Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-12 / 60. szám
' A KM vendége_________________ Nemzettudat és megmaradás Györke László Nagyvarsány (KM) — Dalmay Árpádot a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Járási Szervezete elnökeként nemcsak szűkebb hazájában ismerik jól, de — állíthatom — Magyarországon is. Hogy mégis Nagyvar- sányban, ebben a kis beregi községben, pontosabban az általános iskolában beszélgetünk — nem egészen véletlen. Hiszen itt tanít magyart és németet. 1947-ben született Beregszászban, értelmiségi családban. Anyai ágon „ősei” németek, korán elhunyt édesanyja helyett keresztanyja — lengyel menekült volt — nevelte, akit gyermekkorában sokáig édesanyjának hitt. — Én három nyelv és kultúra — a magyar, német és lengyel, illetve részben az ukrán — vonzásában nőttem fel, valószínűleg ezért is hiányzik belőlem a nemzeti elfogultság — vallja...Mert ugye más az elfogultság és megint más a nemzeti önérzet, öntudat. A szovjet oktatási rendszer annak idején nem tette lehetővé, hogy a kisebbségi, a nemzetiségi ember fia, lánya saját népe, nemzete történelmét tanulhassa — intézményi keretek között. Dalmay Árpád már diákkorában azzal tűnt ki társai közül, hogy tudta a magyar történelmet is. Széles látókörűségének, alapos műveltségének köszönhette, hogy amikor a kulturális szövetség beregszászi járási szervezete elnököt választott, őrá voksoltak csaknem valamennyien. Szélmalomharcnak tűnő hadakozás volt jellemző sorsára a birodalom összeomlása előtt. Annak idején évekig azért kilincselt, koptatta a hivatalok, a pártbizottság különböző szintű küszöbeit, hogy Beregszászban Petőfi-emléktábla legyen. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy ugyan nem mondtak nemet, de mindig elodázták az engedélyeztetést valamilyen ürüggyel. Küzdelmei 1989 után sem voltak könnyűek, bár már látványos eredményeket is hoztak. Azt még opponensei sem tagadhatják, hogy azért van ma Beregszászban annyi magyar vonatkozású emlékmű, azért viseli annyi utca, tér magyar történelmi személyiség nevét, mert szívós, kitartó volt Dalmay Árpád. (Persze, vannak, akik szerint inkább kenyér lenne Beregszászban. Lehet, hogy az is lenne, ha a kulturális szövetségnek lenne földje, malma, péksége.) Na, kapott is, és kap ma is ezért a ukrán szélsőségesektől. Érdekes mód, nem is annyira a helybeliektől, hanem inkább az ungváriaktól. Vitázik velük a sajtó hasábjain, hiszen a nyilvános történelemhamisítás talán az egyetlen, amellyel szemben nem lehet elnéző. Dalmay Árpád A SZERZŐ FELVÉTELE Persze, a legújabb fejlemények is szóba kerülnek. Most leginkább az tartja izgalomban a kárpátaljai magyar közvéleményt, hogy a március 27-i választásokon ki kerül be kisebbségi magyarként az ukrán parlamentbe. Bekerül-e egyáltalán valaki? Nem lőnek-e újabb öngólt, mint négy esztendeje? Úgy tűnik, hogy Födő Sándorral, a KMKSZ elnökével megint öngólt akarnak rúgatni „jóakarói”; ugyanis ha indul a parlamenti választásokon, le kell mondania a KMKSZ elnöki tisztjéről. Pedig erre jelenleg alkalmasabb személyt senki sem tud Kárpátalján. Egyik ellenlábasa, vetélytársa Tóth Mihály az elnöki megbízotti hivatal vezetője (korábban maga is KMKSZ-alelnök) Beregszászban, aki higgadtságával, mérlegelő készségével alkalmasabbnak tűnik parlamenti képviselőnek — vallják hívei. Rajtuk kívül még négyen indulnak a választásokon. Jobbára nem magyarok. A magyarság továbbosztása, megosztása könnyen odavezethet, hogy most sem kerül az ukrán parlamentbe olyan, aki képviselné a magyar kisebbség érdekeit. — Vajon milyen esélye van Kárpátalján a magyarságnak a megmaradásra, az ittmaradásra? — kérdezem végezetül. — A kárpátaljai magyarság hosszabb távú sorsa Ukrajna gazdasági és politikai helyzetének függvénye. Ha országos viszonylatban emelkedik a lakosság élet- színvonala, akkor jobbak megmaradásunk, pontosabban ittmaradásunk esélyei. Ha tovább romlik a helyzet, akkor az újabb gazdasági, politikai és nemzetiségi feszültséget okoz, amely kiválthatja az itteni magyarság tömeges áttelepülését az anyaországba. — Ennek további súlyos következményei lennének. Kárpátalja balkanizálódna, mindenféle bűnöző elemek telepednének ide az egykori Szovjetunió és Ukrajna más vidékeiről, tovább pusztítva a már amúgy is tönkretett vidéket, ezért aztán vissza kellene állítani a korábbi vasfüggönyt az ukrán-magyar, az ukrán-szlovák, s talán az ukrán-román határon is._ — Én bízom a gazdasági felemelkedésben, mert a második „változat” pusztulást okozhatna. Nem csak a kárpátaljai magyaroknak... Mozimazsolák Hollywoodból Gombás F. Sándor « Fekete fiúk a Téli 1 Olimpián, bobver- ' seny. Nem hétköz- — ^napi. Pláne, ha a csapat jamaicai. Egyszer csak egy őrült néger fiatal srácnak eszébe jut, hogy bobozni kéne. Meg is találják a szakembert, s a forgatókönyv szerinti komédia elindult. Jamaicában persze mindenki őrültnek nézi őket. De kitartás! S lám megvan a gyümölcse. Ám a film végén a csapat a mennybe száll. Igen, könnyfacsaró befejezés. A mozifilm mestermunka a műfajában. Legyűri a sablonokat. A vég: könny, bánat, katarzis, öröm. Az egyike azoknak a filmeknek, melyekre február hónapban érdemes volt beülni. (Jég veled! 1993. USA, Walt Disney Pictures, íorg.: InterCom.) Egy film segítségével ellátogathattunk egy amerikai szállodába is. Itt egy szenzációs recepciós várta ügyfeleit. Álmai hotelje felépítése érdekében mindenre képes. Ha kell házasságot hoz rendbe, vagy gazdag ügyfelek elkényeztetett kutyáit sétáltatja. Ez megy addig, amíg meg nem jelenik egy csodálatos nő. Recepciósunk a szerelem hevétől már új világba képzeli magát. A szálloda felépítése is közelinek látszik. Ám ekkor jön a Hollywoodé cselekménybonyolítási húzás, kezdődik a bonyodalom. Természetesen teljes a happy end. A recepciósunknak mindene megvan, egy álomgyönyörű nő és a pompázatos szálloda. Milyen jó lehet annak, aki Amerikában él. Itt aztán minden bejő — árasztja a film. A legtöbb USA-beli film azt sugallja. Élveztem volna a véget, ha nem tudom, hogy New Yorkban eddig 140-en fagytak meg az utcán, természetesen hajléktalanok. Az álomgyár hű maradt álom jelzőjéhez. (Szenzációs recepciós, 1993. USA Universal, forg.: UIP — Duna film) Egy mindent sejtető kastély, melynek tetején a nőkre kiéhezett bátty vonít. így kezdődik az Adams család második epizódja. Ott van még Izé is a kéz, aki állandó szolgálatot teljesít. De felbolygatja a család harmóniáját (a gyerekek részéről), hogy új Adams születik. Mindent elkövetnek kinyírása érdekében. Szurokfekete a film humora. Ilyet igazán ritkán látni. Éppen különlegessége miatt lehet rajta szórakozni. Adamsék úgy élnek szinte már bennünk, mint a Dallas Jockeyja, Bobbyja... Csakhogy ők nem hétköznapi amerikai család. Itt minden előfordulhat. Meg kell állapítani, hogy nehezen emészthető film. (Adams Family 2. 1993. USA, Paramount, forg.: UIP — Duna film) Jég veled! SíÚOtÓFELVÉTá Könyvespolcunk Yoga: a bensőleg átélt igazság Tóth Kornélia Nyíregyháza H (KJM) — A nyugati bölcselet teóriákat állít és megmagyarázni igyekszik a lét lényegét. A yoga ezzel szemben nem elméletek felállítására törekszik, hanem a lét lényegének a közvetlen megismerése a célja. A yoga arra tanít, hogy vannak helyes és helytelen cselekedetek, a helyesek elősegítik a fejlődést, a helytelenek pedig hátráltatják. Aki nem a saját tapasztalatai révén győződik meg a megismerés lehetőségeiről és valóságáról, az soha sem foghatja fel teljes mértékben a yoga lényegét. Először tudomásul kell vennie a yoga állításait, aztán elmélkedni kell azokon, végül pedig bensőleg át kell élni az igazságát. A yogának számos ágazatát különböztetjük meg. Valamennyi más, egymástól eltérő irányt követve törekszik a végső cél felé. Céljuk azonban mindenkor egy és ugyanaz: a kötöttségekből való felszabadulás. Csupán a módszerük és az eszközeik különböznek. Valamennyinek a lényege megtalálható azonban abban az alapvető yogarendszerben, amelyet Patandzsali yoga- aforizmái foglalnak magába. Kaczvinszky József 1942- ben megfogalmazza: A yoga nem elmélet, nem gondolkodásra épülő tudomány és nem is vallás. A yoga nem holt tan, mint ahogy a matematika sem az. A yoga kulcsa: az „arany középút”, az egyensúly középvonala. Fél évszázada múlt, hogy először kézbe vehette az érdeklődő olvasóközönség Kaczvinszky József: Kelet világossága című kötetét. A maradandó dolgokat, örök törvényeket, az emberek életét ősidők óta szabályozó és meghatározó igazságokat tartalmazó művek ma is időtállóak. Ez a felismerés vezette a nyíregyházi Kötet Bt.-t, amikor a napokban megjelentette az említett mű első részét: Bevezetés a Yogába címmel. A téma iránt ma hallatlanul nagy érdeklődés mutatkozik, hiszen pillanatok alatt elfogynak a könyvesboltokban, standokon szép számmal megjelenő vallási, filozófiai, természetbölcseleti, ezoterikus, a természet- és a társadalomtudományt egységben szemlélő művek. Bizonyára várják majd az olvasók a második részt (Gyakorlati Yoga) és a harmadikat (Misztikus Yoga) címmel. Miért érdeklődnek ma a nyugati, keresztény kultúrkör misztériumán nevelkedett emberek kelet világossága iránt? Sokféle lehetséges magyarázat adódik. Az egyik mindjárt az. hogy nem kaptunk választ sem a materialista filozófiától arra, mi célból vagyunk itt a világunk, hol a helyünk benne, milyen szerepet kell teljesítenünk. Nem a hétköznapi válaszra, hanem a dolgokat mozgató valódi okokra kíváncsiak az emberek. A másik magyarázatsz lehet, hogy a ma embere nem elégszik meg a keresztény vallás nyújtotta megváltás-eszménnyel, hanem ő maga szeretne felelősséget vállalni önmagáért, sorsának alakításáért. Vagy legalábbis megkísérli megérteni azokat a körülményeket, amelyek a születendő ember jellemét, sorsát, életkörülményeit meghatározzák. Mindannyian törekszünk a boldogságra és kerülni akarjuk a szenvedést. A yogi nyugalmát semmi sem zavarhatja meg, bármi történik körülötte. Ez a rendíthetetlen nyugalom teszi lehetővé, hogy elérje a bölcsességet, a megismerést. A nyugalomban másrészt a szabadság, a felszabadultság érzete rejlik. Ez utóbbi pedig maga a boldogság. A könyv részletezi a különböző nézőpontokat, a test és a személyiség kapcsolatát, a tudat és a belső-én viszonyát, az egyén és a külvilág egymásra hatását. Feltárulnak a cselekedetek és a sors összefüggései, a bűn és az erény viszonya, az anyag, erő és értelem kapcsolata, valamint bepillanthatunk a mindennapi élet és a yoga útjának titkaiba. A könyv az írás Kiadó 1942. évi kiadása alapján készült, felelős kiadója Szabó Attila. (Kaczvinszky József: Kelet világossága, Kötet Kiadó, Nyíregyháza. 1994.) 14 Ä Kelet ■‘Magyarország hétvégi mellékje te 1994. március 12.
