Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-22 / 68. szám
1994. március 22., kedd KULTÚRA Teherbíró értékrend Budapest (MTI) — A Magyar Közlöny 28. számában megjelentek a Nemzeti Alaptanterv (NAT) Tantervi alapelvei. Március 20-tól lép hatályba. A NAT — a Magyar Köztársaság közoktatásának törvényben meghatározott alapdokumentuma — két részből áll: a Tantervi alapelvekből, valamint a Tantervi követelményekből. Az utóbbi még nem készült el. Kálmán Attila, a művelődési minisztérium politikai államtitkára a napokban megszületett dokumentumról kifejtette: a kormány által elfogadott változatot a minisztérium a későbbiekben külön füzetben is kiadja és eljuttatja az iskolákhoz. Az Országos Köznevelési Tanács javaslatára a Tantervi alapelvek kiemelt jelentőséget tulajdonít a történelemnek. Rögzíti többek között azt a követelményt is, hogy a történelemtanítás adjon a mostani századvég — és a jövő század — realitásával számoló, teherbíró értékrendet. Leszögezi továbbá: alapvető jelentőségű, hogy a diákság ismerje meg a magyarság kialakulásának, a haza megteremtésének állomásait, a magyar államiság fejlődésének, megőrzésének, megújításának korszakait, azt a küzdelmet, amelyet hazánk a Szent István-i örökség megőrzéséért a történelem folyamán tett. Tudatosítani kell diákjainkban, hogy hazánk évszázadokon keresztül a Nyugat, az európai kereszténység védőbástyája volt. A történelemtanításnak is feladata, hogy a tanulók hiteles ismereteket szerezzenek a vallások múltjáról, a kereszténység értékrendjéről, a keresztény egyházak (és a szerzetesség) történetéről, az európai kultúrában, az egységben és a különbözőségben betöltött szerepéről. Tudatosítani kell, hogy a népek és nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva, s kölcsönös felelősséggel tartoznak egymásnak, különösen a Kárpát-medencében. Müvészköri est Nyíregyháza (KM) — Az egyházak élete kerül a figyelem középpontjába a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházban március 27-én a Művészkör programjában. Délután 5-kor az evangélikus egyház kórusa ad koncertet, majd az Egyházak ma címmel hangzik el felekezetek közötti beszélgetés, melynek résztvevői református, metodista, evangélikus, római és görög katolikus, valamint magyar ortodox lelkészek. A műsor szerkesztője Pankotai Éva, házigazdája Verebes István. Székelyhídi Ferenc: Piros pulóveres lány című képét is kiállították a nyíregyházi tiszti klubban a Benczúr Gyula Képzőművészeti Kör tagjainak jubileumi tárlatán Harasztosi Pál reprodukciója 30 éves... ...a Szabolcs Néptáncegyüttes, ebből az alkalomból adnak a táncosok gálaestet április 8-án este 6-tól a nyíregyházi bujtosi csarnokban. (KM) Iserlohn... ...művészeti együttese, a Bauer Balettstúdió a Prima- vera együttes vendégeként március 24-én este 6-kor a nyíregyházi művelődési központban lép fel. (KM) Az Amadinda... ...együttes mutatja be műsorát a Nemzeti Filharmónia bérleti sorozatában március 28-án a Váci Mihály művelődési központban. (KM) Ránki Dezső... ...vendégszerepei Nyíregyházán április 18-án a Váci Mihály művelődési központban Beethoven, Bartók- és Liszt-művekkel. (KM) A Shulcz... ...Rock Cafe-ban (Farkas Tibor) pénteken és szombaton este 8-tól nosztalgiadiszkót rendeznek a nyíregyházi Korona kávéházban. (KM) Hagyományőrző népzenészek Batyusbáli hangulat az erős közösséggé összeforrott tiszalöki együttes próbáján Erdős Jenő Nyíregyháza — „A zene nem magánosok kedvtelése, hanem lelki erőforrás, melyet minden művelt nemzet igyekszik közkinccsé tenni.” (Kodály) Még járási székhely volt Ti- szalök, mikor először találkoztam ezzel a népes, szimpatikus együttessel. A legtávolabbi résztvevői voltak a Mátészalkai Dalos Tavasz első ízben megrendezett kórustalálkozójának 1969-ben. Erkel Ferenc kórus néven rendszeres résztvevői voltak a megyei kórustalálkozóknak az 1970-es években. Újszerű szerepkörben találkoztunk mintegy tíz éven át minden évben a népzenei együttesek megyei fesztiválján Nyírbélteken majd Tarpán. Ekkor már népdalkörként működtek, mert kiderült, ez az igazi műfajuk. A harmadik közös élményünk az 1980-as évek első felében volt. Egy este ellátogattam Tiszalökre, az együttes próbájára. Kíváncsi voltam, hogyan, miképpen tartja össze Ajtai Loránd, ez a sokoldalú ember, akkoriban a művelődési ház igazgatója ezt a láthatóan igen erős szálakkal egységbe forrott közösséget. A tagság szinte teljes számban jelen volt. Készültek a soron következő fellépésükre. A próba után nem mentek haza, Nyíregyháza (KM) — 1994: Kossuth emlékév. Ennek egyik rendezvényeként az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium öregdiákjai — március 14-én, az iskola dísztermében — megalakították a Nyíregyházi Kos- suth-klubot. A rendezvényen — a mai diákok köszöntő műsora után — leleplezték azt a Luther-mell- szobrot, amelyet az 1932-ben érettségizett öregdiák, P(tő János alkotott és adományozott az iskolának. A tiszalöki népdalkor hiszen több társuknak azokban a napokban volt a névnapja. Előkerültek az otthonról hozott enni-innivalók. Ekkor már batyusbáli hangulat volt. Megható volt ebben részt venni. Ekkor értettem meg, miért testvéri ez a közösség. A negyedik közös élményünk 1989-ben volt. Ekkor rendezték meg Csapon első ízben a Magyar Népművészeti Napokat. Hazánkat megyénk száztagú küldöttsége képviselte. Köztük voltak a tisza- lökiek is. Mint kísérőnek, nagyon könnyű dolgom volt, mert valamennyien méltók voltak arra, hogy megbecsülést szerezzenek mind magatartásukkal, mind teljesítményükkel hazánknak, az ott élő magyar nemzetiségiek nagy örömére is. Az öregdiákok elhatározták, hogy 1996 nyarán — a világ- kiállítás idején, az iskola fennállásának 190. évfordulóján — megrendezik a nyíregyházi Kossuth-diákok „világtalálkozóját”, amelyre minden itt érettségizett — itthon vagy a nagyvilágban élő — öregdiákot meghívnak. A szervezőmunkát az 1930 előtt érettségizettek körében dr. Kubassy Tamás (érettségizett 1927-ben); az 1940 élőn érettségizettek körében Babies János (1938) és dr. Vityi Tibor (1939); az 1940-48 között Archív felvétel A megyei önkormányzat közművelődési irodája által a népzenei együttesek vezetői részére szervezett továbbképzésen arra kértem Ajtai Lorán- dot, szedjük csokorba a közel 30 év kiemelkedő élményeit. Záporozott válasza: a helyi rendezvényeken kívül rendszeres résztvevői voltak sok megyei találkozónak: a Sóstói Múzeumfaluban, Nyírbélteken, Tarpán, s testvéregyüttesüknél Tiszavasváriban, melyet szintén ő vezet. — Többször voltunk országjáró kiránduláson fellépésekkel összekötve, például a Budapesti Mezőgazdasági Múzeumban. De a legnagyobb élményt a kárpátaljai szereplések jelentették, 1985-ben, 87-ben és 91-ben Csapon kívül felléptünk Szolyván, Ungvégzettek körében dr. Nagy László (1945) és Bajáik András (1948); az 1948 után végzettek körében pedig Mikecz László (1949) és Tóth József (1952) vállalta el. Az öregdiákok mindenben számíthatnak az alma mater támogatására. A Nyíregyházi Kossuth Klub legközelebbi találkozóját ez év júniusában tartja, amelyen a régi cserkészélményeket elevenítik fel, és a találkozóra meghívják az egykori evangélikus Geduly Henrik leánygimnázium diákjait is. vár és Beregszász körzetében több helyen. Mindenütt nagy szeretettel fogadták együttesünket. —Most mégis lehangoltnak. elégedetlennek látlak. Mi ennek az oka? A — Nem titkolom aggodalmaim. Nem tapasztalok a népzene, a hagyományőrzés iránt olyan érdeklődést, mint a korábbi években. Ezekre konkrét bizonyítékokat is mondhatok: évről évre kevesebb a fellépési lehetőség, pedig ez élteti az együtteseket. A bemutatókon kevés az érdeklődő. Gyakran csak egymás műsorát hallgatják a részt vevő együttesek tagjai. Erősíteni kell kapcsolatainkat az iskolákkal — közös rendezvények szervezésével. Hadd hallgassák a népzenét a szülők, nevelők és a gyerekek is. Az utóbbi időben kevesebbet népszerűsíti együtteseinket a rádió. is. Érdemes elgondolkodni ezeken a valós tényeken. Bizonyos, hogy kellő odafigyeléssel és kapcsolatteremtéssel ezek mind megoldhatók. Többek között ezt szolgálja az együttesvezetők 1993 végén megkezdődött továbbképzése is. Tekintsük ezeket a gondokat jószándékú figyelemfelkeltésnek, hogy valóra váljék a mottóban foglalt kodályi gondolat: a művelt nemzetek szintjére emelkedéshez hozzátartozik a zene közkinccsé tétele is. A tiszalökiek is ezen fáradoznak. Gyűjtemény Budapest (MTI) — A Magyar Természettudományi Múzeum a tervek szerint végleges otthonra lelhet a Ludoviceum épületegyüttesében az ezredfordulóra. A kormány kultuszminisztériumi előterjesztésre elfogadta a Ludo- vika, az Alfa mozi és az Orczy-kert közgyűjteményi célokra történő átalakításának tervét. A múzeum képviselői elmondták: a Ludovika és a leégett Alfa mozi helyreállítására, a kormány által tartalékolt pénzen túl kötvénykibocsátás is várható. Kossuth-klub Nyíregyházán Legközelebbi találkozójukat ez év júniusában tartják A keramikus iparművész kiállítása Élettel teli alkotások a négy őselem, a föld, a tűz, a levegő, a víz felhasználásával Mészáros Gábor és tanítványai Harasztosi Pál felvétele Nagy Zsuzsanna Nyíregyháza — A kerámia a négy őselem, föld, tűz, levegő, víz ötvözete, melyek alázatosan képesek szolgálni a művész akaratát, ám nem engedelmeskednek, ha rosszul nyúlnak hozzájuk. Mészáros Gábor számára az agyag alkotótársként funkcionál, kifejezve az alkotó léthez, természethez, világhoz való viszonyát. A tűz ereje kikristályosítja az agyagot, végső alakjába szilárdítja a formát, igazából ekkor dől el, hogy az anyag alávetette-e magát a művész akaratának. E folyamat végeredményét mutatták be a nyíregyházi művészeti szakközépiskola Csontváry Kamara Galériájában a közelmúltban rendezett kiállításon. Maga a kiállítás két részből állt össze: egyrészt ikonokból, melyek szubjektív emlékekről és ezen emlékek átalakulásáról szólnak. Másrészt idolokból, melyek a természethez való rendkívül szoros kötődést jelzik. Azonban e két rész szerves egységet alkot. Formailag nézve a fali plasztikákon látható az alkotó azon törekvése, hogy megtartva az anyag természetes közegét, abból a középső motívumot plasztikailag kiemelje és ezzel közelítsen a térplasztikákhoz. Tematikailag is ugyanazok a kérdések foglalkoztatják a művészt mind a térbeli, mind a síkbeli dolgoknál, az embereket érintő általános, mégis annyira nehezen elmondható problematika ez ősi szimbólumokkal kifejezve: a gömbölyű forma a termékeny nőt, a meleg ölet ábrázolja, a csúcsos forma pedig a férfi örökös elvágyódását és megtérését az őket mindig visszafogadó asszonyi testbe. Más-más jelentést adnak a tartalmi viszonyoknak a formai változatok: így a tudatos hideg, meleg színátmenet, a mázas vagy matt technika, vagy ha egy formát egy másik formával bont meg, ami meglepő módon tiszta harmóniát hoz létre a várható disszonancia helyett. Az egységet tehát a forma, idea, tartalom, élményanyag szerves együttélése adja. Bár az alapforma ugyanaz, mégis egy belső kényszer mindig új alakzatok létrehozását sugallja, melynek célja megfogalmazható, de el soha nem érhető: az anyag ősi emlékezetét felhasználva a természet részévé válni. Sohasem lehetséges azonban a teljes birtoklás, hiszen a formai variációk végtelenek, közben az anyagot formáló művész is alakul, a létezés új variációi jönnek létre, emiatt ugyanarról egészen mást mond el, a tudatnak más rétege alakítja a valóságot, és így a végső forma megalkotása nem lehetséges. Ez a feloldhatatlan ellentmondás adja e tárgyak egyéni és élettel teli jellegét; azt a folytonos késztetést sugározzák, mely az alkotó embert új formációk, alakzatok kutatására sarkallja.
