Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

1994. február 16., szerda KM-POSTA Forum olvasóink leveleiből Félreértés Rokkantnyugdíjas, nyolc éve mozgáskorlátozott vagyok. 1983-ban elváltam, azóta egyedül nevelem a két fiamat, az egyik pár hónap múlva lesz tizennyolc éves, a másik még kiskorú. 1992-től megkaptam az egyszeri tizenkétezer forin­tos közlekedési támogatást, a parkolási engedélyt. Most az orvosom igazolta, hogy a sú­lyos mozgákorlátozottságom végleges, mert az egyik lá­bam merev, csak járókerettel és bottal tudok közlekedni. Ügyes-bajos dolgainkat csak kocsival lehet elintézni, mert a tömegközlekedésben nem tu­dok részt venni. A fiam megszerezte a jo­gosítványt, de autónk nincs, pedig a tömegközlekedést nem tudom igénybe venni az állapotom miatt. Az a kérdé­sem, hogy ilyen esetben kap­hatnánk-e gépkocsivásárlás­hoz támogatást? Házastársam, élettársam nincs, egyedül élekt a gyermekeimmel. Ok az egyetlen támaszaim. A helyi önkormányzat eluta­sított, hogy nem jár nekem tá­mogatás, mert nincsen férjem. Ahhoz tehát hogy autóvásár­A fekvő táblát a nyíregyházi Vécsey közben... láshoz kedvezményt kapjak férjhez kell mennem? Teljes név és cím (Az önkormányzat helytele­nül járt el, ugyanis ha olva­sónk a fiával közös háztartás­ban él és a fia erről írásban nyilatkozik, akkor igenis meg­illeti gépkocsivásárláshoz a támogatás. Szó sincs tehát ar­ról, hogy férjhez kell mennie, a Röviden a katonai segélyről Itt van a bevonulás idő, so­kan — különösen édes­anyák, feleségek — fordul­nak lapunkhoz, hogy hon­nan kaphatnának segélyt, anyagi támogatást. Mint az alábbi levél írója a Rétköz­ből: A féljem százszázalékos rokkant, a nyugdíja alig 7200 forint, én tízezer forin­tot keresek. Négy gyerme­künk van: két kiskorú, két nagykorú. Az ittlakó nagyfi­am munka nélküli, mi tartjuk el. A legidősebb fiam most katona. Dolgozott, míg be­hívták, a keresete nagyon hi­ányzik. A mai árak mellett nagyon nehezen élünk. Legyenek szívesek felvilá­gosítani, hogy valamilyen jövedelemkiegészítést kap­hatok-e, míg a gyermekem sorkatonai szolgálatát telje­síti? Domokos János őrnagy a megyei hadkiegészítő pa­rancsnokság osztályvezetője az alábbiakról tájékoztatta az édesanyát: Katonai családi segélyre abban az esetben jogosultak, ha a jövedelmük nem éri el a katonai családi segély össze­gét. Az 1993. évi CX. tör­vény 148. paragrafusa alap­ján ez az összeg jelenleg az első személy számára 6800 forint, minden további el­látásra szoruló részére ennek a hetven százaléka. Amennyiben az összes for­rásból származó jövedelmük a közölt összeget nem éri el, úgy kérelemmel forduljanak a helyi polgármesteri hiva­talhoz a katonai családi se­gély megállapítása érdeké­ben. S bár lapunkban már meg­írtuk, többek kérelmére újra közöljük a bevonulási segély- lyel kapcsolatos tudnivaló­kat: Mindenki megkaphatja a lakóhelye szerint illetékes önkormányzattól — akár rendelkezik munkahellyel, akár nem —, ha bemutatja a behívó parancsát. Aki gyer­mek eltartásáról gondosko­dik, azt a jelenlegi minimál­bér (10 500 forint), aki nem gondoskodik, nőtlen, azt 6300 forint illeti meg. Tehát a bevonulási segélyt most már a polgármesteri hivata­lok fizetik. helyi polgármesteri hivatal­ban félreérthették a szabályo­zást—a szerk.) Kutyavilág Az örökösföldi lakosok kelle­metlen problémájával fordu­lok Önökhöz és kérem segítsé­güket. Sajnos a lakótelepen nagyon elszaporodtak a kóbor kutyák. Ezek a kiéhezett, ko­szos ebek leginkább a játszóte­reken, illetve iskolák, óvodák környékén csellengenek. Bi­zony sokszor ráijesztenek a gyermekekre (sőt felnőttekre is) ilyenkor persze ők el akar­nának szaladni, a kutya utá­nuk... Mi szülők nem szeretnénk ha valakit is emiatt valamilyen baleset érne (tavaly sajnos volt rá példa), ezért kérjük az il­letékesek gyűjtsék be a kóbor kutyákat és juttassák őket a megfelelő gyűjtőhelyre. így biztonságosabban, nyugodtab- ban éreznénk magunkat a la­kótelepen. A lakók nevében: Nagy Antalné Nyíregyháza, Család utca A füstölgő égető és a lakók Megfelelő kezeléssel a legtöbb veszélyes hulladék megsemmisíthető Nyíregyháza (KM - T. M. I.) — Ki él örömest egy égető közelében, ha az ráadásul veszélyes hulladéknak neve­zett anyagokat semmisít meg? A Liszt Ferenc utcai lakók sűrűn panaszolják, hogy a megyei kórház egész­ségügyi hulladékait égető kazán kormos füstöt ereget és büdösíti a levegőt. Különösen azokban horgad fel az indulat, akik a közelében laknak. Félnek az egészségü­gyi ártalmaktól, vajon okkal? Válogatnak — Helyesebb különleges ke­zelést igénylő hulladékról be­szélni — pontosítja Parragh Dénes, a Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi Felügyelő­ség igazgatóhelyettese. — Ezek között az anyagok között valóban vannak veszélyes hul­ladékok is, ám a legtöbb meg­felelő kezeléssel semmi ártal­mat nem okoz. Viszont az em­berek rögtön a radioaktív anyagra gondolnak, ha ezt hallják... — Mi akárhányszor kimen­tünk az égetőhöz, koromkibo­csátást nem tapasztaltunk — mondja dr. Kovács Andrásné csoportvezető. — De elhisz- szük, hogy esetenként lehet ilyen, ami a technológiai fe­gyelem be nem tartásából adódhat. — Minden évben mérjük az E-missziót, így a szén-mo- noxid, kén-dioxid, szilárd anyagok, fémek, elégetlen szénhidrogének kibocsátását. Ezeket a határértékeket sosem lépte át az égető. A dioxin-mé- rés még nem történt meg. Hozzá kell tenni azonban, hogy az égetendő anyagokat mindig gondosan szétválogat­ják, a kartondobozok — ame­lyeknek égésekor a legtöbb korom felszabadulhat —, nem is kerülnek a kazánba. 1987-ben, amikor az akkori városi tanács ideiglenes hasz­nálatbavételi engedélyt adott rá, a kazán legmodernebbnek számított a pernye és a por­leválasztójával. Minden évben kisebb felújítást végeztek rajta és vagy három éve volt a nagy rekonstrukciója. Ketten mérnek Most a kazán már elavultnak számít, mert 1991-ben megje­lent egy nyugat-európai mér­cével is igen korszerű minisz­teri rendelet, ami a kibocsátott anyagok határértékeit nagyon megszigorította. Köztük a dio- xinét (ez a rákkeltő policikli- kus aromás szénhidrogének gyűjtőneve), amit nem tud betartani. □ Tehát szennyezi a környe­zetet? — Valószínűleg, de bizto­san nem tudjuk, mert a mi fel­adatunk az, hogy a kazán kéményén kibocsátott anya­gok határértékeit, azaz az E- missziót mérjük és betartassuk — magyarázza Parragh Dé­nes. — A rendelet a már mű­ködő kazánok esetében tavaly június végéig adott türelmi időt, addig az égető betartotta a határértékeket. Azt, hogy szennyezte vagy szennyezi-e a környék levegőjét, csak a kör­nyezet terhelésével együtt le­het vizsgálni. A levegő állapo­tát vagyis az I-missziót viszont az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak van joga mérni. Itt mi is mindig megrekedünk... □ így előfordulhat, hogy a kazánból kijövő anyagok ha­tárértékei a megengedett érték alatt vannak, de tíz méterre a kéménytől már káros mennyi­ségben mérhetők a környezet levegőjének szennyezettsége miatt? — Lehetséges, ezért kellene egy hatóságnak mérnie az E- missziót és az I-missziót, hogy tudjuk, valójában mit okoz a környezetben az égető. Mi a kórházat, mint a kazán mű­ködtetőjét a hatásfok növelé­sére — hogy minél kevesebb szennyező anyag kerüljön a környezetbe — illetve intéz­kedési terv elkészítésére köte­leztük. Ugyanis az égetőnek a Liszt Ferenc utcáról 1995-ben ki kell költöznie. Egy, csak egy... Új helyen, korszerű, a szigorú határértékeket betartó kazán fog működni, remélhetően fél éven belül beindul a próbaüze­me. A Szent István úti, Sóstói úti és a baktalórántházi kórház egészségügyi hulladékait sem­misíti majd meg. Mivel a különleges kezelést igénylő hulladékok elégetése megoldatlan az egész megyé­ben, a kazánok vagy pedig a hulladéknak a dorogi égetőbe való elszállíttatása is elég drá­ga, igazán gazdaságos és a környezetvédő megoldás vol­na egy regionális égetőt telepí­teni valahová. Egyelőre úgy tűnik, a vásá- rosnaményi polgármesteri hi­vatalon kívül egy önkormány­zatot sem érdekel az ügy, hi­szen a Környezetvédelmi Fel­ügyelőség által január tizen­kilencedikére emiatt összehí­vott tanácskozásról távolma­radtak. Végkielégítés... ...nem illeti meg, ha ön mond fel — üzenjük a Ta­kács Sándorné nyíregyházi levélírónkak. A felmondási időt le kell dolgoznia, a munkáltatója nem köteles a munkavégzés alól felmen­teni. Ismeretlen... ...jelzéssel kaptuk vissza az Innotech Kft.-nek küldött levelünket — üzenjük F. Béla csengeri olvasónknak. Adóznia kell... ...a nyugdíja mellett meg­szerzett jövedelemből — üzenjük Kátai Józsefné kis- várdai levélírónknak. Megszűnik... ...a határozott időre létesí­tett munkaviszony azon a napon, amelyikben megál­lapodtak. Az ilyen munka- viszony meghosszabbításá­ra csak közös megegyezés­sel van mód — üzenjük fia ügyében Faragó Sándorné- nak Záhonyba. Várjuk... ...az adatokat — üzenjük annak a telefonáló kisma­mának, aki Csengerből hív­ta fel szerkesztőségünket. Kárpótlási ügyek Dr. Kovács Mihály Egy újfehértói olvasónk a rokona nevére szóló kár­pótlási jeggyel licitált, mert megállapodtak abban, hogy utána a földet megveszi, il­letve a kárpótlási jegyet vá­sárolta meg tőle. Szeretné tudni, hogy erre a földre hogyan szerezheti meg az állami támogatást, miután a licitálás után ka­pott vázrajz az eredeti kár­pótlási jegy tulajdonosa ne­vére készült. Olvasónk tulajdonképpen élt azzal a sokak által gya­korolt lehetőséggel, hogy meghatalmazás alapján — az eredeti kárpótlási jegy tulajdonosa nevében — föl­det licitált, azaz vásárolt a kárpótlási jegy tulajdonosa részére, de a valóságban sa­ját maga számára, mert a kárpótlási jegyet megvásá­rolta a tulajdonosától. Erre az első kárpótlá­si törvény lehetőséget is ad, azzal a megszorítással, hogy három éven belüli el­adás esetén az eladási árat hozzá kell számítani a sze­mélyi jövedelemadó alapjá­hoz, és a megfelelő sáv sze- riiit kell adóznia utána. Az állami támogatást a földhasználó akkor kaphat­ja meg, ha a föld tulajdono­sával (jelen esetben csak névleges tulajdonosával) bérleti, haszonbérleti vagy földhasználati szerződést köt és ezt csatolja a támoga­tást kérő igényléséhez. Egy vásárosnaményi le­vélírónk nagyapja hadifo­goly volt a Szovjetunióban, ezért a túlélő házastársa — olvasónk nagymamája — a kárpótlási igényét 1991- ben benyújtotta az Orszá­gos Kárrendezési Hivatal­hoz. A kérelem elbírálása előtt azonban meghalt. Olvasónk szeretné tudni, hogy ilyen esetben mi a helyzet, az örökösök szá­míthatnak-e a ki nem adott kárpótlási jegyre, miután a nagymama nyugdíját a kár­pótlási igény benyújtása és elfogadás után már a Nyug­díjfolyósító Igazgatóság megemelte. Enlítette, hogy hatósági bizonyítvány van a birtokukban. A hatósági bizonyítvány arra vonatkozik, hogy a ha­difogságban töltött időt be­számították a nyugdíjalap­ba és így emelkedett a nyugdíjösszeg is. A kárpótlási igény alap­ján a jogosult részére járó kárpótlást akkor is meg kell a hivatalnak állapítani, ha az időközben meghalt. Eb­ben az esetben ez az összeg (mint vagyoni értékű jog, értékpapír) a hagyaték tár­gyát képezi, tehát a hagya­téki leltárba fel kell vetet­ni. Ezt a tényt be kell jelen­teni az Országos Kárrende­zési Hivatalhoz, hogy a szükséges hivatalos eljárást lefolytassák. Gond akkor lehet, ha a nagymama nem kárpótlási jegyben kérte kiadni a neki járó kárpótlást, hanem élet­járadékban, mert akkor a benyújtás időpontja és a ha­láleset bekövetkezése kö­zötti időszakra járó össze­gen túli járadék elveszett. .ezt a Bethlen Gábor út végén fotóztuk Harasztosi Pál felvételei ■ Kelct-Magyarorszagl\

Next

/
Thumbnails
Contents