Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-10 / 58. szám
1994. március 10., csütörtök HATTER Reményvesztettség a végeken Itt a megvalósítás kétszer annyi erőfeszítésbe*kerül, mint az ország más vidékein Györke László Barabás (KM) — Itt, a csonka Beregben, ahol a köldök- zsinór elvágatott immár hét évtizede, ami miatt vasút, fő közlekedési útvonal nélkül maradtak ezek a települések, az átalakulás, a rendszerváltás még kirívóbb ellentmondásokat hoz felszínre, mint másutt. Daróczy Pál barabási polgár- mesterrel e kisközség dolgairól beszélhetünk. Összefogás Érdekes jelenség napjainkban, hogy a volt társközségek — sőt azon túl is — miután önállóvá váltak, egy-egy beruházás erejéig a saját jól felfogott érdekükben önként társulnak. Ez történik errefelé is. Bara- ' bás, mint gesztor, Gelénessel, Tákossal, Vámosatyával, He- tefejércsével karöltve valósították meg a gázprogramot. Igen, már mondhatjuk befejezett múlt időben, hiszen karácsony, illetve újév óta több lakásban, hivatalban, iskolában gázzal fűtenek. Egyébként a 350 porta közül 283-ba vezették be a csonkot 30 ezer forintért. A következő lépés a közös szennyvízhálózat megépítése. Itt a társult községek Barabás mellett Gelénes és Vámosatya: közös pályázatukat már benyújtották. Mivel tájvédelmi körzetről van szó, bíznak a pozitív elbírálásban. — A szennyvízberuházást — mondja Daróczy Pál — lakossági hozzájárulás nélkül szeretnénk megvalósítani. Húszén a lakosság erszénye — jórészt a nagyarányú munka- nélküliség miatt — meglehetősen lapos. Persze, a szükséges saját erőt nem lesz egyszerű előteremteni. A község szociális helyzetét két tényező befolyásolja negatívan: az egyik, hogy az ingázókat bocsátották el először, A kereskedőház Barabáson, itt kap helyet majd a pékség is akik más megoldás nem lévén, hazajöttek munkanélkülinek. A másik: az átalakult szövetkezet vajúdik, akik itt dolgoztak, azok közül már sokan gyakorlatilag munkanélküliek, vagy ez a veszély fenyegeti őket. Hiszen a szövetkezetnek ma már nincs foglalkozatási kötelezettsége, mint volt annak idején a téesznek. Vállalkozni a mezőgazdaságban sokan nem mernek főként a tőke- és piachiány miatt. — Pedig — mondja a polgármester —, aki az állami támogatásokkal maximálisan tud élni, kizárt dolognak tartom, hogy ráfizetéssel termeljen. Fehér holló Jellemző adat: az eddig magántulajdonba adott földeknek csak mintegy a felén vállalták az új „birtokosok”, hogy önállóan gazdálkodnak. A többiek inkább a szövetkezet kezelésében hagyták. Csakhogy az adósságokból alig kilátszó szövetkezet jelenleg bérleti díjat sem nagyon tud fizetni. Nem a saját hibájukból — tegyük hozzá. Mindezek ellenére a vállalkozó olyan ritka errefelé, mint a fehér holló. Hogy miért, azt talán nem is kell részleteznünk, hiszen induló tőke nélkül nemigen lehet belevágni bármiféle vállalkozásba. Illusztrálandó, csupán néhány adat. Jelenleg 71-en részesülnek a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, amely szám év végére 150- 160 is lehet. Az önkormányzat szociális jellegű kifizetései összesen csaknem ötmillió forintot tesznek ki az idén. — Hamis illúzió lenne itt olyan munkahelyteremtésben reménykedni, amely egy csapásra megoldja a gondokat — mondja Daróczy Pál. — Tehát nekünk minden pályázati lehetőséget meg kell ragadnunk, ami az infrastruktúra fejlesztését, a szociális gondok enyhítését célozza. Ilyen volt az „árampályázat”, amely lehetővé tette, hogy a nagycsaládosok, a szociálisan rászorulók kedvezményesen kapjanak villamos energiát. Annak is örülni kell, lehet, hogy most már három nyilvános visszahívható crossbarkészüléke van a falunak. Sőt, a polgármesteri hivatal is hívható. Hamarosan a postán A szerző felvétele lesz egy olyan állomás, amelyről kapcsolni tudják a régi telefonhálózati számokat is. Reménysugár az is, hogy az új kereskedőházban hamarosan megnyitja a Mátrafüszért diszkontáruházát. Az emeleten már üzemel egy étterem és hétvégeken a diszkó. Újdonság még, hogy ugyanitt létesít a Burek-pékség (Békéscsaba) egy sütőüzemet, amely a környező településeket is ellátja majd. Viszont helybelieket foglalkoztat, akárcsak a diszkont- áruház. Bár nem sok emberről van szó, ám oly korban élünk, amikor a kicsi lépésnek is örülni kell. Hiszen — ahogy a polgármester fogalmazott: — Itt, az Isten háta mögött, a megvalósítás kétszer akkora erőfeszítésbe kerül, mint a Dunántúlon. Jövő ezred Vajon valóban az Isten háta mögött van-e Barabás? Hiszen karnyújtásnyira az ukrán kis- határátkelő. Ma még igen. Talán ha mégis a község határát érinti majd egykor az autópálya, megszűnik ez az állapot. Éz már kicsit a jövő ezred regénye... Diákok az iskolából hazafelé. Vajon milyen jegyeket rejt a táska mélyén az ellenőrzőkönyv? Képünk Aranyosapátiban készült Harasztosi Pál felvétele ................................... Ili y—f rdő szélén házikó, ab- J-y lakában nagy any ó... 1—J —ezt a népszerű gyermekdalt annyiszor elénekelte már tizennégy hónapos fiá- * nak, hogy végül maga is elhitte a befejező sort, amely így hangzott: „Megleszünk mi kettecskén”. így aztán nem is esett kétségbe, mikor egyik nap a hitvese bejelentette, két napra el kell utaznia. Miért is ijedt volna meg a feladattól, hiszen ma már gyerekjáték a pelenkázás, s az etetés, fürdetés sem gond. Alig zárta be hitvese után az ajtót, csörömpölés hallatszott odabentről. Mire berohant, már csak a tényt rögzíthette magában: Manó levert egy szív alakú porcelánt. Ez a dísztárgy eddig soha nem keltette fel a kicsi érdeklődését, azonban hogy ketten maradtak, máris eltörte. „Jól kezdődik ez a hétvége” — morogta, miközben a M. Magyar László Kettecskén most sem a virágot bántotta, csak a földdel játszott. Mire minden nyomot eltakarított, a gyermek lepakolt néhány könyvet, szétdobálta a játékait, pillanatok alatt úgy nézett ki a lakás, mint egy katasztrófa sújtotta terület. seprűért ment. A szilánkokat szedegette össze, amikor arra fi gyeit fel, hogy a gyermek nem lábatlankodik körülötte. Rosszat sejtve nézett hátra: a kisfiú az egyik fikusz mellett ült, s puha kezecskéjével szórta ki a földet a padlószőnyegre. Mióta elkezdett mászni, mindig arra nevelték, hogy ne bántsa a virágokat. Lám, ezt meg is fogadta, „Nincs más hátra, le kell menni a játszótérre” — határozta el. Am mire az állandóan izgő- mozgó ördögfiókát felöltöztette, mind a ketten alaposan megizzadtak. A játszóteret nagyon élvezte a kisfiú. Megcsodálta a tőle kisebb babákat, majd ment volna a nagyobbakhoz focizni. Csetlő-botló lába gyakran összeakadt, előbb a homlokán lett egy kék folt, majd a szája csattant ki. Másnap már jobban vigyázott. Ott volt állandóan a kicsi sarkában, ügyelt, ne legyen több kár, ne legyen több prezúr. Nem jutott idő így se az újságra, se a sportközvetítésre. Alig várta már, hogy hazajöjjön hitvese, akkor majd szusszanhat egy kicsit. Végre eljött a várva várt pillanat. A belépő édesanya a köszönés után megjegyezte: — Biztosan sok gondod volt vele. — Ugyan már, miért lett volna?! — felelte sértődött hangon, apai büszkeséggel. —Jól megvoltunk mi kettecskén! Az egészség bére' Tóth Kornélia oha ilyen mérvű bér- V többletet nem értek el kJ szakszervezeti tárgyalás során, mint azt megállapíthatták március 7-én az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete országos vezetősége ülésén. Dr. Csiszár Gabriella, az EDDSZ megyei titkára, s egyben az országos vezetőség tagja elégedetten sorolta az adatokat, a forintokat és a mögöttük megbúvó szándékot. Ha az egészségbiztosítási önkormányzat és a kormány is elfogadja a megállapo-' dúst, akkor ez év január elsejétől visszamenőleg emelik az alapbéreket és a pótlékokat. S azért is az öröm, mert induláskor 11 milliárd forintról beszélt a tb, most pedig 22,4 milliárd áll a finanszírozó rendelkezésére. A közalkalmazotti törvényben megfogalmazottak végrehajtásához tehát az anyagi akadályok elhárultak, s mint Csiszár doktornő utalt rá: az eddig szabályozatlan pótlékrendszert is mederbe terelik. Az egészségügyi dolgozók közismert alacsony bérezése nem először és feltehetően nem is utoljára kerül napirendre. Ezt a gondolatot fogalmazta meg az EDÖSZ országos vezetősége: a bérharcot ugyanis nem tekintik befejezettnek, de a kompromisszumok árán megszületett megállapodás tükrözi nemcsak az egészségügyiek törekvését, hanem figyelembe veszi a rendelkezésre álló anyagi forrásokat, a nemzetgazdaság teherbíró képességét is. A csecsemőtől az aggastyánig a társadalom valamennyi tagja — kivétel nélkül — kapcsolatba kerül az egészségüggyel élete folyamán igen sokszor. A beteg kiszolgáltatott szerepre kényszerül, s még inkább elkeseredetté válik, ha azt látja: nem a legjobb műszerekkel, nem a kor színvonalán és nem a legjobb hangulatban lévő orvosok, ápolónők, asszisztensek sietnek a segítségére. Mivel a társadalom értékítéletét legalább közvetve, de tükrözi az anyagi elismerés, jó lenne mielőbb mindenkinek elfogadható bérezést megvalósítani ebben a fontos ágazatban. Ünnepség a Krúdyban Nyíregyháza (KM) — Az idén lesz negyedszázada, hogy az első tanulókát fogadta a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium. Az eltelt időszak alatt országos hímévre tett szert az intézmény a tanulók kiváló eredményei alapján. Az idei esztendő az ünnepség jegyében telik, s ennek része a már hagyományos március 15-i ünnepség is. Kedden délelőtt 9 órától tartja közgyűlését a Krúdy- kör, a végzett diákok fóruma. Ezt követően a gimnáziumban irodalmi és sport- rendezvényeket tartanak, s megemlékeznek az iskola névadójáról is. — 11 Fűtött templomok Balogh Géza A vezetékes gáz lázában ég jó ideje már a megye. Seregnyi faluban már az ünnepélyes gázgyújtáson is túl vannak, s másutt is nagy ütemben folyik a vezetékek fektetése. Áldás a gáz, még ha sokaknak erejükön felül is kellett áldozni rá, hiszen aki évtizedeken át aprította a fát, cipelte a szenet, hordta a salakot, annak most csak feljebb kell nyomni a kapcsolót, s máris nyári meleg lesz a szobákban. A műemlékvédelemmel foglalkozó szakemberek azonban nem nagyon örülnek a gázkonvektoroknak. Nem a kényelmet, a komfortot irigylik persze az emberektől. Attól tartanak, hogy a fűtőtestek szellőzőnyílásai tönkre tesznek egy rakás értékes épületet. Az még csak hagyján, hogy ezek az ízléstelen, vasráccsal fedett szellőzők a magánlakások falán a leglehetetlenebb helyeken türemkednek elő, de sajnos, megjelentek azok a műemlékvédelem alatt álló épületeken is. Például a középkorban épült templomaink oldalán. A kontraszt félelmetes. Képzeljünk magunk elé egy ötszáz éve épített, gyönyörű, gótikus templomot a maga kecses boltíveivel, nyújtózkodó ablakaival, szépen faragott kapujaival, melynek falán ott éktelenkednek az otromba szellőzőrácsok. Igaz, egy téli istentisztelet alaposan próbára teszi a leghűségesebb templomba- járókat is. Ha odakint mínusz tíz-tizenöt fokot mérnek, a fűtetlen templomban sem lehet több nulla foknál. Természetes törekvés hát, hogy a lelkészek, s a hívek könnyíteni akarnak a sorsukon, s élnek a műszaki fejlődés lehetőségeivel. Am nem kell ehhez feltétlenül lyukat vágni az évszázados falakba, vannak ma már olyan módszerek, a megyében is alkalmazzák nem is egy helyen, melyek lehetővé teszik a gazdaságos fűtést, s a becses épületek sem sérülnek. A műemlékvédelemmel foglalkozó szakemberek szerencsére időben észlelték a gázzal járó gondokat, s remény van rá, hogy okos szavakkal — de ahol kell, a hatóság szigorával! — jó irányba terelik a folyamatot. A A i v ............................................... Élll$> j. I Jf77T»i71T| Jll
