Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-02 / 27. szám

1994. február 2., szerda KÖZÉLET Vállalni, nem áthárítani Állást foglalt az MDF a közalkalmazotti besorolásról Vessző­futás Gávavencsellő — Általá­ban azt tartják a Kisgazda- pártról, hogy az egy össze­férhetetlen tagságból álló gyülekezet, így szerepel az ellenfelek megítélésében, holott egy feltörő vezető betörése, kisajátítása okoz­ta a törést, a széthúzás lé­nyegét. Sok embert ért sé­relem, érthetetlen hántás, így innen indulva köny- nyebben aktivizálhatók let­tek a tömegek. A másik reális és egye­temleges megállapítás az, hogy szükséges a földhöz közel álló embereknek a közéleti megnyilvánulása, a problémák kifejezése. Leginkább azok tudják a problémákat, akik ott él­nek. Tehát az élet építésé­ből nem hiányozhat ez a réteg sem. Nem jelent rész­rehajlást a gondoknak ki­hangsúlyozása, a felmerült gondok ismerete sem. Kezdetben a kisgazda- párt hivatalosan a kor­mányzás részese volt. Az­tán azt mondták az embe­rek, hogy a feltörő vezető­nek a kormányban nem ju­tott egy miniszteri hely, de még egy államtitkári he- lyecske sem, az okozta a törést, a kilépést. Szörnyű dolog is egy hataloméhes embernek ez a kitagadott- ság és ide vezethető vissza az ellenségeskedés. Szinte példátlan a pártok életében ez a törés, ami itt történt. A párt képviselői­nek zöme nem fogadta el az elnököt Ezek nem fe­jükre ejtett emberek, lé­nyegében nem fogadtak el egy embert felettesnek. Nagyvonalakban elmond­va, a vezetés manipulálta a megyei vezetést, a nagyvá- lasztmányi tagokat és visz- szafordíthatatlan fejlemé­nyeket okozott. Példátlan ámítás, egy felelőtlen ígér­getés kezdődött el. Most választásra készül az ország és kialakult egy pártszövetség Egyesült Kisgazdapárt néven azért, hogy egyesítse a leválni kényszerült embereket. Hornyai Gyula Nyíregyháza (KM) — A nagy, a mindennapos, a rendszeresen visszatérő probléma manapság sokak számára a közalkalmazotti béremelés körül alakult ki. Be- és visszasorolás, F, vagy nem F kategória, ezek a kér­dések, s a választ ki-ki saját szemszögéből adja meg. Mi­vel valóban sok ezer embert érintő témáról van szó ebben a megyében is, ezért foglal­kozott vele Szatmárcsekén kihelyezett ülésén a Magyar demokrata Fórum megyei választmánya. A testület által elfogadott ál­lásfoglalás kimondja: a me­gyei választmány helyesli a kormánynak és a parlament­nek azt a szándékát, hogy az Európában már egy évszázad­nál hosszabb ideje meghono­sodott értékrendhez szándéko­Nyíregyháza (KM) — Egy nyíregyházi család a napokban levelet kapott Beregszászból Szabó Béla református espe­restől. Mivel a levél néhány mondat családi jókívánság ki­vételével közérdekű, közéletű tartalmúnak tekinthető, ezúttal közreadjuk olyan szándékkal, hogy aki megérti a kárpátaljai gondokat, s segíteni is tud, megtehesse. Kedves Károly és kedves családod! Nagyon örültem annak, hogy találkozhattunk László bátyáméknál. Jó volt elbeszél­getni, és éreztem, hogy te sze­reted az Istent és népünket is egyaránt. Hála Istennek mi is szerencsésen hazaérkeztünk. László bátyám családja kise­gített, így megvehettük a téli tüzelőnket. Most egy nagy dologra sze­retnélek kérni. Tudom, hogy járatos vagy sok mindenben. Az én szívem vágya, mivel itt a sajtóosztály vezetője is va­gyok, hogy Beregszászon le­gyen egy egyházi nyomdánk, ami jó minőségű lapot tud ki­bocsátani és eljuttatjuk az zik igazítani a közalkalmazotti bérezést. Megérti azt is, hogy ez komoly feszültséget szül az érintettek körében. Helyesnek tartaná, ha a közalkalmazottak érdekvédel­mi szervezetei maguk állítot­tak volna össze a szakmai mű­veltség és a szolgálati időhöz igazodó igazságos kategória- rendszert, melyben tükröződik az óvónőtől az egyetemi pro­fesszorig bezárólag a közal­kalmazottak által is felvállal­ható kölünbségtétel. Egy ilyen értékrend elfogadásáért az MDF megyei választmánya mozgósítja az országyűlési képviselőit. Érthetetlennek tartja a me­gyei választmány az érdek- képviseleti szervek elzárkózá­sát ilyen értékrend felállításá­tól. Még inkább elgondolkoz- tatónak azt, hogy az önkor­mányzatok saját társadalmuk egész Kárpátalján élő magya­rokhoz. Mert ha a nyelvet megerősítjük, akkor megma­radunk magyarnak továbbra is. Van olyan hely, ahol kevés magyar van, és félő, hogy be­olvadnak. Mentsük őket amíg lehet és nem késő. Te jól tudod, hogy a mi anyagi lehetőségünk kicsi. Az én fizetésem 23 000 kupon, azaz 2 liter benzin, vagy 1,5 kg hús. A segítségedre lenne nagyon szükségünk. Nekem itt vannak jó szakértő barátaim, akik a nyomdát tudnák kezel­ni. Amire szükségünk lenne, legalább 350 000 forintba ke­rülne. Hatalmas összeg, ami­ről mi álmodni sem tudunk, de ha lehet ilyesmit kapni Nyír­egyházán, meg lehetne vásá­rolni a technikai dolgokat. Akár két-három éves dolgok is jók lennének, ha üzemelnek és olcsóbban hozzájuthatnánk. Amit befektetnél, az nem menne kárba, mert maradandó lenne a kárpátaljai magyar nép fennmaradásáért. Én annyit tu­dok, hogy Istené az ezüst és az arany (a Bibliában így van megírva) és ő a te szíveden ke­műveltségének megalapozását illetően minden felelősséget áthárítanak a kormányra, s mint a tanácsi rendszerben, a pedagógusoknak és egyéb közalkalmazottaknak a térsé­günkben olyan bérszínvonalat óhajtanak biztosítani, ame­lyiknek eredményeként csak képesítés nélküliek fogják tudni betölteni az állásokat. Újratermelik ezzel me­gyénkben azt a társadalmi hát­rányt, amelyikkel napjainkban is keservesen szembesül­nie kell térségünk lakosságá­nak. Meggyőződésünk, hogy a társadalmi felelősséggel élő önkormányzatok megtalálják a módját annak, hogy ne csak a kormányt szidalmazzák, ha­nem a közalkalmazottak or­szágos bérezéséhez igazítsák saját közalkalmazottaiknak a bérszínvonalát. resztül is munkálkodik. Nem magamért, hanem véreinkért kérem, hogy segíts rajtunk, mert most lehet még sok min­dent megtenni népünkért, de két-három év múlva lehet az marad meg, amit most elérünk és kiharcolunk. Nagyon jó len­ne, ha segítségünkre jönnél, mert hidd el, életfontosságú lenne nekünk minél hamarabb. Látod, én is beteg vagyok, de éjszakánként most is csak a népünk sorsán töprengek. Az Úr a mi gondviselőnk és megáldja azokat, akik máso­kért élnek, fáradoznak, és elégnek mint a gyertyaláng. Én tudom, hogy ha te segít­ségünkre jössz, sok-sok ma­gyart megmentünk és a lelket, hitet is megtartjuk bennük. Ha Nyíregyházára megyek, felkereslek, csak nekem oda- vissza hathavi fizetésembe kerülne. Örülök, hogy megis­mertelek és bár csak adná az Úristen, hogy barátságunk ma­radandó lenne. Az Ur legyen veletek. Testvéri szeretettel Szabó Béla ref. esp. Ha a nyelvet erősítjük... Magánlevél közügyben egy református esperestől Egyházpolitika az SZDSZ-ben Az állampolgárok adójuk egy részét az egyház támogatására fordíthatják Nyíregyháza (KM - D. B. G.) — A Szabad Demokraták Szövetsége elkészítette egy­házpolitikai programját, amelyről a napokban tartott sajtótájékoztatót Laborczi Géza az SZDSZ ország- gyűlési képviselője, valamint Iványi Tamás az SZDSZ országos tanácsának tagja. A rendezvényen elhangzott: az SZDSZ nagyra becsüli az egyházak közösség- és érték­teremtő, illetve megőrző sze­repét, a társadalom javára végzett szolgálatát. A vallásszabadság legfőbb al­kotmányos biztosítéka az SZDSZ szerint az állam és az egyházak elválasztása. Az ál­lam nem avatkozik be az egy­házak belső ügyeibe, nem azonosíthatja magát egyetlen egyház tanításával sem, és különösen nem foglalhat állást hitbéli igazságok kérdésében. A vallási feladatok ellátása az egyházakra tartozik. Az elvá­lasztás tehát nem az egyházak társadalmi, közéleti elszigete­lését jelenti, hanem éppen el­lenkezőleg: lehetővé teszi, hogy társadalmi szerepvállalá­sukra állami befolyástól men­tesen kerülhessen sor. Jogegyenlőség Az SZDSZ híve az egyházak jogegyenlőségének, figyelem­be veszi a vallási kisebbségek szempontjait is. A törvény előtti egyenlőség ugyanakkor nem jelent mesterséges egyen­lősítést. Az egyes egyházak történelmi szerepe, hagyomá­nyai, taglétszáma, társadalmi elfogadottsága, befolyása a jogegyenlőség keretei között is eltérő, amit az SZDSZ termé­szetesnek vesz és tiszteletben tart. Az állam és az egyház elvá­lasztása nem jelenti azt, hogy az államnak nincsenek köte­lességei a szabad vallásgya­korlás nehézségeinek leküzdé­se terén. Az egyházak önálló­ságának jogi biztosítékai már megteremtődtek. Fontos, hogy az önállóság anyagi háttere is kiépüljön. Olyan megoldást szorgalmaznak, amely az álla­mi újraelosztás kikapcsolásá­val az állami beavatkozást, a politikai döntéshozóktól való függést kizárja. Tetszés szerint A fentieket szolgálhatná az a javaslatuk, amely szerint az állampolgárok személyi jöve­delemadójuk egy meghatáro­zott részét tetszésük szerint fordíthatják valamely egyház, vagy a civil szféra más nem nyereségorientált intézmé­nyeinek támogatására. Az új rendszer bevezetése azonban csak több éves átmenettel kép­zelhető el, amely időszak alatt az állam az átállás nehézségei­nek leküzdése érdekében mél­tányos korrekciós mechaniz­must működtet, és nyitott ma­rad a modell tapasztalatok sze­rinti módosítására. Ha igény van A hitoktatást lehetővé kell ten­ni az állami és önkormányzati iskolákban, ha erre a szülők oldaláról igény mutatkozik. Ugyanakkor az egyházaktól is elvárják, hogy az iskolák éle­téből fakadó sajátosságokra legyenek tekintettel. A lelké­szek tábori szolgálata marad­jon civil, ne váljék a hadsereg részévé, ne tagozódjék be rendfokozatokkal a tiszti hie­rarchiába. A lelkészek civilként is al­kalmasak a katonák egyéni és közösségi lelki gondozására, vallási szükségleteinek kielé­gítésére. Az SZDSZ kezdettől fogva támogatta, hogy a ka­tonai létesítményeken belül feloldódjon a csoportos vallás­gyakorlás tilalma. Kettős alárendeltség A tilalom feloldása megtör­tént, a szervezeti keretek tör­vényi szabályozása azonban elmaradt. A tábori lelkészek beolvadása a katonai hierar­chiába a szabaddemokraták szerint kettős alárendeltségre vezet: a lelkészeknek részben katonai elöljáróik lesznek. Félő az is, hogy a hadseregben közismert alkalmazkodási kényszer miatt a honvédek felettesüknek fogják tekinteni a rendfokozatot viselő katona­lelkészt. Ülésezik a megyei önkormányzat Elek Emil felvétele Fogadóórát... ...tart Kávássy Sándor or­szággyűlési képviselő feb­ruár 3-án Kömörőben, 4-én pedig Penyigén. A képvise­lő délután három órától vár­ja a helyi polgármesteri hi­vatalban az érdeklődőket. (KM) Kecskeméten... ...indul országgyűlési kép­viselőjelöltként Zwack Pé­ter, a Liberális Polgári Szö­vetség-Vállalkozók Pártja elnöke. A nagytőkést támo­gatja az SZDSZ, a Fidesz, s az Agrárszövetség is. (NSZ) Szociáldemokraták... ...választási programjának alapja a múlt nemzeti ha­gyományainak ápolása mellett a jövő felé tekin- tetés. Éppen ezért az MSZDP kampánystílusát nem az ígérgetés, hanem a követelés jellemzi, vagyis a bérből, fizetésből élők ér­dekeinek képviselete — je­lentette ki a hétvégi párt­értekezleten Király Zoltán pártelnök. (PH) A korrupció... ...a legfőbb ellenség, állítot­ta Esztergomban Füzessy Tibor, a KDNP elnökségé­nek tagja, a nemzetbizton­ságot felügyelő tárca nélkü­li miniszter. Bírálva a kor­mányt lándzsát tört a priva­tizáció nyilvánossága és el­lenőrzése mellett. (NSZ) Az IPOSZ... ...hétvégi közgyűlésén úgy döntött, hogy felhívással fordul az országgyűlési képviselőkhöz, a gazdasági nehézségekre és felelőssé­gükre irányítva figyelmü­ket. Az iparosok szövetsé­gének elnöke ismét Szűcs György lett. (MTI) Árt a túlbuzgóság Nyíregyháza — Közis­mert, hogy a nemzeti és et­nikai kisebbségek jogairól szóló törvényt az ország- gyűlés 1993. július 7-i ülés­napján fogadta el és a 20. paragrafusa 2. és 3. bekez­dése kivételével a kihirde­tését követő 90. napon lé­pett hatályba. Nézzük meg, mit is takar a kivétel? Azt, hogy a kisebbségeknek, így a cigányoknak is külön tör­vényben meghatározott módon joguk van az or­szággyűlési képviseletre. Vagyis a cigányok a tör­vényben előírtak szerint 1994-ben az országgyűlési választások során cigány országgyűlési képviselőket választhatnak. S nekünk az a célunk, hogy saját jogon és ne a pártok színeiben ál­lítsunk képviselőket, elő­ször történelmünk során. Azonban nem csupán a cigányságnak, hanem min­den település önkormány­zatának, polgármesterének, de legfőképpen a törvé­nyességet felügyelő jegy­zőknek illik és fontos tudni, hogy a kisebbségi, s így ter­mészetesen a cigány önkor­mányzatok választását a he­lyi választási bizottság tűzi ki és állapítja meg az ered­ményét. Nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet a tör­vény 51. paragrafusára, amely aláhúzza: „A válasz­tást 50 nappal a települési önkormányzati választást megelőzően, azzal azonos napra kell kitűzni.” Legközelebb mikor kerül sor Magyarországon a tele­pülési önkormányzatok választására? A törvények előírásának, az alkotmány­ban foglaltaknak megfele­lően 1994-ben, amelyet a Magyar Köztársaság elnö­ke hirdet ki. Ennek hangsú­lyozása azért fontos, mert máris tapasztalható, hogy egyes településeinken meg­sértve a törvényt alakították meg felülről a cigány ön- kormányzatot, nevezték ki vezetőjét. Ez érvénytelen. Megvan annak a törvé­nyes módja, hogyan is tör­ténjék a cigány önkormány­zat megalakulása. Helyi ki­sebbségi önkormányzati választás akkor tűzhető ki, ha azt 5, az illető kisebb­séghez, esetünkben a ci­gánysághoz tartozó és a te­lepülésen állandó lakhely- lyel rendelkező állampol­gár kéri. A választás akkor tartható meg, ha legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható cigány ki­sebbségi képviselők száma. Öt cigánynak kell a cigány jelöltet javasolni. Helyi ci­gány önkormányzati képvi­selők azok lesznek, akik a legtöbb szavázatot kapják. Farkas Kálmán az MCKSZ megyei elnöke ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents