Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-09 / 57. szám
1994. március 9., szerda KULTÚRA Nyelvújító névadó Baktalórántháza (KM B. I.) — A baktalórántházi általános iskolában névadó ünnepséget tartanak március 10-én. Az iskola ezentúl — a helyi képviselő-testület döntése értelmében — a Reguly Antal nevet veszi fel. Reguly Antal, aki 1819- ben Zircen született, életét a magyar nyelv ügyének, a finnugor nyelvrokonság kutatásának szentelte. A jogi tanulmányokat végzett fiatalember szinte véletlenül ismerkedett meg a finn-magyar nyelvrokonsággal Svédországban. A finn nyelv tanulmányozására Finnországba utazik 1839-ben. Miközben kiválóan elsajátítja a finn nyelvet, a finn népköltészet és a Kalevala hatása alól sem vonhatta ki magát, hiszen az egész finn nemzet a néhány évvel korábban megjelent Kalevala bűvkörében élt. Nem csoda hát, hogy Reguly is elragadtatott hangon szól a finn népköltészetről, s nemcsak rövid népdalok fordítására vállalkozik, hanem nekivág a Kalevalának is. Az általa fordított részletek az 1835-ben megjelent Régi Kalevalából valók. Azt azonban nem tudjuk, hogy a fennmaradt töredéken kívül más részleteket is fordított-e a Kalevalából. Finnországi tartózkodása, idején a finn, észt, vót és lapp nyelvet is tanulmányozta, s ezközben arra a meggyőződésre jutott, hogy az általa keleti finn nyelveknek nevezett obi-ugor nyelvek vizsgálata a finn nyelvnél is fontosabb lenne a magyar szempontjából. Ezért Pétervárra utazik, hogy felkészüljön Ural vidéki tanulmányútjára. Amikor Szentpétervárra utazott, akkor még csak sejtette, hogy az Oroszországban élő finnugor népek között esetleg olyan is lehet, amelyik a finnél is közelebbi rokona a magyarnak. Ezért a világtól elzárkózva, nagy erőfeszítések árán megismerkedik a korabeli nyelv- tudomány tanaival, valamint a finnugor népekre vonatkozó ismeretekkel. 1843 őszén indul el a magyarok legközelebbi nyelvrokonainak felderítésére. Másfél évet töltött az obiugor nyelvrokonok között, s az általa feljegyzett nép- költészéti darabok ma már e népek nyelvemlékeinek számítanak. Miután bejárja az egész vogul földet, átkel az Ob folyón, és az osztjá- kok nyelvét kezdi tanulmányozni. 1845-ben anyagi támogatás híján haza kell indulnia, de visszatérőben még megáll a mordvinok- nál és a cseremiszeknél. Súlyos betegen tér haza, s az összegyűjtött anyag feldolgozása helyett orvosokhoz kell fordulnia. Toldy Ferenc bíztatására 1857- ben munkához fog, hogy Hunfalvy Pál segítségével feldolgozza a feljegyzett anyagot. 1858-ban bekövetkezett halála miatt ezt a munkát már nem tudta befejezni. E feladat az utókorra maradt. Hírcsokor Jubilál... ...a Nyírség Táncegyüttes. A 20 éves, népszerű együttes ünnepi műsorát mutatja be a bujtosi csarnokban március 14-én 18 órától. (KM) Filharmóniai... ...koncert várja a középiskolásokat a kisvárdai művelődési központban március 10-én. A hangverseny során a diákok a középkor és a reneszánsz zenei életével ismerkedhetnek. (KM) Balettegyüttes... ...látogat el Nyíregyházára Iserlohnból március vége- felé. A Bauer Balettstúdió műsorral is bemutatkozik a nyíregyházi városi művelődési központban március 24-én. (KM) Számítógépes... ...klub indul a Váci Mihály művelődési központban. Az áprilisban kezdődő klubszerű foglalkozásokra már most lehet jelentkezni. (KM) Játszóház... ...várja a gyerekeket a nagykállói művelődési központban március 15-én. A gyerekek a hasznos és szórakoztató foglalatosság alatt a kokárdát is elkészíthetik. (KM) Minya Károly Magyarosan ■UmUUUWUUllUHUUUHUÉUÉÉiaiÉiÉiaiMiÉkiaiililiíiaÉÉÍiiiMmmÉaaHÚiÉÜHiÉiÉaHH Fából vaskarika kifejezésként, hogy nyilván nem csinálnak üveget alumíniumból, hanem a tartó- szerkezet alumínium, ami egy üvegház készítésekor szükségeltetik. Tehát az üvegház nem mint anyag veendő figyelembe, hanem mint funkció. Olyan jelentésváltozásokon ment keresztül, mint a vasfazék a réz vasfazék kifejezésben. Már nem azt jelenti, hogy vasból való fazék, hanem azt, hogy kondér, üst. Más összetételünk is alakult ki úgy, hogy az anyagnév eredeti jelentése elhomályosult. Például vas karfa, vas kaptafa, beton talpfa. Vannak, akik ezt a logika nevében kifogásolják, mondván ami beton, az nem lehet egyidejűleg fa is. Azonban ez a vád jogtalan. A látszat csal. Akik egy kicsit jobban szemügyre vesznek nyelvünkben néhány összetett szót, azt hihetik, hogy fából lehet csinálni betont, betonból vasat, csak vasból aranyat nem. Miről is van szó, lássuk! A téma apropóját az adta, hogy nemrég egy apróhirdetésben (nyelvi hibák aranybányájában) a következőt olvastam: Vásároljon alumínium üvegházszerkezetet! Mindenekelőtt a helyesírásról annyit, hogy a különírás a helyes, mert az anyagnévi jelzős kapcsolatokat így írjuk, ha valamelyik tagja összetett szó. A jelentését pedig úgy kell értelmezni, s elfogadni helyes Könyvtár a szálkái palotában Bodnár István Reményi Mihály Nyíregyháza — A Kelet-Ma- gyarország február 8-ai száma adott hírt Móra Ferenc író és múzeumigazgató halálának 60. évfordulójáról, aki Szegeden 1934 február 8-án hunyt el. Az ő barátja volt Nyíregyházán Kiss Lajos múzeumigazgató. Az újsághír kettejük emlékét idézi fel bennem. Harmadikos kisgimnazista korunkban magyarórán olvastuk Móra Ferenc Szeptemberi emlék című novelláját. Az iskolából anyagi okok miatt kimaradt kisinas szeptemberben mégis belopakodik az iskolába. A tanterem nyitott ajtaján hallja, hogy az egyszerű latin mondattal nehezen birkóznak meg a nebulók. Ő bekiáltja a fordítást: „Egyedül Te vagy az Isten!” Ez a merészsége megnyitotta előtte a továbbtanulást. A harmincas évek közepén kerültem a gimnáziumba. Osztálytársam lett Fehér Gábor, akinek édesapja tanár volt a Geduly Leánygimnáziumban. Az ő otthonukban ismerkedtem meg Kiss Lajos múzeumigazgatóval. Barátságába fogadott. A háború után ő maga kérte, hogy segítsek a múzeumban helyrerakni a kiállítási tárgyakat. Ebben az időben szinte minden nap együtt voltunk. Amikor lakásába először meghívott, íróasztalánál egy fényképről tette fel a kérdést, hogy megismerem-e, de feleletet sem várva folytatta. Móra Ferenc író, az ő kedves barátja. „Olyan, mint egy angol lord, pedig ő is szögény embör gyeröke” — mondta „őző” nyelvjárással. Kiss Lajos Hódmezővásárhelyen született. Apja takarék- pénztári szolga volt, ahogyan ő nevezte. A híres vásárhelyi református gimnáziumban érettségizett. Az iskolai ünnepélyeken mindig szavalt, így került a színi akadémiára. Pesti tanulmányai alatt ismerkedett meg Győrjfy Istvánnal, aki néprajztudós lett. O vitte fel Kiss Lajost a Nemzeti Múzeumba. Végzés után nem színész lett, hanem hazament Hódmezővásárhelyre és 8 évi munkával múzeumot teremtett. A korosodó nyíregyházi Jósa András múzeumigazgató 1912-ben maga mellé vette és 36 éven át itt a megyei múzeumban dolgozott. Jósa András után ő lett az igazgató. Kiss Lajos Móra Ferenccel Kolozsvárott régészeti tanfolyamon ismerkedett meg és lettek barátok. Mindketten szegény emberek gyerekei voltak. Az ő életükről írtak. 1939-ben jelent meg „A szegény ember élete”, 1943-ban „A szegény asszony élete” című munkája. 1948-ban az elsők között kapott Kossuth-dí- jat. 1948 őszén a Néprajzi Múzeumba került. Budán a Verpeléti út 22. alatt lakott, amelyet később Karinthy Frigyesről neveztek el. Ennek a háznak a földszintjén lakott Móra Ferenc özvegye és leánya is. Régi ismerősök voltak. Most, Móra Ferenc halálának 60. évfordulóján Kiss Lajos emléke idéződött fel bennem. A két barát sok mindenben hasonlóan gondolkodott. Nem hiába mondják: „Madarat tolláról, embert barátjáról...” Móra Ferenc és Kiss Lajos barátsága Mátészalka (KM) — Klasszikusan szép épületben, az úgynevezett Csizmadia palotában kapott helyet vagy jó tíz évvel ezelőtt a mátészalkai könyvtár. Gyanítható, a régi szép épület, a jó karbantartás ellenére inkább hátrány, mint előny. A mintegy 550 négyzetméternyi termek szétaprózottak, és a szobák magassága miatt is jóval nagyobb a fűtési költség, mint az alacsonyabb helyiségekben. Ráadásul a könyvek állapotának megóvása érdekében a páratartalomra is jobban kell ügyelni. Mindazonáltal jó érzés betérni a szép épületbe. Mátészalkán is újra divatba jött a könyvtár, hiszen kevés embernek telik a kedve szerinti könyvekre, újságokra. Sokan látogatják ezért az intézményt, amely összesen 3300 beiratkozott olvasóval dicsekedhet. Kétezerháromszáz felnőtt és ezer gyerek nyit be kisebb nagyobb rendszerességgel a kölcsönzőbe. Az olvasók számának növekedése szinte minden korosztályban kimutatható: a diákok a kötelező olvasmányokat, a felnőttek közül sokan a szakirodalmat, a nyugdíjasok pedig a jó olvasmányokat keresik előszereltei. Fodor Gábor igazgatóhelyettest kérdezem vajon menynyire telik a költségvetésből könyvekre, folyóiratokra. A válasz első hallásra jól is hangzik, tavaly 406 ezer forintot fordíthattak könywásárlásA könyvtár szép épülete ra, mintegy negyven százalékkal többet, mint három évvel azelőtt. Csakhogy 1990- ben 270 ezer forintból mintegy 2400 könyvet lehetett venni, most 400 ezerből csak 1300- at. Csökkenő tendenciát mutat a folyóiratok és újságok beszerzése is, így is 141 kiadvány lapozható az olvasóteremben. — Nem könnyű az olvasók minden igényét kielégíteni, hiszen az is változott, szerteágazóbb lett. Sokan keresik az irodalmilag igénytelenebb, de szórakoztatóbb olvasmányokat, mások pedig a boldoguláshoz szükséges szakiroda- lomért jönnek hozzánk — hallom a tájékoztatást. Igaz, ami igaz. Nem könnyű a könyvtárosok helyzete. A könyvpiac tele van krimikkel, rózsaszín történetekkel és sarlatán leírásokkal, s ráadásul keresettek is ezek a kiadványok. Alaposan meg kell gondolni, hogy a szűkös forrásokból mit is vásároljanak. Divatos lett a zenei részleg: úgy látszik ez már egy modernebb Igazi közönségcsalogató műsorral látogat el Nyíregyházára a Magyar Állami Hangversenyzenekar március 9-én. A karmester Kobayachi Ken- Ichiro, akinek koncertjein most emlékeznek arra, hogy a világhírű művész húsz esztendővel ezelőtt kezdte hazánkban pályafutását. Több alkalommal is megfordult már megyénkben Ezúttal Liszt: Les preludes című művét, valamint Orff: Carmina Burana-ját hallhatja az érdeklődő közönség KM archív felvétel * 36 A szerző felvétele könyvtárból nem hiányozhat. Nemcsak azért, mert a zenekedvelők gyakran térnek be egy kis zenehallgatásra, hanem egyre többen másoltatják le maguknak a legújabb CD lemezt vagy éppen a nyelvlecke hanghordozóját. Ez is komoly pénzbe kerül. Délelőtt van. Lassan nyit a könyvtár, a falon a névadó Képes Géza arcképe is mintha gondterheltebb lenne. Bizony, változó világunkhoz a könyvtárak tevékenységének is alkalmazkodniuk kell. Pályázat Nyíregyháza (KM) — Az Egyesült Nemzetek 47. közgyűlése 1993. évben hozott határozatával március 22-ét a „Víz Világnapjává” nyilvánította. Ebből az alkalomból a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság megyei szervezete „Az éltető víz” címmel rajzpályázatot hirdet az általános iskolák felső tagozatos tanulói részére. A téma: „A Víz, amely az élet, a szépség az öröm forrása, amely mindenhol jelen van életünkben, környezetünkben, melynek hol bősége, hol hiánya, hol minősége jelenthet gondot”. A pályázatra egyénileg készített legalább 3, legfeljebb 6 darab egyedi grafikával (papímyomat, linó), sokszorosító grafikával és festményekkel (vízfesték, tempera, kréta...) lehet benevezni. A rajzok mérete legfeljebb A/3 legyen. A pályaművek hátoldalán olvashatóan fel kell tüntetni a nevet, életkort, pontos lakcímet, az iskola és a rajztanár címét. A borítékra nagy betűkkel kell ráírni: Rajzpályázat. A beérkezett alkotásokat szakemberekből álló zsűri bírálja el. Az eredményhirdetés március 22-én lesz, amelyről a Kelet-Magyarország is beszámol. A legjobb munkák készítőinek jutalma: felső-tiszai hajókirándulás. A pályázatot március 17-ig a Fefső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság címére (Nyíregyháza, Széchenyi u. 19) kell beküldeni.
