Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-16 / 63. szám

1994. március 16., szerda Narancsok Cselényi György A z idős asszony naran­csot szeretett volna vásárolni, s a gyü­mölcsök között magabiz­tosan válogatott. Gondolta, a piacgazdaságban ma már tényleg minden a vevő körül forog. A kereskedő kissé hangosan rászólt: Majd én szedek! A hölgy kikapta kezét a ládából, s elpirosodott. Megadóan várta a kiszol­gálást. A zacskó egy-kettő­re meg is telt. Azt hittem, fi­zet és sietve távozik. Ehe­lyett a zacskót szájával lefelé fordította, s miután a narancsok a csomagolás takarásából előgurultak, akkurátusán átnézte őket. Három még ugyan nem volt rothadt, de az alakjuk in­kább hasonlított kipukkadt labdához, mint friss, egész­séges narancshoz. — Most hozták, mindnek jónak kell lennie! — ripa- kodott a kereskedő. — Engem nem érdekel, mikor hozták, de ekkora árért adjon rendes árut — mondta a vásárló. A csú­nyácska gömböket félretet­te, helyettük jobb minő­ségűeket választott, majd a pénztár felé vette az irányt. Sajnáltam a kereskedőt is, mert bizonyosan azt vall­ja, az üzletben narancsnak kell lennie... S hogy most csak ilyet kapott, nem tehet róla. így talán, ha nem is természetes, de valamen­nyire érthető, hogy azt is el akarja adni. Vannak már kereskedők, akik az ilyen árut kiválo­gatják, leértékelve adják, ám vannak, akik akkor sem engednek el az árból egy fillért sem, ha rájuk rohad a gyümölcs. De ha mindent egybe ve­tünk, s a remélhető szebb jövőre gondolunk, nem ki­zárt, valamennyiünknek a jó pénzért, jó árut-elv meg­valósulására kellene töre­kednünk. A Déri János klub... ...vendége lesz Müller Pé­ter, a Kígyó és kereszt és a Lomb és gyökér című könyvek szerzője március 16-án, 18 órakor Nyíregy­házán, a városi művelődési központban. (KM) A Magyar... ...Vöröskereszt március 17- én, (csütörtökön) 9-14 óra között véradást tart Nyírpa- rasznyán az általános isko­lában, valamint még aznap, 10 órától Kisvárdán a ba­romfifeldolgozó vállalat­nál. (KM) Hívják... ...a zenerajongókat március 18-án, pénteken 18 órától Nyíregyházán, a városhá­za nagytermébe. Műsoron Mozart- és Debussy-vonós- négyes. (KM) A Narancs-zselé Hl ...filmklub március 17-i programjában Száz János: Woyzeck. A vetítés 19 óra­kor kezdődik a városi mű­velődési központban. Meg­hívott vendég a rendező és producer. (KM) Mindent bele... ...nonstop vetélkedő lesz március 18-án, 16 órától Nyíregyházán, az Ifjúsági Centrumban. A versenyben az általános iskolások, öt­fős csapatokban vesznek részt. (KM) Éles Péter és Sípos Irma a napokban ünnepelte házasságkötésük ötvenedik évfordulóját. A vajai házaspárt három gyermeke és hat unokája kö­szöntötte. Gratulálunk a neves évfordulóhoz és további jó egészséget, békességet kívánunk! Amatőr felvétel Rendezvényeit Mozi KRÚDY MOZI: Carlitó út­ja. Előadás kezdete: 15.30, 18 és 20.30 óra. BÉKE MOZI: Félelembe zárva. Előadás kezdete: 16, 18 és 20 óra. MONTÁZS (ART) MOZI: Húszévesek szerelme. Elő­adás kezdete: 18 és 20 óra. Kiállítások A nyíregyházi Jósa András Múzeumban az állandó ki­állítások mellett a Bieder­meier szobabelsők című képző- és iparművészeti ki­állítás, valamint a Benczúr Gyula születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett időszaki tárlat lát­ható. Nyíregyházán, a tiszti klubban a Benczúr Gyula Képzőművészeti Kör jubi­leumi kiállítása látható va­sárnap kivételével naponta 10-től 18 óráig. Mátészalkán a Szatmári Múzeumban Kertész Klára keramikusművész alkotá­saiból nyílt kiállítás. Bonyodalmak egy szobor körül Elárverezték a nyíregyházi művésztelepet • Összegyűlt a késedelmi kamat A végrehajtás alá vont művésztelep Mező Éva Nyíregyháza (KM) — Évek óta működik Nyíregyházán a Beregi Baráti Társaság, melyet azzal a céllal hoztak létre, hogy közösséget te­remtsenek a kárpátaljai be­regi részről áttelepülőknek, s erejükhöz mérten megpró­bálják támogatni a határon túliakat. A segíteni akarók valószínűleg soha nem gon­dolták volha, hogy egyszer majd a bíróságtól kell várni­uk: tegyen igazságot. A történet, amelyről szó lesz, még 1990 végén kezdődött. Ekkor határozták el Beregszá­szon, hogy az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc tiszteletére 1991. március 15- én Petőft-szobrot állítanak a városban. Dalmay Árpád, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke Tóth István­hoz, a Beregi Baráti Társaság alapítójához fordult: nyújtsa­nak anyagi támogatást ahhoz, hogy a szobor ideiében elké­szüljön. Dalmay Árpád meg­kereste Sebestyén Sándor szob­rászművészt, aki elvállalta, s határidőre el ia készítette a szobrot, amely azóta is látható Beregszászon. Azt, hogy miért lett ebből az egyszerű történet­ből „ügy”, Tóth István a kö­vetkezőképpen foglalta össze: Saját költségen — Sebestyén Sándor a szobor elkészítését 360 ezer forintért vállalta el, amelyet a társaság nem tudott egy összegben kifi­zetni. Abban állapodtunk meg, hogy én folyamatosan kere­sem a támogatókat, s ahogy gyűlik a pénz, úgy fizetünk. Á művész úr maga is segítséget ígért a gyűjtéshez. Egyébként a szoborhoz szükséges bronz­mennyiséget a beregszásziak természetben felajánlották Se­bestyénnek, s bronzzal akarták kifizetni az öntés költségeit is. Erre azonban ő nem tartott igényt. Végül is saját költsé­gén készítette el a szobrot, melynek árából körülbelül egy hónap múlva 110 ezer forintot tudott a társaság az időközben befolyt pénzből törleszteni. Egy év múlva újabb 100 ezret fizettünk, de ekkor már na­gyon elmérgesedett a köztünk lévő viszony. Sebestyén Sán­dor egyre hangosabban sürget­te a fizetést, holott kezdettől fogva ő is tisztában volt vele, hogy nem a társaságtól, ha­nem a támogatóktól függ a számla kiegyenlítése. Közben azt is megtudtuk, hogy a mű­vész úr a szoborhoz egy alapít­ványtól is kapott 100 ezer fo­rint támogatást, amiről nekünk nem volt tudomásunk, s a beregszásziak közbenjárásá­val egy másik támogatótól pe­dig 5Ö0 ezer forintot vett fel. Ha jól összeszámoljuk, ez összesen már 800 ezer forint, ami bőven fedezi a költségeit. Társaságunk annak ellenére, hogy Sebestyén Sándor közel kétszer annyi pénzt kapott a szoborért, mint amennyiben megegyeztünk, úgy döntött: nem tart igényt a különbözei­re, csak lezárjuk végre ezt az ügyet. Ellentétes követelések Ezért ért bennünket hidegzu­hanyként, amikor Sebestyén Sándor ügyvédje útján 1 millió 100 ezer forintos követelést tá­masztott a társasággal szem­ben. Arra hivatkoznak, hogy Sebestyén nem tudta befektet­ni azt a pénzt, amit tőlünk várt, illetve más megrendelésektől esett el emiatt. Természetesen ezt a tartozást nem ismertük el, így került az ügy a bíróság elé. A történtek után mi is kijelen­tettük: kérjük vissza, ami a 800 ezer forintból nekünk jár. Ezt az összeget a Szeretet Alapítvány számlájára utal­nánk át, hiszen régóta hoz­zájárulnak ahhoz, hogy he­tente magyar újságok jussanak Kárpátaljára. Sebestyén Sándor szobrász- művész képviseletében Dr. Thuróczy Csaba ügyvéd a kö­vetkezőket nyilatkozta: Ki a kárvallott? — A baráti társaság képvise­letében Tóth István 1991. feb­ruár 5-én kötött megállapodást Sebestyén Sándorral, 365 ezer forint vállalkozói díj kifizetése mellett. A munkát 5 hetes határidőre vállalta, azonban a költségeket egyáltalán nem biztosította a vállakozó ré­szére a megrendelő, így kény­telen volt a Mezőbank nyír­egyházi fiókjában rendkívül nagy kamattal kölcsönt fel­venni. Tudomásom szerint egy esetben (1991. június) 90 ezer, majd közel két évi levelezés és vita után, a nyíregyházi rádió­ban elhangzott riportot köve­tően további 100 ezer forint került átutalásra a szobrász- művész számlájára. Tekintettel arra, hogy a ba­ráti társaság bejegyzésére a megyei bíróságnál nem került sor, ezért kellett indítanunk a pert a megbízást adó képvise­lő, Tóth István úr ellen. Ä ban­ki kölcsön késedelmes vissza­fizetése miatt közel 300 ezer forint összegű késedelmi ka­mat merült fel a vállalkozó ter­hére, amelyet teljes összegben meg kellett fizetnie Sebestyén úrnak. A baráti társaság mu­lasztása és késedelme, vala­Horányi Zsuzsa felvétele mint fizetésképtelensége miatt végrehajtási eljárást is indított a Mezőbank a nyíregyházi Ist­ván bokor 5. szám alatti mű­vésztelepi ingatlanra vonatko­zóan. A késedelem miatt to­vábbi 72 000 márka értékű né­metországi éremmegrendelést veszített el. A fentiek miatt kényszerültünk 1992 decem­berében a peres eljárás meg­indítására, valóban 1 millió 100 ezer forint perérték mel­lett. Ezt a követelést az első tárgyaláson leszállítottuk 600 ezer forintra, mivel sikerült időközben más forrásból 500 ezer forint támogatást megsze­rezni. Erre figyelemmel a peres eljárást a további költ­ségek felmerülésének megelő­zése érdekében szüneteltetjük. Rendkívül felháborítónak tar­tom a társaság bármilyen igé­nyét is, mivel megalázó, közel hároméves tortúrának lett kité­ve a művész úr, aki szinte tár­sadalmi munkaként, saját költ­ségén volt kénytelen minimá­lis határidőn belül, egy kül­politikailag rendkívül fontos időpontban a szobor öntési munkálatait az ott élő magyar­ság örömére elvégezni. A vál­lalkozói díj és a nagy összegű kamat együttes értéke folyt be a Sebestyén Sándor számlájá­ra, azonban a további kár a mai napig nem térült meg. En­nek ellenére nem kívánjuk folytatni a peres eljárást, az ügyet így befejezettnek minő­sítjük. Óvadék ellenében szabadlábon Nyíregyháza (KM - K. D.) — A megyében, s napjaink igazságszolgáltatási gyakor­latában is valószínűleg példa nélküli az a közelmúltbeli eset, amikor óvadék ellené­ben helyeztek szabadlábra őrizetbe vett személyeket. A történet lényege, hogy egy nagykállói kft. vezetője faárut vett át ukrán vállalkozóktól, s azóta is tartozik az ellenérté­kével. Volt némi vita az áru­Nagyhalász (KM - K. D.) — Felkorbácsolódtak a kedélyek a Nagyhalász-Tiszatelek Va­dásztársaság háza táján, mely­nek egyik oka a gazdálkodás körül kialakult helyzet. Ala­pos gyanú merült fel többek­ben arra, hogy szabálytalansá­gok sorozata történt. A február 10-i közgyűlé­sen szó volt arról, hogy 26-án újból összegyűlnek a vadász- társaság tagjai, azonban éppen ról, de végül megegyeztek egy összegben, melyet dollárban kellett volna kifizetni, ezt azonban a káliói vállalkozó nem tette meg. Mivel a szállí­tók türelme fogytán volt, fel­keresték partnerüket, kama­tostól kérve az összeget. Pilla­natnyilag még nem tisztázó­dott, pontosan hogyan zajlott a látogatás, mert a magyar fél szerint fenyegették őt, az uk­ránok szerint erről szó sem volt. a vezérkar (élén az elnökkel) nem jelent meg. A jelenlévők viszont — a visszásságok mi­att — úgy döntöttek: vissza­hívják az Intéző Bizottságot, ezt 18 tag aláírásával is meg­erősítette. Maguk közül öt em­ber megbíztak azzal, hogy ad­dig is képviseljék a közössé­get, intézzék az ügyeket. Hogy jogilag is „tiszta le­gyen” a dolog, felszólították az elnököt: március 18-ig is­Amikor ismételt látogatásra került sor, a külföldieket zsa­rolás alapos gyanúja miatt őrizetbe vette a rendőrség. Ki­rendelt védőjük, dr. Helmeczy László ezt követően kérte, hogy biztosíték megfizetése fejében helyezzék szabadlábra védenceit, ami meg is történt. (Az ügyvédi iroda helyezte letétbe az óvadékot.) Az in­doklás szerint az ukránok gyanúsíthatok ugyan bűncse­lekmény elkövetésével, de mételten hívja össze a köz­gyűlést, melynek témája az új vezetés megválasztása lesz.' Az ügy érdekessége, hogy a 26-i közgyűlés után az elnök állítólagos fegyelmi vétség miatt többek vadászati jogát felfüggesztette, bár arról, hogy az érintettek mit követtek el, nem esett szó... A helyzetet tisztázni, ren­dezni kell. A történtekről be­számolunk majd lapunkban. nem zsarolással, hanem ön- bíráskodással. Viszont cselek­ményük csekély tárgyi súlya miatt nem állt fenn az előzetes letartóztatás indoka. A zsaro­lás esetében ugyanis jogtalan haszonszerzés reményében történik a fenyegetés, az önbí­ráskodásnál vélt vagy valós igény behajtására irányul a cselekmény. És az ukránoknak valóban tartozik a vállalkozó... Az eljárás tovább folyik, fej­leményeiről beszámolunk. ' :: .• - :• >. ■: Sürgős esetekben Nyíregy­házán a Szent István út 16. j szám alatt látják el a bete­geket. Ügyeletes, a Szt. Erzsé­bet gyógyszertár. Cím: Nyíregyháza, Szt. István u. 61. szám. Vadászviták Nagyhalászban . HAZAI HOL-MI ___ ............................. 11 f" íT’-TWrU». I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents