Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-12 / 60. szám

1994. március 12., szombat MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL. Nálunk maradtak Hívatlan vendégek a határon • Háromszázezer gépjármű Kárpótlás Nyíregyháza (KM) — A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr Főkapi­tányság gazdaságvédelmi osztálya kéri: ne fáradja­nak be a kapitányságra azok, akik az Első Magyar Geotermikus Villamoserő­mű kft.-nek eladták kár­pótlási jegyüket igen, já­randóságukat nem kapták meg. Lassítja ugyanis a munkát a megnövekedett ügyfélforgalom. Elegendő, ha az érintettek az adásvé­telre vonatkozó írások fénymásolatát borítékban, postán elkijldik a megyei rendőrkapitányság gazda­ságvédelmi osztályának. Nyírbátor (KM - T. K.) — Tiltott határátlépés miatt 14 ál­lampolgár ellen kezdeménye­zett eljárást a Nyírbátori Határőr Igazgatóság február­ban — hallottuk a hírt Tanyik József őrnagytól. Egyesek nem riadtak vissza hamisított útlevelet felmutatásától, vagy más útlevelével szándékoztak belépni hazánk területére. De az is előfordult négy alkalom­mal, hogy itt felejtette magát a külföldi, és úgynevezett túl- tartózkodás miatt vonta meg az engedélyét a határőr igaz­gatóság. Szerencsésebbek voltak azok a külföldiek, akik csupán egy nappal lépték át a tartóz­kodási engedélyben megjelölt dátumot, ők pénzbírsággal megúszták. A határforgalom ellenőrzése során közel 823 ezer személyt és 300 ezer gépjárművet lép­tettek át. Meghatározó volt a magyar-ukrán átkelőhelyek forgalma. Megdöbbentő, de a köznyugalom és a környe­zetvédelem szempontjából ör­vendetes tény, hogy február­ban 4 ezer külföldi állampol­gárt irányítottak vissza a beu­tazási feltételek hiánya miatt. A záhonyi közúti átkelőnél — a híd és az átkelőhely szűk áteresztőképessége miatt — egy-három órás várakozás ala­kult ki. Az elmúlt hónapban is szer­veztek közös határőrizeti és közbiztonsági akciót a rend­őrséggel együttműködve. Az akció célja a hazánkban ille­gálisan tartózkodó külföldiek kiszűrése és a közbiztonságra veszélyes személyek felkuta­tása volt. A három akció során 322 embert igazoltattak, közülük minden harmadikkal szemben kellett eljárást kezdeményez­niük. Mindennapos látvány Szarajevó külső kerületeiben, amit ez a Dobrinjában készült kép mutat. Dobrinja a boszniai főváros környékének egyik legveszélyeztetettebb része, ahol a tűzszünet ellenére bármikor kirobbanhatnak tűzpárbajok. A kisfiú kocsifedezékében tartós békére vár AP-felvétel Magyarország nem Las Vegas A vendégforgalom a keleti turistára kell hogy épüljön • Telefon és úthálózat Budapest (ISB-HM) — Ma­gyarországon vendég, és ne turista legyen a külföldi! — adta ki jelszavát a napokban újjáalakult Oszágos Magyar Vendégforgalmi Szövetség, amelynek képviselői szerint Magyarországból nem lehet Las Vegast álmodni, viszont nagy önbizalommal kell a meglévő természeti, kulturá­lis, építészeti értékeket felmu­tatni. Bizonyára nem mindenki tudja, hogy már a múlt század . fordulóján léteztek olyan civil szerveződések, melyeknek nem titkolt célja az volt, hogy az itthoni értékek felmutatásá­val, jófajta hírveréssel haza­csalogassák Abbáziából a magyar üdülőket. A mostanában új életre kelő, is­mét szerveződő egyesületek, civil társaságok sem tekinthet­nek mást feladatuknak, mint hogy az egyre inkább külföl­dre szokó magyar turistát vis­szaszoktassák, és a határainkon túlról érkező vendégeket vissza-visszavár- ják a magyar hagyományok­nak megfelelő szíveslátással. Tudomásul kell persze ven­ni —, mondta dr. Csáky Csa­ba, az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség el­nöke, hogy nekünk nincsenek több ezer méter magas he­gyeink, nincs tengerünk, és még sok, máshol meglévő ter­mészeti érték, viszont amink van, azt sokkal jobban meg kell becsülni, és a propagan­daanyagokban kihangsúlyoz­ni. Ugyanakkor — mondta a civilszervezet elnöke — fő­ként az ország keleti terüle­teinek fel kell készülniük a keletről érkező turisták fo­gadására. Várni kell, és meg­becsülni őket, mint ahogyan annak idején minket fogadtak Ausztriában. A civil szerveződések nagy­on sokat tehetnek a nemzeti hagyományok és a sikeres nyugat-európai gyakorlat pá­rosításával azért, hogy a ma­gyarországi vendégforgalom kiszélesedjen, és ahogyan az más országokban tapasztal­ható, húzóágazattá váljon ha­zánkban. Ehhez persze kellene telefon és jó úthálózat, megfizethető szálláshely, a világhírű ma­gyaros konyha ízeinek fel­élesztése, és persze sok-sok civil szervezet, melyeknek Sokk nélküli gazdasági terápia volt Kényes egyensúly • Rossz feltételeket örökölt a rendszerváltás utáni kormányzat Domi Zsuzsa Budapest (ISB) — Vállalat- vezetők és miniszterek rész­vételével rendezett fórumot pénteken Budapesten a Mag­yar Gazdasági Kamara. Az első vállalatvezetői fó­rumra a kamara elnöksége meghívta Boross Péter mi­niszterelnököt, valamint Sza­bó Iván pénzügyminisztert, Latorcai János ipari és ke­reskedelmi minisztert, Szabó Tamás privatizációért felelős minisztert és Bogár Lászlót a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának ál­lamtitkárát. Boross Péter bevezetőjében kifejtette: bár, az elmúlt négy évben mégis jelentős ered­ményeket ért el gazdasági téren. Példaként említette, hogy a térségünkbe irányuló tőke 50 százaléka Magyaror­szágon talált otthonra. Ez azt bizonyítja, hogy stabil ország­nak számítunk a nyugati or­szágok befektetői számára. A stabilitás látszatát főleg a pri­vatizáció üteme és a jogal­kotásban elért eredmények keltik. A miniszterelnök meg­jegyezte, hogy még több tör­vény születhetett volna, ha a kétharmados szavazati több­séget igénylő szabályok nem lassították volna a folyamatot. Hiányosságként említette, hogy az eltelt időszakban nem alakult ki valódi érdekegyez­tetés, amelyre azonban a kor­mány továbbra is nyitott —je­lentette ki Boross. Az utóbbi három és fél évben jelentős modernizáció zajlott az or­szágban. Ennek legszembetű­nőbb jelei a telefonhálózat fej­lesztésében, valamint az út- és hídépítésben lelhetők fel. A miniszterelnök végezetül beje­lentette: a kormány az export ösztönzése céljából mintegy 9 milliárd forintos forrás átcso­portosítást hajt végre a költ­ségvetésben. Ezt a tervet a jö­vő héten terjeszti a parlament elé. A miniszterekhez előzetesen írásban juttatták el kérdéseiket a gazdasági vezetők. Szabó Iván az inflációval kapcso­latos kérdésekre válaszolva el­mondta, a számviteli, a pénz­intézeti és a csődtörvény hatá­sai máris érződnek a gazda­ságban, hiszen ezeknek kö­szönhetően csökkent az inflá­ció. A gazdaság reorganizá­ciójához igényelt 300 millió dolláros kölcsönről szólva ki­jelentette, a Világbankkal fo­lyamatosan tárgyalnak és vár­hatóan még az első fél évben megszületik a végleges válasz ebben az ügyben. Latorcai János az 1996-ig terjedő időszakban a legfonto­sabb feladatnak azt tartja, hogy megállítsuk az ipari ter­melés csökkenését. Ennél töb­bet — mint mondta — csak 2000 körül érhetünk el, tehát Európa integráns részévé is csak az évezred végén válha­tunk. A vállalkozások folya­matos növekedése ugyan már most garantálja a gazdasági élénkülést, de ez mindaddig „kényes egyensúlynak” tekint­hető, amíg nem épül ki a stabil gazdasági háttér. Ezt a célt szolgálja a miniszterelnök ál­tal említett forrás átcsopor­tosítás is —jelentette ki Lator­cai. Megerősítette: a kormány továbbra is kiemelten kezeli a válságágazatnak számító bor­sodi acélipart! Tolnai Lajos, az MGK társelnöke Szabó Tamáshoz intézett kérdést, mely szerint sokkterápiának szánta-e a kor­mány az elmúlt négy év alatt hozott intézkedéseit? A mi­niszter úgy válaszolt: a szán­dék nem az volt, esetleg úgy érezte a társadalom, illetve a gazdálkodók. A miniszterel­nök ehhez még hozzáfűzte, ha sokkterápiának szánták volna az intézkedéseket, akkor alig­hanem 3 számjegyű inflációt és egymillión felüli munkanél­külit regisztrálhatna ma az ország! Bogár Lászlót az export- ösztönző hitelekről és ked­vezményekről kérdezték a je­lenlevők. Az államtitkár kife­jtette, hogy az ösztönzőrend­szer fejlesztése folyamatban van, s kormányzat további hitelekkel és nagyobb ked­vezményekkel szeretné támo­gatni a vállalkozókat. Pásztor Zoltán-J» y ehéz ügy. Már a l\l születése is kínke- Jl V serves volt és most, hogy végre napvilágot lá­tott, sem biztos, hogy valaha eléri a célját. Vagyis a demokratikus államélet tisz­taságának előmozdítását. A kedden este elfogadott ügy­nöktörvény indoklása tar­talmazza: a társadalom igazságérzete megkívánja, hogy a jogszabályban meg­határozott tisztségeket ne tölthessék be, illetőleg nyíl­tan neveztessenek meg azok, akik a korábbi rendszert leghívebben kiszolgáló, po­litikai elnyomó feladatokat ellátó szervek tagjai vagy azok támogatói voltak. A törvény sokat vitatott hiá­nyossága azonban, hogy nincs valódi szankciórend­szere, vagyis a nevek nyil­vánosságra hozatala mellett semmilyen eszköz nincs a jogalkalmazók kezében a közélet tisztaságának elő­mozdítására. A mostani parlamentben is köztudottan vannak olyan képviselők, akik alkalma­zásban vagy kapcsolatban álltak a Belügyminisztéri­um volt IlIllII-as csoport- főnökségével, azt viszont majd csak az átvilágításra felállított bizottság állapít­hatja meg, hogy a titkosított aktákon szereplő személyek milyen mértékben vettek részt például az államvé­delmi munkában, és okoz­tak-e hátrányt valakinek. Kételyeink és kérdéseink ki­fogyhatatlanok: . valóban meg lesznek-e különböztet­ve és megkülönböztethe- tők-e az erőszakkal beszer­vezett, megfenyegetett ügy­nökök a lelkes, önbuzgó besúgóktól, a sorkatonák a hivatásos állományú tisz­tektől, netán a közvélemény egységesen ítél meg min­denkit, akinek megtalálják a nevét a III/III-as csomag­ban? A volt ügynökök, nyi­lasok és pufajkások a köz­megvetéstől való félelem miatt önmaguk választják-e a visszavonulást, lemon­danak-e állásukról, indul­nak-e a májusi választá­sokon? Lesz-e a nyilvánosságnak akkora ereje, hogy egy ilyen lépésre kényszeresen valakit? Az adatok nem fogják-e tovább növelni a politikai csatározások esz­köztárát, nincsenek-e ha­misított dokumentumok? — és szinte a végtelenségig folytathatnánk a sort. *Az idén július 1-jétől hat évig hatályban lévő törvény legalább egy elemét — a magánkézben lévő lapok vezető munkatársainak el­lenőrzését — nem hagyja szó nélkül az Alkotmány- bíróság, az egész ügy legvi­tatottabb részei azonban mégiscsak a listák. Közis­mert, hogy a rendszerváltás előestéjén szorgos karton­selejtezés folyt a minisztéri­umban, tucatszám tűntek el dokumentumok. Falufórum Jakab Ferenc országgyű­lési képviselő március 12- én Tiszarádon a polgármes­teri hivatalban 17 órától falufórumot tart. Kisgazdaünnepség A Független Kisgazdapárt az idén Nyírcsaholyban, a művelődési házban tartja március 15-i ünnepségét. Bemutatkozó Müller Károly, a megye 5. számú választókerületének kereszténydemokrata kép­viselőjelöltje mutatkozik be vasárnap három telpülésen. Délelőtt 11 órakor Vaján, délután 17 órakor Nyírká­rászon, szerdán, 18 órakor pedig Nyírbogdányban. Fidesz-válasz Elek István országgyűlési képviselő, a 4-es számú választókerület jelöltje lesz a házigazdája a Fidesz vá­laszol címmel március 13- án, vasárnap a leveleki mű­velődési házban délután ötkor kezdődő programnak. Fogadóóra Dr. Kávássy Sándor, a Független Kisgazdapárt or­szággyűlési képviselője március 16-án délután 3 órától Csengerújfaluban, csütörtökön délután 3-tól Csengersimán tart fogadó­órát a polgármesteri hiva­talban. A helybelieken kí­vül az uraiakat és a kom- lódtótfaluiakat is várja. Politikai fórum Szabó Lukács, dr. Réti Mik­lós, dr. Móré László,r a Magyar Igazság és Elet Pártjának országgyűlési képviselői politikai fóru­mot tartanak a nagyecsedi művelődési házban ma este 6 órától, a tiszaadonyi művelődási házban pedig 19 órai kezdettel. Pénteken is több esetben riasztották a megyei tűz­oltókat. Nyírpazonyban, a Petőfi Sándor út 25. alatt a gyors beavatkozás ellenére leégett a lakóház gaz­dasági épülettel együtt Elek Emil felvétele Fény és árnyék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents