Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-16 / 63. szám
1994. március 16., szerda KOZELET Talpraállítani a szövetkezeteket Szemelvények és idézetek a Köztársaság Párt elveiből és programjából A Köztársaság Párt szövetkezetpolitikai elveinek és programjának kialakításakor abból indult ki, hogy a szövetkeztek a magyar gazdaság igen fontos, nem nélkülözhető, fejlesztendő gazdálkodási formái, meg kell őrizni, sőt gyarapítani szükséges sokszínűségét, típusait. A szövetkezetekben részt vevő állampolgárok száma ez idő szerint 2,5 millió fő, a korábbinak több mint 90 százaléka. A társadalom tehát nem igazolta vissza a politika néha burkolt, máskor nyílt vélekedését arról, hogy a jövő gazdaságának nem kívánatos szereplője — tulajdonosi voltával — a szövetkezet. A Köztársaság Párt fontos nemzetgazdasági és társadalmi érdeknek tartja a mezőgazdaság termelési és export potenciáljának, a kereskedelmi, a pénzintézeti és más szövetkezeti hálózatok szervezeti és gazdasági erejének hasznosítását. Ez pedig a szövetkezetek gazdasági talpra állításának felkarolását és Szerves fejlődésük esélyeinek megteremtését teszi szükségessé. A Köztársaság Párt megítélése szerint a szövetkezeti tulajdon mai állapotában egyértelműen a magántulajdon körébe sorolandó, részvétele a tulajdonosi reformban mesz- szemenően támogatandó, különös tekintettel a privatizációra. A modem szövetkezetek a piacgazdaságon belül mint munkatársulási formák a jövőben is jól egészítik ki, gazdagítják a tőketársulásra épülő gazdasági társaságokat. A leírtakon túl a jogalkotási hiányok pótlásával rendezni szükséges a szövetkezeti tulajdonviszonyokon belül az ún. „külső üzlettulajdonosok” státusát. Ez a nemzetközileg is ismert és bevált gyakorlatnak megfelelően, például üzletrész (vissza)vásárlásokkal rendezhető, melyben megfelelő banki finanszírozási háttér kialakítása szükséges. A Köztársaság Párt a jövőben a szövetkezeti tulajdonviszonyok változását politikai jellegű beavatkozások és kényszerek nélkül a szerves fejlődés alapján tartja megvalósíthatónak. . Az agrárprogramjában leírtaknak megfelelően politikai állásfoglalást tart szükségesnek, amelyben a politika határozottan kijelenti, hogy a jövőben törvénykezési úton nem avatkozik be a tulajdonszerkezet alakításába. A privatizáció során a szövetkezetek aktív részvételével kell lehetővé tenni, hogy hatékony, magyar tulajdonú vertikumok épüljenek ki. Kívánatosnak tartjuk, hogy hagyományos termelők részbeni tulajdont szerezzenek a feldolgozó iparban, kereskedelemben. Kívánatos az is, hogy a kereskedelem, feldolgozó szektor részleges tulajdonosává váljék a termelésben. Ezek az átjárások a gazdasági kockázat csökkenését eredményezhetik. A szövetkezeti nyugdíjasok helyzetét hosszú távra, megfelelő, szociális biztonságot nyújtó körülmények megteremtésével kell rendezni. Első lépésben e körben is teljeskörűen biztosítani kell a nyugdíjak értékállóságát. A Köztársaság Párt programja szerint a mezőgazdasággal összefüggő integrációs rendszert meg kell újítani. Ki kell építeni a belpiaci és külpiaci kapcsolatokat, magasabb színvonalra emelő marketing és értékesítő tevékenységet. Új típusú szövetkezeti szerveződésre van szükség a termelésszervezés és értékesítés, a vertikumépítés terén. Ki kell alakítani a szövetkezeti együttműködés módozatait, a tevékenység szervezés feltételeit, a finanszírozási hálózatot. Segíteni kell az egyéni gazdák szövetkezeti formákba történő önszerveződéseit is, hogy rendelkezésükre álljanak számukra a szükséges szolgáltatások és értékesítési kapcsolatok. A Köztársaság Párt a szövetkezetek jogbiztonságának megteremtése érdekében szükségesnek tartja egy egységes és korszerű — az európai jogrendszerrel harmonizáló — szövetkezeti törvény konszenzuson alapuló megalkotását a következő parlamenti ciklusban. A szövetkezetek társasággá történő szerveződésének lehetőségét a szövetkezetek önálló önszerveződése folyamatába — külső behatások nélkül — kell a jogrendszerben elhelyezni. A Köztársaság Párt támogatandónak tartja a diákszövetkezetek működési feltételeinek javítását, amely annak gazdasági szerepén túl, segíti kialakulni a fiatalok szocializációs képességét, önállóságát. A szövetkezetek gazdálkodási feltételeit — a gazdaság más területeihez hasonlóan — számottevően javítani szükséges, miközben pénzügyi — gazdasági helyzetüket stabilizálni kell. Ehhez a kiszámítható monetáris, fiskális feltételrendszer kialakítása, annak intézményes rendszerének megteremtése nélkülözhetetlen. Ezen belül különösen fontos: belföldi piacvédelem, a nemzetközileg versenyképes támogatáspolitika, az átgondolt, következetesen működtetett agrárrendtartás, a szövetkezetek hátrányosan megkülönböztető diszkriminációk megszüntetése, a hitel szerepének helyreállítása, szövetkezeti pénzügyi intézmény- rendszer kiépítése ill. fejlesztése, megfelelő forrásképzési feltételek megteremtésével, a fejlesztési és beruházási tevékenység pénzügyi-gazdasági lehetőségeinek létrehozása, a szövetkezeti üzletrészek értékállósági esélyének megteremtése, javítása, a szövetkezetek fejlődésének gyorsítása, a szövetkezetek munkahelyteremtő tevékenységének ösztönzése, a földtörvény elfogadása. A Köztársaság Párt programja a szövetkezeteket a ma- gyaf gazdaság fejlqdése szempontjából meghatározó fontosságú tényezőnek a gazdasági, társadalmi előrehaladás, a polgári, demokratikus kibontakozás egyik letéteményeseinek tekinti. Több figyelmet a keleti régióra Tudatosan kiárusítják az országot — állítja Torgyán József pártelnök Kovács Éva Nyírbátor (KM) — Torgyán József pártelnök, miniszterelnökjelölt volt a szónok azon a kampányindító nagygyűlésen, amelyet a napokban Nyírbátorban tartott a Független Kisgazdapárt. Torgyán József bevezetésképp rövid helyzetelmezést adott arról, milyennek látja pártja az ország jelenlegi állapotát. Mint mondotta: az ipar és a mezőgazdaság egyaránt katasztrófahelyzetben van, aminek oka a pártelnök szerint nem csupán a jelenlegi vezetés, a kormányzás dilettantizmusa, hozzá nem értése, hanem az, hogy egyesek szándékosan és tudatosan próbálják meg tönkretenni, a nyugatnak kiárusítani Magyarországot. Az ipar és a mezőgazdaság egyaránt vészhelyzetben van, s bár a földek visszaadása megkezdődött, eközben elveszítettük a piacokat, a magyar árunak nincs a világban helye: „tőkés maffiózók” diktálják az árakat. Kiárusították a cukor- gyártást, a dohány- és növény- olajipart, s a sornak még közel sincs vége. A rendszerváltás kormánya a hibás Torgyán József szerint abban, hogy mára a szabolcsi alma eladhatatlan, a szabolcsi embereknek megélhetést adó dohány- és növényolajipar külföldi kézbe került. A Független Kisgazdapárt megválasztása esetén véget vetne ennek, s a gyökerek, a vidéki Magyarország megmentésére készül, mert úgy tartja: ma Budapest-központú az ország, ráadásul a főváros valóságos vízfejjé nőtte ki magát. A tervezett világkiállítás csak tovább erősíti ezt a helyzetet, amit Torgyán József pártja megválasztása esetén valósággal elsöpör majd. Fontos figyelmet szeretnének fordítani a keleti régiókra, hiszen ez a terület országhatáron belül is jelentős szereppel bír. — Magyarországon tehetséges emberek élnek, kitűnő az éghajlat és gazdag a föld, érthetetlen hát, miért vagyunk mégis szegények — tette fel a kérdést a pártelnök, aki a továbbiakban kiemelt figyelmet fordított az elszámoltatásra is, melyet szerinte hatalomra jutásuk esetén nem előz meg hosszas jogászkodás és tárgyalás, pártja igen egyszerű, de hatékony módot talált ki arra, miképpen szerzi vissza a rendszerváltás hatalmasaitól az „elrablott vagyonokat.” A kereskedelmi viszonyokat bírálva Torgyán József elmondta: nyugati termékekkel árasztják el a magyar boltokat akkor, amikor itthon tombol a munkanélküliség. Ráadásul — tette hozzá — szomszédunkban található „a föld legnaTorgyán József Szekeres Tibor felvétele gyobb éhségzónája”, az egykori Szovjetunió, ahová pedig minden magyar terméket el lehetne adni. Hogy ez nincs így, annak a pártelnök szerint egyetlen magyarázata: a kormány politikusai nem képesek képviselni a magyar érdekeket, miközben más országok a legmagasabb szinten, komoly eredményekkel teszik ezt. A rendszerváltás után kialakított bankrendszert is súlyos szavakkal bírálta a Független Kisgazdapárt elnöke és egyben miniszterelnökjelöltje, hozzátéve, hogy e területen is gyökeres változtatásokra lenne szükség. A munkanélküliség csak arra jó, hogy a népeket rabigába döntse, miközben a munkanélküliek eltartása többe kerül az országnak, mint amennyit keresnének, ha mindnyájuk dolgozna. A párt alkotmányban kívánja rögzíteni a fiatalok lakáshoz juttatását is. Arra a kérdésre, hogy miért nem valósult meg Torgyán terve, melynek során Nyírbátorban és Mátészalkán óhajtott lakásokat építeni, a pártelnök azt válaszolta: .Politikailag lehetetlenítet- tek akkor el minket. Ilyen építkezéseket csak hatalmi helyzetből lehet megvalósítani.” Azt a kijelentését, mely szerint Magyarországon ma is egypártrendszer van, Torgyán József a Kelet-Magyarország kérésére ekképp magyarázta: gyakorlatilag ma parlamenti diktatúra van, hiszen rögtön a választás után az MDF és az SZDSZ titkos paktumot kötött, melynek következtében a két párt vezetői nemcsak a köztársasági elnök személyéről, de egy csomó más fontos dologról is megegyeztek egymás között. így gyakorlatilag ma a Független Kisgazdapárton kívül nincs más valóságos ellenzéki erő. Igazolásul emlékeztetnék arra — tette hozzá Torgyán József —, hogy a Testnevelési Egyetemen elmondott beszédemre Kónya Imre, Pethő Iván és a Kereszténydemokrata Néppárt egyforma felháborodással reagált. Csak látszat tehát, hogy ma Magyarországon többpárti demokrácia van, a valóságban állampárti diktatúráról beszélhetünk, amely nem a kormányzati erőből, hanem a parlamenti többségből fakad. „A mi szlogenünk: polgárrá válni" Máthé Csaba Nyíregyháza (KM) — Magyarországon három lehetőség van: egyik a kormánykoalíció, ami nem teljesítette az elvárt követelményeket, a másik a baloldal, amely manapság élet- veszélyes lenne hazánk számára, de nem az ideológiája miatt, hanem mert a szocialista gondolkodás alapján javak nélkül akar osztani, a harmadik pedig a liberális blokk, az SZDSZ, Fidesz, Agrárszövetség és Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja, amely a jövő útja, nyilatkozta nyíregyházi látogatásakor Zwack Péter, a Vállalkozók Pártja elnöke. □ Bővül-e újabb párttal a liberális blokk? — Már nem bővül - folytatta az ismert vállalkozó. — Az első fordulóban a liberális blokkba tartozó pártok jelöltjei külön indulnak. Ez alól talán én vagyok egyedül a kivétel, ugyanis Kecskeméten a négy párt közös jelöltjeként indulok. Ezzel az együttgondolkodást, a elkötelezettséget kívánjuk jelezni. Számomra ez a politikai csatározás egy kihívás és én nagyon szeretem a kihívásokat. A mi szlogenünk: polgárrá válni. Jelenleg Magyarországon nincs középosztály, s míg ez nem teremtődik meg, addig nem lesz gazdasági fellendülés. És ezt csak a vállalkozói réteg valósíthatja meg. A pártunk nemcsak a vállalkozók érdekeit fogja ösz- sze, hanem nagy mértékben a munkavállalókét, mert nem hiszem, hogy utóbbiak azt akarnák, hogy egy sikertelen munkaadó legyen a kenyéradója. □ Most mindegyik párt elsősorban a gazdaság fellendítését tűzte ki céljául. — Minket ez nem befolyásol és nem érdekel — folytatta Zwack Péter. — Legalább ennyit elértünk a négy év alatt. 1990-ben javasoltuk a gazdasági csúcsminisztérium felállítását, 1991-ben a bankprivatizációt, mint washingtoni nagykövet kezdtem el a visegrádi csúcs létrehozását. Rengeteg olyan indítványunk volt, amit most más párt is belevett a programjába. De a nagy különbség, hogy május 9-e után a legtöbb párt elfelejti ezeket az ígéreteket, a mi létjogosultságunk pedig éppen az, hogy mi megvalósítjuk a programban szereplő tételeket. Nagyon fontos, hogy a Parlamentbe gazdasághoz értő vállalkozók kerüljenek be. □ Mennyire nehéz vagy könnyű napjainkban politizálni egy parlamenten kívüli pártnak? — Ha bekerülünk, akkor egyértelműen a gazdaság fellendítését szorgalmazzuk. Ha nem kerülünk be a Parlamentbe, akkor annyira közel vagyunk a szerintem kormánykoalícióra kerülő Fidesz-SZDSZ kettőssel, hogy sokkal többet tudunk hatni erre a két liberális pártra, mint jelenleg. Most bármit javasolunk, azt ideológiai alapon mindig visz- szautasítják. Zwack Péter Szekeres Tibor felvétele I--------|-------------------------------------------------?! HB k (p l $ $ I 11 ■ £. i'll j |T»j f Szaktanácsadás Rendszeres mezőgazdasági szaktanácsadást tart minden szerdán Tiszavasvári- ban dr. Lenti István kertészmérnök, az SZDSZ ország- gyűlési képviselőjelöltje. A szaktanácsadás helye: SZDSZ választási iroda, Tiszavasári, Vasvári Pál u. 15. Első alkalom: március 16. (szerda) 18 óra. SZÓSZ- fórum Az SZDSZ országgyűlési képviselő-jelöltje, dr. Lenti István lakossági fórumot tart Tiszadadán a Művelődési házban március 17-én (csütörtökön) 18 órakor, Rakamazon a művelődési házban pedig március 18- án (pénteken) 18 órakor. Kampánynyitők A Kereszténydemokrata Néppárt mátészalkai szervezete március 18-án (pénteken) 17 órakor a művelődési ház színháztermében kampányindító nagygyűlést tart. A gyűlés vendégei: dr. Szilágyiné Császár Terézia, a KDNP alelnöke, dr. Gáspár Miklós országgyűlési képviselő, frakcióvezetőhelyettes. Bemutatkoziuk dr. Szilágyi Dénes, a 9. sz. választókerület képviselő- jelöltje. — A párt országos vezetői másnap, március 19-én (szombaton) 17 órakor Nyíregyháza-Sóstóhegyen a Szabó Lőrinc Általános Iskolában találkoznak a választókkal, ahol a párt alelnöke a nyíregyházi 1. sz. választókerület képviselőjelöltjeként is bemutatkozik. Újfehértón később, G. Nagyné dr. Maczó Agnes, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt országos alelnökének betegsége miatt a március 16-ra hirdetett újfehértói nagygyűlés egy héttel később lesz.
