Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-21 / 67. szám
1994. március 21., hétfő HATTER Végre lesz gáz Oroson Önerőből és önkormányzati támogatással valósítják meg a fejlesztést Nyíregyháza, Oros (KM - K. D.) — Nem kell tovább az Állami Fejlesztési Intézet kegyére várni azoknak az oro- siaknak, akik már nagyon szeretnék, hogy végre gázzal fűthessék otthonukat. Korábbi pályázataikra ugyanis mindig elutasító választ kaptak, eléggé reménytelennek látszott az ügy. A Nyíregyházához tartozó település két helyi önkormányzati képviselője, Szűcs István és Kozák György a megye- székhely önkormányzatát is bombázta támogatásért, s most eredménnyel jártak. A beruházási költség 20 százalékát magára vállalta a város, és el is különítette — az egyébként szűkre szabott — fejlesztési alapból. Önerő: 34 ezer Erre azért kerülhetett sor, mert a kivitelezésre kiírt verseny- tárgyaláson kedvező ajánlat érkezett, ez alapján a korábbi, rendkívül nagynak tűnő önköltség elfogadhatóra csökkent. A jelenlegi megoldás szerint egy ingatlan bekötése az ott lakónak 40 ezer forintjába kerülne, amelynek 15 százalékát (hatezer forintot) áfa címén a jelenlegi szabályozások alapján még vissza is kap ebben az évben. Tehát gyakorlatilag 34 ezer forintért jut a gázfűtés lehetőségéhez. Ehhez azonban a település egészén, de utcánként isel kell érni a 80 százalékos szervezettséget. Szűcs István helyi képviselő szerint ez nem jelenthet gondot, mert a jelenleginél magasabb összegnél is több mint 75 százalék volt az igénylők aránya. A munka akkor kezdődhet meg, ha a gázra várók (és váy adgesztenyerügyek — hogy úgy mondjam — ünnepélyes fakadtával közel egy időbenfelmelegsze- nek lassan, kérem, a betonpadok is... —Na, menjen már... — Előbb csak a levegő, amint a fénysziporkák szinte céltudatosan nyüzsögnek ott, a tér fölött, s a világoszöld bojtjaikat lengető kis fenyőfák, tehát, uraim, tulipánok illegnek-billegnek, teszik a dolgukat, színesítik a látványt, miegymás... —Mondhatom... — Nos, elárulhatom, nem véletlenül beszélek ily szeretetteljes részletezéssel én a Majolika térről, ahol vad- gesztenyék meg fenyőfák virítanak együtt, mert tudni való, hogy ez a (Kurdicsról itt elmondható) történetem éppen itt kezdődött. Azért, mert a Kurdics, kérem, abban az időben ott lakott. Hiába húzza el ön a szájaszélét, kedves uram, abban az időben igenis, hogy ott lakott, bár az igaz, hogy nem mindig tudta időre kifizetni, ugye, hát a lakbért. Mondom, Kurdics egyik reggel, melyet imént részleteztem, átvágott a téren, azaz hogy átvágott volna... — .... ha az éj nem közeledne. — Na most, kérem, ezt a kört én fizetem, meg vagyok értve? Majd ha önre kerül a sor, ön is elmondhatja a maga Kurdicsát, bár azt azért hangsúlyoznám, hogy KurTalán errefelé is nagyon várják már a gázt gyók) befizetik a hozzájárulást, ennek határideje (legkésőbb) április 30. Lehet készpénzzel is fizetni, de hitelből is, ötéves futamidő esetében a törlesztő részlet havonta 1360 forint, három évnél 1920 forint. Ki-ki maga választhatja meg a futamidőt. A befizetések és hitelszerződések megkötése Oroson is megtörténhet, feltételeit a nyíregyházi önkormányzat teremti meg. A tervek szerint az OTP ügyintézői szabadnapon „kitelepednek” Orosra, így a hitelügyintézés helyben válik lehetségessé. Nyilatkozat A szervező bizottság tagjai illetve a közös képviselők hamarosan felkeresik az ingatlantulajdonosokat — elsősorban azokat, akik még nem nyilatkoztak — s a náluk lévő nyomtatványon kell írásban nyilatkozni arról, hogy részt kívánnak-e venni a társulásban, illetve arról: készpénzzel vagy hitelből állják-e a költségeket. A szervezők kérik azokat, akik korábban már aláírták, hogy hozzájárulnak a beruházáshoz, azaz kérik a gázt, jelezzék igényük fenntartását a polgármesteri hivatal orosi ki- rendeltségén, így erősítve meg azt. Egyúttal felhívják az (üres) építési telkek tulajdonosainak figyelmét, hogy szándékukról ők is nyilatkozzanak a kirendeltségen, mivel nem tudhatják a szervezők minden építési telek tulajdonosának kilétét. Jó tudni azt is, hogy aki most nem vállalja a gázbekötés költségeit, azt ugyan most nem éri hátrány, de ha a későbbiek során meggondolja magát, már jóval többe, közel dicsőt én ismertem a legjobban, s már az biztos, hogy lénye leglényegének is azt kellene elfogadnunk, miként mondom, hogy Kurdics ily adott helyzetben is képes volt derűvel tekinteni a nap elé, számtalan lehetőség van, megszerezni estig azt a lakbért. — Kitekintőleg felhívnám Összecsapták a lapokat, és akkor az öreg azt ajánlotta, hogy játszanak csak pénzben. Helyesebben szólva, hát rovásra. Mert ott a Majolika téren, kérem ez volt a szokás. — Azt hiszik a nagybankok, hogy ők találták föl a piros spanyolviaszt, amikor a Majolika téren már időtlen idők óta rovásban mélyen tisztelt figyelmüket, uraim, a törhetetlen optimizmus vitamindús hasznára, csak úgy, mellékesen. Mert úrrá lehet lenni a helyzeteken, ám ha valaki elkezdi, hogy lenni vagy nem lenni...? Jól van, jól van. Maga is el szók kalandozni. Elég az hozzá, hogy Kurdicsot egy öregember szólította meg. A be- tonpadon ült. Nem breton, beton. Mi az, hogy szók? Mert maga el szók kalandozni. En viszont el szoktam kalandozni. Micsoda különbség! — Mit tudja azt maga, hogy milyen volt a Kurdics? Na, mondom... Játszani hívta az öregember Kurdicsot. Kurdics elsőre kihúzta a piros ászt, ezt a makk felső követte, azután a zöld király. Az öregnek valami alsóból, tán zöld hetesből meg piros tízesből... tizenkilenc volt. ment az elszámolás. De naponta illett rendezni az egyenleget. Még az ott ácsorgó közeg jelenlétében is ki lehetett egyenlíteni az esetleges délelőtti tartozást, mert ki tilthatja azt meg, hogy az ember így szóljon a cimborájához, úgy este felé, amikor pénz nélkül forog a kártya: „Te, öregem, kis Palikám, itt a két kiló, amit még reggel adtál kölcsön, mikor leküldött az asszony, emlékszel, az ezresemet nem tudta a kislány felváltani a pénztárban..." Kis Palikám emlékezett, a rendőr meg mit tehetett. Vállat vont, bár tudta, miről van szó. Legalább addig sem ütik egymást, amíg játszanak. ' Mi az, hogy elkalandozok? En, uram, elkalandozom, érti? Mert ez egy ikes ige. Es igen is, hogy nem szólt közbe a rendőr. En csak tudom, én ismertem Kurdicsot meg a Majotika térieket, úgy van. És a rovás alapján estére mindig elszámoltak. Igen. És ez nem elkalandozás, mert enélkül az egész történetnek nem volna értelme, és megmondtam már, hogy amíg a kört fizetem, nálam van a szó, tehát én mondom az igazi Kurdicsot, mert itt annyi mindent összehordanak, kérem, a Kurdicsról, no jó, én nem akarom vitatni, hogy lehetett, hogy volt olyan is, de már az, hogy igazából milyen volt a Kurdics, tőlem tudhatnák meg a tisztelt urak, ha maga mindig nem beszélne közbe. Szóval a Kurdics elnyerte az öreg teljes nyugdíját. Ez csak akkor derült ki, amikor elővette a zsebéből az öreg a pénzt, és ott volt a postai csekk meg a nyugdíjasszelvény is a százasok fölött. Kurdics pedig nem fogadta el a pénzt. Igen, uraim, ilyen volt a Kurdics. Azt mondják, akkor az öreg könyörgőre fogta, hogy legalább billentse fenéken, ahogy már ez néha, bizonyos esetekben szokás volt, ám én úgy tudom, hogy Kurdics megveregette az öreg vállát, s elindult a húscsarnok felé. Úgy tizenegyre járt... yx ehát, uraim, egészen I J más ám ez így el- mondva, ha mindig közbeszól valaki, s nem hagyják az embert, hogy rendesen, jól elmagyarázza... Archív felvétel kétszeresébe kerül majd a kivitelezés, hiszen nemcsak a tervet kell saját magának elkészíttetnie, de a támogatás sem jár majd neki. Ingyen mérőóra A bekötéseknél — tudtuk meg — szolgalmi jogot jegyeznek majd be arra a területre, ahol a portákon van szerelvény, hogy nyugodtan dolgozhasson szükség esetén a szerelő, ne legyenek később ebből problémák. A TIGÁZ ingyen adja, s szereli fel a mérőórákat, igaz, a cég tulajdonában is marad. Persze ez nem sorsdöntő. Lakossági fórumot is terveznek a beruházásról, időpontjáról később születik döntés. A munka még az idén elkezdődhet, s várhatóan jövőre teljesen be is fejezik, bár a remények szerint ezen a télen már mindenütt élvezhetik a gázfűtés előnyeit az orosiak. Ha magyar vagy Kovács Éva-r -r gy látszik, mostanra t / ennek a napnak íze Lx is végképp me gkeseredett. Olyan események „színesítették" a programot, amilyenekre két-három évvel ezelőtt épeszű ember még álmában sem gondolt, nem is gondolhatott. Nagy kár, hogy így esett. Március 15-e, a haza, a nemzet, a magyarság legnagyobb ünnepe. Mindig ünnep volt, a rendszerváltozás óta azonban még inkább azzá változott. Ezúttal is méltóképpen készült rá az ország, már napokkal előtte ünneplőbe öltöztették a házakat, középületeket, mindegy volt, merre járt az ember, városon vagy éppen falun. A fellobogózott utak mentén frissen gereblyélték a járdaszegélyeket, kitakarították a virágágyásokat, a városokban rendre jártak a szemetet összegyűjtő kukáskocsik. A szemlélő joggal hihette, méltó, szép ünnep következik. Bárcsak utólag is elmondhatnánk ugyanezt... Erről ezúttal sajnos szó sem lehet. A márciusi megemlékezéseket lassan mindennek lehet már nevezni, csak ünneplésnek, méltó eseménynek nem. A legújabb híradásokból mára ország-világ megtudhatja, mennyire is vagyunk mi magyarok. A fővárosi, de némely vidéki rendezvényen is a békés tömegek mellett neonácik, nyilasok, újfasiszták, skinheadszervezetek, — erős szó, mégis leírom, mindenféle csőcseléknépség is megjelent. Igaz, nem jöttek egyedül, tettekben vagy lélekben támogatták őket ma neves politikusok, politikusasszonyok. A rendezvény efféle résztvevői persze nem maradtak hallgatagok, nem csak külső megjelenésükkel, hanem szavakkal, érthetően, magyarul is elmondták véleményüket. Amikor meg kifogytak a szóból, elkurjantották magukat: aki magyar, megverekszik velünk! M eg tudom érteni, hogy a tömegek közül e „szíves invitálás" után csak kevesen vallották magukat igaz hazafinak, gondolom nem csak és kizárólag azért, mert épp nem tartottak maguknál késeket, botokat. Jó almatanács Galambos Béla F elgyorsult a termék- tanácsok szervezése, köztük az alma ágazaté éppen Baktalóránthá- zán lódult meg a közelmúltban. Az agrárpiaci rendtartásról szóló tavaly elfogadott törvény teszi lehetővé e tanácsok szervezését annak érdekében, hogy képviseljék egy-egy termékkörben tevékenykedők érdekeit, s közös nevezőre hozva azokat, egyeztessék a kormány elképzeléseivel. A törvény szerint a terméktanácsok működésének feltétele, hogy elismerésüket kérjék a minisztertől, alapszabályukat pedig a hivatalos lapban hirdessék meg. Továbbá az is előírás — a megye almatermelőinek szeme előtt is most ez kell lebegjen —, hogy a termelők, a feldolgozók, valamint a forgalmazók legalább 35 százaléka tagsági viszonyban álljon a termék- tanáccsal! A feldolgozók és a forgalmazók szervezettsége, ahogy Baktán is kitűnt, eléri ezt az előírt bő egyharmados szintet. A rendszerváltás előtti időszakhoz képest „atomizálódott” termelők viszont, sajnos még messze állnak a 35 százalékos szervezettségtől Ezért van szükség arra, hogy az ország, de főként annak legnagyobb alma termőtáját jelentő megyénk almáskertjeinek tulajdonosai minél nagyobb számban csatlakozzanak azokhoz az érdekképviseleti szervezetekhez (almatermesztők szövetsége, gazdakörökhöz, kertbarát egyesületek), amelyek révén az előírt tömegbázisa kialakulhat az alma terméktanácsnak. A szaktárca közlése szerint e feltételeknek eddig három érdekképviseleti szervezet, a tej, a juh és a toll terméktanács felelt meg. Elismerésük pillanatától már tárgyalópartnerei lettek az FM-nek, az általuk képviselt termékkörben az agrárrendtartás hatáskörébe tartozó intézkedések kezdeményezésében és végrehajtásában. Most már rajtunk, almatermelőkön a sor. Nehogy „almás” legyen a terméktanács! ................. Ezeket a divatos, szép kabátokat és a varrodában készülő kosztümöket az idei tavaszon viselhetik a hölgyek Elek Emil felvétele Kommentár HBBmmmHHmamamnmnB Köttetek József A nyerójátszma
