Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-11 / 59. szám

1994. március t t., péntek HATTER mmmm A tiszakóródi születésű Budapesten élő Kertész Klára keramikusművész munkáiból rendeztek látványos kiállítást a mátészalkai Szatmári Múzeumban Elek Emil felvétele Nyelvek — emelt óraszámban Sikeres a francia, az orosz • Gyakorlaton Bécsben • Középfokú vizsgára készülnek Az ibrányi gimnázium nyelvi laboratóriumában Gosztonyi Tibor felvétele Bodnár István Ibrány, Demecser, Csenger (KM) — Sokat változott ha­zánkban néhány év alatt a nyelvtanítás helyzete. Sze­rencsére előnyére. A legtöbb iskola szívügyének tekinti az idegen nyelvek tanítását, s ennek az eredményei már sok helyen látványosan je­lentkeznek. Ám mi van a kis iskolákkal, a hátrányos helyzetű intézmé­nyekkel? Néhány gimnázium­ban ennek néztünk utána. Nyerő az angol Az ibrányi gimnázium ősztől közgazdasági szakközépisko­lával kiegészülve működik. Ennek megfelelően az első osztályokban már némi köz- gazdaságtant tanulnak, és az informatika is nagy szerepet kap majd. Ehhez pedig az an­gol nyelv minél magasabb szintű tudása is kívánatos. Az iskolában egyébként az angol mellett olaszt, németet és oroszt is tanítanak. A legna­gyobb érdeklődés az angol nyelv iránt mutatkozik — a ta­nulók több mint fele tanulja —, aztán a német következik, majd az olasz. Érdekesség, hogy míg az idei elsősök kö­zött az orosz nyelvet senki sem választotta, a jövő évre je­lentkezők között már többen jelezték, hogy ők — ha bejut­nak az iskolába —, oroszt is szeretnének majd tanulni. Az első évfolyamosok tanítására egyébként is nagyobb gondot fordítanak, ők már heti öt órában ismerkednek valame­lyik idegen nyelvvel. Nyelvi laborok Az iskolában decemberben adták át a 24 személyes nyelvi laboratóriumot, mely több mint egy millió forintba ke­rült. Az iskola egyébként némi nyelvtanárhiánnyal küszkö­dik, többnyire főiskolát vég­zett tanárok tanítanak itt, re­mélhetőleg ősztől javul a helyzet, mert több nyelvtanár­ral is komoly tárgyalásokat folytatnak. Nyelvvizsgával rendelkező tanulóval még alig dicsekedhetnek, de remélik, néhány év múlva beérik a vetés. A csengeri gimnáziumban és szakközépiskolában tizen­hatan készülnek középfokú nyelvvizsgára. Ok márciusban méretnek majd meg, tudnak-e már annyit németből, hogy Debrecenben megkapják a középfokú minősítést. Az is­kolában egyébként az angol és a német nyelv iránt van a leg­nagyobb érdeklődés, a tanulók nyolcvan százaléka ezt a két nyelvet tanulja. A németre különösen nagy gondot fordí­tanak, a speciális első osztály­ban heti nyolc órában, máso­dikban heti hat órában tanítják ezt a nyelvet. A francia nyelv iránt a ta­nulók tíz százaléka érdeklő­dik, míg az oroszt már csak a negyedik évfolyamos osztá­lyok tanulják. Ä gimnázium­ban megfelelő számú nyelv­tanár tanít, a jövő tanévben mégis szeretnének egy német­tanárt alkalmazni. Három éve itt is működik nyelvi labo­ratórium, igaz, máris kicsinek bizonyult. Az intézmény egyébként a Stúdium Nyelv­alapítványtól tavaly nagyobb támogatást kapott, és ebből csaknem ötven diák két hetet Bécsben tölthetett, hogy tu­dását a gyakorlatban is pró­bára tegye. Szeretnék, ha erre az idén is sor kerülhetne. Szükséges az orosz is A demecseri gimnáziumban három nyelvet tanítanak: an­golt, németet és oroszt. Az an­golt minden diák, a németet a tanulók hatvan százaléka, míg az oroszt minden harmadik diák tanulja. Ez utóbbiról — nagyon okosan —, nem mon­danak le, úgy vélik, itt, a keleti határszélen szükség van rá, és a későbbiekben is szükség lesz az orosz nyelv ismeretére is. A nyelveket az utóbbi években már emelt óraszámban, heti öt órában okítják. Itt is fontosnak tartják, hogy minél többen tegyék le a középfokú nyelvvizsgát, s erre ösztönzik is a diákokat. Né- hányan már sikeresen túl vannak a vizsgán, többen sze­retnék folytatni tanulmá­nyaikat valamelyik egyetem vagy főiskola idegen nyelvi szakán. Az iskola a jobb képességű tanulókat úgy is szeretné se­gíteni, hogy főiskolai tanárok segítségével társalgási gyakor­latokra is lehetőséget teremt. ——-------------------------------------­....A... ' ■■■ A z anya csak előkapja redküljéből az agyon- fogdosottfényképeket és vonaton, buszon, váróte­remben, otthon, bárhol, bár­kinek mutogatja a szeretett gyermek fotóit, amióta csak a fényképezőgépet feltalálták — ha valaki még nem látta volna és nem tud idejében elmenekülni. — Ez a Nünüke első képe, még a szülőszobában készült. Nézze meg ezt a stramm srá­cot, öt és fél kilóval született, 68 cm hosszal, koromfekete göndör haja volt, kiköpött a nagyapja, de az állát tőlem örökölte... Itt fürösztés köz­ben, itt a járókában, és itt egyévesen látható a születés- napi tortával, ugye milyen aranyos... Már öt hónapos ’ korában szobatiszta volt, egyévesen folyékonyan be­szélt. Első szava az volt, hogy „anyucikámhanagyleszekte- leszelafeleségem”. A kis drá­ga ezt mondta, selypítés nél­kül... Nézze, itt az óvodavizs­gán látható. Elszavalta a Cirmoscica haj-t, de úgy, hogy — ott ült a színházigaz­gató és szólt, hogy vigyük be meghallgatásra, mert egy gyerekdarabhoz főszereplőt Kulcsár Attila nők bolondultak érte. Mond­tam is neki, próbáld ki fiacs­kám mindet, ő meg hallgat rám a drága... Anya csak egy van keres. Itt az első jelmezbál­ján szerepel. Azt az aranyos süni-kosztümöt én varrtam neki. Természetesen a jel­mezversenyt is ő nyerte. Ezen a képen a hegedűjével lát­ható. Nézze, milyen szak­szerűen pászítgatja az ujjait! A Kiskarácsonyt úgy tudta játszani, hogy Jehudi Menu­hin is megirigyelte volna. Itt mint az iskolai focicsa­pat középcsatára, ez meg egy osztálykiránduláson készült, mindenütt osztály első volt... Ez az érettségiképe. Nézze, milyen jól áll neki a pely- hedző bajusz. Én kértem, hogy ne vágassa le. Nagyon emlékeztetett egy régi udvar­lómra. Nünüke ekkor már 190 centiméter magas volt, a Ez a katonaképe nézze, mi­lyen jól áll neki az egyenruha is. O volt a legjobb lövő a szakaszban, állandó kime­nője volt... Na ez itt az eskü­vői képe. Meg kell adni, gyönyörű féifi, és milyen jól megy az öltönyéhez az a ha­bos fehér menyasszonyi ru­ha, ott mellette... És ezt nézze meg... Gondolta volna, hogy két év alatt így meg lehet hízni? De az én fiam nem is­mer lehetetlent. Nézze, mi­lyen jól áll neki ez a kerek arc, ez a széles mosoly... Itt 150 kiló volt. Es hogy szereti a főztömet, mindig három­szor kér belőle. Ez a Gödör­ben készült. Elmentünk egy kicsit iszogatni a válóper után az ügyvéddel. Látja, tel­jesen kisimultak a ráncai, nézze milyen bizakodó, mi­lyen gondtalan a tekintete­in már teljesen kopasz. Olyan ronda kopaszok van­nak. De az ő feje olyan sza­bályos, mint egy biliárdgo­lyó. És jól illik a fémkeretes szemüvegéhez! Még csak négydioptriás, de nagyon előnyös neki, olyan profesz- szoros tőle... De ugye nem zavarom — olyan jó elbe­szélgetni néha szeretteink­ről... Csak hát ritkán talál­kozunk. Felém se néz hóna­pokig a fiam... Ezt a képet is az újságból vágtam ki. Ez a legújabb. Eléggé amatőr munka, de a nagyapja vonásait és az én államat eltalálták. De hát mit várjon az ember egy fan­tomképtől. Állítólag több rendbeli csalás és szélhá­mosság miatt körözik. Nézze meg azokat a huncut szemeit, ilyen volt már gyerekkorá­ban is. Nünükét nem lehet nem szeretni, ő mindenkit levesz a lábáról... _________________________ Tanulság(os) Györke László 7" y °&y e8y el(lejtűnt l—J szlogennel kezd- J. A. jem! Talán nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyre több helyen tartanak úgynevezett falu­fórumot. Bár korábban sem volt fehér holló az ilyen ren­dezvény, mostanában szinte egymást érik. Nemrég a tiszaberceli mozi adott otthont ilyen jel­legű rendezvénynek. Nem is a meghívott vendégek — Farkas Gabriella, az MDF alelnöke, Várkonyi István, a térség országgyűlési kép­viselője — válaszai voltak tanulságosak, hanem in­kább az: mi érdekli ma a bercelieket. •Azt a legtermészetesebb­nek kell felfognunk, hogy elsősorban az, amiből él­nek, élnének. Két alapvető kérdéscsoport körül folyt a hol indulatosabb, hol hig­gadtabb kérdezősködés, il­letve egyúttal az informálás is. Hiszen — mondják a berceliek — nem árt, ha fenn is tudják, mi folyik itt lenn. Az első kérdéscsoport a földviszonyok végleges ren­dezését sürgette. Az új-régi gazdák már dolgoznának, hiszen itt a tavasz, de a földkimérés és a vele járó hivatalos procedúra elhú­zódik. Az is tanulságos: a fórumon tudták meg a föld­kiadó bizottság tagjai, hogy most is élhetnek a föld ide­iglenes használatba adásá­val. Persze, csak akkor, ha létrejött az érdekeltek kö­zött az egyezség. A másik — ha lehet fo­kozni — még érzékenyeb­ben érinti a berceli volt téesztagokat. A szövetkezet ugyanis felszámolás alatt áll, így a tőkerésztulajdon (népszerű nevén: vagyon­jegy) majdan esetleg „hasz­nálható” értéke bizonyta­lan: karcsúsodik. Félő, hogy mire a hitelezőket ki­elégítik—ha egyáltalán er­re sor kerül —, nem sok osztani való marad. Tanulságos az is, hogy a bercelieket nemcsak a saját ügyeik érdeklik, hanem az ország, Közép-Európa sor­sa is. Nem csoda, hiszen a hétköznapok hangulatára nemcsak a belső civakodá- sok, de a külpolitikai folya­matok is rányomják bélye­güket. Az is kifejezésre jutott, hogy a folyamatosság biz­tosítására, a kiszámítha­tóságra kell(ene) az ország vezetésének törekednie. Hogy holnapra, netán hol- naputánra is lehessen ter­vezni. Hogy ne kelljen Kő­míves Kelemenként újra­kezdeni azt, ami egyszer már megépült... Szatmárnémetiből érkezett Mátészalkára az a két fia­talember, akik iparművészeti szinten mesterei a fafa­ragásnak. Templomoknak, különleges bútoroknak egyedi megrendeléseknek tesznek eleget munkáikkal Elek Emil felvétele „Oldalszél" kampány D. Bojté Gizella ajnos a pártok vá- \ lasztási kampányára L/ is jellemző az a ma­gatartás, amely a mi kis hétköznapi életünkben is gyakran magával ragad bennünket: előbb vesszük észre más szemében a szálkát, mint saját szemünk­ben a gerendát. Nemrég egy sajtótájékoz­tatón a beszámoló azzal kezdődött, hogy az illető párt programja milyen nagyszerű. Itt akár egy ponttal le is zárhatjuk a program lényegét. Néhány általánosságot még leírhat­nék, de nem fárasztom ezzel az olvasókat. E lényegretörő program- ismertető után következett annak a bizonyítása, hogy más pártok mennyire hi­básan értékelik a helyzetet, programjuk mennyire nem világos, nem reális. Nagyon sok megtévesztő, félreve­zető elemet tartalmaz. Na, de hát az övék! Egy kifejezetten újság­írók számára rendezett szakmai konferencián egy neves politológus többek között erre a jelenségre hív­ta fel a résztvevők figyel­mét. A pártok ugyanis töb­bet tudnak mások hibájá­ról, mint saját munkájuk hiányosságairól. Vannak, akik a múlttal akarnak győzni, vannak, akik a jö­vővel. A választóknak ma a legreálisabbnak tűnő prog­ramok, alternatívák között kell dönteniük, míg az 1990-es választásokon az emberek valami ellen sza­vaztak. Négy évvel ezelőtt mindenki a döglött orosz­lán hátán tombolt, ma nem ilyen egyértelmű a helyzet. Égy kampány akkor si­keres, ha van üzenete, melynek azonban nem má­sok lejáratásáról kellene szólnia. Egyébként pedig, ennek az országnak kitűnő rutinja van abban, hogyan fogadja az üzeneteket. Fújhatják azt bármilyen oldalról is!--------------------------______--------------------------------,----------­Mr rgmm #71 j j 11 . 7 -J ; | 3

Next

/
Thumbnails
Contents