Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-07 / 31. szám
KULTÚRA 1994. február 7., hétfő mmmmmmmmmmmmmmmsm Csajkovszkij titka Tárcái Zoltán Nyíregyháza (KM) — Az orosz nemzeti romantika két reprezentáns zeneműve szerepel a Nemzeti Filharmónia február 7-én esedékes hangversenyén. Ruha István Csajkovszkij: Hegedűversenyét fogja játszani és elhangzik még Rimszkij- Korszakov: Seherezade című zenekari műve a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar előadásában, Murgu Dór el vezényletével. A nagyközönség körében is méltán népszerű Csajkovszkij titka, hogy műveiben szerencsés kézzel ötvözte a nyugat-európai zene hagyományát a sajátosan orosz népi dallamossággal. Ez különösen korai szimfóniáiban és az elhangzó D- dúr Hegedűversenyben mutatható ki. A gyors-lassú- gyors tagozódású kompozíció mintha Beethoven azonos hangnemben írt hegedűversenyét követné. Mindkét esetben a nyitó tétel alkotja a koncert zenei súlypontját. Csajkovszkijnál a franciás eleganciájú, indulószerű fő témát oroszos karakterű, érzelmes melléktéma követi. De a témákkal és azok töredékeivel folytatott motivikus munka a bécsi klasszikus hagyományokra utal. A II. tétel Canzonetta — elégi- kus ének, melynek vallo- másos, csaknem tépelődő jellegét az is igazolja, hogy önálló műként is szokták játszani. A hozzá közvetlenül kapcsolódó Finale ismét orosz levegőt árasztó, kirobbanó népünnepély. E sokszínű, virtuóz elemekkel is bővelkedő versenymű minden előadó kvalitásait próbára teszi. A magyar származású, világhírű hegedűművész, Auer Lipót — akinek a szerző versenymű- vét ajánlotta — sokáig nem vállalkozott a mű előadására. Csak később lett lelkes propagátorává. Az orosz ötök talán legképzettebb tagja Rimszkij- Korszakov, aki nemcsak zeneszerzői vénájával, de káprázatos hangszerelőként is kitűnt társai közül. Az 1001 éjszaka világát megidéző Seherezade zenekari szvitje két ellentétes jellem karakterét, egymáshoz való viszonyának alakulását mutatja be. A történet közismert: a kegyetlen Sahriár szultán a nászéj után sorra megöleti újdonsült feleségét, de Seherezade találékony mesetálalása nyomán megszelídül és végül letesz gyilkos szándékáról. A bevezetésben a két főszereplő jellemének megfelelő zenei névjegyet kap: Sahriár erőszakos, harsonákkal erősített motívumát, Seherezade hegedűszólóban játszott, törékeny dallama ellenpontozza. Ez a két téma a mű során párbeszédet folytat egymással és a helyzetnek megfelelően alakul át. Pompás zenekari hangfestés tanúi vagyunk, mely után a két téma megbékélése jelzi: a mese varázsa győzött, a bájos mesemondó megmenekült. Az István a király... ...című rockoperát láthatja a közönség a kisvárdai művelődési központban február 10-11-én. Közreműködik a Doktorok együttes, és a műsorban fellépnek más helyi művészeti csoportok is. (KM) Táncház... ...és koncert várja a nyíregyházi Váci Mihály művelődési központban az érdeklődőket február 9-én 19 órától. Közreműködik a Düvő zenekar. (KM) Videofelvétel... ...készítő tanfolyamot rendez a Nyíregyházi Városi Televízió márciusban. Az oktatásra a Váci Mihály művelődési központban lehet jelentkezni. (KM) Mindent bele... ...címmel vetélkedőt rendeznek általános iskolások számára Nyíregyházán az Ifjúsági Centrumban február 11-én. Ez lesz az első forduló. (KM) A bibliaismereti... ...sorozat második előadását tartják a mátészalkai művelődési központban február 7-én 18 órától. (KM) A vígjáték már üde sziget Sok önkormányzat nem vállalta a gazdaságtalan filmszínházak működtetését Bodnár István Nyíregyháza (KM) — A napokban rendezik meg a Magyar Játékfilmszemlét. Nem is árt a figyelem, ösztönzés. Bizonyára nem mondunk újat, a magyar film veszélyben van, amerikai filmek özöne árasztotta el a magyar filmpiacot is. Igaz, nincs ez másképp máshol sem, a világ száz, legtöbb bevételt hozó filmje közül 88 amerikai produkció volt. De vajon mi a helyzet megyénk filmszínházaiban? — érdeklődtünk Hamvas Lászlótól, a Nyír-cinema Kft. ügyvezető igazgatójától. Kevesebb mozi — A beszámolót azzal kell kezdeni, hogy a megyében tavalyjelentősen csökkent a mozik száma. Sok önkormányzat nem vállalta a gazdaságtalan filmszínházak működtetését, így aztán míg 1992-ben 72-75 mozi működött, tavaly már csak 38-40 volt. Ennek megfelelően csökkent a látogatók száma is mintegy 30 ezerrel, így is 462 ezren néztek meg tavaly megyénkben valamilyen filmet. □ Bizonyára nem tévedünk, ha azt gondoljuk, az amerikai filmeket nézték a legtöbben? Megyénkben is a leglátogatottabbak az amerikai akciófilmek. Sajnos, már az is üde szigetnek számít, ha egy-egy vígjáték nagyobb tömeget vonz. — A látogatottságot tekintve megyénkben is vezet a Jurassic Park, 32 ezren nézték meg, mint az előzőt. Ezt a Több mint testőr követi a 18 500 főnyi nézővel, és nagy siker a Cliffhanger, amelyet szintén közel annyian néztek meg. A megyénkben csalódást okozott a Drakula-film bemutatója, amelyet az országos átlagnál jóval kevesebben tekintettek meg. Magyar filmek alkonya □ Mi van a magyar filmekkel, az igényesebb alkotásokkal? — Sajnos nagyon kis igény mutatkozik irántuk, a látogatottság hiánya miatt nagyon kevés filmszínház meri műsorára tűzni ezeket. Egy szomorú adat: tavaly 17 magyar filmet 95 előádásban mutattunk be, és csak 5800-an nézték meg. A 17 magyar filmet csak harmadannyian mint a Jurassic Parkot. □ Bizonyára mindenki tisztában van vele, ha ebbe belenyugodnánk, az a magyar filmipar elsorvadását jelentené... — Természetes, hogy ebbe nem lehet belenyugodni. Ezért fontosnak tartjuk a filmklubhálózat kialakítását, ösztönzését. Nyíregyházán kívül Nagykállóban, Mátészalkán és Fehérgyarmaton működik ez sikerrel, ahol 5-6 filmből álló sorozatokat mutathatunk be. Montázs-törzsközönség Jó ötletnek bizonyult a nyíregyházi Montázs mozi megindítása, ide már szinte törzs- közönség jár. — Sajátos kezdeményezésünk, hogy Paulus Alajos: Visszatérés című filmjének a forgalmazását mi vállaltuk fel, 210 vetítését 28 ezren nézték meg, ami jó eredménynek számít. Ezenkívül Székelyföldre is kivittük. □ Befejezésül hadd kérdezzem meg, közeleg a tavasz, lesz-e még szabadtéri mozi megyénkben? — Nem lesz. De van két autósmozi. Az egyik a Kabalá- son, a másik a Gergelyiugor- nyai strand mellett. Jó látogatottságnak örvendenek. Minden valószínűség szerint az idén is működni fognak. Kossuth-emlékév — Kossuth-levéllel um igazgatói szobájának a falán. A levelet maga Kossuth Lajos írta Turulban, 1890- ben. Az iskola ugyanis Kossuth- emlékalapítványt létesített, és ehhez kérték a nagy államférfi hozzájárulását. A századvégi kalligrafikus mondatokkal megírt válaszlevélben a száműzött, idős politikus részben saját hazafiúi fájdalmán kesereg, másrészt hozzájárul a kérés teljesítéséhez. „Az a név, melynek emlékét Önök fel-fel akarják újítani az ifjúság előtt, egy oly ember neve, aki mint kitaszított pára végzi életét. ...De legyen úgy amint Önök jónak látják, megjegyzésemet fenntartás nélkül alárendelem az Önök akaratának...” olvasható többek között a levélben. Az idén lesz száz éve annak, hogy 1894-ben meghalt a nemzet lelkiismerete, Kossuth Lajos. Bizonyára sokan megemlékeznek majd róla. Bánsz- ki Istvántól, a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium igazgatójától érdeklődtünk, hogyan emlékeznek ők. — Kossuth szellemiségét több területen ápoljuk. Kos- suth-pályázatot hirdettünk a tanulóifjúság számára, amelynek témái között szerepelt a kossuthi magatartás, Kossuth alakja a magyar irodalomban és az, hogy mit jelent ma a nagy államférfi szellemében élni. A legjobb pályázatokat megjelentetjük. Március 14-én fog megalakulni a Kossuth-klub, az „öregdiákok” baráti társasága. Célja, hogy a régi iskolatársak találkozhassanak, és „lelki frissülést,, szerezhessenek. Ugyanakkor mód nyílik arra is, hogy a hajdani diákok tudományos és más segítséget adjanak az iskolának. A gimnázium egyelőre csak a Nyíregyházán élőket hívja meg. Március 14-én egyébként az iskola tanulói a Kossuth-szo- bomál emlékeznek, rövid műsort adva, gyertyák mellett, és koszorút elhelyezve. Készül egy szép tabló is, Kossuth alakja a képzőművészetben címmel. A tanévzáró ünnepségen pedig ismételten kiosztják a Kossuth-emlékérmet az arra érdemes szülő és tanár számára. Szerveznek egy pesti kirándulást is, amelynek során felkeresik az evangélikus múzeumot is, ahol emlékkiállítás van, és sok értékes Kossuth emléket őriznek. Csalireklám Minya Károly Ez nem reklám, hanem valóság, az egyik vállalat ezzel a reklámmondattal hirdeti termékeit. Azt természetesnek kell venni a nyelv élete során, hogy a szavak jelentése megváltozik. Itt is ez történt valójában, a reklám szó jelentése leértékelődött, mintha azt kellene értenünk alatta, hogy a reklám nem más, mint egy mézesmadzag, egy hamis információ, ami a vevő becsapására rendeltetett. Legalábbis az idézett mondat azt sugallja, hogy a szó jelentésváltozása ebbe az irányba indult el. Szomorú ez a változás, azonban az már felháborító, amikor mondatokkal próbálják hasonlóképpen manipulálni az embert. Nemrég a posta egy olyan levelet hozott, amiben a következő volt olvasható: „A csatolt ismertető szerint Ön az egyetlen nyertes, aki a ...számmal a 2 000 000 forintos főnyereményt megnyerheti”. Nyertes — megnyerheti. íme az ellentmondás. Az első szó állítást fejez ki, a második a -hét igeképzővel az alapigével megnevezett cselekvés lehetőségét. A későbbiekben ezt olvashattuk: „De Önt nemcsak ez a kétmillió forint illeti meg...” Tehát nem illetheti. Ez csalireklám és nem mese. Első világhírű festőnkre emlékezünk Budapest (MTI) — A Mun- kácsy-emlékév legjelentősebb eseményei Debrecenben, Békéscsabán, Keszthelyen, Gyulán, Miskolcon és Munkácson zajlanak. Kiállítások, emlékülések, koszorúzások, előadások emlékeztetnek bennünket arra, hogy éppen 150 esztendeje, 1884. február 20-án született az a művész, aki magyar festőként először aratott sikert, elismerést messze a határainkon kívül Amerikában is, s akinek ma is önálló, állandó kiállítása van a Magyar Nemzeti Galériában. Az emlékezés-sorozat február 18-án kezdődik Békéscsabán. A Munkácsy Mihály nevét viselő múzeum két kiállítással tiszteleg a festőóriás előtt. Munkácsy és Békés megye művészete címmel a mester és követőinek képzőművészeti alkotásait is láthatja a közönség. A festő legkeservesebb éveit élte Békéscsabán, ott, ahová szülei halála után rossz anyagi körülmények között élő nagybátyjához került, aki gyenge képességű gyereknek tartotta. Ezért az elemi iskola befejezése után asztalosinasnak adta. Inassors volt a pályakezdés: robotolt, éhezett, ütötték-verték. Egy másik kiállítást, az ismétlődően megrendezendő Alföldi tárlatot most Tisztelet Munkácsy Mihálynak címmel hirdettek meg. Ez is 18-án nyílik a békéscsabai múzeumban. A megemlékezések koszorúzással folytatódnak Békéscsabán és Gyulán is. A fővárosban a Kerepesi temetőben Munkácsy sírjára teszik a virágokat. Ugyanaznap kerül emlékkoszorú a munkácsi szülőházra, a miskolci temetőben a festő szüleinek sírját keresik Kopulo asszony reprodukció fel. A Herman Ottó Múzeumban pedig megnyitják a Munkácsy és követői című tárlatot. Debrecen, ahol a Déri Múzeumban 1930 óta kiállítás őrzi az emlékét s ahol a híres kép, az Ecce Homo is látható, most dokumentum-kiállítást rendeznek Munkácsy élete és kultusza címmel. Ereklyék és dokumentumok, fotók, a művész személyes tárgyai idézik a mestert. Ez a tárlat, amelynek anyagát nagyrészt a Nemzeti Galéria kölcsönzi, február 27-én nyílik és május végéig lesz nyitva. Ugyancsak Debrecen a helyszíne március 8-9-én a Munkácsy tudományos emlékülésnek, ahová hazai és külfölfi előadókat hívtak meg. Ezt a konferenciát március 10-én Munkácson folytatják, ahol egyidejűleg, a Zrínyi Ilona ház reneszánsz szobájában dokumentum-kiállítást is nyitnak. Áprilisban a keszthelyi Helikon Kastély Múzeumban Munkácsy féltve őrzött rajzaiból nyílik kiállítás. Az emlékév kései, de jelentős eseménye lesz a békéscsabai Munkácsy Emlékház megnyitása május 18-án. Itt tartják majd az emlékév záró ülését is. A napokban mutatják be a Sok hűhó semmiért című filmet Stúdiófelvétel Nyíregyháza (KM - B. I.) — Nemes relikvia található a nyíregyházi Kossuth gimnáziKossutn levele, amelyet Nyiregynazara küldött Harasztosi Pál felvétele
