Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-16 / 63. szám
1994. március 16., szerda MEGYEN INNEN, MEGYÉN TÚL-JB2E5ZIIE23 Boross: szent nap ez a mai A Múzeum-kerti ünnepséget Kossuth Lajos emlékének szentelték a fővárosban Budapest (MTI) — Az 1848- as forradalom és szabadságharc nyitányának történelmi helyszínén, a nemzeti színű zászlókkal szegélyezett Múzeum-kertben fanfárok hangjaira kezdődött az ünnepi megemlékezés. A Nemzeti Múzeum kokárdákkal díszített épülete előtt kétoldalt történelmi lobogókat tartó katonák sorakoztak fel. A teret zsúfolásig töltötte az ünneplők sokasága: megjelent a kormány és az Ország- gyűlés számos tagja, s részt vettek a megemlékezésen a diplomáciai testületek képviselői is. A Múzeum-kerti ünnepséget Kossuth Lajos emlékének szentelték: a Himnusz és a Nemzeti dal után az egybegyűltek Kossuth Lajos 1848. március 17-én elmondott beszédéből hallhattak részleteket. Majd Boross Péter miniszterelnök mondott ünnepi beszédet. A kormányfő elöljáróban történelmünk fordulópontjait idézte fel a honfoglalástól napjainkig. Megemlékezett az államalapító királyról, aki keresztény hitre térítette népünket, és erős országot teremtett ezen a földön, diadalmas évszázadokkal. Majd, mint mondta, fél évezred után jött a nagyobb erő, a belső széthúzás, és megroppant az ország, megroppant a magyarság. „Szörnyű vízió támadt: hogy végünk, nincs tovább, hogy olyan erők keltek ellenünk, mellyel szemben nincs ellenszer. De a nagy király azt a. parancsot hagyta utódaira, hogy megmaradjunk. Megmaradni minden áron, eltérően más népektől, kik előttünk jártak ezen a földön. Megmaradni, hazát teremteni és élni. A keserű évszázadok, rabszíjra fűzött százezrek, felégetett falvak és tönkretett föld, a felperzselt ország ellenére élt a parancs. Élt a parancs a szívekben: megmaradni magyarnak ezen a földön” — hangoztatta a miniszterelnök. A továbbiakban felidézte, hogy évszázadok elteltével a XVIII. század végén, a XIX. század elején ismét mozgásba hozta a szellemet és a lelkeket ez a történelmi parancs. Majd jött a reformkor csodája, azután jöttek az ostorozok, hogy romlásnak indultunk, majd elérkeztek a hitet adók és a modernizálok, köztük Széchenyi István, eszméivel. — Azután eljöttek, akik nyelvet adtak nekünk, korszerűsítve és olyanná téve a régit, amely alátámasztotta az igazságot: nyelvében él a nemzet — emlékeztetett Boross Péter. Azután, mint mondta: „Csodás évtizedek következtek, az ébredés évtizedei. Majd elérkeztünk egy naphoz, amit mások nem akartak, de érlelődött a szívekben és lelkekben, mert eleink akarták: eljött 1848. március csodája. Láng gyúlt a szívekben és lelkekben, s megfogalmazódott mindaz, ami egy nemzetet szabaddá, boldoggá és erőssé tehet. Felelős kormányt kértek, s földet a jobbágynak, hogy paraszt és polgár lehessen belőle. Ezt kívánták, megkapták, de nem sokáig. Alig másfél esztendő múlva, gyönyörű harcok után, hősi vállalkozás után, két világhatalom haderejének kellett össze- roppantani mindazt, amit március 15-e akart. Sokan mondták: kár volt az aradi bitókért, kár volt annnyi fiatal életért, kár volt az áldozatért. Csakhogy lángra gyúlt valami március idusán. Es parázslott az önkény alatt is, de ki nem hunyt, s ismét izzani kezdett. Ez az izzás vezérelte Deák Ferenc bölcsességét a kiegyezés íróasztalánál, aki tudta: arra kötelezi ez a láng, hogy érje el, amit lehet, hogy megmaradjunk” — mondta a kormányfő. A XX. századot elemezve Boross Péter hangsúlyozta: e nehéz, szörnyű század megNagy Gábor (ISB) felvétele szaggatott, széttépett bennünket. Megemlítette, hogy a század elején sokak úgy látták: nincs tovább. — Mindezek ellenére ebben a században is talpraálltunk, úgy, ahogy lehetett. Úgy, ahogy tudtuk, de magyarnak tartottuk meg ezt a szűkre szabott hazát is t— fogalmazott a miniszterelnök. Majd arról szólt, hogy a II. világháború után egy torz, idegen eszmerendszer uralkodott el fölöttünk. Legjobbjaink börtönbe kerültek és bitó alá; mégis mocorgott a lelkekben valami. „A márciusi láng üzenete ott volt október ‘csodás napján, 1956. október 23-án, amikor a márciusi üzenet hívó szavára fogtak fegyvert az elpusztíthatatlan magyar szabadságért, és rendítettek meg egy torz eszmerendszert” — mondta Boross Péter. A továbbiakban kiemelte, hogy a bitók, a börtönök, a sötét évtizedek mégsem voltak hiábavalók, mert a ’80-as évek végén megint március szellemével mozdult meg az ország. Mint fogalmazott: ez a megtermékenyítő szellem vezérelte a kerékasztal-tárgyalásokat és juttatott bennünket odáig, hogy negyedik esztendeje ünnepeljük március 15-ét szabadon; harmadik esztendeje úgy, hogy idegen katonaság nincs az ország földjén. „Szent nap ez a mai. Emlékezünk gyönyörűséges felkelésre, felvirágzásra, és emlékezünk, fejet hajtunk a haza szabadságáért évszázadokon át életüket adókért. Gyönyörű ez a nap nekünk, mert ennek a napnak a szelleme őrizte meg hitünket magyarságunkban, s őrizte meg bennünk azt a képességet, hogy országot tudjunk teremteni” — összegezte a kormányfő. A legutóbbi esztendőkről szólva a miniszterelnök kiemelte, hogy az átalakulás nehéz évei, a sebeket is osztó utóbbi évek egy irányba mutatnak, márciusi irányba: megmaradni, szebbé, jobbá, biztonságosabbá és szabaddá tenni ennek a nemzetnek az életét. „Nekifogtunk valamennyien, küzdünk érte. Nem oldottunk meg sok mindent, valóban van még sok fájó kebel, elintézetlen ügy, megoldatlan gond, de úton vagyunk. Úton, mert azt a parancsot teljesítjük, hogy megmaradni és felvirágozni. Fogadjuk meg, hogy ezen a gyönyörű szent napon nem napi gondjainkkal küszködünk, nem politizálunk, hanem hódolunk a nemzet nagysága előtt. Azon képesség előtt, mely eleinket hősi útra vitte, s nekünk irányt mutató módon jövőt építő kötelezettséget és lehetőséget adott. Március szelleme termékenyítse meg közéletünket, adjon hitet nekünk és bátorságot, hogy megtegyük azt az utat is, amely előttünk, minden magyar előtt áll még” — zárta ünnepi beszédét a miniszterelnök. A Múzeum-kerti megemlékezés a Szózattal ért véget. A sajtószabadságért A Charta-felhívás szerint hazánkban akadozik az átalakulás Öt rendőrló... ...szabadult el március 15- én 11 óra körül Budapesten, a VIII. kerületi Pollack Mihály téren. Az egyik ló az V. kerületi Madách téren személygépkocsival ütközött. (MTI) A Bodrogon... ...Alsóberecki térségében már a vízfelszínen, filmszerű rétegben jelentkezett az a gázolajszennyezés, amely hétfőn Ukrajnában került a Ung és a Labore folyóba. (MTI) Egy őrizetbe vett... ...magyár fiatalember, a 28 éves C. László gyilkolhatta meg egy kis észak-olaszországi településen Mauri- zio Pertot olasz technikust. (MTI) A Takarékbank... ...kizárólagos, illetve döntő többségi tulajdonába kerültek a Kontrax Irodatechnika Rt. magyarországi és külföldi leányvállalatai. (MTI) Megjelent... ...Czeglédi Imre „Munkácsy Békés megyében” című történettudományi munkája. A történész munkája több újdonságot is tartalmaz. (MTI) Budapest (ISB - P. Z.) — Tízezres tömeg vonult hétfő este a Demokratikus Charta felhívására a Batthyány örökmécsestől a Petőfi-szo- borhoz. A szervezők csendes ünneplésre invitálták a polgárokat, valamint szót emeltek a sajtószabadságért és a demokráciáért. A hatalmas tömeg végelát- hatalan sorban kígyózott a főváros utcáin. Sokan gyertyával kezükben, énekelve tették meg az utat a zászlókkal díszített Március 15. térig, ahol Koncz Zsuzsa, Hobo és Presser Gábor dalai köszöntötték az érkezőket. A Charta szóvivői felolvasták 17 pontba foglalt mondanivalójukat Milyen Magyar Köztársaságot akarunk? címmel. Mátészalka (KM - Sz. E.) — 1848-ban a szabadság iskoláját járta a nemzet, a ma forradalmában pedig a demokrácia iskolájában tanulunk. — mondta dr. Kriveczky Béla főiskolai docens Mátészalkán március 15-i díszünnepségen. — A haza nem más, mint mi magunk. Nem azt kell tehát A felhívás szerint hazánkban akadozik a demokratikus átalakulás. Sokan nem azért fordulnak el a politkától, mert életkörülményeik tovább romlottak, hanem azért is, mert nem ilyennek képzelték a demokráciát. Demokrácia akkor lesz, ha a jog a magánszféra önállóságát megvédi az állam túlhatalmával szemben, ha az állam késedelem nélkül visszavonul a gazdaság jelentős részéből, ha a privatizáció üteme felgyorsul, valamint — hangzott a Charta összegzése — ha az új vállalkozások indulása nem függ a mindenkori állami hivatalnokok kegyétől. A demonstrációban résztvevők szerint a hatalmi-politikai erőknek tartózkodniuk kell a független bírói hatalom befolyásolásától, a kormánykérdeznünk, mit kaphatunk tőle, hanem azt, mi mit tehetünk élje. A délután 14 órakor kezdődött városi díszünnepség keretében a város és különböző pártok vezetői megkoszorúzták a művelődési központ falán elhelyezett 1848-as emléktáblát, majd a református többségnek pedig tudomásul kell vennie, hogy legitim törvényhozó és végrehajtó hatalmának korlátot szab az alkotmány. A megjelentek — többek között — szót emeltek a magyarországi kisebbségek jogaiért, az állampolgárok meggyőződésének, világfelfogásának tiszteletben tartásáért, a tudomány és a kultúra szabadságáért, valamint a köz- szolgálati rádió és televízió függetlenségéért. A Demokratikus Charta szerint a sajtó szabadságát nem korlátozhatja állami monopólium, az államtól függő bankok pénzügyi túlsúlya, sem az újságírók megfélemlítése, a mindenkori hatalomnak pedig valamennyi törvényes sajtóorgánumot egyformán kell információkkal ellátnia. mi magunk temetőben Torgay Károly honvédszázados sírján helyezték el az emlékezés virágait. Az ünnepi megemlékezés után Rendületlenül címmel az Esze Tamás Gimnázium irodalmi színpada és énekkara, valamint a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulói mutatták be irodalmi műsorukat. A haza nem más, mint Kitüntetések Budapest (MTI) — A nemzeti ünnep hagyományaihoz híven tegnap az Országház kupolatermében Göncz Árpád köztársasági elnök, a miniszterelnök előterjesztése alapján magas állami kitüntetéseket nyújtotta át képzőművészeknek, irodalmároknak, színház-, film- és táncművészeknek, az államapparátusban érdemeket szerzett vezetőknek, gazdasági szakembereknek, pedagógusoknak, orvosoknak, magas rangú katona- és rendőrtiszteknek és a településfejlesztésben élenjáró polgármestereknek. A köztársasági elnök rövid beszédben köszönetét mondott az elismerésben részesültek munkásságáért és kérte a kitüntetetteket, hogy környezetükben segítsék azokat a tehetségeket, akiknek továbbfejlődését az anyagiak hiánya gátolja. A KOSSUTH-díjat adományozta: Andorai Péternek, a Radnóti Miklós Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Bán Ferenc Ybl Miklós-díjas építésznek kelet-magyarországi városainknak sajátos arculatot adó és nemzetközileg is elismert több évtizedes építészeti tevékenységéért, Dobos László szlovákiai magyar írónak kritikusnak, Gergely Ferenc Liszt Fe- renc-djjas orgonaművésznek, Érdemes Művésznek, Gyurkovics Tibor József Attila-díjas írónak, költőnek, Hubay Miklós József Attila-díjas írónak. Jókai Anna József Attila-díjas írónak, Kende Jánosnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas operatőrének, Érdemes Művésznek, Lossonczy Tamás festőművésznek, Érdemes Művésznek, Molnár/ Andrásnak, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-dí- jas magánénekesének, Érdemes Művésznek, Pártay Lillának, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-dí- jas balettművészének, koreográfusnak, Kiváló Művésznek, Sík Ferencnek, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas főrendezőjének, Kiváló Művésznek, Sváby Lajos Munkácsy Mihály- díjas festőművésznek, a Magyar Képzőművészeti Főiskola rektorának, Érdemes Művésznek, Tábori Nórának, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművészének, Kiváló Művésznek. A SZÉCHENYI-díjat adományozta Dr. Arató Mátyásnak, a matematikai tudomány doktorának, a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, Dr. Bor Zsolt akadémikusnak, a József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, Dr. Czine Mihálynak, az irodalomtudomány doktorának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem megyénkből származó tanszékvezető egyetemi tanárának, Dr. Gseh-Szombathy László akadémikusnak, nyugalmazott egyetemi tanárnak, az MTA Szociológiai Kutató Intézete nyugalmazott igazgatójának, Domokos Mátyás József Attila-díjas kritikusnak, Dr. Eckhardt Sándor akadémikusnak, az Országos Onkológiai Intézet főorvosának, Állami-díjas egyetemi tanárnak, Dr. Géczy Barnabás akadémikusnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, Dr. Hajdú Péter akadémikusnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárának, Dr. Káldy-Nagy Gyulának, a történelemtudomány doktorának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárának, Dr. Kardos Ernőnek, a Konzerv- és Paprikaipari Kutatóintézet nyugalmazott igazgatójának, Dr. Element Zoltán akadémikusnak, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete kutatóprofesszorának. Kondorosi Adám akadémikusnak, az MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézete igazgatóhelyettesének, Dr. Kornál János akadémikusnak, a Harvard Egyetem egyetemi tanárának, Állami-díjas kutatóprofesszornak, Dr. Lempert Károly akadémikusnak, a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanárának, az Alkaloidkémiai Kutatócsoport vezetőjének, Dr. Supka Magdolnának, a művészettörténeti tudomány kandidátusának, művészettörténésznek tudományos életművéért és művészetszervezői munkásságáért, Dr. Terplán Zénó akadémikusnak, a Miskolci Egyetem nyugalmazott egyetemi tanárának. A SZÉCHENYI-díjat megosztva adományozza Tho- ma József Kossuth-díjas tervezőmérnöknek, a Mély- épterv-Biopur Kft. ügyvezető igazgatójának és munkatársainak, Mérei László, Söpkéz Gusztáv, Szathmáry István tervezőmérnököknek. Dr. Hámori József akadémikusnak, egyetemi tanárnak, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektorának, Dr. Roska Tamás akadémikusnak, a Veszprémi Egyetem egyetemi tanárának, az MTA SZTAKI tudományos tanácsadójának. Dr. Bernáth Gábornak, a kémiai tudomány doktorának, a Szent- Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Vegytani Intézet tanszékvezető egyetemi tanárának, Dr. Kálmán Alajosnak, a kémiai tudomány doktorának, az MTA Központi Kutató Intézet osztályvezetőjének, tudományos tanácsadónak, Dr. So- hár Pálnak, a kémiai tudomány doktorának, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE A CSILLAGGAL (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Dr. Andrásfalvy Bertalan nyugalmazott művelődési és közoktatási miniszternek és Keresztury Dezső akadémikusnak, Állami-díjas írónak, költőnek. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KISKERESZTJE (polgári tagozata) kitüntetést adományozta többek között Bárány Frigyesnek, a Nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház Jászai Maridíjas színművészének, Érdemes Művésznek, valamint Petróczky Ferencnek, Nyírbátor polgármesterének, a településfejlesztésben végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.
