Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-23 / 45. szám
1994. február 23.,szerda HÁTTÉR A lakásbérlet eladása jogtalan Ráfizethet vevő és az eladó a törvénytelenségre • A kiköltöztetés hosszadalmas Nyíregyháza (KM — M. É.) — Az omlás veszélye fenyeget című írásunkkal kapcsolatban levelet juttatott el szerkesztőségünkbe egyik lakásra váró olvasónk. Cikkünknek arra a részére reagált, amelyben arról írtunk, hogy az életveszélyessé nyilvánított épületek lakóit az önkormányzat másik bérlakásba költözteti, ami késlelteti a névjegyzékben szereplők lakáshoz jutását. Kérdéseit dr. Köteles Istvánhoz, a városi önkormányzat hatósági ügyosztályának vezetőjéhez továbbítottuk. Pórul járnak —Sokan próbálkoznak a lakásuk bérleti jogának eladásával az újságok hirdetései szerint, ami joggal háborítja fel a lakásra várók széles táborát. Csak az juthat bérlakáshoz, aki egyszerre több százezer forintot tud fizetni? — Miután az első ilyen jellegű hirdetések megjelentek — mondja a szakember —, az önkormányzat többször is tájékoztatta a lakosságot: a bérlet eladásához senkinek nincsen joga, az erre irányuló próbálkozások törvénybe ütköznek. Ha az adásvétel kiderül, súlyos következményekkel jár. Az eladó természetesen elveszti bérleti jogát, s a vevőnek is — mivel rosszhiszeműnek minősül — el kell hagynia a bérleményt, a vételárat pedig úgy szerzi vissza, ahogy tudja. Senkinek sem tanácsolom tehát, hogy így próbálja megoldani a lakásNyíregyháza (Kosztur József- né) — A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban már régen felismerték, hogy a lakosság körében gyűjtött statisztikai adatoknak éppolyan információértékük van, mint a gazdálkodó szervezetektől beérkezetteknek. A rendszeres, jövedelem- és fogyasztás-felmérést szolgáló háztartás-statisztikai felvétel és a munkanélküliséggel kapcsolatos munkaerő-felmérésen túl a Központi Statisztikai Hivatal kérdezőbiztosai gyakran vé-geznek társadalomstatisztikai vizsgálatokat is. Ezek közé tartozik a jelenleg is folyó lakossági adományokról és önkéntes munkáról Huszár-telepi csendélet helyzetét. Az önkormányzat rendszeresen végez bérlemény-ellenőrzéseket, amelynek során meggyőződünk arról, kik élnek a kiutalt lakásokban. El kell mondanom, hogy az eddigi gyakorlatban egyetlen egy eladott bérleti joggal sem találkoztunk. Kiköltöztetés — Olvasónk tudomása szerint az örökösföldi bérlakásokban élők közül sokan nem fizetik a lakbért. Miért nem költöztetik ki őket? — Az elmúlt évben 15-20 esetben folyamodtunk ehhez a legvégső megoldáshoz. A ki- költöztetés megvalósítása elég hosszú időt vesz igénybe. Előérdeklődő felvétel, amely reprezentatív, mert a megye települései közül mindössze 28-at érint és ott is csak a véletlenszerűen kiválasztott mintegy 700 címen történik. Az eddigi kutatási eredmények azt mutatják, hogy az alapítványok és egyesületek gyors fejlődésének kiemelkedően fontos tényezője: az állami támogatás a gazdasági szervezetek és az állampolgárok adományozási hajlandósága. Nap mint nap hallunk, olvasunk különböző célokra történő adományozási lehetőségekről, de azt hogy az állampolgárok mennyire élnek ezzel, pontosan megítélni nem tudjuk. A felvétellel bebizonyosoször is az ingatlankezelő felmondja azoknak a bérleti jogát, akik hosszú ideje nem fizetik a lakbért. Ez a határozat azonban nem végrehajtható, az érintett jogorvoslati ejárást kezdeményezhet a bíróságon. Amíg fellebbezését érdemben el nem bírálják, addig a bérleményben lakik tovább. A bíróság jogerős döntésének megszületése után válik a kiköltöztetés végrehajthatóvá. Eddig ez az önkormányzat hatáskörébe tartozott, az új lakástörvény értelmében azonban az új évtől a kiköltöztetés végrehajtása bírósági hatáskörbe került. Ennek a döntésnek a gyakorlati tapasztalatairól még nem tudok konkrétudik az a sejtés, miszerint a csökkenő életszínvonal és egyéb gazdasági nehézségek közepette is nagymérvű a lakosság adományozási magatartása és öntevékenysége. A kérdések egész sora vár megválaszolásra: A lakosság milyen hányada nyújt adományokat és végez önkéntes munkát? Mennyi időt töltenek az állampolgárok önkéntes munkával? Kik az adományozók és az önkéntesek? Van-e kapcsolat az életkor, nem, iskolázottság, foglalkozás, jövedelem stb. és az adományozási magatartás mögött? Kik a támogatások címzettjei, magánszemélyek-e vagy inkább szervezetek? Melyek az adományozás és Szekeres Tibor felvétele mókát mondani, de valószínűleg az eljárás hosszadalmasabb lesz, mint eddig volt. Természetesen a kiürített lakások újra elosztásra kerülnek a névjegyzékben szereplő várakozók között. Bérlőkkel tele — Állítólag a Huszár-lakótelep több felújított lakása áll üresen. Miért nem utalja ezeket ki az önkormányzat? — A Guszevbeli lakásokra még a műszaki átadás előtt kijelöljük az új bérlőket, pontosan azért, hogy még rövid ideig se maradjanak lakók nélkül. Határozottan állíthatom, hogy jelenleg a telepen nincsen lakók nélkül lakás. munkák az önkéntes munkavégzés legfontosabb indítékai (pl. felelősségérzet, szolidaritás, személyes kapcsolat, adókedvezmény, stb.)? Melyek a leghatásosabb és legelfogadottabb módszerek az adománygyűjtésben? A jelenlegi adatgyűjtés sok egyéb mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ. Természetesen a válaszadás nem kötelező, mint ahogy más felvételeknél is önként vállalja a megkérdezett a KSH-val való együttműködést. Remélhető, hogy a polgári demokráciákban sikeres módszer, a lakossági adatgyűjtés nálunk is egyre fontosabb tényezője lesz a társadalmi jelenségek kutatásának, a társadalom tervezésnek. Adományok és önkéntes A televízió Nulladik típusú találkozások című műsorában Egely György fizikus, gömbvil- lámkutató bejelentette, hogy ki fog fejleszteni egy olyan készüléket, amellyel minden paranormális jelenséget tudományos alapossággal tud elemezni. Ide tartozik a testen kívüliség és a kanálhajlítás éppen úgy, mint a szerelem. Mert ebben az utóbbi jelenségben örök és megmagyarázhatatlan, hogy miért éppen ő a nagy 0, akiért észérvekkel meg nem magyarázható marhaságokat csinálunk. A vizsgálatok a természettudományok —fizika, kémia, biológia, matematika — módszereivel történnek. A gömbvillám esetében más a helyzet. Azt már Einstein is valószínűsítette, hogy a mi három dimenziós terünk és idősíkunk mellett párhuzamosan létezhetnek négy, sőt ettől is többsíkú téridő dimenziók, amelyek magyarázatot adnak a gömbvillám sőt az ufó jelenségekre is. A tudományos magyarázat természetéhez tartozik a visz- szavezetés, hogy valamit valami mással magyarázzon. Természetszerűleg egy fogalmat pusztán egy másik fogalommal nem magyarázhat, csak. ha egyjelentésűek, szinonimák. A végső elemekre való visszavezetés igénye a végső valóságok vizsgálatakor válik igazán kényessé. Nem lehet az életet egyszerűen az élettelennel, a szellemet a testivel, a rendet a káosszal magyarázni, mert az efféle magyarázat lényegében lesz hamis. Az egymással lényegileg össze nem hasonlítható dolgokban is lehet hasonlóságot megállapítani, de minek. Mert például a szabadesés és a hatodik érzék abban azonos, hogy egyik sem bicikli. Cserbaköy Levente Álmok élveboncolása , ^ í , y 1, y * & - < & iy> Í, y. , ^-------------------------------------Egely Györgynek ez a műszere, amelynek használatba állítását egy-két éven belülre ígéri, biztosan sok oktalan tettünkre ad majd magyarázatot. Talán megállapítja, hogy a szerelmi álmok időszakában az emberi sejtek közötti biokémiai migráció, vagy az agykéregben keletkező elektromos impulzusok intenzitása hogyan fokozódik. A zután leteszi a végeredményt, mint egy bonctani ábrát: íme az álmod, a lelked hús, vér anatómiája. Az örökifjú idealista máris sajnálja az alanyi költőket, és Csokonai Vitéz Mihály sorai csengenek a lelkében: „Kedv,Remények,Lillák, Isten vétetek. ” Csendes készülődés Galambos Béla j-T ampányok terén is nagyot fordult a JL JL. világ. Hajdanán csak hallottunk távoli országok választási kampányáról, ma már itthon is a másodikra készülődünk. Am ha csak a mezőgazdaságra gondolunk, akkor is emlékezhetünk aratási, szüreti, vagy ilyentájt a tavaszi munkákra való felkészülési kampányra. Ezeknek szinte mindegyike — a megyei „fehér házból” történő „operatív" irányításukkal együtt — ma már a múlté, bár a változások, a mezőgazdaság tulajdonosi reformja, a sürgető idő, az évszázados szegénység, no meg a megszokás hozott helyettük újabbakat. így aztán kampány nélkül ez az ágazat se marad. Ha most az újságírót a beidegződés—no meg a főnöke—a tél végi gépjavításokkal kapcsolatos tájékozódásra inspirálja, a tapasztaltaktól elsőre kicsit elképed. A szövetkezetek gépműhelyei környékén változó képet látni. Kétségtelen, hogy van ahol — mint évtizedek óta mindig —folyik a munka a fűtött csarnokban és már a munkagépek javításán dolgoznak a szerelők. A másik véglet viszont — és minden bizonynyal ezek vannak többen —, hogy még ki sem nyitották a műhelyt. Azért attól nem kell félni, nyugtatnak meg az éveket összehasonlítani leginkább képes alkatrész-kereskedők, hogy amikor eljön az ideje nem lesz majd működőképes gép, amivel elvégezzék a tavaszi munkákat. A megye gépállományának döntő többségét ugyanis már vagy magánvállalkozásban üzemeltetik, vagy magántulajdonba került. Nem is beszélve a sok újonnan vásárolt erő-, és munkagépről. Márpedig az egyéni érdek nagy úr, s akinek a megélhetése múlik a traktora üzemképességén, az gondoskodik is róla, hogy az bármelyik percben munkára alkalmas legyeti. Ezért a hajdani kampány jellegű gépjavítás helyett, inkább egy folyamatos rendbehozatal történik. Jól mutatja ezt a viszonylag kiegyensúlyozott alkatrészkereslet. A költséges „nagyjavítás” — a részegységek keresletén látszik — minimálisra csökkent. A géptulajdonos termelők leginkább csak azt az egy alkatrészt veszik meg, ami éppen meghibásodott. x x °gy míre enged ez l—l következtetni? Né- JL J zőpont kérdése. Egyesek szerint a magyar ember hagyományosan gyakorlatias gondolkodására, mások szerint viszont a bu- gyelláris elvékonyodá- sára. Páll Géza M i történne, ha a múzeumokban, képtárakban őrzött gyönyörű műalkotások egy része kilépne a bezártságból és mondjuk, egy szálloda halijában láthatnánk viszont? Szentségtörésnek tűnhet az ötlet, mert a műalkotások igazi helye a múzeum, a képtár, nem pedig a szálloda, vagy más intézmény. Mégis van rá példa az országban, hogy a múzeum raktárában porosodó festmény, szobor kilépett a számára méltatlan környezetből, és egy szálloda halijába vándorolt. A szálloda gazdái ugyanis a zsebükbe nyúltak, átutalták a műalkotások restaurálásához szükséges ösz- szeget a múzeumnak, s ennek fejében egy, vagy két évig — megfelelő védelem mellett — a múzeum kihelyezte a néhány műtárgyat a szállodába. Mindenki jól járt, a korlátozott anyagi lehetőségekkel dolgozó múzeum éppúgy, mint az esztétikai élményekre is adó szálloda gazdája. De legjobban maguk az alkotások jártak, mert véget ért kényszerű tartózkodásuk a múzeumi raktárakban, ahol nagyon sok alkotás áll sorba a kevés pénz miatt, hogy megfelelő restaurálás után a közönség elé kerülhessenek. Nem gondolom, hogy az említett egyedi példát általánossá kellene tenni, de kár lenne egy kézlegyintéssel elintézni a dolgot. A megye múzeumainak raktáraiban is sok ezer régészeti, művészeti, néprajzi és egyéb tárgyat őriznek. Természetesen a legértékesebb alkotások, tárgyak nem a raktárakban hevernek, hanem a kiállító helyiségekben láthatók. De bizonyosan akad jó néhány jobb sorsra érdemes alkotás is, amelyek a szakemberek szerint is a nagyközönség elé kerülhetnének, ha kiállításra alkalmassá tehetnék azokat. y—y hhez kellenek a mecét-j nások, akik a pénzük- Ä—J kel beszállnak az értékek megmentésébe , miközben ők is profitálnak belőle. Egy-egy esetben, megfelelő mérlegelés után értékes művek kerülhetnek ki az ismeretlenségből, hogy gyönyörködtessenek bennünket, illetve az utánunk jövő nemzedékeket is. Nyilvánosságra ítélt műalkotások
