Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-17 / 64. szám

1994. március 17., csütörtök f 2 Kelet-Magyarorsxág KULTÚRA Édes Anyanyelvűnk Minya Károly Nyíregyháza — Szeré­nyen, mondhatni szűk szak­mai, baráti, családi körben ünnepelte 15. éves jubileu­mát az Édes Anyanyelvűnk folyóirat. Bár több nyelvé­szeti kiadvány jelenik meg hazánkban (Magyar Nyelv, Magyar Nyelvőr), mégis ez a szolid küllemű, gazdag és változatos tartalmú lapocs­ka ajánlható leginkább az érdeklődő nagyközönség­nek s nem utolsósorban a magyar tanároknak. Foko­zatosan ment át változáso­kon a lap születésnapjáig. Mindenekelőtt a kiadó nem külső, hanem belső szak- szövetség lett. (A szakmai szót azért kell hangsúlyoz­ni, mert éppen ilyen jellegű vita járult hozzá ahhoz, hogy szakítottak a korábbi lapgazdával). Ugyanakkor csökkent a szerkesztőség létszáma is (Balázs Géza, Kemény Gá­bor, Maród István, a felelős szerkesztő: Grétsy László) s így rugalmasabb gyorsabb lett, s ennek köszönhető az, hogy ez évtől a korábbi néggyel szemben immár öt­ször jelenjék meg a lap. Az idei első szám kézbevétele után még annak is örülhe­tünk, hogy a címlap tetsze­tősebb, ízlésesebb lett. S ne feledjük a tartalmat, sem, ami ezúttal is igen bőséges: újabb nyelvújításra vár az egyik cikk szerzője, miután megismerkedett egy szö­vegszerkesztő programmal, s elrémült nyelvezetén, idegenszerűségén, Kemény Gábor Nyelvi mozaik című rovata pedig többek között azt a személyesnek tűnő vallomást tárja az olvasók elé, hogy nem élt hiába. E következtetésre akkor ju­tott, amikor észrevette, hogy az általa javasolt tisz­ta gyapjú kifejezést hasz­nálja az egyik cég a korábbi élő gyapjú helyett. Megtudhatjuk a többi írásból azt is, hogy milyen sok neve van a fiatalok kö­rében annak az italnak, ami vörösbor és kóla keveréke, hogyan lesz a privát ma­gánügyből közügy, miért lett a buszon a pótjegy feli­ratból KOMpótjegy. Ha va­lakinek felkeltette az érdek­lődését ez a kis ajánlás, a la­pot megrendelheti, évi két­száz forintot bőven megér. Diákgála... ...lesz március 19-én a kis- várdai művészetek házá­ban. Az egész napos ren­dezvényen több művészeti csoport is bemutatkozik, és este diszkó zárja a rendez­vényt. (KM) Rézfúvósok... ...koncerteznek a nyíregy­házi Kodály Zoltán Általá­nos Iskola dísztermében március 24-én 17 órától. Közreműködnek a művé­szeti szakközépiskola or­szágos versenyének nyertes növendékei. (KM) Az lserlohni... ...Bauer Balettsúdió mutat­kozik be műsorával Nyír­egyházán a művelődési központban március 24-én. Az előadás 18 órakor kez­dődik. (KM) Iskola-előkészítő... ...foglalkozás várja az óvo­dáskorú gyermekeket Nyír­egyházán a Kölyökvárban március 19-én. Á felkészí­tés tíz órakor kezdődik. (KM) Ki nyer ma?... ...közvetítés legközeleb­bi adását a vásárosnamé- nyi művelődési központból közvetíti a Magyar Rádió március 18-án 12.30-tól. Ugyancsak 18-án este a Sándor, József, Benedek cí­mű népszínművet mutatja be Naményban a beregszá­szi színház. (KM) Egyéves a múzeum Eger (MTI) — Áprilisban ünnepli egyéves születés­napját az Egri Főegyház­megyei Múzeum, amely­ben jelenleg 123 felbecsül­hetetlen értékű műkincset tekinthetnek meg a láto­gatók. Mint Löffler Erzsébet, a gyűjtemény vezetője az MTI-nek elmondta: az utóbbi évtizedekben, anya­gi eszközök hiányában nem volt lehetősége a főegy­házmegyének arra, hogy önálló múzeumot létesít­sen. A költségvetés azon­ban már támogatást nyújt erre a célra, így az elmúlt tavasszal végre megnyit­hatták a kiállítást. A látogatók 1524-től kö­vethetik nyomon az 1009- ben, Szent István által ala­pított főegyházmegye törté­netét. A liturgikus ruhák, szobrok, ereklye- és szent­ségtartók, drágakövekkel kirakott aranyozott ezüst kelyhek és ámpolnakész­letek mellett, a múzeum őr­zi azt a palástot is, amelyet Mária Terézia 1740-es ko­ronázása alkalmával viselt. A gazdagon díszített palás­tot Erdődy Gábor egri püs­pök kapta ajándékba a ki­rálynőtől 1741-ben. Érde­kes darabja a tárlatnak, a szakemberek által igen je­lentős művésznek tartott Marco Cassagrande, Ke­resztelő Szent Jánost ábrá­zoló, a XIX. század máso­dik harmadára datálható szobra. A velencei szob­rászt, aki később elkészí­tette az Egri Bazilika farag­ványait, sőt az Esztergomi Bazilika díszítésében is részt vett, Pinkel János egri érsek, korábban velencei pátriárka hívta a főegyház­megyei székhelyre. Löffler Erzsébet elmond­ta: a felajánlások révén napról napra gazdagodik a gyűjtemény, a kiállított tár­gyak mellett több ezer mű­kincset őriznek a múzeum raktárában. Restaurátori tevékenysé­gük révén folyamatosan részt vesznek a városszépí­tő munkában is. Az Egri Főegyházmegyei Múzeum anyagát hétfőtől szombatig, naponta 9-től 17 óráig te­kinthetik meg a látogatók, az Érseki Hivatal szom­szédságában. Vállalkozó kulturcentrum Művelődési ház, könyvtár, s ami érdekes, szomszédságukban egy antikvárium ni* (.> vnvi Bodnár István Ibrány (KM) — Valóságos kis kulturcentrum fogadja a látogatót Szabolcs megye egyik legfiatalabb városá­nak, Ibránynak a központjá­ban. Művelődési ház, könyv­tár, képtár, s ami érdekes, szomszédságukban egy an­tikvárium, sőt egy könyvkö­tő műhely. Ráadásul minde­zek szerves egységet alkot­nak, amelynek a vezetője egy lelkes patrióta, Gosztonyi Tibor. Egy évvel ezelőtt vonták össze a különböző intézményeket, s ha már lúd, legyen kövér: vál­lalkozásokkal is kiegészítették a kulturális tevékenységeket. De haladjunk sorjában. Közis­mert, hogy irigylésre méltó képtárral dicsekedhet a város, amelynek alapjait 1985-ben rakták le. A képtár anyaga gazdag, s olyan neves festők képeivel is dicsekedhet, mint Gyémánt László, Hincz Gyula, Reich Károly, Amerigo Toth. De a megyénkhez kötődő képző­művészek is gazdag anyaggal képviseltetik itt magukat. A képtár és a helytörténeti mú­zeum egy épületben jól kiegé­szítik egymást. Gosztonyi Ti­bortól most inkább az iránt ér­Könyvtár, antikvárium, videotéka: mindez egy helyen deklődőm, vajon gazdagodik- e mostanában is a létesítmény. A válasz igenlő: éppen nemré­giben egy Németországban élő festő, Hodonyi Magdolna adományozott újabb képeket, a múzeumot pedig egy szenzá­ciós rézkori lelet, egy ötezer éves csákány gazdagította. De a gyarapodás állandó, a múze­um vezetőjét ottlétünkkor is egyik idős nénike várta némi felajánlással. Több mint ezer beiratkozott olvasója van a könyvtárnak, ami a városka lakosságához viszonyítva szép szám. Mint­Gosztonyi Tibor felvétele egy 30 ezer könyvet kínálnak itt, de a hanganyag is szépen gyarapodik. Külön szobában kapott helyet a videotéka, ahol igyekeznek a legújabb filme­ket, az igényesebb alkotásokat is megszerezni. A könyvár egyik szobájának a sarkában egy kis antikvári­um. Máshol is követendő pél­da, a rászorulóknak lehetősé­get adnak itt a régebbi köny­vek eladására, és a gyűjtőknek a vásárlásra. A polcokon nem egy múlt században megjelent könyvritkaság is látható. Ta­lálható még egy kis könyvkötő műhely is; amely hasznos vál­lalkozás, hisz nemcsak a könyvtár elhasználódott anya­gát lehet újjávarázsolni, ha­nem akik igénylik, azoknak a könyveit is bekötik itt némi fi­zetség ellenében. Ha már a vállalkozásoknál tartunk, a könyvtárban igazolványképet is lehet készíttetni, amelyet percek alatt megkaphatnak. Jól jön a pénz, a könyvtár, a művelődési intézmények jut­tatásait lehet így hasznosan ki­egészíteni. Kiderül, hogy ezekből a bevételekből egé­szen szép summára lehet szert tenni. Lelkes, sokoldalú ember Gosztonyi Tibor a könyvtár és a közösségi ház vezetője. Munkája eredményeképpen, és segítőtársainak köszönhető­en valóban számottevő kul­turális élet kezd Ibrányban ki­bontakozni. A közösség ház­ban éppen táncpróba folyik, gyermek népitánccsoport ké­szül bemutatóra. A fiatalok között nagy a tervezgetés, az intézmény alatt pinceklub ké­szül, ahol rendezvényeket le­het majd tartani, jóízű beszél­getésekre kerülhet sor, és majd táncolni is lehet. A városka egy népszerű kis újsággal is dicsekedhet, a tavaly júniustól ezer példányban megjelenő Ibrányi Hírlap mindig gazdára talál. Hatévesen Gárdonyit olvasott Beszélgetés Pertti Torstilával, Finnország magyarországi nagykövetével Budapest (MTI) — Mi ma­gyarok, ha azt halljuk: Finn­ország, nyomban a nyelvro­konság jut eszünkbe, és az ezer tó országaként jelenik meg előttünk a távoli északi táj. Azt is sokan tudják ná­lunk, hogy e kis nép óriási ál­dozatok árán őrizte meg nemzeti létét, függetlenségét, és jutott a világ legfejlettebb államai közé. Azt talán már kevesebben tud­ják, hogy a csaknem 25 ezer dollár értékű bruttó nemzeti jövedelem egy főre jutó terme­lésével a világ legmagasabb életszínvonalát garantáló or­szágok között is előkelő helyet foglal el. Jó úton járunk — Engem nagyon meglepett, hogy hazámról milyen sokat tudnak a magyarok, különösen a fiatalok — jegyzi meg a nagykövet úr. — Az ősszel, többszáz iskolában sikerült megrendezni a finn hetet. A fi­atalok bámulatos tájékozottsá­got mutattak Finnországról, kultúrájáról, társadalmi, gaz­dasági körülményeinkről. Ez a tapasztalat is megerősítette bennünk azt a meggyőződést, hogy jó úton járunk és sikerrel mérkőzünk a „hamburger-kul­túrával”. Fontos tény, hogy a Magyar-Finn Baráti Társaság­nak közel félszáz helyi köre működik és több, mint 8 ezer tagot számlál. Az is tény, hogy rendezvényeik iránt egyre nő az érdeklődés. Azt hiszem, mindennél ékesebb bizonyíték a magyarok irántunk érzett ro- konszenvéről, hogy öt válto­zatban fordították le és adták ki a finn nép hősi eposzát, a Kalevalát. Á kulturális kap­csolatok fejlesztésében ezt mondhatom, szinte korlátla­nok a lehetőségeink — fűzi hozzá a finn diplomata. A beszélgetés magyar nyel­ven folyik, tolmács nélkül, vá­lasztékosán, szépen fejezi ki megtanuljuk. Megvallom, a magyar különösen nehéz nyelv, nekem legalább is ne­hezebb volt megtanulni, mint az angolt, a németet, vagy a franciát. De a legfontosabb az, hogy sikerült. Az is motivált, hogy hatéves kisfiúként, 1952- ben megkaptam szüleimtől A budapesti finn nagykövetség épülete magát a finn nagykövet. Szin­te természetszerű a kérdésem: hol tanulta meg ilyen kitűnően a magyar nyelvet? — Akadnak, akik azt gon­dolják, hogy a két nyelv ro­konsága egyben azt jelenti: a finn megérti a magyart, szinte tanulni sem kell egymás nyel­vét. Sajnos, nem így van. A magyaroknak a finnt, a fin­neknek a magyart meg kell ta- nulniok, hogy beszélni tudja­nak egymással. A helsinki győzők A közös nyelv, az őshaza örökségét ma már csak a szó­kincsben őrzött és fennmaradt többszáz szó hordozza. Ez alap lehet és erős motiváció arra, hogy a másik nép nyelvét Amatőr felvétel Gárdonyi Géza csodálatos re­gényének, az Egri csillagok­nak a finn fordítását. A török­verő Dobó István és katonái­nak hősiessége nagy hatást gyakorolt rám. A másik nagy „találkozá­som” a magyarokkal a helsinki olimpián történt. Láttam a le­gendás magyar labdarúgók győzelmét, és szinte egy em­berként örült minden finn a ro­konok 16 aranyérmének, mint e kis nép óriási sikerének. A harmadik nagy élményem a Kalevala magyar előadásának finnországi bemutatója volt, ami óriási sikert aratott, mivel előtte senki sem tudta a finnek közül eredményesen drama­tizálni és színpadra vinni. Ezt a csodálatos előadást látva döntöttem; megtanulok ma­gyarul. A családomban min­denki ért e nyelven, a kisebbik fiam, aki most 17 éves, itt szü­letett és jár iskolába. Az első, budapesti diplomáciai szolgá­latom idején tanultam meg a nyelvet, 1976-78 között. —Nagykövet úr! A magyar tudása késztette arra, hogy kezdeményezője és megalapí­tója legyen a híres, Magyarul Beszélő Nagykövetek Klub­jának? — Igen, tapasztaltam hiva­talos rendezvényeken, hogy kollégáim közül szép számmal beszélik a magyar nyelvet. A lassan már egy éve működő klubunkban jelenleg tizennégy tag van, de ez változik, vol­tunk tizenheten is. Általában havonta és mindig más követ­ségen találkozunk, legköze­lebb a kínai nagykövet lát ven­dégül bennünket. Ezekre az összejövetelekre mindig meg­hívjuk a magyar közélet egy- egy ismert személyiségét is. Az első alkalommal Jeszensz­ky Géza külügyminiszter volt a vendégünk. Követek a klubban Fontos szabály, hogy az össze­jöveteleinken csak magyarul lehet beszélni. Kellemesek és hasznosak ezek a találko­zások. Egyik program kere­tében például az ukrán nagy­követ meghívására eljutottunk a Kárpátaljára, ahol ottani magyar családok láttak ven­dégül bennünket. De ne gon­dolja, hogy csak ilyen alkal­makkor jutok kívül Budapest határán. Mint nagykövet, alig egy év alatt 11 hivatalos vi­déki programon vettem részt. A kínai buddhizmus művészete Budapesten Budapest (MTI) — Kínai buddhista kolostorba kalau­zolja el látogatóit a Hopp Fe­renc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum szerdán nyíló tárlata. A gyűjtemény legérdekesebb darabjait mutatják be, közöt­tük több szobor-, festmény- és textilritkaságot tekinthetnek meg az érdeklődők az év vé­géig nyitva tartó kiállításon. A tárgyak csoportosítása és elhelyezése, a kiegészítő ins­tallációk valósághűen mutat­ják be a kolostor tereit. A mű­vészi alkotások pedig funk­ciójuknak, rendeltetésüknek megfelelően kaptak helyet az udvarokban, a csarnokokban. A buddhizmusnak számos kí­nai irányzata jött létre. Kolos­torai épültek, amelyek a világ­tól való elvonulás, a zavarta­lan elmélkedés színteréül szol­gáltak, valamint fokozatosan központjai lettek a gazdasági és a művészeti tevékenységek­nek is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents