féle politizálást, vo­nalvezetést, gazdasági és poli­tikai téren egyaránt. Vannak persze fenntartásaim, amit parlamenti szavazásommal is igyekeztem érvényre juttatni. Nem értek egyet a kárpótlás végtelenségével, a privatizáci­ós folyamatok ellenőrizhetet­lenségével, nekem ez ügyben a Monopoly csoport elképze­lései tetszettek, amely parla­menti ellenőrzést sürgetett a privatizáció fellett, s nem tu­dok azonosulni a törvénykezés sorrendjével sem. □ Milyen sorrendet látott volna célszerűnek? — Szerintem nem elméleti, hanem gyakorlati kérdésekkel kellett volna foglalkoznunk, s nem helyeseltem azt sem, hogy egyszerre több lényeges törvényt is napirendre vettünk, így nem csoda, ha némelyik­nek még most sem értünk a végére. Súlyos hibának tartom, hogy nem voltunk tekintettel a lakosság tűrőképességére, nem ellenőriztük megfelelően a munkanélküliséget. □ Mi az, amivel a négy év munkáját nézve elégedett? — Sikernek könyvelem el a kritikák ellenére is — bár tel­jesen elégedett nem vagyok vele — a tulajdonosváltást, azt, hogy a gazdaság a problé­mák ellenére is működőképes maradt, azt, hogy az infláció nem lett több két számjegyű­nél, s hogy a hiányos kárpótlá­si törvények ellenére ha dö­cögve is, de beindult a mező- gazdaság. Sikernek tartom, hogy az Antall-politikának kö­szönhetően az ország hitele jó. □ Legszebb élménye a kép­viselőség alatt? — Az, hogy sikerült vég­hezvinni a békés rendszervál­tozást. Már csak azért is, mert mi nem lerombolni, hanem le­bontani akartuk a régi rend­szert, hogy amíg az új ország felépül, addig a régiben azért még lehessen lakni. Nem sza­bad elfelejteni ugyanis, hogy az elmúlt negyven év is mi magunk voltunk, s nem va­gyunk olyan gazdagok, hogy elpazaroljuk, amiről tudjuk hogy jó volt. □ Mit tart kudarcnak az elmúlt négy évből? — Kudarcnak tartom, hogy a társadalom szimpátiáját nem tudtuk megszerezni, a demok­ratikus átalakulás megítélésé­ben az emberek csalódottak, s az elmúlt négy évben nem vál­tak partnerünkké, s most látha­tó, nagyobb kritikával illetik az elmúlt négy évet, mint aho­gyan szerintem érdemelné. □ Mit tippel a közelgő vá­lasztásokon? — Tippem pártonként, számszerűen a következő: leg­több az MSZP, 30 százalék, 20-20 százalék az MDF és a FIDESZ, 10-15 a KDNP, 10 százalék a Torgyáné és az SZDSZ-é, a többin osztoznak a függetlenek, illetve a MIEP. Törvénymódosító indítványok Nyíregyháza (KM) — A termőföldről szóló törvény módosításához terjesztett elő indítványokat dr. Ká- vássy Sándor, a Független Kisgazdapárt első alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési kép­viselő. Első helyen azt indítvá­nyozta, hogy legfeljebb négyezer aranykorona érté­kű tulajdont szerezhessen belföldi magányszemély. Indoklásul azt adta elő, hogy a négyezer aranykoro­na-érték a hazai átlagos ér­tékeket tekintve 200-300 hektár területű gazdaság ki­alakítását teszi lehetővé, ahol gazdaságosan üzemel­tethető a modem gépi tech­nika. Ha ennél nagyobb te­rületet szerezhetne meg magának valaki, az hatal más tömegeket fosztana meg attól a lehetőségtől, hogy a mezőgazdaságból éljen. Hasonló nagyságrendű javaslatot tett a képviselő a termőföld haszonbérbe vé­telére is. Az indokai ugyan­azok voltak, mint az előző esetben. Javasolta viszont azt is, hogy külföldi jogi és magánszemély ne vehessen termőföldet haszonbérbe. Elemi kötelesség ugyanis, hogy a külföldiekkel szem­ben védje a magyar állam a termőföld használati jogát. Kivételt a képviselő az erő­szakkal elüldözött külföl­dön élő magyar nemzetisé­gűekkel tenne, illetve ezt tartaná méltányosnak. Javaslatai között szere­pel, hogy a földhivatalok az önkéntes földcserével kap­csolatos földmérési munká­kat az első alkalommal díj­talanul végezzék, ugyanis elképzelhető a kárpótlással szerzett területek cseréje, hogy gazdaságosabban mű­velhető táblák alakuljanak ki. Végezetül javasolja, hogy legyen állami feladat a talajvíz természetes szint­jének megóvása, mulasztás esetén a termőföld tulajdo­nosa legyen jogosult kárté­rítésre. A képviselő azzal indo­kolta javaslatát, hogy a tu­lajdonosok kiszolgáltatott helyzetben vannak az ál­lam sokszor ostoba intéz­kedéseivel, beruházásaival szemben. Példának a kiskörei víz­tározó által megemelkedett talajvízszintet a Mosoni- Duna térségében, a Sziget­közben kialakult helyzetet hozta. i€«i m pái my sorolt ­Független ...kisgazdapárti választási nagygyűlést tart ma este hat órától Nyíregyházán a Szarvas utcai volt pártház nagytermében G. Nagyné dr. Maczó Agnes, a párt al­elnöke. Itt mutatkozik be Boroska Miklós, a nyíregy­házi l-es és Tóth András, a nyíregyházi 2-es választó- kerület képviselőjelöltje. (KM) Lakossági... ...fórumot rendeznek már­cius 23-án, 18 órakor Oro- son, az általános iskolában, ahol Dr. Szilassy Géza or­szággyűlési képviselő be­számolót tart. (KM) Fogadóórát tart... ...Laborczi Géza SZDSZ országgyűlési képviselő március 24-én, 18 órától a nyírpazonyi általános isko­lában, előtte ugyanott 16 órától oktatáspolitikai fó­rumra kerül sor. (KM) A KDNP-nek... ...32 taggal megalakult a helyi szervezete Csenger- ben. Elnök: Farkas Sándor- né. Ugyancsak új szervezet jött létre Oroson 25 sze­mély támogatásával. El­nöknek ifj. Kerekes Miklóst választották meg. (KM) Alkotmánysértő... ...a választójogi törvény azon rendelkezése, amely szerint nem indulhat képvi­selőjelöltként az, aki a tár­sadalombiztosítási önkor­mányzatokban választott tisztséget tölt be. Ezt állapí­totta meg az Alkotmánybí­róság kedden hozott határo­zatában, és az alkotmányel­lenes rendelkezést vissza­ható hatállyal megsemmisí­tette. (MTI) Választási... ...gyűlést tart március 23- án, 19.30 órakor Bányász Jánosné dr. az MSZP or­szággyűlési képviselője­löltje Nyírtelken, az ifjúsá­gi házban. (KM) Bemutatkozik.. „Bodnár Ákos képviselője­lölt is azon a lakossági fóru­mon, amelyet ma este 6 órakor rendeznek Oroson. A fórum helyszíne a 18-as számú általános iskola, ahol képviselői beszámolót tart dr. Szilassy Géza kép­viselő. (KM) Paszabon... ...mutatkozik be március 23-án este lakossági fóru­mon dr. Lenti István, az SZDSZ jelöltje, este fél hét­kor az általános iskolában. (KM) Mezőgazdasági... ...fórumot tart Jakab Fe­renc országgyűlési képvi­selő március 24-én, 18 órakor Kemecsén a mozi épületében. (KM) A KDNP... ...képviselőjelöltjei az elkö­vetkező napokban a megye több községében mutatkoz­nak be leendő választóik előtt. Március 23-án 18 óra­kor a mándoki művelődési házban, 24-én 18 órakor a balkányi művelődési ház­ban, ugyanaznap este fél 7- kor a fényeslitkei általános iskolában, 25-én 18 órakor az újkenézi művelődési házban, s ugyanaznap 17 órakor a nagykállói műve­lődési házban tartanak vá­lasztási kampánygyűlése­ket. A nagykállói nagygyű­lés vendége lesz dr. Surján László, a KDNP elnöke, valamint Latorcai János ipari és kereskedelmi mi­niszter. (KM) Országgyűlési... ...képviselői fogadóórát tart március 24-én, csütörtökön este 6 órától Nyírpazony- ban az általános iskolában dr. Takács Péter, aki ismét az MDF jelöltje Nyíregy­háza l-es körzetében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents