Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-26 / 48. szám
1994. február 26., szombat HÁTTÉR Nyíregyháziak az expón Ne csak Budapest, de az egész ország bekapcsolódhasson az eseményekbe A miniszterelnöknek mutatja be a nyíregyháziak standját Bálint Zoltán Orbán István felvétele Balogh Géza Nyíregyháza (KM) — A világkiállításig még több mint két év van hátra, az előkészületek azonban már javában tartanak. Nem marad ki a sorból Nyíregyháza sem, ahol egy tizenkét pályázóból álló csoport szerveződött, programtervezetük épp a napokban szerepelt nagy sikerrel a fővárosban. A közönség szavazott A történet tulajdonképpen a múlt év nyarára vezethető vissza, mikor tíz régióban börzét tartottak, ahol a legkülönfélébb javaslatokkal lehetett előállni az expo ügyében. A szabolcsi rendezvényen, melyen két megye jelent meg, a szóbanforgó nyíregyházi ti- zenkettek szerepeltek a legjobban, így szerezve meg a jogot arra, hogy bemutatkozhassanak a néhány nappal ezelőtt megrendezett Országos Expo- börzén. A rendezvénynek egyetlen szépséghibája volt, nem állt fel a beígért szakmai zsűri, így a közönség szavazhatott csupán. Igaz, azoknak a zöme kiállítási szakember volt így is..., nos, az értékelésük szerint a nyíregyháziak a harmadik legjobb ajánlattal mentek a fővárosba. Sokak szerint viszont magasan a szabolcsi csoport tervezete volt a legígéretesebb, ezt támasztja alá az a tény is, hogy a nyíregyháziak standjánál időzött a legtovább a miniszterelnök, Boross Péter is, akinek szűkre szabott programjában nem is szerepelt a kiállítás emeleti traktusának megtekintése, ahol a szabolcsiak is helyet kaptak. A nyíregyházi tizenkettek között tulajdonképpen a múlt évben kezdett megfogalmazódni az a gondolat, hogy ne egyenként, hanem közösen pályázzanak, hiszen így nagyobb eséllyel indulhatnak a világkiállításon. Munkájukat Nyíregyháza city- menedzsere, Dr. Bálint Zoltán hangolta, s hangolja össze. — Köztudomású, hogy a kezdet kezdetén rengeteg ellenzője volt a világkiállításnak — mondja. — Az egyik leggyakrabban hangoztatott kifogás az volt, hogy az xpo rengeteg pénzbe kerül, s abból a vidék teljesen kimarad. Nem egyenként A vidéknek semmi haszna nem származik abból, így tehát semmi érdeke nem fűződik e fővárosi rendezvényhez. Szerencsére az expo hazai, s nemzetközi szervezői is eltöprenghettek ezen, mert nem sokkal később merőben szokatlan módon lehetővé tették, hogy ne csak Budapest, de az egész ország bekapcsolódhasson a rendezvénysorozatba, így gyakorlatilag az abból származó előnyökre is számíthat majd. Ezt használták ki Nyíregyházán is a pályázók, ám Bálint Zoltán hangsúlyozza, ez nem önkormányzati ügy, itt csak a kordinálást végzik, a munka érdemi része a tizenkét intézményben, közösségben folyik. A világkiállításhoz kapcsolódó „Nyíregyháza Expo 96” célja: a megyénkről, városunkról alkotott képet pozitív irányba tudják formálni úgy, hogy minden idelátogató saját maga győződhessen meg hagyományaink, szokásaink, környezetünk, kultúránk szépségeiről, értékeiről. Ezt vállalta fel tehát e nyíregyházi csoportosulás, melynek tagja a legkülönfélébb területekről érkeztek. A csoport tagja egyebek között a megyei kórház, az egészségügyi és a tanárképző főiskola, a Magyar Tudományos Akadémia megyei testületé, a sóstói szabadidőpark, a megyei légi sportegyesület, az evangélikus egyház, a Kodály Zoltán Általános Iskola, a népművészeti egyesület, de még egy pásztorkutyákat tenyésztő kisközösség is. Kész pályázatok A tervezet szerint júniusban kerül majd sorra a Magyar Ortopéd Társaság nemzetközi kongresszusára, az egészségügyi informatikai kongresszusra, melyen, azon túl, hogy kicserélhetik gondolataikat a szakemberek, egy nagy szabású, vásárral egybekötött számítógépes kiállítást is terveznek a házigazdák. Júniusban, s júliusban kerülhet majd sor az evangélikus egyház nemzetközi orgonaestjeire, s ehhez kapcsolódna a nyár derekán a ma már nyugodtan mondhatjuk, világhírű Cantemus kórus fesztiválja, ahová a szervezők mintegy három-négyezer látogatót várnak. Ennél is jóval több vendégre, tizenötezer emberre számít augusztusban, illetve szeptemberben a sóstói múzeumfalu, s a Nyírség tánc- együttes, valamint az ifjúsági park. Az előbbi helyszínen nemzetközi folklór- és kézművestalálkozót kívánnak tető alá hozni, míg az utóbbi az „Erdőháton, Nyíren” vadászati, turisztikai, természetvédelmi kiállításnak és vásárnak adna otthont. S még egy kuriózum, amire tudumásunk szerint az országban még sehol sem volt példa, egy kis nyíregyházi csapat Nyírtelek alatt arra készül, hogy megszervezi a pásztorkutyák nemzetközi terelőbajnokságát. A pályázatok tehát elkészültek, azokat elfogadták, kezdődhet a részletek kimunkálása. Ez talán még az eddigieknél is keményebb munkát kíván. A résztvevők mindenesetre bizakodnak, hogy a megye igazi értékeit tudják majd felmutatni a világnak kilencvenhat derekán. Útkeresés Nyíregyháza (KM - N. L.) A megyei munkaügyi tanács a közelmúltban elkészítette idei munkatervét. A tanács munkavállalói és munkaadói oldalának kérésére márciusban lapunkban részleteiben is bemutatjuk a sokakat érintő testületnek az utóbbi években végzett munkáját, ismertetjük az elképzeléseket is. A munkaügyi tanács a márciusi soron következő ülésén részletesen foglalkozik majd a pályakezdő munkanélküli fiatalokkal. Ezen az ülésen készítik elő az Útkeresés című nyílt napot, amelyet a szóban forgó fiatalok érdekében rendeznek majd. Napirendre kerül ezen az ülésen a megyei átképző központ hamarosan sorra kerülő önállósodásának helyzete. A májusban sorra kerülő tanácsülés egyik tájékoztatójának ez lesz a címe: A PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány tevékenységének hatása megyénkre, a gazdaság fejlesztésére, a foglalkoztatási helyzet alakulására. Szintén májusban az illetékesek beszámolnak a tanácsnak a munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítéséről. A tartós munkanélküliek foglalkoztatását is megtárgyalja májusban a tanács. Máthé Csaba G yanúra ad okot. Ilyen röviden, egyszerűen, semmit- mondóan lehet meghatározni a pénzmosás tényét. Erre se a törvény, se a kormány- rendelet nem ad világosabb magyarázatot, hiszen a törvényalkotásban részt vevők szerint nem akarnak tippet adni az eltitkolt jövedelemből, bűnözésből származó pénzek tisztára mosásához. A felderítés első fázisát átpasszolták a pénzintézetek tisztviselőinek, akikre a bejelentési kötelezettség vonatkozik abban az esetben, ha valaki 2 millió forint feletti összeget gyanús módon helyez el már meglévő, vagy akkor nyitott számlájára. Hogy a ruházata, a magatartása, a beszédmódja, a személyi igazolványa, az útlevele gyanús, arra egyértelműen senki nem ad választ, mindezt a pénzintézetek belső szabályzatukban fogják leírni, amelyhez iránymutatást az ORFK, az APEH, a Vám- és Pénzügyőrség valamint a bankfelügyelet fog adni. A bankfelügyelet ráadásul ellenőrizni fogja ezeknek a belső szabályoknak az elkészültét. A tisztviselő ha bármilyen gyanús körülményt észlel a 2 millió forint feletti összeg elhelyezésénél, akkor az ORFK gazdaságvédelmi főosztályának kötelessége jelenti mindezt, amelynek embereit az FBI illetve a svájci rendőrség munkatársai fogják kiképezni erre a feladatra. A tisztviselőknek a jogszabályi háttér adott, hiszen ez a bejelentés nem sért banktitkot, ugyanakkor garantálják a személyes biztonságot is, hogy ez a „füles" nem jut vissza illetéktelen személyekhez. M ivel magyarok vagyunk, a kiskaput már ugye ki is találtuk, ezt sugalmazni sem kell: ha valaki mondjuk 50 millió forintot 1,9 millió forintjával fizeti be a pénzintézethez, akkor az egész ugyanúgy folytatódik tovább. jr—j gy percig se hallgas- son azokra kedves ol- A—J vasóm, akik a kiváló minőségű és tartós termékek gyártása mellett ágálnak, mert azt kívánja az üzleti tisztesség meg a morál, vagy hogy hívják azt a lelki izét, ami a meggazdagodásunkat folyton csak akadályozza! Tessék már megmondani: mi nekünk abban az üzlet, ha elnyűhetetlen öltönyöket gyártunk? Vagy abban, ha masszív, időtálló ágyakat, székeket, asztalokat dobunk piacra? Vagy talán az hozza a nyereséget, ha évtizedekig jól működő rádiókat, televíziókat szereltetünk össze? Es kinek az érdeke olyan autókat csinálni, ami még tíz év múlva is olajcsöpp nélkül trappol az utakon? Ugyan kérem! Ne dőljünk már be az idealista kántálóknak! Tessék csak elképzelni, mi van akkor, ha például hosszú élettartamú biliket gyártunk, hogy csak a legegyszerűbb szükségleti cikket említsem! Az emberek, amilyen kicsinyesek, képesek gyerekről gyerekre hagyományozni a nélkülözhetetlen kis edényt és nem vesznek újat! Hol itt az üzlet? Horpadjon az a bili! Lyukadjon az a bili! Jöjjön le róla a máz! Ha valóban meg akar gazdagodni a kedves olvasó, akkor már az alapanyagot is gondosan meg kell választani, amiből a termék készül. Az öltönyhöz olyan szövetet kell keresni, amit néhány tisztítás után fel lehet tenni a mennyezetre pókhálónak. A bútorhoz a foreácslaDnak kedves olvasó. Nagyon komoly szakmai-tudományos munkával lehet elérni például azt, hogy a cipő sarka csak akkor váljon le, amikor a bolt már nem cseréli visz- sza. A tgyé pedig akkor sötétedjen el végleg és örökre, azt a speciálisan pocsék fajtáját kell kiválogatni, amit a magyar bútorgyárak már évek óta használnak. Arról ismerhető fel, hogy a beleütött szeg kicsúszik a másik oldalon és röhög. A rádiónál meg az autónál egyszerűbb a helyzet: csak néhány alkatrészét kell valami hulladék- telepen is félredobott selejt- ből legyártani. Jelszavunk: ha romlik a rész, szemétbe megy az egész. Egyszóval csak olyan alapanyagot válasszunk, ami elmállik, tönkremegy, berozsdál, elhajlik, összedől, elszakad, megroppan. Kidurran, felhasad, szétporlad a szavatossági idő lejárta után egy perccel. Megjegyzem, mindez embert próbáló feladat amikor a tizenkettedik hónap letelte után az óra elüti éjfelet. Nagy munka, de megéri. Mert a vevő csak néz bambán a kezei között elporladó, kilyukadó, tönkremenő tárgyra és nem érti. Fel nem tudja fogni azzal a becsületes kis miniagyával, hogy miért kell újat vennie olyan árucikkekből, amelyeket a nagyanyja hosszú évekig használt egykoron. ■]» j em tudja, hogy ön zseléi niális érzékkel perce X V megtervezte az elavulást, minek következtében a vevő újra és újra kénytelen új és új szemét minőségű árut vásárolni, bankszámlánk legnagyobb gyönyörűségére. Amen! Utcai szeméttároló öntöttvas formáit készítik fából a kisvárdai szakközép és szakmunkásképző intézet asztalos tanműhelyében. A tervek szerint az ízléses szemétgyűjtőt az iskola kívánja gyárttatni és értékesíteni Elek Emil felvétele A jéghegy csúcsa Tóth Kornélia ■w—y él mázsa arannyal #-/ lett szegényebb vala- JL ki, hallhattuk a napokban a vámőrség szenzációs elfogását. Még nem tudjuk, kit sajnáljunk igazán, hogy ekkora értéke ment ebek harmincadjára. Hazai bank még nem jelentkezett, hogy ismeretlen tettes tőlük vitte el a sárga fémet. Annyi viszont egyre szélesebb körben ismert: a vám- és pénzügyőrség soha ilyen aktív esztendőt nem tudhat maga mögött, mint éppen a tavalyit, s most folytatják a sort. A napokban ők is részesei voltak a nyíregyházi KGST-piacon megtartott, nagyszabású razziának, s mint arról lapunkban is beszámoltunk: az akció igen eredményesen zárult. A múlt esztendő egyik slágere az olajmaffia űzelmeinek felgöngyölítése volt, s már számbavenni is nehéz: hány alkalommal értek tetten kábítószer-kereskedőt. Sem a vámőröknek és -tisztviselőknek, sem a hozzájuk ellenőrként csatlakozó szervezetek embereinek nincs könnyű dolguk. Amíg a kisstílű csalást bocsánatos bűnnek tartja a közvélemény egy része, addig lesznek olyanok, akik az eladó szimpátiájára és esetleges árengedményére számítva a vásárlás elején rögtön sejtetni engedik: nem kérnek számlát. Am az ellenőrzés szigorodásával egyre kevésbé lehet—legalábbis kis tételben — ilyen módon be nem fizetett adóforintokat megspórolni. A jéghegy csúcsa ugyanis eddig csak elképzelt magaslatokban van. Rajtaütésszerű akciókkal a csalásnak, a vesztegetésnek, a korrupciós szándéknak is nyomára lehet bukkanni, mint ahogy erre is láttunk példát a héten. Y y a az ellenőrzés legi—A alább olyan haté- A A kony lesz, mint a vámőrségé az utóbbi időben, több visszaélésre derül fény és a becsületesen élők lelki nyugalma—legalább valamelyest — helyreáll. x Pénzmosás
