Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-02 / 51. szám

1994. március 2., szerda KÖZÉLET Csalódottság és remény Milyen tervekkel indul a választási kampánynak a kereszténydemokrata párt Nyíregyháza (KM) — Az or­szág elmúlt négy évének leg­nagyobb gondját abban látom, hogy az átalakulást egy szűkü­lő gazdasági környezetben kellett végrehajtani — mondta Surján László, a KDNP elnöke a nyíregyházi kampánynyitó nagygyűlés utáni sajtótájékoz­tatón —, majd úgy folytatta: hasonlóképpen történt ez a kö­rülöttünk lévő országokban is. Ennek következményeként Közép- és Kelet-Európa népei csalódtak a tervgazdaságra épített rendszerek bukása után, mert azt hitték, a politikai rendszer változása gyors élet­színvonal-emelkedéssel jár majd. Az Európai Közösség felmérése szerint nemcsak Magyarországon van ez így, hanem mindenütt a térségben. Nem lehet tehát az okot egye­dül a magyar viszonyokban, mondjuk a magyar kormány­ban keresni, ahogyan ezt so­kan, a leghangosabban talán a kormányzó koalícióból kime­nekült, a terheket nem vállaló demagógok teszik. Az 1994-es választások tétje nemcsak az, hogy melyik poli­tikai irány kap megbízatást a kormányzásra, hanem az is, hogy sikerül-e úrrá lenni ezen a lehangoltságon, felismerjük- e, hogy mai nehéz helyzetünk­ből van kiút, és megtaláljuk-e ezt a kiutat. A változások megfordítha- tatlannak látszanak — hang­súlyozta a párt elnöke —, de meggondolandó, hogy az MSZMP, újabb nevén Mun­káspárt és az MSZP szavazó­tábora nem eléggé tartja szük­ségszerűnek azokat. Most az MSZP programjában nem sze­repel a gazdasági, politikai visszarendeződés, de kérdés, hogy hatalomra kerülésük után szélsőségesen gondolko­dó szavazóik milyen hatást tudnak gyakorolni rájuk. Szekeres Tibor felvétele A változásokat szükségsze­rűnek tartó polgártársaink el­sősorban a korábbi rendszer gazdasági bajaival indokolják véleményüket, de hivatkoznak az állampolgári szabadságjo­gok hiányára, az ország füg­getlenségének igényére, a többpártrendszer előnyeire is. A másik oldal, azaz a változá­sokat szükségesnek nem tar­tók saját helyzetükre hivatkoz­nak, nekik jobb volt akkor, most nehezebb az élet, akkor nem volt munkanélküliség. A régi időkben a munkanélküli­ség hiányát, a mainál maga­sabb életszínvonalat és a nyu­godt, biztonságos életet tartják a legfontosabbnak. A régi bajok között legtöb­ben a szólás- és sajtószabad­ság hiányát, az egypártrend- szer kötöttségeit és a pártve­zetők, párttagok megkülön­böztetését, hatalmi visszaélé­seit említik. A mai helyzetben a három legfontosabb előny: a szabad véleménynyilvánítás, a vállalkozások szabadsága és általában az emberi jogok biz­tosítása. A Kereszténydemokrata Néppárt, mivel korrupcióel­lenes és nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is, mivel sem gazdag külföldi támoga­tói, sem eladni való székházai nincsenek, látszólag eszközte- lenül indul be a választási küz­delembe. Célja egyrészt, hogy olyan programot adjon, amely alkalmas a fenti problémák or­voslására, másrészt, hogy a rendelkezésére álló szűkös nyilvánosság kihasználásával rámutasson a fentiekben felve­tett gondokkal kapcsolatos té­nyekre is. Tény, hogy a sokakat sors­csapásként érő munkanélküli­ség növekedése egy éve meg­állt, tény, hogy a kialakult 12- 13% ugyan nagyon sok, de mostanra Nyugat-Európában is hasonló értékek vannak, s ott, ahol az orosz fizetőképte­lenség is hozzájárult a gazda­sági visszaeséshez, mint Finn­országban, a munkanélküliség 20%. Minden erőnkkel küz- denünk kell a munkanélküli­ség ellen, s programunkból le­gyen szabad csak egy elemet megemlítenem. A munkahely- teremtés állami támogatását a munkanélküliség helyi mérté­kének arányában fogjuk szét­osztani, tehát Szabolcsban vagy Borsodban sokkal na­gyobb támogatást kap majd az új munkahelyet létesítő cég, mint pl. Budapesten. Tény, hogy az életszínvonal sok családban csökkent, de az is tény, hogy nem kevesen in­dultak el a meggazdagodás útján. Irigyeljük őket? Kezd­jük el az egyenlősdit? Megta­pasztalhattuk, hogy a minden­ki egyenlő mindenkivel jelsza­vából hamarosan kialakul az a változat, hogy egyesek egyen­lőbbek. Mi inkább azt akarjuk, hogy a jövedelmek és a köz­terhek legyenek arányosak, a vagyonosodás járjon a társa­dalmi szolidaritás miatt az át­lagosnál nagyobb, de a fejlő­dést nem gátló terhekkel. Fel­lépünk az adócsalás, a fekete­munka, a közterhek alóli kibú­jással szerzett vagyonosodás ellen. Változó világban élünk, e változások maguk is hozzájá­rulnak, hogy bizonytalannak érezzük életünk. E változó vi­lágban a korábbinál nagyobb a szabadságunk, vagyis na­gyobb a felelősségünk is. Nem szoktunk ehhez hozzá, helye­sebben a korábbiakban mindig volt aki megmondta, mi a te­endő. Most vállalnunk kell a döntés felelősségét, mindany- nyiunknak. Elsősorban azok­nak, akik részt vesznek a köz­életben, de most a választások alkalmával mindenkinek. Döntenie kell, kiben bízza­nak, kinek adjanak lehetősé­get, hogy terveit megvalósítsa. A döntés nehéz, mert a tervek hasonlók. Megélénkülő gaz­daság, csökkenő munkanélkü­liség, korrupciómentes ügyin­tézés, tisztességes és nyilvá­nos privatizáció, megfelelően támogatott mezőgazdaság, na­gyobb bérek, fejlettebb egész­ségügy, jobb közoktatás. A miből és a hogyan már ritkáb­ban szerepel. A döntés meghozatalánál ezért kell mérlegre tenni: a ke­resztény nemzeti erők, köztük a kereszténydemokraták úgy dolgoztak az elmúlt négy év­ben, hogy a gazdasági növeke­dés megkezdődött, a munka- nélküliség növekedése meg­állt, korrupció miatt sorra tör­ténnek bírósági és fegyelmi el­járások, a súlyos csökkenés után megindult a mezőgazda­ság fokozott támogatása, tehát megindult minden, ami szük­séges. Van megoldás csaló­dottságunk okaira, van esély az ország felemelkedésére, és bizalom, hogy a keresztényde­mokrata program alkalmas eszköz a gondok csökkentésé­re, és a kereszténydemokraták képesek is megtartani ígéretei­ket — mondta az elnök. Amit megígérünk, végrehajtjuk Balogh József Nyíregyháza (KM) — A Független Kisgazdapárt kam­pányfőnöke G. Nagyné dr. Maczó Agnes, a párt alelnöke a napokban Nyíregyházán be­mutatta az egyéni országgyű­lési választókerületekben in­duló képviselőjelölteket. A sajtótájékoztatón mindenek­előtt a párt választási program­ját ismertette. □ Milyen garanciákat tud adni a párt arra, hogy 30 pon­tos programja — ha abba a helyzetbe kerülnek — végre­hajtható? — A harminc pontban meg­fogalmazzuk azokat a garan­ciákat, amelyeket a választá­sok alatt a független kisgaz­dapárt ígér. Legfontosabb ga­ranciának a visszahívhatóság jogintézményét tartjuk. Fele­lős választott politikusaink azonban ezt a visszahívhatósá­got szinte teljes egészében el­vetik, pedig ez nem kommu­nista találmány, hanem Kos­suth Lajos alkotmányterveze­tében pontosan lefektette a visszahívhatóság jogintézmé­nyét. Azt mondta, hogy visz- szahívhatóság nélkül nem le­het demokrácia, csak uralom. A visszahívhatóság valójában biztosíthatja a választópolgá­rok számára azt, hogy szá- monkérhetik az általuk meg­választott képviselőtől, tiszt­ségviselőtől azt, amit koráb­ban a kampány idején ígértek. — A-.másik legfontosabb garancia a közvetlenül válasz­tott köztársasági elnök és a közvetlenül választott polgár- mesterek személye. Ezt azért tartjuk garanciális alapjognak, mert közvetlen elnökválasztás esetén nem fordulhatna elő olyan, mint ami az elmúlt hó­napokban, hetekben történt, miszerint a köztársasági elnök aláírta a nemzetiségi törvény rendelkezéseivel ellentétes vá­lasztójogi törvénytervezetet, amelyben nem biztosították a kisebbségeknek azokat a ga­ranciákat, amelyeket a kisebb­ségi törvény megfogalmazott. Ez a garancia a parlamenti képviselet joga lett volna. A köztársasági elnök mindany- nyian tudjuk egy paktum által választott elnök, aki a pártja érdekeit ebben a kérdésben nem tudta az össznemzet érde­kei alá rendelni. — A legfontosabb garanci­ák közé tartozik az, hogy új al­kotmányt fogunk hozni. Ez egy sztálinista alkotmány, amelyet folyamatosan módo- sítgattak a Kádár-rendszer vé­gén és a jelenleg hatalmon lé­vő rendszerben is, vélemé­nyünk szerint elfogadhatatlan, nem toldozgatni-foldozgatni kell, hanem teljesen új alkot­mányt alkotni. □ A független kisgazdapárt szerint nem történt rendszer- változtatás. Önök mit értenek ezen? — Az egyik legfontosabb, hogy nem tagadjuk meg az ál­lamadósság visszafizetést, de hatalomra kerülésünket köve­tően azonnal rendezni kíván­juk: kik vették fel a hiteleket, mikor, mire fordították. A ha­tározott rendszerváltoztatás­hoz új elosztási és új állam- háztartási törvényt garantá­lunk. A centralizált államház­tartással szemben az alulról építkező költségvetési rend­szer felépítése sokkal nagyobb hangsúlyt fektet az önkor­mányzatokra és a megyékre. Mi ezzel az 1950-ben kialakí­tott államigazgatással szem­ben a történelmi megyerend­szerre épített államigazgatást szeretnénk megvalósítani. □ Mit ígérnek programjuk­ban a családnak? — A családok szerepkörét Isten, haza, család elve alapján az összes programunk közép­pontjába állítjuk. Az anyaság, a gyermeknevelés főállásként történő elismertetése, a csalá­dok védelmét szolgáló adó­rendszer a garancia, mert a je­lenlegi személyi jövedelem- adóról a legrosszabb helyzetbe taszítja a családokat, minél több gyermek van, annál rosz- szabb az adózás rendszere. A családpolitika központba ál­lítását jelenti a nyugdíjrend­szerrel történő összekapcsolá­sa, amelyben rögzíteni kell, hogy a női nyugdíjkorhatár 55 év. A jelenlegi parlamenti pár­tok egyike sem vállalja fel ezt a programot, mindenki 60-ra kívánja emelni, különbség csak az ütemezésben van. Ad­dig, ameddig egy 10 milliós országban 1 millió munkanél­küli van, addig gondolkodni sem lehet az 55 éves nyugdíj- korhatár felemeléséről, hisz a fiatalok első munkahelyhez juttatása csak akkor biztosít­ható, ha a nyugdíjasok nyu­godtan töltik pihenőidejüket. □ A napokban Surján Lász­ló népjóléti miniszter megma­gyarázta, miért alkottak ilyen törvényt. Azt mondta: nem ilyen törvényt akartak alkotni, még egy kiegészítő törvényt szerettek volna mellé tenni. — A hatalmon lévőknek nem az a feladatuk, hogy ma­gyarázkodjanak, nem az a fel­adatuk, hogy önmaguk ellen­zékébe vonuljanak. Azért kap­nak lehetőséget a hatalomra juttatással, hogy megvalósít­sák a programjukat. Ha olyan törvényt hoztak, amiben meg­emelték a nyugdíjkorhatárt 55 évről, akkor nincs mit ma­gyarázni. Választások előtt át­látszó trükk azt mondani, nem így akartuk, de így tettük. Mi a választópolgárok figyelmét ar­ra hívjuk fel, hogy mindenkit a cselekedetei alapján ítéljen meg, ne pedig a választási programjainak szépségeit fi­gyelje. A független kisgazda- párt azt garantálja, hogy ha ha­talomra kerül, nem fog pa­naszkodni, nem indokokat mond a választóknak, hogy miért nem tudja megvalósítani közel két éve elkészített, azóta időt álló programját, hanem amit ígért, azt végrehajtja. Biztonságban élni Nyíregyháza (KM - BJ) — Egy ország külpolitikájá­nak kialakítása a kormány dolga és felelőssége. Egy olyan fiatal demokráciában azonban, mint a mienk, az a szerencsés, ha a parlamenti pártok egyetértésével törté­nik mindez. Vannak azon­ban olyan kérdések, ame­lyekben eltér a vélemény. Milyen ma és milyennek tervezik a Fidesz külpoli­tikáját? — a napokban Nyíregyházán Szájer József erről beszélt. — A külpolitikának — a Fidesz koncepciója szerint — olyan szerepet kell be­töltenie, hogy ez segíteni tudja az országban élő pol­gárok életét, s olyan hírét keltse az országnak, hogy itt stabilitás, biztonság van, ennek következtében érde­mes ide befektetéseket hoz­ni, érdemes ezzel az ország­gal kereskedni. □ Mivel lehet ezt a jó hírt kelteni? — A külkereskedelem­mel. A Fidesz már koráb­ban meghirdette külkeres­kedelemmel kapcsolatos politikájában, hogy segíteni kell olyan technikákat kita­lálni, amelyek lehetővé te­szik, hogy a külkereskede­lem és bizonyos értelemben a keleti piacokkal megsza­kadt láncolatok újraépül­hessenek és kialakulhassa­nak. A nyugati fejlettebb és olcsóbb termékeket előállí­tani képes országok beke­rültek ezekre a piacokra és igyekeznek bennünket on­nan kiszorítani. □ Ha ez sikerül, képesek lesznek fizetni az áruért? — Ez a másik oka a gon­doknak, hisz nagyon nehéz olyan partnerekkel keres­kedni, akik nem tudnak fi­zetni. Ezért említettem, hogy olyan technikákat ke­resünk, aminek a keretében van mód arra, hogy ezeket a piacokat fizetőképesen le­hessen újraéleszteni. Nem­régiben Londonban tár­gyaltam egy delegáció tag­jaként az Európai Újjápítési Bankkal, és megkíséreltünk egy olyan megállapodást kötni, hogy az oroszországi privatizációban való rész­vétel fejében a bank meg­finanszírozza a mi követe­léseinket ezeken a piaco­kon, hogy ne csak csere­kereskedelem alakulhasson ki, vagy ne csak harci repülőgéppekkel tudjanak fizetni az oda szállított magyar árukért. □ Hogyan látják a hatá­ron túli kisebbségek ügyét? — Mi a határokon kívül rekedt magyar kisebbséget úgy hívjuk, hogy a határo­kat túlélő kisebbség, mert bízunk abban, hogy a hatá­rok korát túl lehet élni és meg lehet maradni kisebb­ségként. Ezeknek a kisebb­ségeknek joguk van arra, hogy saját földjükön éljék le életüket. Nem épülhet egy kormányzat politikája arra ma Magyarországon, hogy a határon túl élő ki­sebbséget arra ösztönözze: az anyaországba települje­nek át. A politikának arra kell épülnie, hogy biztosít­sa azokat az alapvető jogo­kat a kisebbségek számára, amelyek az ottmaradást, az ottani létet segítik. Mert az is külpolitikai prioritás, hogy a szomszédos orszá­gokkal jó és kiegyensúlyo­zott viszonyt ápoljunk. Ma­gyarország a független Uk­rajna irányába több gesztust is tett, és a jelenlegi állapot­ban viszonylag kiegyensú­lyozott viszonyok vannak. Ugyanakkor Oroszország igényt tart a korábbi szovjet birodalom érdekszféráinak kinyilvánítására. □ Szerencsésnek tartják- e, hogy Magyarország a NATO-hoz közeledik? — Sokan úgy teszik fel a kérdést: miért kell nekünk a Varsói Szerződéstől való függést a NATO-tól való függésre felcserélni? Miért nem lehetünk semlegesek, amikor 1956-ban is ez volt a forradalom jelszava? Azt gondolom, hogy a világ azóta jelentős mértékben megváltozott, s amit akkor semlegességnek hívtunk, az ma éppen a nagyon határo­zott elkötelezettség Nyu- gat-Európa irányába. Nem mindegy, hogy sikerül-e belépni az Európai Unióba, sikerül-e a NATO tagjává válni? Ezen múlik majd, hogy tudunk-e hosszú táv­ra tervezni, stabil, kiszá­míthatójövőképet felvázol­ni, s egy stabil gazdaságú országot létrehozni. Ezért fontos a NATO, ettől a kapcsolattól függ, hogy lesz-e lehetőség a kibon­takozásra, lesz-e munkahe­lyünk és tervezheti-e min­denki hosszú távra saját jövőjét. A NATO bizto­sítékot jelent a mi szá­munkra, és biztosítékot a külföldi befektetők számá­ra, hiszen egy olyan ország­ba, ahol biztonság van, szí­vesebben fektet be a külföl­di. S ebből is látszik: meny­nyire összefügg a kül- és belpolitika. Néhány sorban Kampánynyitó... ...nagygyűlést tart péntek este fél hattól Vásárosna- ményban a művelősési ház­ban Pető Iván, az SZDSZ elnöke. (KM) Fórum... ...vendége és előadója lesz szombaton délután 3 órától Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke Nyíregyházán, a Szarvas utcai irodaház nagytermében, ahol bemu­tatkoznak az MSZP nyír­egyházi képviselőjelöltjei. (KM) Fogadóórát... ...tart Kávássy Sándor kis­gazdapárti képviselő három településen. Március 3-án Kisarban, negyedikén Pa- nyolán délután 3 órától, 5­én pedig Csegöldön délelőtt 11 órai kezdettel a polgár- mesteri hivatalban. A foga­dóórákra a szomszédos községek kisgazdáit is vár­ja. (KM) Etikátlannak... ...minősítette a Köztársaság Párt a kormányzat azon lé­pését, hogy költségvetési forrásból fedezett propa­gandaanyagot készíttetett és juttatott el a napokban az állampolgárokhoz. (KM) Ellenszolgáltatás... ...nélkül biztosít műsoridőt a televízió az országos listát állító pártok számára a választási kampány idején. Egy 3, egy 5 és egy tízper­ces filmet adhatnak át a té­vének. (KM)

Next

/
Thumbnails
Contents