Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-28 / 49. szám

Bajor tapasztalat Budapest (KM) — A Ma­gyar Népfőiskolái Társaság szervezésében megyei köz­gyűlési elnökökből, főjegy­zőkből, oktatási és kulturá­lis bizottsági vezetőkből, főtanácsosokból és a műve­lődési minisztérium képvi­selőiből álló húsztagú dele­gáció járt az elmúlt héten Bajorországban a közmű­velődés intézményrendsze­rének, irányításának, finan­szírozásának tanulmányo­zására. A Német Népfőiskolái Szövetséggel kialakított kapcsolat keretében a társa­ság kezdeményezte az egy­hetes tanulmányút és sze­minárium megszervezé­sét. Az önkormányzatok és a népfőiskolák együttmű­ködésének tanulmányozása fontos tapasztalatokkal já­rulhat hozzá a magyaror­szági népfőiskolái mozga­lom intézményesítési folya­matához. A magyar művelődési hagyományokban gyökere­ző népfőiskola a mai társa­dalmi átalakulás kihívására válaszolva az európai — így a német eredményeket is be akarja illeszteni az át­alakuló közművelődés új rendszerébe. A bajor közigazgatásról, irányításról, a népfőisko­lákról szóló tájékoztatók mellett a résztvevők kü­lönböző intézményekkel, München nevezetességei­vel ismerkedhettek meg. A bajor kormány is fogadást adott a magyar megyei ve­zetők számára. Szerelmi boldogság Nyíregyháza (G. F. S.) — Martin Scorsese, aki búvá­ra az emberi léleknek, a XX. századi ember szoron­gásait, félelmeit vitte eddig filmre óriási sikerrel, ezút­tal a szerelmi boldogság tit­kait fürkészi. Az ártatlan­ság kora (1993 Columbia, USA) nagy meghökkenést váltott ki a szakmában, de a hozzáértők szerint a siker most sem marad el. Scorsese a legnagyobb USA-beli filmrendezők kö­zé tartozik, és ismerve őt, bármit képes magas szín­vonalon elkészíteni. Ezt bi­zonyítja, hogy alkotását már négy Arany Glóbusz díjra jelölték. Kíváncsi vagyok, hogy az Üvöltő Bika című filmje után, mely két Oscar-díjat kapott, s további hatra jelöl­ték, mi vár Az ártatlanság korára. Már a film alapanyagát adó könyv, melyet Edith Wharton írt, Pulitzer-díjat kapott. A film az Intercom megfogalmazását kölcsö­nözve így jellemezhető rö­viden: „E könyvremekmű Scorsese által életre keltve egy igaz szerelmi történet — a vágy, a lemondás, a becsület és a beteljesülhe- tetlenség krónikája.” A sze­reposztás parádés: Daniel Day-Lewis, Michelle Pfeif­fer és Winona Ryder. Ezt a filmet mint különlegességet ajánlom a nézőknek. Kitű­nő alkalom arra, hogy meg­bizonyosodhassunk Scorse­se sokoldalú művészi tehet­ségéről. Nemzetközi... ...Kamarakórus Fesztivált rendeznek Pécsett tizen­nyolc kamarakórus részvé­telével április 6-án, svéd, román, olasz, ukrán, oszt­rák, izraeli és hazai együtte­sek részvételével. (KM) Tavaszi Színházi... ...Napokat tartanak Dunaúj­városban március-április­ban több budapesti és vidé­ki színtársulat bemutatko­zásával. (KM) Kétszáz tagú... ...japán együttes, a Keio egyetem Wagner Szimfóni- kus Zenekara turnézik a na­pokban Európában. A leg­nagyobb japán diákzenekar a budapesti fellépés után Bécsben és Münchenben koncertezik. (MTI) Nagy sikerű... ...jótékony célú koncertet adott Washingtonban a na­pokban a Bartók-vonósné- gyes és Vázsonyi Bálint zongoraművész. A bevételt fiatal magyar művészek tá­mogatására fordítják. (MTI) Kolumbiába... ...utazik a Csárdáskirálynő. Az Operettvilág Kft. márci­us 20-30-i közötti dél-ame­rikai vendégszereplésen ad­ja az operett német nyelvű változatát. (MTI) Hagyományőrző tirpákok OWMCttMOMWOMMMWMMO'KMMC-MOOMMMMeOOMMMMMMMOHMWMMOCOOtoC Erdős Jenő Vajdabokor — Egy színes, sokatmondó emlékkönyvben lapozgatok. Közel húsz esz­tendő felejthetetlen emlékeit idézi. Még az idegen számára is tiszteletet ébreszt a közre­működők iránt. Különösen ak­kor, ha közelebbről is megis­merkedhetünk gazdag élmé­nyeikkel. A vajdabokori nép­zenei együttes történetét rög­zíti ez a sok gonddal összeállí­tott dokumentum. Pedig csak a közös munka napos oldalát mutatja be. Hogy ezek mögött mennyi lemondás, fáradság, akaraterő, kitartás rejlik, azt csak azok tudják, akik áldozat­ra is készek egy nemes célért. A naplót Kovács László nyír­egyházi énektanár — hosszú éveken át volt szakfelügyelő — nyitotta meg, mint az együttes alapítója. Tőle kér­tem tájékoztatást az együttes alakulásáról. — Oláh Pál benkőbokori nevelő, aki egyben a vajdabo­kori művelődési ház igazgató­ja is volt, 1977-ben arra kért, legyek szakmai vezetője a kör­nyék tanyabokraiból verbu­válódott együttesnek. Már az első alkalommal olyan szíve­sen fogadtak, és olyan lelke­sen próbáltak, hogy nem lehe­tett nemet mondani. Hét éven át vezettem a csoportot, s any- nyi élményben volt részünk, hogy ma is szeretettel gondo­lok rájuk. □ Hal Ihatnánk a kezdeti lé­pésekről? — Tizenkét taggal kezdtük a gyakorlást heti egy próbával. Gyalog, kerékpárral, autó­busszal jöttek. Voltak, akiket A vajdabokori együttes saját gépkocsimmal vittem be vagy a próbák után haza. De alig volt hiányzónk. A vajda­bokori együttes tagjai legyő­zik a távolságból adódó akadá­lyokat. Noha a többség szlo­vák (tirpák) származású, az el­ső három évben csak magyar dalokat tanultunk. Persze a próbákon — saját szórakozá­sukra — énekeltek szlovák da­lokat is. így én is kezdtem is­merkedni a számomra új fel­adattal, s kezdtünk szlovák dalcsokrokat is összeállítani. Ezután fellépéseinken egy szlovák és egy magyar dalcso­korból állt a műsoraink. Lapozgatok tovább az eszté­tikailag nagyon szép és tartal­milag igen gazdag emlék­könyvben, s 1985-től új veze­tő: Ivancsó Dénes nyírpazonyi pedagógus nem kevésbé gon­dos, képekkel is gazdagon il­lusztrált bejegyzéseit olvasga­tom. Első találkozásunkkor kérdések özönével faggatom. Már a harmadik emlék­könyv van forgalomban: Any- nyi emléket őriznek, hogy egy hivatásos együttesnek is be­Amatőr felvétel csületére válna. Próbáljunk leltárt készíteni... — A vajdabokori tanyana­pokon való közreműködésünk természetes. Maid megyén be­lül: a Nyírségi Ősz, a falumú­zeum, a nyírbélteki és a tarpai megyei bemutatók állandó résztvevői voltunk. Kálmán- házán majálison, Vásárosna- ményban a Szent István napi ünnepségeken, a sóstói szo­ciális otthonban és testvér­együtteseknél Nyírpazonyban léptünk fel. Voltunk a szeren­csi és a budapesti mezőgazda- sági múzeumban. Nádudvaron a szövetkezeti kórusok meg­mérettetésén ezüst minősí­tést kaptunk. Békéscsabán és Szarvason szlovák együttesek találkozóin vettünk részt. Szlovákiában Kassán és Bu- zitán, Kárpátalján (több íz­ben) Ungváron, Munkácson, Debrecenben, Nagybégány- ban, Beregszászban, Bercsé­nyifalván és Huszton mutat­koztunk be. Most ismét az em­lékkönyv jár eszemben: meny­nyi szépség, mennyi szeretet, mennyi élmény... Angol nyelvű drámaszakkör Muszka Z. Evelin Nyíregyháza — A nyíregy­házi Vasvári Pál Gimnázium a tagozatok mellett az irodalom szerelmeseinek is elfoglaltsá­got nyújt. Szeptembertől mű­ködik az angol nyelvű dráma­szakkör. A szakköri munkáról Gulyás Anita tanárnőt, a szak­kör vezetőjét kérdeztem. □ Miként kezdődött a szak­kör működése? — Amerikában drámát taní­tottam diákoknak. Egyébként is nagyon szeretem a színházat és az irodalmat. Úgy gondol­tam, kellene a diákokkal isko­lán kívül is találkozni, egy ki­csit könnyedebb légkörben, mint a tanórákon. Idejött taní­tani egy amerikai tanár, Bran­don Sprague, akinek ugyan­csak tetszett az ötlet. Felhívást intéztünk a diákokhoz, hogy aki szereti az irodalmat, a mű­vészeteket és angolul tanul, jöjjön el ebbe az alakulni ké­szülő szakkörbe. A gimnázi­umban angol nyelvtagozat is működik, de ez nem feltétele a szakköri tagságnak. □ Hogyan készült el az első darab? — Közeledett a karácsony, ezért esett a választás Charles Dickens: Karácsonyi ének cí­mű darabjára. Az előadáshoz mindenki hozzátett valamit a saját gondolataiból, érzései­ből. A kellékeket magunk csi­náltuk, egyedül a kandallót bíztuk egy szakemberre. Győri Izabella történelem-német szakos tanárnő is sokat segített és segít máig is. A gyerekek nagyon sok időt és energiát fektettek abba, hogy az elő­adás létrejöjjön. Es nem is eredménytelenül, mert a várt­nál nagyobb sikerünk volt. Ezért a jövőben szeretnénk újra előadni a darabot. □ Hallhatnánk-e a további tervekről? — Terveink között szerepel még egy olyan darabnak a be­mutatása, amely eltér a meg­szokott színházi produkciók­tól. A gyerekekkel nemcsak a szakköri órákon találkozunk, hanem elmegyünk kiállítások­ra, filmklubba, kirándulni, színházba. Ezt én azért tartom fontosnak, mert ha fejlődni szeretnénk nem szabad ráállni egy valamire, ismemi kell más művészeti ágakat is, hiszen ezek egymásra épülnek. Sze­retnénk iskolán kívül is fellép­ni. Ez egyben felhívás azoknak az elsősöknek is, akik ide jön­nek majd továbbtanulni. Fellini görcsös félelmei Róma — (MTI-Panoráma) — Federico Fellinit a háború utáni filmművészet legendás alakjának tartja az egész világ. Most azonban új kép tárni a rajongók elé egy emberről, aki életének utolsó éveiben magá­nyos és szomorú volt, s akit magára hagyott a filmvilág. Forgatókönyveinek írója és közeli barátja, Bernardino Zapponi szerint a rendező éle­tének vége felé depresszióssá vált és halálfélelemben élt. Türelmetlen, és szétszórt volt. Számos ismerősének telefo­nált csak azért, hogy megtud­ja, mit csinálnak. Megkérdez­tem tőle: mik a terveid? Sem­mi, senki sem ajánl fel mun­kát. — válaszolta. Zapponi könyvet készül írni arról az időszakról, amelyet együtt töltött Fellinivel. 1967- ben találkoztak először. Zap- poni számos Fellini film for­gatókönyvét írta, mint például a Satyricont 1969-ben, a Ró­mát 1972-ben, és A nők váro­sát 1980-ban. — Valahányszor új munká­ba kezdett, Fellini mindig gör­csös félelmet érzett. Boldog volt, amikor aláírta a szerző­dést az előlegről. Amikor azonban elkezdett dolgozni, félelem töltötte el, mintha va­lami megakadályozná a film forgatásában — mondta Zap­poni a Reuter tudósítójának. Fellini sokat követelt a szí­nészektől, de képes volt meg­győzni őket utasításai betar­tásáról. Képes volt olyan ala­kításokat kihozni színészek­ből, mint Marcello Mastroian­niból az Édes élet című film­ben és Donald Sutherlandból a Casanovában — Fellini ügye­sen tudta a színészeket munká­ra csábítani, de azoknak düh­kitöréseivel is kellett számol­niuk, kiabált, káromkodott. Az élete utolsó éveiben fo­kozatosan depresszióssá váló Fellini nehezen talált produ­cert, aki hajlandó lett volna fi­nanszírozni elgondolásait, öt Oscar-díja ellenére. Amit pe­dig ajánlottak neki, visszauta­sította. Zapponi utoljára egy római kórházban látta Fellinit, egy nappal azelőtt, hogy a rendező elveszítette eszméletét. — Gyere vissza megint — mond­ta neki Fellini. — Gyere egye­dül, hogy munkáról beszél­gethessünk. □ A sok újságcikk mellett szívesen hallanánk arról is, megemlékezett-e az együttes­ről a rádió és a tv? — Nem panaszkodhatunk. A Kossuth és a nyíregyházi adó is közvetítette a műso­rainkat. A nyíregyházi tv-ben 1987-89 és 91-ben a szlovák tv-ben pedig 1992-ben mutat­kozhattunk be. □ Ehhez a rengeteg utazás­hoz, fellépéshez egyáltalán a működéshez anyagiak is szük­ségesek. Melyik intézmény a fenntartója az együttesük­nek? — Nyíregyháza város ma­gáénak érez bennünket. Ko­rábban a városi művelődési központ, most a városmajori közösségi ház gondoskodik rólunk. S ha szerény körülmé­nyek között is, eddig még ele­get tudtunk tenni a legfon­tosabb meghívásoknak. 1993 végén átmenetileg megszakadt az emlékkönyv bejegyzése. Nem véletlen. Ivancsó Dénes nyolc évi fáradságos utazgatás után megvált — mint vezető — az együttestől. Lakóhelyén Nyírpazonyban is van népdal­köre. De utódjától, Bánszki Já­nos Nyíregyházán lakó, Nagy­cserkeszen szlovák nyelvet ta­nító tanártól megtudtam, hogy a szíve még gyakran vissza­húzza elődjét — főleg a fellé­pésekre. S ez örömükre mind­kettőjüknek jó. Három, a népzenei mozgal­mat példamutatóan támogató pedagógust ismerhettünk meg. Munkájuk missziónak is te­kinthető, hiszen egy olyan népszerű együttes vezetését vállalták, amelyik példaértékű a szlovák magyar őszinte bará­ti együttműködésben. Zuluul Johannesburg (MTI) — A faji alapú megkülönböz­tetést eltörlő társadalomba való beilleszkedés jegyé­ben mostanság mind több fehérbőrű dél-afrikai pol­gár kezdte el a helyi nyel­vek, különösen a zulu elsa­játítását. Főként a banká­rok és az üzletemberek kö­rében nőtt meg az érdeklő­dés a nyelvtanulás iránt. — Hat hónapja valóság­gal elárasztanak a zulu nyelv iránti igények, kény­telenek voltunk meghá­romszorozni tanáraink szá­mát — állítja Annica Foxc- roft, az egyik legnagyobb johannesburgi nyelviskola marketingfelelőse. Mint mondja, több vállalat fel­vette a zulu nyelvet a sze­mélyzet oktatási anyagába, egy bank pedig egy egész évre kötött le náluk zulu tanfolyamokat. A zulu azért a legnépszerűbb, mi­vel közös gyökere van több helyi nyelvvel is, pél­dául koszával vagy a szvá- zival. Néhány fekete bőrű dél­afrikai bizonyos fokú ci­nizmussal kevert derűvel figyeli a több mint 300 évig semmibe vett helyi nyelvek iránt támadt hirte­len érdeklődést. — Mi gyakran beszé­lünk négy vagy öt nyelven is, mégis tudatlannak néz­nek — jegyzi meg egy fe­ketebőrű újságíró. A fehér bőrű tanítvá­nyok és fekete bőrű tanára­ik között az első órák gyakran kínos hangulatban telnek el, ám sok türelem­mel és egy kevés humorér­zékkel a dolgok gyorsan a helyükre kerülnek. ____________KULTÚRA—_________________ rm:t^28..wa Winona Ryder és Daniel Day-Lewis Stúdiófelvétel

Next

/
Thumbnails
Contents