Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-03 / 28. szám
KULTÚRA 1994. február 3., csütörtök Bemutató előtt Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Szombaton újabb premier lesz a Móricz Zsig- mond Színházban. A bemutatón Brecht világhírű darabját, a Koldusoperát tűzi műsorára a színház. A zenés darab lesz egyébként a nyolcadik premier az idei színházi évadban. A színlapon a műfaji megjelölés: „állapot, három részben”. A rendezőt, Verebes Istvánt kérdeztük meg, mit kell értenünk ezen? — Egy darabot akkor érdemes elővenni, ha a tisztelt publikum ráismer a történetben, az alakokban arra a valóságra, állapotra, amelyre az előadás utal. A Koldusopera most kiváltképp alkalmas erre. A szereplők magatartásából, modorából, viszonyaikból és főleg az iróniából majd minden kiderül. □ Mennyiben követi Brechtet, és mennyiben les: ez más, mint a színházakban oly gyakran színre kerülő Koldusopera? — Brecht úgy áll a többség mellé, hogy elidegeníti tőle az egyéneket. Ennyiben követem őt. Nem követem viszont a brechti hagyomány túlhaladottságát, hogy tudniillik ítéletet is hirdessek. A mi előadásunk csak kommentár. Mi csak széljegyzeteket fűzünk a valósághoz. A közönségre bízzuk, hogy ítélkezzen. Egyébként a darabot klasz- szikus kabaréműsomak fogtam fel. □ Az új darab zeneileg is különleges produkció, hiszen vendég zenészek, énekesek is közreműködnek ... — Zeneileg azért erősítettük meg a kórussal a színház társulatát, hogy bizonyos részek monumentálisak lehessenek. Meg aztán a látványnak is nagy szerepe lesz, hiszen „operát” írt Brecht. Az opera ebben az esetben a csúcspontok hangsúlyosan nagyszabású voltában jelenik meg. Ennek megfelelően a művészi játék szándékaink szerint árnyaltabb, az előadás összhatása viszont talán harsányabb lesz. Mindenesetre a közönség egy jó mulatságban vehet részt, amelyen feltételezésem szerint jól lehet szórakozni, nevetni. A bemutató tehát február 5-én, szombaton este lesz. A főbb szerepeket Gados Béla, Szabó Tünde,Pregit- zer Fruzsina, Hetey László, és Csorna Judit alakítja. A Koldusopera egyik jelenetében Csorna Judit és Gados Béla Harasztosi Pál felvétele Kiotóban... ...sikeres koncertestet tartottak a Japánban dolgozó magyar zenetanárok, Tibay Zsolt és Tusa Erzsébet. Mindketten vendégprofesz- szorok a tokiói Muszasino zeneakadémián. (MTI) Komáromi ... ...napokat rendeznek immár harmadik alkalommal április 26-a és május 1-je között. A kulturális rendezvénysorozat a Huszárok Komáromban című kiállítás megnyitásával kezdődik. (MTI) A Jelen-lét... ...második számában az 1992. november 27-én, a nyíregyházi tanárképzőn lezajlott tudományos felolvasóülés filozófiai tanulmányai láttak napvilágot a közelmúltban. (KM) A szakképzésből... ...és az átképzésből adódó feladatokról tart előadást a Megyei Pedagógiai Intézetben február 3-án 10 órától Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára. (KM) Tony Richardson... ...filmjét, a Dühöngő ifjúságot vetítik február 7-én 18 órától a VMK Huszárik Zoltán Filmklubjában. (KM) Barbie-téboly Bonn (MTI) — Berlint megbolondította a Barbie- baba! A sok millió kiskorú leánygyermek amerikai barátnője 35 éves, s az alkalomból a német főváros híres múzeumában, a Martin- Gropius-Bauban kiállítást rendeznek. A március 6-áig nyitva tartó berlini tárlat látogatóinak negyven százaléka gyermek, mivel Németországban 30 millió gyerekszobában van otthon a Barbie-család. Magyarországon is sok látogatója lenne. Tárlat lélektől lélekig Szeretem úgy csinálni, ha már alkotok valamit, hogy a lehető legjobb legyen A különös atmoszférájú kiállítás egy részlete Elek Emil felvétele Páll Csilla Nyíregyháza (KM) — Mikor beléptem a nyíregyházi Városi Galériába, kellemes, lágy hangulatú zene szürem- lett elő valahonnan. Mintha csak a téli hidegtől akarna védeni, burkot vonva körém. Rendhagyó kiállításra érkeztem. Nemcsak a falakra, padlóra kerültek szoknyák, blúzok, díszletvázlatok, hanem a lépcső alá is. Egy színházi előadás hatását keltette a Gyar- mathy Agnes díszlet- és jelmeztervező munkáiból nyílt tárlat. „A függöny mögöttibe” pillanthattam be ottlétem alatt. Nyolc végzős □ A megnyitón Szilágyi Domokos Utóhang című verse hangzott el, s láttam, ajándékba egy Szilágyi-kötetet kapott. Ugye nem véletlen? — kérdeztem a művésztől. — Itt semmi sem véletlen. A zene sem, ami nemcsak most hallható, hanem a kiállítás egész ideje alatt. Egy hónapig kerestem, míg végül megtaláltam ezt a verset, amivel leginkább azonosulni tudok. □ A tárlat rendezésben sokat segítettek a diákjai. Immáron negyedik éve tanít a nyíregyházi Művészeti Szak- középiskolában. Sok egyéb munkája mellett mégis mi késztette, hogy vállalja a tanítást? — Az állandó munkáimon kívül szükségem volt, hogy továbbadhassam a szakma és a színház szeretetét. Most nyolc végzős tanítványom van, persze nem lesz mindegyikből díszlet- és jelmeztervező, de a Minya Károly Kisvárda (KM) — Régóta fontolgatott szándék, hogy két fesztivál között ne csak a középiskolásoknak legyen színházi előadás Kisvárdán, hanem a helyi polgároknak is. Nos, ha ez bérletes formában eddig nem valósult meg, egy szóló előadás erejéig sikerült megtölteni a színháztermet a kisvárdai törzsközönséggel egy január végi estén. Jelképesen akár két távoli kéz összekulcsolódásának is tekinthető az, hogy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Társulata két Izraelbe vándorolt magyar művét, a Házasságlevelet mutatta be. Az író, Ephraim Kishon (Kishont Ferenc) 1949-ben ment ki Izraelbe, s a darab fordítója és rendezője, Rónai András is ugyanekkor fogott vándorbotot. Az, hogy a két magyar odakinn találkozott mint színházcsináló, természetes, s az, hogy a marosvásárhelyi színház kapcsolatba került velük, szükségszerű, főleg ha egy nemrég hallott Stúdió 94-beli beszélgetésre gondolunk, miszerint Erdélyföldön jó ha 3-4 szakképzett rendező van és dolgozik. Az idén végez négy fiatal a marosvásárhelyi főiskolán, ez talán majd enyhít a gondokon, és nem lesznek annyira a vendégrendezőkre szorítkozva, mint mostanság. Bár a színlapon kétrészes vígjátékot ígérnek, talán pontosabb a bohózat műfaji megszínházhoz biztos, hogy életük végéig közük lesz. Csodálatos érzés tudni, látni, hogy mint az elvetett magok, úgy nőnek körülöttem a palánták. Miattuk is csináltam ezt a kiállítást. Úgy éreztem, kell, hogy nekik is adjak valamit. Én nagyon keményen bánok velük. Nemcsak tanítom, de nevelem is őket. Ez mindenre vonatkozik. Természetesen nem tiltásról van szó, hisz legyenek szerelmesek, bulizzanak, de első mindig a munka. Mindenki tudja, hogy tudok nemet mondani, buktatok, ha kell. Nincs idő nem idevaló emberekkel foglalkozni. Előfordult, hogy meghívtam az osztályt nyáron magamhoz, Pestre. Együtt mentünk színházba, kiállításra. Akik eljöttek .hozzám, láthatták a rajzaimat, terveimet. De a többiek nem. Elsősorban nekik szerettem volna megmutatni, igenis van értelme annak, hogy keményen bánok velük, hogy követelek tőlük. Szeretem úgy csinálni, ha már alkotok valamit, hogy a lehető legjobb legyen. Maximalista jelölést használni e darab láttán. Ezt nemcsak az író előélete támasztja alá (az 1940-es években Budapest legnépszerűbb humoristája és kabarészerzője volt), hanem az öt szereplő jellemformálása, az ellenpontozó szituációteremtések és belépések, és maga a történet is, ami a poentírozott és kihegyezett szóváltásokkal elsősorban a néző nevetőizmait célozta meg. A történet egyszerű: egy tisztes, jó módban élő házaspár nem találja meg a házasságlevelét, amire nagy szüksége lenne ahhoz, hogy lányuk igent mondhasson jövendőbelijének. Mivel azonban ez az okmány nem kerül elő, a szülőknek meg kellene házasodniuk huszonöt évi házasság után. Ez azonban nem könnyű, mert oda-vissza lázadásuk — az évek óta egymástól eltűrt sérelmek okán — már-már váláshoz vezet, de a végén mégis helyreáll minden. Bár a mű főként szórakoztatni akar, több helyen — s ez erénye — a színházban ülő nézőket is megszólítja. Vajon mennyire ragaszkodunk görcsösen a szürke hétköznapok gépies szokásaihoz? Ki tudunk-e lépni időnként a körből, s netán például szokatlan módon virágot venni feleségünknek? S miért ne élne ma is az a szülői előítélet, hogy gyermekünk nehogy rangon alul házasodjon? A marosvásárhelyi színészek igyekeztek, bár egységes előadást nem sikerült produvagyok. Emberiek és segítőkészek voltak a gyerekek, most, a kiállítás rendezésekor. A munkáimmal tudom megköszönni nekik ezt az utat: lélektől lélekig. Elejét venni □ Nemcsak színházaknak, hanem filmekhez is tervezett jelmezt, mint Szabó István Me- phisto-jához, Egyedi Ildikó Az én XX. századom vagy Gárdos Péter Szamárköhögés című alkotásaihoz. Mennyire más a két műfaj? — Nagyon. A filmben a kamera mindent lát: az utolsó kis ráncot vagy fodrot. A színház pedig reprodukált világ, csak jól kell „visszaadni”. Ezek a jelmezek önmagukért beszélnek, egyszerűen megelevenedik a szereplő, a darab. H Mi az a szempont, ami eldönti, hogy elvállalja-e az adott felkérést vagy sem? — Először is a rendező. Minden bajnak elejét vehetjük, ha a rendező pontosan tudja, mit akar. A jó közös munkában minden sikerül, kálniuk a színészek hullámzó színvonalú szerepmegformálásai valamint a dramaturgiai hiányosságok miatt, Kárp György az apa (Borozovszki) szerepében hűen jelenítette meg a precíz, öntudatos, csak a szakmájában élő okleveles vízvezeték-szerelőt. A falon függő kép, a bekeretezett villáskulcs híven tükrözi földhözragadt pragmatikus gondolkodását. Csak colos csövekkel van viszonya, feleségével esetleg úgy, hogy legelér- zékenyültebb pillanatában elküldi a boltba, hogy vegyen magának virágot. A feleség szerepében Mózes Erzsébet kellően visszafogott volt a ház békéjét, melegét őrző asszonyként. Somody Hajnal csak halványan tudta megjeleníteni a szerelmetes lányt, aki végül is nem az eredeti vőlegényhez, a piperkőc, mamikedvence statisztikushoz ment (Mészáros Zoltán jó alakításában), hanem a traktorista Bukihoz, akit Kocsik József formált meg igen szaggatottan és kívülállóan: hol egy idő hiányában szenvedő grimaszkodó hős volt, hol jól, az apával cinkosan összejátszó — végül is igazi — férjjelölt. Összességében jól szórakozott a publikum, s örömmel nyugtázhatjuk, hogy az erdélyi színjátszás jelen van nemzeti kultúránkban, nemcsak itt a végváron, hanem Nyíregyházán (Nagyvárad), Budapesten (Spesiszentgyörgy), sőt a kolozsváriak nemrégen Londonban játszottak nagy sikerrel. megy magától. A rendezés rendkívül nehéz és összetett feladat. Aki rendez, nem egészen biztos, hogy tényleg tud is. A tervező csak rendező tévedései miatt sérülhet. □ Biztosan nagyon sokan látták Az én XX. századom c. filmet. Mondjon valamit erről a munkáról! — Mint tudja, a film szürkefekete. Ez érdekes, egyedi feladatot jelentett. Grafikában, színek helyet tónusokban kellett gondolkodnom. Az anyagokat egy olyan szemüveggel válogattam, aminek szürke volt a lencséje. Mint minden darabban, itt is a színésznő alkata, bőre határozta meg, hogy milyen ruhát tervezek. □ Hogyan maradtak meg ezek a ruhák ilyen szép és tiszta állapotban? — Vannak olyan jelmezek, amelyek jelképekké válnak egy-egy sikeres film útja során. Ezeket természetesen csak egy adott esetben lehet hordani. Én semmi egyebet nem tehetek, mint megkísérlem „levédetni” őket. Ugyanis bármikor előfordulhat, hogy világhírű filmek jelmezeit széthordják. Új világ □ Mi az, amit szívesen csinálna, ha lenne ideje? — Nagyon szeretnék festeni, rengeteg témát érlelgetek. Ha valaki azt kérdezi tőlem, min dolgozom, mindig csak egy-két hónapra tudom előre megmondani. A zene vonz és az operatervezés, mert abban még nagyon sok mindent érzek, amit nem tudtam megvalósítani. Egészen új világokat nyit meg előttem. Tehát újabb kihívás lenne a pályámon. Orosz kultúra Budapest (MTI) — Az új helyre költözött Orosz Kulturális Központ első kiállítására a Volga vidéki múzeumok anyagából válogatott. Az Orosz portré és tájkép a XIX. században és a XX. század elején című bemutató ünnepélyes megnyitóját a napokban tartották a VI. kerületi Andrássy út 120. szám alatt. Az Orosz Kulturális Központ tavaszi programjai között szerepel például a moszkvai Nagy Színház énekeseinek koncertje. Vlagyimir 0 vcsiimyikovot. a nemzetközi Csajkovsz- kij-verseny győztesét ' is budapesti vendégszereplésre várják. Az orosz kultúrában mutatkozik majd be a mordvin népi dalszínház. és ugyancsak itt rendezik meg a moszkvai PEN Club estjét. Az Andrássy úti épületben könyvtár, kiáflítóte- rem, zeneszaion, mozi, és több előadóterem található. Az Orosz Kulturális Központ 1993 nyarán költözött az V. kerületi Semmelweis utcából az Andrássy útra. Az épület az orosz állam tulajdonában van, és az orosz kormány külön határozattal bocsátotta az intézmény rendelkezésére. Az épület belső felújítását az elmúlt hónapokban végezték el. A cél a szórakoztatás A házasságlevél nem válóok • Héber bohózat Kisvárdán
