Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-02 / 27. szám
1994. február 2., szerda CSUPA ÉRDEKES, Szemle: 146 versenyző film Minden eddiginél népesebb részt vevő gárda indul a huszonötödiken A Hortobágy a kilenclyukú híddal a filmeseket is megihlette Szekeres Tibor felvétele harmónia a látványban, ismét társul fogadta a munkához Balogh Marit, aki már a Qintola borzongatóan szép muzsikáját és írta és szolgáltatta. Pannonhalma Éppen ezeregyszáz esztendős lesz a világkiállítás idején a benedekrendiek pannonhalmi apátsága. A bencéseket 966- ban Géza fejedelem telepítette oda, az évszázadok során aztán pompás épületcsodává alakult, amit a mai szemlélő láthat. Drahos Kálmán operatőr választotta témául az apátság bemutatását. Huszonötperces filmjét gregoriándallamok szelíd-szép hangzása kíséri, miközben mi gyönyörködhetünk az építészet bizánci és gótikus jegyeiben az apátság falai közt. A főtemplom és a katakomba, a könyvtár fantasztikus boltívei és oszlopsorai tökéletes egységgé békül- tek a különböző korok és stílusok hagyományait magukba ölelve. Amit a turisták nem láthatnak, azt érezte igazán fontosnak kamerája számára Drahos Kálmán. A rendkívüli egyházi kincseket, a sok százéves palástot, a drágakövekkel kirakott kelyheket és a kincset érő okmányokat. Mert a könyvtár nem csupán lapoz- ni-olvasnivalót őriz háromszázezernél több kötetével, de itt őrzik a legrégibb hiteles magyarországi iratot, a tihanyi apátság alapító levelét is, 1055-ből. De filmvászonra kerültek féltve őrzött főpapi pecsétek, az ebédlő szimbolikus freskói és az oszloptalapzatok titkos kis figurái, s a diákok tanulás közben, és az épület légifelvétele is. Hortobágy Aki sosem látta, annak elképzelhetetlen az a lenyűgöző madárlátvány, amit a nálunk, a Hortobágyon „tranzitoló” körülbelül tizenötezer (!) daru mutat. A helybéli vadőrök, természetvédők ismerik a vonulás idejét, és a pihenését is, így mire megérkeznek a madarak, hatalmas területeket árasztanak el vízzel. Az itt megpihenő madárhadosztály otthonosan tocsoghat-gázolhat-halászgathat a számára biztosított tranzitpocsolyákban. Mertz Loránd operatőr, aki Siklósi Szilveszter rendezővel közösen vállalta a magyar puszta filmrevételét, beszámolt a darvak lenyűgöző csapatáról. Elmondta azt is, hogy a film megpróbálja kikerülni azokat a „csapdákat”, amit a sokszor megénekelt Hortobágy kínál. Persze azért a híres kilenclyukú hidat láttatják, mutatnak használati tárgyakat a régi pásztorélet kellékeiből, ménest és gulyát is, de a jellegzetes hortobágyi növényzetet is filmre vették. Segítette munkájukat a debreceni Déri Múzeum. Repülőre szállták, hogy a magasból lássunk alföldi csodákat, és vizek is megmutatkoznak a filmen, ahogyan azok a puszta természetes arculatához tartoznak. Benko László, a film zekéjének felelőse, arhív népzenei anyagot választott aláfestésük természetesen átírva, szintetizátoron maivá téve az archaikus hangzást, mégis megőrizve annak romantikáját. Budapest (MTI-Press) — Február 5. és 9-e között rendezik a jubileumi 25. Magyar Filmszemlét. Minden eddiginél népesebb a versenyfilmek listája: 23 játékfilmet és 123 dokumentumfilmet neveztek a versenybe. Ez utóbbi kategóriából mutatunk be néhányat. Világok határán Bélafalvy Balázs szereti a „kihívásokat”. Mert Qintola című filmjével az etűdök versenyén öt udvar arcával mutatkozott be, most a főváros barlangjait és fürdőit választotta kamerája „martalékául”. Feladata azért sem volt könnyű, mert csupán 30 percnyi filmidő adatott arra, hogy képet adhasson a járható és a látható barlangokról, és az aktív meg a holt fürdőkről. Mert az utóbbiból is akad Budapesten, méghozzá sok száz évvel ezelőttről, a török időkből. Ahogyan a filmjéről mesél, szinte megelevenedik a tér, bepárásodik a levegő, vagy éppen rideg-zimankós lesz, ahogyan a gőzfürdőről, vagy éppen a Szemlő-hegyi barlangról emlékezik. A teljességet a természet körforgásának felvillantása adja munkájában. Felhős eget mutat, forrást keres, végigpásztáz a kamera a Gellért-fürdő gyönyörűen épített előcsarnokán, bepillant a Széchényi gőzébe, és elidőz az egyik talán legszebb, legrégibb fürdő, a Rudas területén. Meg kellett küzdenie a stábnak a barlangok szűk átjáróival, az alacsony üregekkel, a hideg nedvességgel igencsak barátságtalan viszonyban volt a kamera. A film megpróbálja színeiben megőrizni a föld, a barlangok rőtes-drappos-bar- náját, és felvillantani az egek kékjét is. Hogy teljes legyen a Nyíregyháza (KM) — A megyeszékhely egyik nevezetessége a Sóstó, ahol a vakáció idején nagyon sokan töltik szabad idejüket. Hírességét azonban az üdülési körzet nem az embernek, hanem a természet egyik szép adományának köszönheti, melynek lerombolásában és tönkretételében valakik nagyon sikeresen és hatékonyan közreműködnek. Nemrég újították fel a kádfürdőt, melynek körülbelül tíz ablakát törték be és lopták ki keretestül együtt. A fűszerbolt ajtója is nyitva áll bárki előtt. A szép faragott padokat bedobták a vízbe, szegény Krúdy Gyula szobra pedig a földre ledöntve pihen. Általános a rendetlenség, az ember nem így képzel el egy üdülőterületet. Mindez az 1996-os világkiállítás egyik helyszíne lenne? Az épületek egyébként lakatlanok, csak tulajdonosuk van. Felelősük azonban aligha! Városi repülőtér Újabb pályázatok Pásztor Zoltán Budapest (ISB) — A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet (KVSZ) tavaly novemberben egyfordulós, nyilvános pályázatot hirdetett volt szovjet és egykori munkásőringatla- nők megvásárlására. Németh Lászlótól, a KVSZ igazgatójától megtudtuk: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő bükkara- nyosi volt munkásőrbázisra két pályázat érkezett, a Haj- dú-Bihar megyei hat ingatlanra pedig összesen hét jelentkező akadt. Az eddigi két pályázat során nem kínáltak megvételre Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei objektumokat, a felhívások közzétételére azonban a jövőben is lehet számítani. Hajdú-Biharban a polgári rádiótechnikai állomást, a földesi hadműveleti repülőteret, valamint négy debreceni ingatlant: a Gábor Áronlaktanyát, az apafai lőszerraktárat, a rádiótechnikai állomást és az úgynevezett „déli közeli” repülés- irányító földterületét kínálták hazai és külföldi vállalkozóknak, önkormányzatoknak vagy más szervezeteknek. Megegyezés Pályázni az első fordulóban december 17-ig, amásodik- ~ban december 31-ig lehetett, a beérkezett ajánlatokat még nem bírálta el a KVSZ vagyonhasznosítási tanácsa. Németh László elmondta: a döntés meghozatalakor a legjobb ajánlatot részesítik előnyben, a szovjet csapatkivonás során megüresedett és a volt munkásőrin- gatlanok esetében azonban elővételi jog illeti meg a területileg illetékes önkormányzatokat. Érvénytelen pályázat esetén az árról megegyezéssel lehet dönteni. Az ingatlanokat minden olyan célra lehet hasznosítani, amire a hatóságoktól engedélyt kap az új tulajdonos. Bár az említett két pályázati felhívásban nem szerepelt a debreceni repülőtér, a kormány ismeretes korábbi döntése értelmében a város önkormányzata megvásárolhatja a létesítményt. Nélesznek meth László szerint a város vezetőinek, legfőképpen Kollár József alpolgármester erőfeszítéseinek köszönhetően alakult így a helyzet. A KVSZ igazgatója úgy véli, két hónapon belül megállapodhatnak a debreceni önkormányzattal, amely valamivel nagyobb területet szeretne megvásárolni, mint a szűk értelemben vett repülőtér. Reális ajánlattal A kincstári vagyonkezelő számára elfogadható vételárat az igazgató nem említett, de érzékeltette: ha a város „reális” ajánlatot tesz, akkor nem lesz akadálya a szerződéskötésnek. Áron alul viszont nem értékesítik az objektumot, hiszen a kormány nem arról határozott, hogy mindenképpen el kell, hanem arról, hogy el lehet adni a debreceni ön- kormányzatnak a légikikötőt. A vagyonkezelő egyébként valószínűleg elfogad hosszabb idejű — esetleg tízéves — részletfizetést is, a hatályos rendelkezések értelmében pedig a volt szovjet ingatlanok megvásárlásakor az önkormányzatok a nettó vételár felét visszakapják az államtól. Az igazgató emlékeztetett rá: ha létrejön a szerződés, Debrecen az első és az egyetlen betonpályás repülőtérrel rendelkező város lesz hazánkban. A KVSZ kezelésébe került létesítmények értékesítésének országos tapasztalatairól Németh László elmondta: a két meghirdetett fordulóban összesen körülbelül ötszáz pályázat érkezett a szervezethez, és szinte nincs olyan laktanya, amelyikre ne lenne jelentkező. Aktívabb vállalkozók Az ország nyugati felén a vállalkozók és az önkormányzatok is aktívabbak — fogalmazott —, Győrben például egy egész laktanyát vásárol meg a város. A jogszabályokban meghatározott igyenes juttatásokkal együtt körülbelül az ingatlanok egyharmadát értékesítette mostanáig a vagyonkezelő szervezet, melynek összesen körülbelül 15 ezer lakás és körülbelül kétszáz objektum — laktanya, kórház, lőtér — hasznosításáról kell gondoskodnia. Egy kis szövegelés Gyónás —Egyáltalán, hisz ön az Istenben, jóember? — Gondolja atyám, hogy ez a legmegfelelőbb hely találós kérdésekre? Egyenleg Nem mi lettünk rosszabbak, hanem mások lettek jobbak. Helmuth Kohl, német kancellár Időszámítás — Tulajdonképpen miért nem dohányozhatok papa, amikor te mondtad, hogy már nyolcadikos korodban szívtál... —Na igen. de én akkor már 19 éves voltam. Lecke A nyolcvanas évek elején közülünk többen úgy vélték, hogy mind egyszerűbb lesz a világ. Aztán tudomásul kell vennünk — ha tetszik, ha nem — hogy egyre bonyolultabb a nemzetközi helyzet. Vaclav Havel, cseh elnök Csapás — Elgyötörtnek látszol, szívem. Nehéz napod volt? — Képzelheted! Bedöglött az a rohadt komputer, és egész nap gondolkodnom kellett. Beetetés Amerikai és szovjet politikusok elhitették a múltban a Szomáliákkal, hogy rendkívül fontosak a világ számára. Es ezek a szerencsétlenek el is hitték. Robert Dakley, amerikai politikus
